Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-25 / 199. szám
/ Dtmantmt napio-1968. augusztus 21 A majmok „találmányai1 A majmok magatartásának vizsgálata az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy nemcsak embereknek vannak találmányaik és nemcsak ők tudnak hagyományokat tovább adni. Ilyen teljesítményekre nemcsak a rendkívül fejlett emberszabású majmok, hanem más „közönséges” fajták, mint például a rhesus- majommal rokon japán makakák is képesek. A majmok magatartását vizsgáló japán szakértők a kis Koshima szigetre koncentrálták kutatásaikat. S hogy az állatokat hosszabb ideig egy helyhez kössék, a tengerparton batatát (édes burgonyát) tettek ki a majmoknak. A majmok hamarosan megszokták a bőséges ellátást és buzgón fogyasztották az édes burgonyát. A batata a burgonyához hasonló növény gumós gyökere; a majmokhoz földmaradványokkal szennyezetten jutott el. 1953 őszén egy süvölvény makakaleányzó, a másfél éves „Imo” (szabadon élő vadmajmokról van szó, a neveket a megfigyelő tudósok az egyes majmok azonosítására adták) felemelt egy piszkos batatát a földről és kézzel lemosta a földet egy kis patak vizében. Ettől az időtől kezdve ez a fiatal nőstény- majom meglehetősen rendszeresen mosta az édes burgonyát Egy hónappal később Imo egyik játszótársa követte példáját, négy héttel később Imo anyja is, és a batata-mo- sás mind jobban elterjedt. 1957-ben, tehát négy évvel a „találmány után” a hatvan állat közül már 15 rendszeresen megmosta a batatát. Elsősorban a kísérletező kedvű 1—2 éves korosztály majomfiataljai, a (makakák körülbelül 30 évet élnek és 3—4 éves korukban nemileg érettek), mamáik és néhány, maximum 7 éves fiatal nőstény csatlakozott hozzájuk. A serdülő vagy felnőtt hímmajmok it óközül ezzel szemben egyetlen ’ egy sem vette át az új szokást. 1962-ben az 59 állat közül már 42 mosta a batatát. Immár az anyaállatok rászoktatták kicsinyeiket is. Az idősebb és a magasabb rangot viselő hímállatok nem „hódoltak be” az «I szokásnak, és a Nami nevű nőstényállat kicsinyei sem. Ezek a kicsinyek azonban egyéb megfigyelések és kísérletek során lényegesen tehetségtelenebbnek bizonyultak az átlagnál. Így tehát tíz év alatt egy állatcsoport étkezési szokásai teljesen megváltoztak — míg más csoportokhoz tartozó makakák nem ismerik ezt a magatartást. Űj szokásukat a majmok továbbfejlesztették: először a patakban mosták a batatát, később azonban tengervizet használtak, mert nyilvánvalóan megállapították, hogy a sós víz ízesebbé teszi a gumót. Kétségtelen, hogy 1962. óta immár kizárólag tengervizet használnak a mosáshoz, sőt egyes állatok evés közben többször tengervízbe mártják a batatát, nyilvánvalóan utána sózzák. Az Imo nevű nőstényállat 1956-ban, négyéves korában, még egy felfedezésre jutott. Az állatokat ugyanis időnként búzával is táplálták, és a majmok kénytelenek voltak a magokat fáradságosan kiszedni a homok közül. Imo viszont egy napon a homokbúza keveréket odavitte a vízhez és bedobta, és így könnyen ki tudta választani a magot. 1962-ben már 19 állat vette át ezt az „aranymosási módszert”. Egyébként az Eba nevű nősténymajom és lánya, Sango — maguk sohasem mostak búzát — bandát alapítottak, megtámadták a búzamosókat. amikor azok a keveréket a vízbe dobták, és megpróbálták elrabolni tőlük táplálékukat. ■ A búzamosók — miután gyakran mindkét kezük tele volt munkával — megtanultak rendkívül ügyesen a hátsó lábaikon járni és egyenesen megállni. Búzamosás közben is egyenesen állnak a vízben. A vízben való tevékenység következtében a majmok más ehető dolgokat is kezdtek ott gyűjtögetni. Egyesek megtanultak úszni, sőt kiválóan búvárkodnak is. (A „Volksstimme”-tői) Afrika és a víz öt afrikai ország, Kenya, Uganda. Szudán, Tanzánia' és az Egyesült Arab Köztársaság szakemberei együttműködve fogják tanulmányozni a Nílus felső medencéjét és az Albert, Viktória és Kyoga tavakat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének pénzügyi támogatásával tanulmányozzák a hidrometeorológiai és hidrológiai tényezőket, valamint a folyami vízhozamot a víz elpárolgását, a csapadék meny- nyiségét és ritmusát, a tavak szintjének változásait, a folyók alakulását, stb. Tapasztalataik alapján munka tervet készítenek a Nílus felső medencéjének vízügyi hasznosításáról, öntöző rendszerek kialakításáról, lecsapolásáról. A cél az. hogy kormányközi együttműködéssel szabályozzák a Nílust, és megteremtsék vizének tudományosan megalapozott felhasználását. A mexikói áldozati kút kincsei Felmérhetetlen kultúrtörténeti értékű kincseket találtak Mexikóban, az ősi maja város. Chichen Izta közelében. Egy kútból. amelyről évszázados legenda azt tartja, hogy kincseket tartalmaz, valóban kincseket hozott elő egy régészeti expedíció. A talált tárgyak — arany, jáde és bronz ékszerek, arany tálak, nehéz aranyszandálok, csodálatos faragásé karperecek és nyakékek — gyermekkoponyákkal együtt hevertek a kút mélyén. A régészek szerint a kútnál emberáldozatot mutattak be a hívők, s ajándékul még ékszereket is vetettek utánuk. A lelet újabb fényt derít a maja-kultúrára. A talált tárgyak között ugyanis sokszáz váza és más tárgy emlékeztet az antik egyiptomi stílusra, ami alátámasztja azt a felfogást. hogy a maja Földközi tengeri, vagy keleti nép volt, amely Ázsián keresztül került Amerikába. A nagyfontosságú leletet a Mexikói Antropológiai és Történeti Intézetben dolgozzák fel. A leggazdagabb amerikaiak Amerikában jelenleg mindösz- sze két milliárdos van: Paul Getty és Howard Hughes. 1957- ben Hughes vagyonát 200—400 miilióra, Getty vagyonát 700—1000 millió dollárra becsülték. Hughes, aki a Hughes Aircraft cs a Hughes Tool Co, élén áll, 1257-ben eladta a Trans World Lines 547 millió dollár értékű részvéhykötegét. Jelenleg Las Vegasban lakik. A califomiai Getty Oil Co. főnöke Angliában él. Az 1957 óta eltelt tfij év alatt a száz millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező milliomosok száma 45-ről több mint háromszorosára emelkedett, a 150 millió dollárnál nagyobb vagyonok száma elérte a 66-ot. A vagyonok birtokosainak csupán fele szerepelt már 1957-ben is a 76 leggazdagabb amerilval listáján.* A 66 multimilliomos csoportjában van többek közt az öt Rockefeller fivér és nővérük, három Ford, két Du Pont, Joseph Kennedy és a hollywoodi Bob Hope. Az 500—1000 millió dolláros hat amerikai között a Mellon család három tagja szerepek Az egyiptomi főváros jelene r ■ ■■ ff ■ es jovoje Az egyiptomi főváros néhány év óta viharos gyorsaság gal növekszik. Hogy ez a növekedés ne legyen spontán, az Egyesült Arab Köztársaságban bizottságot alakítottak „Nagy-Kairó” terveinek elkészítésére. A bizottság máris sokat tett a város szépítéséért, rendezéséért. Nemrégen nyilvánosságra hozott egy olyan tervet is, amelynek az a célja, hogy csökkentse a „vidéki” egyiptomiak Kairóba áramlását. Milyen intézkedésekkel akar ják ezt elérni? Elsősorban azzal, hogy a közigazgatási intézményeket és a társadalmi szektorhoz tartozó