Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
1968. augusztus 7. Dunantmi namo * Minden mennyiségben „Dolgozókat felvesznek” Nagy a hiány rakodómunkásokban, gépkocsivezetőkben, kőművesekben — Még mindig megoldatlan a nők f oglalkoztatása Talán emlékszünk még a gazdaságirányítás új rendszerének érvénybe lépte előtt elhangzott vésztjósló véleményekre: az új mechanizmusban munkanélküliség lesz. Az elmúlt félév messzemenően rácáfolt ezekre a szélsőséges véleményekre. Ehhez elég átnézni az első félévben lapunkban naponta megjelent „Dolgozókat felvesznek” rovatunkat. Ez a rész hallatlan mértékben felduzzadt, volt olyan nap, amikor két hasábot is elfoglalt. Konjunktúra van, egyes vállalatok tevékenysége — termékei, illetve szolgáltatásai — iránt megnőttek a keresletek, s a vállalatok anyagi érdekeltségnél és nagyobb önállóságnál fogva igyekeznek bővíteni tevékenységüket Egyes területen évek óta kielégítetlen igényeket kell utolérni. Éhes iparágak Március folyamán, tehát egyetlen hónapban a Pécsi Bőrgyár 33, az Építőipari Szállítási Vállalat és a Tejipari Szállítási Vállalat 28—28, a 12-es AKÖV 25, az Állami Építőipari Vállalat 23 alkalommal hirdetett a Dunántúli Napló „Dolgozókat felvesznek” rovatában. Májusban a Vegyesipari Vállalat 33-szor, a 12 AKÖV 25-ször, az Állami Építőipari Vállalat 23- szor... De Baranyában keresi és innen szeretné fedezni munkaerőszükségletét Budapest, egyes dunántúli megyék, a Duna—Tisza köze, sőt még a Tiszántúl is. Áprilisban a budapesti vállalatok 38 hirdetést adtak fel, további hetet az ország más vidékeiről. Munkáskezekre „éhes” az építőipar, a vasipar és a textil ipar. A Magyar Pamutipar rendszeresen keres 16 életévüket betöltött lányokat, a budapesti Jaquard Szövőgyár szövőát- képzősnek hívogat, a betanítás idejére 750 forintot és albérleted szállást ígér. A Magyar Hajó- és Darugyár szállást biztosítana és az utaztatásról gondoskodik. Munkaalkalmat hirdet a dunaújvárosi, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat és így tovább. A Bács megyei Építőipari Vállalat ingyenes gépkezelői tanfolyam megindításáról ad hírt, a tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséggel, 15 százalék idénypótlékkal, napi 15—20 forint különélés! pótlékkal és kedvezményes térítés ellenében munkásszállást, ebédet is biztosít. Jobbnál jobb ajánlatok. Villanyszerelőket keresnek nagybudapesti munkahellyel. A bérezés megemelt teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül, plusz 15 százalék idénypótlék és egyéb járandóságok: munkaruha, különélési pótlék, étkezési hozzájárulás, természetbeni szállás, vagy szállásdíj térítés, 4 hetenkénti ingyenes, hetenkénti kedvezményes hazautazási költségtérítés... Annyi a kedvezmény, hogy talán azon sem csodálkozna az ember, ha a végén azt tennék hozzá, tulajdonképpen nem is kell dolgozni. Szabad kéz Nem vitás, ez a hirdetési dömping, más vidékek kon- kurrenciája sok baranyai vállalatot bosszant. A tanácsi munkaügyi osztályoknak is az a véleményük, hogy az amúgy is feszült munkaerő helyzetet ez a messze vidékre való csábítás még tovább feszíti, akadályozza a tervszerű munkaerő gazdálkodást. A férfi munkaerőhiány jelentkezik egyre élesebben. Ami a férfiakat illeti a vállalatok szabad kezet kaptak, kiközvetítés nélkül, bárhonnan bárkit felvehetnek. Mindez szépen meglátszik például a Pécsi városi Tanács munkaügyi osztálya ügyfél- forgalmán. Az első negyedévben 213, a másodikban 104 férfi kopogtatott csupán munkaalkalomért, tehát n aponta ketten-hárman. Ugyanakkor a pécsi vállalatok által az osztályon bejelentett munkahelyek száma az első negyedévben 904, a másodikban 933. (Az ügyfélforgalom ennek ellenére lényegesen nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de a nagyarányú emelkedést kizárólag a női munkaerő okozta, a jelentkezők száma — sajnos — jóval meghaladja a bejelentett munkavállalási lehetőségeket.) Visszatérve az ország más vidékeiről Baranyába