Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

1968. augusztus 28. öunanttm naoio 3 Megyénk dolgozói feszült figyelemmel kísérik a csehszlovák eseményeket Űjabb taggyűlések, röpgyűlések — Táviratok, levelek a párt Központi Bizottságához irányul. És ez már nemcsak : Csehszlovákia, hanem a Var­sói Szerződés országainak kö­zös ügye, közös, határozott fel­lépésre volt tehát szükség, a szocializmus csehszlovák vív­mányainak megvédése érdeké­ben. A taggyűlés befejeztével a Porcelángyár kommunistái táviratban tudatták a párt Központi Bizottságával, hogy egyhangúlag helyeslik a Var­sói Szerződés értelmében esz­közölt internacionalista segít­ségnyújtást. Kedden délután tartották meg Kossuth-bányán a hiva­tali pártszervezet taggyűlését. A pártszervezet kommunistái a csehszlovákiai szocializmus pozícióinak megszilárdítására tett intézkedéseket helyeslőén fogadták. Ma újabb taggyűlé­sek lesznek a bányaüzemnél. A Komlói városi Tanács párt- alapszervezetének kommunis­tái táviratot küldtek a Köz­ponti Bizottságnak, amelyben köizlik állásfoglalásukat a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. Az Aknamélyítő Vállalatnál a komlói Ipari Tanuló Intézetben, a 12-es AKÖV komlói kirendeltségén, valamint az Erőműnél tartott gyűléseken is a testvéri cseh­szlovák népnek nyújtott segít­ség és további támogatás mel­lett foglaltak állást a dolgo­zók. A Pécsi Kesztyűgyárban is feszült figyelemmel kísérik a Csehszlovákiában lezajló ese­ményeket és mélyen elítélik a szocialista vívmányokat, a népi hatalmat veszélyeztető, a proletár nemzetköziség bom- lasztására irányuló mesterke­déseket. ..Meggyőződésünk, — írják abban a táviratban melynek másolatát a szerkesz­tőségnek is megküldték —, hogy a csehszlovák munkás- osztály a testvéri szocialista országok segítségével úrrá lesz az ellenség mesterkedésein és továbbra is a szocialista tá­bor megbízható, elvhű tagja lesz. Ezekben a felelösségtel- ! jes napokban mi is a szocia­lizmus ügyéért harcoló cseh­szlovák kommunisták mellé Tegnap újabb taggyűlésekre és röpgyűlésekre került sor Baranya ipari üzemeiben, vál­lalatainál, intézményeiben és a mezőgazdasági termelő üze­mekben. A gyűléseken részt­vevők hozzászólásaikban, táv­irataikban, leveleikben kife­jezték azt a véleményüket, hogy szükséges volt a cseh­szlovák nép segítségére siető testvérországok akciója. A Pécsi Kerrderfonó kom­munistái az MSZMP Központi Bizottságához küldött távira­tukban ezt írták: „ .. egyetér­tünk pártunk és kormányunk intézkedéseivel. Mi tapasztal­tuk, hogy mit jelent az ellen- forradalom és milyen követ­kezményekkel jár. Ezért úgy érezzük, hogy az időben tör­tént közbelépést csehszlovák elvtársaink is pozitiven fogják értékelni’’. Az Állami Biztosí­tó Baranya megyei Igazgató­ságának dolgozói táviratukban helyeselték pártunk és kormá­nyunk intézkedéseit és erőfe­szítéseit, amelyekkel a cseh­szlovák nép szocialista vívmá­nyainak megvédésére sietett. „Bízunk abban, — írták -—, hogy a csehszlovák munkás- osztály pártja vezetésével le- küzdi a nehézségeket és a marxista-leninista elvek alap­ján építi a szocializmust”. — Hasonló szövegű táviratot küldtek pártunk Központi Bi­zottságának a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalattól is. A Pécsi Járási Építő Szövetke­zetben párttaggyűlésen tár­gyaltak a csehszlovákiai ese­ményekről. A párt Központi Bizottságához küldött levelük­ben többek között ez áll: „Egyetértünk pártunk és kor­mányunk intézkedéseivel. He­lyeseljük, hogy hazánk segít­séget nyújtott a testvéri Cseh­szlovákia szocialista vívmá­nyainak, államrendjének meg­védéséhez. Bízunk abban, hogy a segítség eredményes lesz". Támogatjuk pártunk és kormányunk döntéseit sorakozunk fel és támogatjuk harcukat”. A Bikah Állami Gazdaságban a 70—70 főt számláló Gagarin és a gép­műhely