szervezeteket a köztársaság kormányzóságaiba telepítik szét. Ez az intézkedés elsősorban a szolgáltatás szférájába tartozó intézményeket érinti. Ami pedig az ipari szektort illeti, a terv előirányozza, hogy a jövőben csak kisebb üzemeket építenek a fővárosban. Változások következnek be a kormányzóságok életében is. A nyersanyag-lelőhelyek és az energiaforrások közelében ipa ri komplexumok és új lakótelepek épülnek a munkások, alkalmazottak számára. A nemrég művelésbe vett földek centrumaiban sok települést építenek. Magában Kairóban jelentősen csökkenni fog az építkezés. A főváros szélére telepítenek ki több1 főiskolát és egyetemi fakultást. Magában a fővárosban viszont jelentősen kibővítik a vidéki hallgatók kollégiumait, mivel az egyetemre, főiskolára kerülő fiatallal ma még gyakran az egész család Kairóba költözik. Minden egyetemi, főiskolai hallgató és a műszaki szak iskolák minden diákja, tanulmányainak befejezése után köteles lesz meghatározott ideig vidéken dolgozni, ott, ahol különösen nagy szükség van szakemberekre. A bizottság terve megállapítja. hogy a köztársaság más vidékeinek lassú fejlődését jelentős mértékben a kormányzóságokat egymással és a fővárossal összekötő jó utak hiánya magyarázza. A kormány körülbelül 500 ezer egyiptomi fontot szándékozik útépítésre fordítani. Kairó házrengetege Férfifelesleg az osztrák huszonévesednél Komor jövő vár az osztrák huszonéves fiatalemberek egy részére — ha azt valóban olyan komornak kell tekintenünk. Míg ugyanis a korábbi években határozott nőfelesleg mutatkozott, jelenleg a 20—29 éves fiatalemberek közül 19 ezernek nem jut feleség. Ezt állapította meg az egyik legújabb statisztika. E statisztika szerint jelenleg Ausztriában körülbelül 546 ezer huszonéves fiatalember él. Ezzel szem-- ben mindössze 527 ezer 20—29 éves osztrák fiatal nő van. A legkedvezőtlenebb a huszonöt— huszonkilenc éves fiatalemberek kilátása arra, hogy hozzájuk ülő partnemőt találjanak. Ebben a korcsoportban a „férfifelesleg" 11 ezer vagyis lényegesen nagyobb, mint a 20—24 éveseknél, de ebben az utóbbi korcsoportban is 8 ezerrel kevesebb a lányok és a fiatalasszonyok száma, mint a férfiaké. A nősülni vágyó huszonéves fiatalok, akik korcsoportjukban nem találnak feleséget, nem sok reményt fűzhetnek ahhoz sem, hogy a jövőben a fiatal nők közül találhatnak majd feleséget, mert nem várható változás a fiatal férfiak és nők arányában. A statisztika adatai szerint az 1980-as évben a huszonéves 518 900 férfivel szemben 505 300 hasonlókorú nővel számolhatnak. Eszerint 13 600 osztrák férfi akarva, nem akarva nőtlen marad! Togliatti — Fiat — Volgái Gépkocsigyár Emlékeimben Volga-parti csendes kisvárosként él. így emlékszem Sztavropol- ra, a mai Togliatti városra. 1951-ben kezdték meg itt az akkori idők legnagyobb erőműve, — a kujbisevi, ma volgai Lenin Erőmű — építését A régi várost elborították a Zsiguli-tenger hullámai. A „Tenger” partján pedig hatalmas üzemek, gyárak épültek. Az új város, a mai Togliatti, tizenkét kilométernyire fekszik az erőmű duzzasztójától. Kocsink a szénfeketére csiszolódott autópályán robog. Jobbról sorra magunk mögött hagyjuk az Elektrotechnikai gyár épületeit, megannyi alumínium, üveg és betoncsarnokot. A szürkületben feltünedeznek a szintetikus gumigyár épületei. Arrébb, a vegyikombinát üzemegységei. A hőerőművek kéményei tüzes füstöt okádnak. A város hatalmas ipari központtá fejlődött és azóta is állandóan terjeszkedik. A horizonton feltűnt a bűvös szó: „FIAT”. Elhatározták, hogy Togliatti-ban építik fel ’ az ország legnagyobb autógyárát, — a Volgai Gépkocsigyárat. A berendezést és a technológiát a híres olasz cégtől veszik. Az építkezés, amely jelenleg itt folyik, kicsit visszavisz minket 1951-be. A mostani építkezés akkora, mintha második vízierőművet > kellene építeni. A határidő azonban most több, mint két évvel rövidebb. Az első »utónak 1969-ben kell kigördülnie » gyár kapuján. Az új gyár több, mint 500 hektár területet foglal el. A főcsamok több száz méter hosszú. A termelési épületek előregyártott vasbetonból, fémből és üvegből épülnek a legmodernebb ipari esztétikai követelményeknek megfelelően. 1968. — a döntő év a gyár építkezésében. Ebben az évben kell elkészülni az egész komplexum főbb létesítményeinek. Az év végére indulnak a kisegítő üzemek — a kovácsoló, az öntöde. A város lakossága rohamosan gyarapszik: mintegy 600 000 ember kap majd itt otthont. Csak a múlt évben 30 000 fővel szaporodott a város. A Volgai Gépkocsigyár építkezése gyökeresen megváltoztatja Togliatti város életét. Sürgősen gondoskodni kellett az idejövő szakemberek elhelyezéséről. Hamarosan készen áll egy négyemeletes szállodaépület, és megkezdték egy további hatemeletes épület építését hasonló célra. A tervek szerint még egy huszonegyemeletes szállodát emelnek. A városban csak állandó lakóházak épülnek. A hagyományos három-négyemeletes lakóépületekben munkásszállókat rendeznek be. Ez igen kényelmes: egy-egy lakásba négy-öt fő költözik, rendelkezésükre áll a lakás konyhája, fürdőszobája: a lakásokban gáz- és melegvízszolgáltatás van. A munkás- szállók lakói idővel feltehetően családot alapítanak, s a gyárban maradnak. A. P. Togliatti város központi tere Ahol megfőnének a békaemberek A Sinai félsziget keleti partvidékén mintegy 20 km-nyire Eilat kikötőtől délre, egy rendkívül ritka természeti képződményt, ún. nap tavat találtak. A naptó amolyan lagu- naféle, 80 méter hosszú, 40 méter széles, 5 méter mély és nincs közvetlen összeköttetésben a Vörös-tengerrel, amelytől mintegy 30 méternyire fekszik. Víztömegében két, merőben különböző réteg választható el: a felszínen hűvös, mérsékelten sós a vize, mélyen pedig igen meleg és igen sós. Ha 1,50 méterre bukunk a felszín alá, a hőmérséklet 16 fokról hirtelen 40 fokra emelkedik, három és négy méteres mélységben pedig eléri a 48 fokot. A nyílt tenger felszíni hőmérséklete ezen a vidéken 21 fok. A sótartalom 42,6 grammról 90,7 grammra emelkedik lite- renkint. A tó fenekét beborítja egy 1—2 cm vastag gipsz-kristály réteg, amilyent a Holt-tenger fenekén is találunk. F. D. Por dr., a jeruzsá- lemi Héber egyetem tanára szerint a földkerekségen mindössze öt ehhez hasonló tavat ismernek: három Romániában van, egy az Egyesült Államokban Seattle mellett, egy pedig az Antarktiszon. Az ilyen naptóban valamennyi esetben egy nagy sűrűségű mélyebb víztömeg — amely egy kisebb sűrűségű felszíni rétegtől el van szigetelve — felhalmozza a napsugárzás melegét, Az Eilati — tó esetében ezt a felszíni réteget a Vörös-tengerből származó szivárgások alkotják a gipsz-szőnyeg fölött. A mélyréteg] víztömeg magas sótartalma fokozatos párolgás következtében beállott koncentráció eredménye is lehet, vagy egy természetes sóréteg jelenlétének tulajdoni tha tó. A békaembereknek mindenesetre vigyázniuk kell, ha nem akarnak megfőni: 2—4 méter mélységben, ahol télen 44—48 fok a tó hőmérséklete nyáron feltehetően 50—60 fokra is fel- melegszik. 1 J