befutó munkaerőigényekre: hogy is tiltsuk meg nekik, hogy ne itt kereskedjenek? Sehogy sem tudnánk, de véleményem szerint ne is kívánjuk ezt. Ellentmondana a mechanizmus szellemének. Versenyezzenek csak a vállalatok a munkaerő piacon, mert ezen a dolgozók nyernek. Nyilvánvaló, a vállalatoknak, a meglévő munkaerő megtartása érdekében, többet kell törődniük dolgozóikkal, erőteljesebben kell felhasználniuk az anyagi ösztönzők legkülönfélébb formáit Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalatok e téren mindeddig óvatosak voltak. Ugyanakkor a munkaerőhiány arra ösztönzi majd a vállalatokat, hogy fokozottabban gépesítsenek, minden eszközzel fokozzák a termelékenységet, további belső átszervezéseket hajtsanak végre. A gépesítés annál is inkább halaszthatatlan, mert egyes munkahelyekre ma már igen nehéz embert kapni, gondolunk itt a nehéz fizikai munkára Márciusban a „Dolgozókat felvesznek” hirdetési rovatunkban 55 pécsi vállalat 223 ízben keresett férfi, 16 vállalat 30 ízben női segédmunkásokat. Különösen krónikus és kétségbeejtő a munkaerőhiány a szállításban; rakodómunkásokat szinte nap mint nap keresnek a vállalatok. A segédmunkások mellett „minden mennyiségben” keresnek: gépkocsivezetőket, építőgépkezelőket — például márciusban 28 vállalat 48 ízben hirdetett felvételt! — ugyancsak nagy számban keresnek különféle lakatosokat, forgácsoló szakmunkásokat, kőműveseket, szerelőket, főként villany- és autószerelőket. Hogyan fog ezzel a szükséglettel lépést tartani a szakmunkásképzés ? Lehet kezdő is... Az első félévben meglehetősen sok vállalatnál kerestek közgazdasági technikumi végzettséggel könyvelőket és adminisztrátorokat, s meglepetésre leplezetlenül hozzátették: nem baj ha kezdő is. Plasztikus példa ez. Ennek a „lehet kezdő is”-nek nyilvánvaló magyarázata: a kötelezően előírt átlagbérszínvonal. A kezdőnek kevesebbet kell fizetni és az így keletkezett bértöbbletet a kvalifikált munkaerő, a jól képzett szakmunkások bérének javítására fordíthatják. Az I. félévben sok gyors- és gépírót kerestek a vállalatok. Általános tapasztalat viszont, kezdőkkel nem nagyon szeretnek foglalkozni, s még az 1500 forint fizetést is megadják, csak perfekt, megbízható legyen. Az első félévben a megyében a vállalatok létszáma nagyobb mértékben emelkedett, mint az elmúlt években bármikor, de továbbra is súlyos gond és megoldatlan kérdés a női munkaerő foglalkoztatása, elsősorban Pécsett és Komlón. Miklósvári Zoltán Háromszázmillióért építkezik a SZOT Üdülők, gyógyszállók Nagyarányú beruházással növeli a szakszervezeti tagok üdültetési lehetőségét a következő években a SZOT. 1970-ig 300 millió forintot fordít üdülők építésére. E program megvalósítását már a múlt évben megkezdték. A rendelkezésre álló eszközökkel elsősorban a gyógy-, a gyerek- és a családos üdültetési lehetőségeket bővítik. Épül már a 10 emeletes, 400 személyes gyógyszálló Gyulán; 1969-ben fogadják itt az első beutaltakat. A mozgásszervi és reumás betegségben szenvedők gyógyításához új gyógyszálló épül a fővárosban. A Rózsadomb déli lejtőjén, szemben a Margitszigettel emelik a hétszintes, különleges megoldású intézményt. 205 szobájából festői panoráma nyílik majd a városra. Közelében a Lukács és a Császárfürdő ideális lehetőséget nyújt a beutaltak gyógykezeléséhez. A reprezentatív szakszervezeti szanatóriumban 506 beutalt minden igényt kielégítő ellátásáról gondoskodnak majd. Átadását 1969 végére tervezik. A családi üdültetési lehetőségek fokozására Siófokon — a Csepel Művekkel közösen — 800 személyes családi üdülőt építtet a SZOT. Olyan lakrészeket alakítanak ki benne, amelyekben előtérrel elválasztott külön szobákban helyezhetők el a szülők és gyermekeik. Uj családi üdülő építési munkálatai folynak Balatonszéplakon; itt 1000 személyes reprezentatív üdülő- komplexumot kívánnak kialakítani. Megnyitását a jövő szezonra tervezik. Megpezsdült az élet a Boszorkány út mentén A technikum bölcsőjénél Milyen bort, gyümölcsöt adott ez a vidék? A nap szépen sütötte reggeltől kora délutánig. Rossz nem lehetett, mert háttal a Mecseknek a Széchenyi tértől jobbra csak jó bor van. Mégis — azt mondják, — hogy itt a Boszorkány út mentén a szőlők, gyümölcsösök elöregedtek, kicsit el is hanyagolták. Pénzt és munkát fordítani rá nem érdemes, ha tudja a gazdája, hogy rövidesen kisajátítják és a kertek, családi házak helyén 7—8 holdnyi területen felépítik a Felsőfokú Építőipari Technikumot. Beszélgetek Várhegyi József művezetővel. Pontosan nem, csupán rész-összegeket tud a kisajátításból. — Látja ott a bejáratnál azt a kis házat? Igaz, van egy telek, pontosabban, volt egy telek is hozzá, kaptak érte vagy 300 ezer forintot. Volt olyan, aki négyszázezret. AkiKorszerűsítik Komlón a Sállá) Imre utcát. A csatornahálózat) csövek fektetése után az utat kiszélesítik és üj burkolattal látják el nek csak a kertjéből csíptünk le, az nyilván kevesebbet, de szépen megfizette az állam azt is. A ház ott áll még lebontásra ítélve a bejáratnál, a Boszorkány út 4. szám alatt. Vén, kicsi épület s ha volt itt értelme az életnek, akkor azt a nagyon szép környezet és a kilátás tette. — A tulajdonosok elégedettek voltak a pénzzel? — Hát... fene tudja! Nem mindegyik. Van itt egy olasz asszony, sokat pörlekedett, joggal, joggal sem, nem tudom. De nem engedte lebontani a kerítést, hogy beljebb vigyük — mondja a művezető. De hát a Mohácsról elszármazott építőmunkások sem akármilyen gyerekek: amikor az asszony eltávozott hazulról, beljebb vitték a kerítést, fel is húzták, már vagy jó méternyire, amikor a tulajdonos hazatért. Fürgén átugrotta a kerítést és enyhén szólva jól lehordta az embereket ... Ki gondolná, hogy ilyen fura asszonyi perpatvarok zajlanak le egy 129 milliós, modern épületcsoport bölcsőjénél? De hát mit látni itt? A terepen kultúrnövény nincs. A kotrógép és a dózer simára takarította a kertek helyét. Áll már a 100 tonnaméteres daru, egyelőre rövid sínpáron, de már folyamatosan építik alá tovább a darupályát. A háromemeletes épületek a hegyoldalhoz igazodva lépcsőzetesen helyezkednek majd el. Ebből most még nem sokat látni, mert csak alapozás, illetve pincetömb kiemelés folyik, sőt a harmadik — tehát az előadó — épületet és távolabb a tornaépületet csak most tűzik ki. Sárga, homokos, itt-ott agyagos a talaj. És mégis réselő- vel dolgoznak a jövendő tanszék-épület alapozásánál. — Sajnos előre nem várt akadályba ütköztünk. Az épület sarkainál elvégezték a próbafúrásokat, a „mag” köny nyű réteget mutatott. Amikor aztán az alapok kiásását megkezdtük, egy kemény sziklaréteget találtunk. Ezt csak légkalapáccsal lehet kiszedni. Legalább egy hónapi hátrány. — És ott? Esővíz gyűlt össze? — Rétegvíz. Az ebben az érdekes, hogy amikor kiemeltük a pincetömböt, feljött a víz, pedig ez magasan van, nézze csak meg, ott lent, harminc méterrel odébb száraz minden. Várják Zsolcáról az előregyártott elemeket, ugyanis az épületeket univáz-rerrdszerben építik, hasonló ehhez a készülő Jókai utcai ügyészségi székház. Jelenleg 90 fő dolgozik az építkezésen, beleértve a 49 fős honvéd-gárdát is. A katonák derékig vetkőzve dolgoznak az alapozásnál. Távolabb, a pártiskola szomszédságában egy kotró emeli ki a földet és rakja a fürge dömperekre. — Ott mi lesz? — A kollégium kerül oda nyolc emelettel. Megkérdezem a tervező nevét: ifj. Módos Ferenc, a Budapesti Általános Épülettervező Vállalat mérnöke. Jó lenne az „ő szemével látni” ezt a készülő létesítményt, a lépcsőzetesen elhelyezkedő háromemeleteseket, aztán a felfelé törekvő nyolcemeletes kollégium egész komplexumát. Bizonyára szép látvány lesz ez a város alsóbb pontjairól nézve is. — Még bent vagyunk a nyárban, de gondolom az építkezés ütemezésénél figyélem- bevették a téliesítés lehetőségét is. Mondja a művezető: — Az élső épületet feltétlenül tető alá húzzák, talán december végére a másodikat is. Év végéig 13 milliót építenénk be. Ha ez sikerül, akkor lesz annyi belső munka, hogy tavaszig kihúzzuk ... (Rab) | Ellátási gondok : T erecsenypusxtán Távol a világtól „Terecsenypusztán három hete nincs sör, nincs szörp* a meggybefőzés idején nem lehetett kristálycukrot kapni*’ — közölte szerkesztőségünknek küldött levelében Háziinger János erdész üzemegységevezető. Hozzáfűzte még, hogy a tere- csenypusztaiak ellátása évek óta akadozik, ezért kérnek sürgős segítséget. Terecsenypuszta tulajdon« képpen nem is puszta, csupán hátrányos helyzete teszi azzá. Háromszázötven lakosának mindössze egy vegyesboltja van, a legközelebbi vendéglő körülbelül 8 kilométeres földúton közelíthető meg, s csaknem mégegyszer ekkora távolságban van a helybeliek ellátására hivatott bolt központja, a Mozsgó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet irodája. Ny emez Károlyné osztályvezető nem tud a te- recsenyiek gondjairól. — Húsz napi készlete van a boltnak, tíz naponként kap újabb szállítmányt. A szörppel, cukorral nem lehet probléma, a sör viszont másutt is hiánycikk. Nem kaptunk importsört* ezt érzik Terecsenyben. De lássuk a bolt rendeléseit. Július 1—10 között 300 kiló cukrot, 80 üveg szörpöt, július 10-től 20-ig 500 kiló kristálycukrot kapott Bodrog Jánosné boltvezető. Júliusban 220 üveg fél literes sört szállítottak az üzletbe. A tavalyival összehasonlítva kiderül, hogy cukorból kétszeres mennyiség került forgalomba, sörből viszont a szükségesnek csupán egyötöde, amikor a körzethez tartozó Horvát- hertelend a sörhiány ellenére is megkapta a tavaly júliusban eladott mennyiség több, mint háromnegyed részét. Itt tehát mindjárt kiderül, hogy valóban mostohán kezelik kissé a terecsenyieket, mert ha kevés a sör, legyen arányos az elosztás! A terecsenypusztai vegyesboltban ottjártunkkor volt sör, szörp, cukor és szóda is. Az átmeneti hiányt részint a sör-import elmaradása, részint a rendelés körüli hibák okozták. A boltvezető nem vette figyelembe a rendelés feladásánál, hogy a helybeli méhészek mázsaszám vásárolják etetéshez a kristály- cukrot — ezért nem jutott cukor azoknak, akik meggybefőzéshez vásároltak volna belőle. Szörprendelésnél egy dekádoi kihagyott a boltvezető, ezért volt kevés. Az átmeneti szóda-hiány, amiről a községben értesültünk, a rendkívüli meleg enyhülésével megszűnt, s ismét elegendő a havi 900—1000 üveg szikvíz. Varga József tanácselnök megfelelőnek találja a jelenlegi ellátást Tere- csenypusztán. Háziinger János üzemegységvezető, a panaszoslevél írója azonban most sem elégedett. A vegyesbolt magánházban bérelt, düle- dező helyiségben működik. Raktára nincs, falai, berendezései elhanyagoltak, mérlege pontatlan, az áruk egy részének lejárt a szavatossági ideje (pl. 10 kiló szaloncukor vár a következő karácsonyra). Látszik* Mozsgón senki nem csinál gondot magának a terecse- nyiek ügyéből, sőt! Az ellenőr írásbeli felszólítása szerint a helybeliek érdekeivel és az előírásokkal szemben a boltvezetőnek „forcirozni” kell a lejárt határidejű szaloncukrok eladását. Italboltot sokszor kértek már a terecsenyiek. Nincs megfelelő helyiség — hántolta el a kérést minden alkalommal a szövetkezet. Helyiség valóban nincs, de kézenfekvő a megoldás: kapjon a lakosság számának megfelelő arányban szeszesitalokat is a helybeli bolt és engedélyezzék a boltvezetőnek szörpök poharas árusítását. Nem túlzott igények ezek, Terecsenypuszta 350 lakosának mégis sokai jelentene, ha teljesülnének. Fontos volna, hogy a szövetkezet vezetői ismerjék meg alaposan a terecsenyiek gondjait és áthidalás helyett, társadalmi összefogással keressenek jobb ellátásuk érdekében végleges megoldást. Háziinger János szerint ebben valamennyien szívesen segítenek. H. M. — Üzemanyagtöltő állomás Harkányban. A jelenlegi harkányi üzemanyagtöltő állomás helyett új, nagyobb kapacitású benzinkút létesül Harkányban, a pécsi üt jobb oldalán. Az új üzemanyagtöltő állomás területének előzetes kijelölése megtörtént.