i szocialista brigádok kedd reggeli értekezletükön elhatározták, hogy levélben biztosítják egyetértésükről a Központi Bizottságot és a kor­mányt, valamint tiltakoznak az antiszocialista elemek mű­ködése ellen Csehszlovákiában és elítélik külföldi pártfogói­kat. Igen népes taggyűlések voltak kedden a szigetvári Járási Tűzoltó Parancsnoksá­gon, a Görösgali Állami Gaz­daság üzemegységeiben, a Szentegáti. Állami Gazdaság területén, a Szigetvári Kon­zervgyárban, a Szigetvári Ci­pőgyárban, a Mohácsi Farost­lemezgyárban, a Mohácsi Se­lyemszövőgyárban, Véménden, Palotabozsokon, Bolyban. Som bereken, Kishárságyon, Har­kányban, Siklóson, Drávasza- bolcson, Beremenden, Belvárd- gyulán, Kovácshidán, Villány­ban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi üzemében, a Siklósi Kórházban, a siklósi MÁV alapszervezetnél, a Mohácsi Járási Építő Ktsz- nél, Drávasztárán, Ócsárdon, Baksán és még sok más he­lyen. A pártalapszervezetek zömében sok vélemény, hoz­zászólás hangzott el. A fel­szólalók kifejtették: természe­tes, hogy a szövetséges orszá­gok pártjai és kormányai a csehszlovák szocialista erők védelmére keltek. Erkölcsi támogatásukról biztosították pártunk Központi Bizottságát, a kormányt és mindazokat, akik a szocialista rend meg­védéséhez segítséget nyújtot­tak. Mára újabb taggyűléseket, röpgyűléseket terveznek Ba­ranya üzemeiben, intézmé­nyeinél, ezeken százak és ez-, rek készülnek a nyilvánosság előtt elmondani véleményüket a csehszlovák nép segítségére siető testvérországok interna­cionalista tettéről és csatla­kozni ahhoz a szilárd állás­ponthoz, hogy további segít­séget kell nyújtani Csehszlo­vákiának a szocialista építés folytatásához. Megnyílt a tanácsi vállalatok termékbemutatója Részlet a Ruhaipari Vállalat kiállításából Erb János felvétele Tegnap délután 2 órakor a Technika Háza nagytermében megnyílt a tanácsi vállalatok termékbemutatója. A keres­kedelem, a partnervállalatok és a nagyközönség előtt hat megyei tanácsi vállalat: a Szerelőipari és Szolgáltatóvál­lalat, az Építőanyagipari Vál­lalat, a Patyolat Mosoda Vál­lalat, a Talajerőgazdálkodási Vállalat, a Komlói Helyiipari Vállalat, a Mohácsi Helyiipa­ri Vállalat és a Pécsi Ruha­ipari Vállalat ’jelentkezett ter­mékeivel. A kiállítás megnyi­tóján megjelent dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, valamint számos meg­hívott: vállalati igazgatók, a partnervállalatok, valamint a kereskedelem képviselői. Meg­nyitót mondott Vértes Tibor, a Megyei Tanács vb-titkára. A tegnapi megnyitón a láto­gatókat a kiállító vállalatok vezetői kalauzolták. Németh János kerámiája Harkánybau „Az őrdögszántotta hegy le­gendája” címet viseli az a régi népi monda, miszerint a nagyharsányi hegynél egy öreg parasztasszony igencsak be­csapta az ördögöt, aki az ő szép leányára vetette a sze­mét. Az ördög szégyenletében bebújt a föld alá, s ott, ahová bebújt, feltört a kénes-forró harkányi gyógyvíz ... Ezt a legendát dolgozza fel a zalaegerszegi Németh János kerámikusművész, a Képző- és Iparművészeti lektorátus megbízásából, a Baranya me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának felkérésére. Kerá­mia relief készül a harkányi téli medence-tér kőrakásos falán, stációszerű megoldás­ban. A pontos tervét a mű­vész szeptemberre készíti el, s jövőre elkészül maga a ke­rámia relief is. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi vezetői tegnap utaztak lei Németh Jánossal Harkányba, hogy pontosan felmérjék és szemrevételezzék a készülő műalkotás helyét. A röpgyülés részvevői egyhangúlag megszavazták a távirat szöv egét. A Pécsi Bőrgyárban a hét­főn megtartott párttagyűlés óta folyamatosan, a műszak­váltásnak megfelelően minden műhelyben tartottak röpgyű- lést. Tegnap a sertésvelur üzemrészben Varga Gyula, az MSZMP gyári csúcsvezetősé­gének szervező titkára tájé­koztatta a röpgyülés résztve­vőit az elmúlt napok csehszlo­vákiai eseményeiről. — A Varsói Szerződés arra kötelezett bennünket, hogy a szocialista vívmányokat feltét­lenül megvédelmezzük a bel­ső és külső reakciós ellenfor­radalmi erőkkel szemben. Csak helyeselni tudjuk pár­tunk és kormányunk ez irányú intézkedéseit. A jövőben is' minden segítséget meg kell adnunk a csehszlovák népnek szocialista vívmányai fenntar­tásához. — 1956-ban saját bőrünkön tapasztaltuk azt, hogy mi is ; az ellenforradalom — mondta felszólalásában Schneider Jó­zsef. — Egyetértek pártunk és kormányunk határozott lépé­sével, mely gátat vetett az el­lenforradalmárok mesterkedé­seinek. A röpgyülés részvevői a vál­lalat több mint kétezer dolgo­zója nevében táviratot küld­tek az MSZMP Központi Bi- j zottságának, melyben hangsú­lyozzák: „Helyeseljük a test­véri szocialista országok kol­lektív intézkedését Támogat­juk pártunk és kormányunk döntéseit. Meggyőződésünk, hogy kommunista és interna­cionalista kötelességünk min­den segítséget megadni Cseh­szlovákia haladó erőinek. Bí­zunk abban, hogy a csehszlo­vák nép, pártja vezetésével. leküzdi a nehézségeket, s szi- I lárd alapokon tovább építi szocialista hazáját.” A szocializmus védelme közös ügy ünk A Pécsi Porcelángyár kom­munistáinak tegnap délután megtartott összevont taggyű­lésén Vörös Márton, a párt- szervezet csúcsvezetőségi tag­ja átfogó értékelést adott a csehszlovák események ala­kulásáról és jelenlegi állásá­ról. — Az öt testvérpárt, s mi valamennyien rokonszenwel figyeltük az év elején Cseh­szlovákiában bekövetkező vál­tozásokat, teljes mértékben egyetértettünk a demokratizá­lódási törekvésekkel, tanácsa­inkkal igyekeztük segíteni csehszlovák barátaink ügyét — hangsúlyozta. Majd kitért azokra a nyugtalanító tenden­ciákra, melyek lassan nyilván­valóvá tették a testvéripártok, köztük az MSZMP előtt, hogy Csehszlovákiában már nem csupán demokratizálódási fo­lyamatról van szó, hanem a rendszerellenes erők egyre nyíltabb és egyre koncentrál­tabb támadásáról, mely a szo­cializmus ügye ellen, Cseh­szlovákiának a szocialista kö­zösségből való kiszakítására Robbantás lesz, várnunk kell vagy tíz percet. A piros zászlós, alacsony, sovány em­ber leállít bennünket a kő­bánya alatt. „Nagyon elment a kedvünk! Nem tudtuk, ki meg ki marad?” — mondta várakozás közben. Utalt arra a másíél-két hónappal ezelőtti bizonytalan napokra, amikor a Nagyharsányi Kőbányában valóban szorongó hangulat uralkodott. A bánya évi ter­melése 730 ezer tonna mész­kő. A KPM — mint egyik legnagyobb partnere a válla­latnak — nem kapta meg azt a beruházási keretet, mint amire számított — ezért a 200 ezer tonnás megrendelést tö­rölte. Ebből 100 ezret a nagy- harsányiak szállítottak volna. Több segédmunkást és gépke­zelőt áthelyeztek más válla­lathoz, zömét ide a BCM épít­kezéséhez. Az üzem júliusban átállt a két műszakos termelésre: ér­dekes módon 9000 tonnával többet termeltek, mint június­ban három műszakos rendszer ben. Ennek az volt az oka, hogy a gépek karbantartására szánt időt jelentős mértékben megnövelték, a gépek „jobb kondícióval” dolgoztak. Új megrendelők Úgy tűnik, hogy a bánya tá­lából az értékesítési nehézsé­gekből. A III. negyedévre 225 ezer tonnára van szerződésük. Megrendelők: közúti üzemek, kohászat, cukorgyárak és a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, amely Nagy- harsány és az új beremendí cementgyár között építi a Lesz piaca a nagyharsányi kőnek négy és fél kilométeres út­szakaszt. Az építőipari vállalat az említett útra körülbelül 40— 50 ezer tonna követ vesz át. A kőbánya nagyjából már is­meri a BCM építéséhez szük­séges mészkő-igényeket: nem­csak az és a közforgalmú vasútvonal várja a követ, ha­nem van itt más lehetőség is. A 26. Állami Építőipari Vál­lalat (Dunaújváros), amely részt vesz a BCM építésében — kísérletezik a nagyharsányi mészkőzuzalékkal: kavics he­lyett zúzalékot kevernek a betonba. Tulajdonképpen nem új dolog ez. a Pécsi Cement­ipari Vállalat régóta alkal­mazza ezt a technológiát, de a dunaújvárosiak pontos elem­zés révén szeretnének meg­győződni arról, hogy a folyam kavicsot milyen mértékben mellőzhetnék a betonból? Ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. Mert a folyamkavics ugyan sokkal olcsóbb mint a mészkő, amennyiben a szállítási útvo­nal hosszát és magát a szál­lítóeszköz jellegét figyelmen kívül hagyjuk. Csak hogy itt éppen ez a döntő: a kőbánya és a BCM között alig öt kilo­méter a távolság, a legna­gyobb kavicsbázis pedig (Gyé­kényes például) több mint 100 kilométerre vari. Az árkü­lönbség tehát kiegyenlítődne a szállítási költség megtakarítá­sával. Ha a BCM beindul... A kőbánya számít arra is, hogy amikor a BCM beindul, az induláshoz szükséges napi 4500 tonna mészkövet egy ideig Nagyharsány adná. Ez a mészkő ugyanis — már ré­gebben elvégzett vegyelemzé- sek eredményeképpen — azo­nos azzal, amelyet jelenleg termelnek ki a régi cement­gyár részére, illetve amelyet majd ez a felfejlesztésre ke­rülő beremendi bánya adna De ha már itt tartunk, fel­vetődik a kérdés: miért nem a nagyharsányi kőbánya táp­lálja véglegesen a BCM-et? A Szilikátipari Tudományos Egyesület és az akkori Kő és Kavicsipari Tröszt foglalko­zott ezzel a megoldással. Mind kettő ÉM intézmény, de amíg az előbbi a cementgyárakkal, az utóbbi a kőbányákkal ké­pez közös vállalatot. A kis- kapacitású beremendi kőbá­nya a szilikátiparé. A távol­ság e bánya és a BCM között ugyancsak négy-öt kilométer A beremendi bánya teljes megnyitásához több mint 20 millió forint szükséges. A nagyharsányihoz — bár itt csak fejleszteni kellene — kö­rülbelül szintén ennyi. A le­hetőségek tehát majdnem azo­nosak: de mégis az üzleti meggondolás döntött: a szili- kátipar miért vásároljon kö­vet, amikor neki is van? Űj termékek A Nagyharsányi Kőbánya termékválaszték bővítéssel igyekszik megvetni a lábát a piacon. Tavaly még három-öt féle. az idén már 13 féle kő­terméket állított elő, Annak ellenére, hogy a kőárak álta­lában csökkentek az 1968-as esztendőben, az I. félévben az értékesítési tervüket mégis túl teljesítették. Ugyanis olyan kőféleségeket ajánlottak a pi­acnak, amelyeknek az ára még mindig magas és marad is, mert gyártásuk meglehe­tősen munkaigényes. Ilyen például a nemeszuzalék, amelyből tavaly jóformán semmit sem adtak el. Végre komoly érdeklődés tapasztal­ható a kőliszt iránt is. A kö­zel 30 millió forintos költség­gel létesített kőlisztüzemet évi 240 ezer tonna kapacitásra tér vezték. A talajjavító kőlisztet a mezőgazdaság használja fel. A múlt évben azonban csu­pán kilencezer tonna termé­ket gyártottak le, mert több­re nem volt igény. Ebben az évben itt is változás történt az I. félévben közel 17 ezer tonna került elszállításra, év végére ez a mennyiség fel­tehetően növekszik. Ha az üzem kapacitásához viszonyít­juk az eddigi szállítmányt, az összehasonlítás nem okoz kü­lönösebb meglepetést. De ez is valami. Ha már évi 20 ezer tonnának akad gazdája, ak­kor a kőliszt üzem — bár nem jövedelmez még — de nem is fizet rá a termelésre. A tapasztalatok kedvezőek. Azok a mezőgazdasági termelőegy­ségek, amelyek a kőlisztet ta­lajjavításra felhasználták, már kedvező eredményekről szá­moltak be. Sőt, most már nem csak az Országos Talajjavító Vállalat a partnere a kőbá­nyának, hanem több termelő­szövetkezet (Egyházasharaszti például) és állami gazdaság közvetlenül szállítja és „dol­gozza be” a kőlisztet. A pillanatnyi értékesítési za varból a kőbánya lassan meg­találja a kifelé vezető utat. a. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom