Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
Dmumtmt napto 1968. augusztus tt. A BARANYAI KÖZÉPISKOLÁK A felszabadulás előtt Pécs — az évszázadok óta neves iskolaváros — a középiskolák fellegvára is volt. Pécsen kívül a megyében csupán Mohácson működött a harmincas évek közepétől egy kis gimnázium. Az 1945 óta eltelt alig negyedszázad alatt azonban a hatalmas ütemben fejlődő Pécs mellett és körül kibontakozott egy megyei középiskolai hálózat is, amely jelentős tényezőként érvényesíti hatását, a megyében nemcsak a művelődés, hanem az élet számos más területén is. A középiskolai hálózat szerkezete Ez a középiskolai hálózat 10 intézményével, 181 nevelőjével és közel 3000 tanulójával (akiknek 65,7%-a fizikai dolgozó gyermeke) egész kis művelődési hadsereget jelent (Pécs nevelő- és tanulólétszámának körülbelül felét), s ehhez még nem is számítottuk hozzá a dolgozók különféle középiskoláiba járó további másfélezer „öregdiákot”. A középiskolák jelenleg létező mindhárom típusa megtalálható a megyében: a gimnázium (ez a többség, az ösz- szes osztályok . kétharmada); o szakközépiskola (most indul az egészségügyi, tovább marad a közgazdasági Komlón, a mezőgazdasági gépszerelő Bolyban, s mezőgazdasági szakközépiskolai osztályok létesültek a mezőgazdasági technikumok helyett Mohácson és Szentlőrincen; csökkenőben van az öntözéses növénytermesztő gépész Mohácson és a kereskedelmi Szigetváron) és a technikumok (mezőgazdaságiak kihalóban). A gimnáziumon belül orosz, valamint fizika-kémia szakosított osztályok működnek Komlón és Mohácson. A szak- középiskolák és a gimnáziumi szakosított tantervű osztályok azonban csak Pécs várossal együttműködve fejleszthetők, s a jövőben még inkább erősödni fog az a ten- denciá, hogy a Pécsett tanuló Baranya megyei középiskolások (jelenleg is több mint 2000 van belőlük, az összes pécsi diák közel egy harmada!) elsősorban olyan szakközép- iskolákba és tagozatos gimnáziumi osztályokba járnak, amelyek a megyében nem találhatók. Tárgyi, személyi feltételek Ez a megyei középiskolai hálózat — és erről viszonylag kevesen tudnak — felszereltségben, tárgyi és személyi feltételekben az országos átlag felett áll, sőt nem egy tekintetben az élcsoportba sorolandó. Megemlíthetjük itt példának az utóbbi években épült komlói Steinmetz Miklós gimnázium és szakközép- iskolát és a kapcsolatos kollégiumot, amely egyike az ország legszebb iskolaépületeinek, .vagy a tájba oly harmonikusan beilleszkedő, egyedi tervezésű pécsváradi iskolát. vagy a sellyei gimnáziumot. A Baranya megyei középiskolák tanerő ellátottságban 24 megye (ill. megyei jogú város) közül az 5. helyen, az egy tanerőre jutó tanulók száma alapján országosan a 3. helyen állnak, s ma az összes nevelők közel 80%-a egyetemet végzett. Igen kedvező a kép az audiovizuális eszközök tekintetében: néhány példa erre: minden megyei intézményben van legalább egy rádió, egy televízió, három magnetofon, két lemezjátszó. két diafilmvetítő. A megyei iskoláknál két kes- kenyfilmvetítő és egy nyelvi laboratórium található (az utóbbi a jövő tanévben kapcsolódik be az oktatásba). A gyakorlati foglalkozások 11 tanműhelyben folynak, s most már a heti 2 órás forma az Uralkodó (aránya 78,4%, az «nzágosnál lényegesen kedvezőbb) mivel annak feltételeit sokkal jobban meg lehet teremteni. mint az úgynevezett 5 + 1-nek. A tárgyi feltételekkel kapcsolatban nézzünk még néhány példát a korszerű oktatásban oly fontos szerepet játszó iskolai könyvtárak területéről is. A megyei középiskolák könyvtárfejlesztésénél az egy tanulóra jutó összeg forintban a legmagasabb az országban (46,3 Ft), ötször nagyobb, mint az országos átlag, a könyvállományból egy tanulóra eső kötetszám is magasan vezet (12,6) több mint kétszerese az országos átlagnak. S ami még örvendete- sebb: vizsgálataink szerint ezeket a könyveket a tanulók nagy része rendszeresen olvassa is. Megemlítjük még, hogy a megyében egy osztályra kb. 100 000 Ft kiadás jut (az országos átlag 90 000 Ft), az egy tanulóra eső összeg 3000 Ft felett van (országos átlag 2500 Ft). A megyében 9 középiskolai kollégium van, ezekben él a tanulók kb. egynegyede. Ez az arány a második legjobb az országban, de még így is a fiatalok egyharmada jár be iskolájába vonattal vagy busz- szaL Oktatónevel - munka Hogyan élnek a középiskolák ezekkel a lehetőségekkel? Vajon ezen a területen is tartják a lépést az országos haladással, vagy itt már a kisebb vidéki középiskolákról oly makacsul továbbélő, s még mindig elég sokszor hangoztatott nézetnek kell igazat adnunk, amely szerint a kis vicjéki középiskoláktól eleve nem várhatunk olyan eredményes oktató-nevelő munkát, mint a patinás, több évtizedes, sőt évszázados hagyományokkal rendelkező fővárosi vagy nagyvárosi intézményektől? A kérdésre a választ ismét néhány kézzelfogható adattal adhatjuk meg a legjobban. A megyei középiskolákban szigorú az osztályozás: a tanulmányi eredmény átlaga épp hogy a közepesen felül van (3,1), a bukás 10%-a a tanulólétszámnak. Ettől az eredménytől az érettségi (képesítő) vizsgák átlaga sem tér el jelentősen. Egy másik fontos kérdés: hogyan állják meg a helyüket a megyei középiskolák végzett tanulói a felsőfokú intézmények felvételi vizsgáin? Egyelőre az 1967-es eredmények összegezése áll rendelkezésre, s eszerint Baranya megyéből a jelentkezettek 40,1%-át vették fel. Ez az arány igen jó, ismét felette áll az országos átlagnak (amely 37,8%), s ez országosan a 10. helyet jelenti. Mégis talán a legerősebb oldala a megyei középiskolák tevékenységének a nevelő- munka. Ebben természetesen nagy szerepe van a kapcsolatos kollégiumoknak is. A kisebb iskolák nagy előnye, hogy a nevelők szinte minden tanulót jól ismernek; a nevelő—növendék viszony így közvetlenebb, közelibb. A tanulók magatartása, szorgalma általában jó. súlyosabb fegyelmi eset alig- fordul elő. Szép eredményeket értek el intézményeink a közösségi nevelésben: színes, sokoldalú, lassan hagyományossá váló ünnepségsorozatokat rendeznek iskolánk KISZ-szervezetei a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében a március-áprilisi nagy évfordulók során, s ezek legtöbbször a község, a város, sőt a környék ünnepségeivel fonódnak egybe. - Kevés helyen dicsekedhetnek el azzal, amivel Baranya megyében, hogy csaknem minden középiskola tanévelőkészítő táborozást rendez, amelyek során az iskolai KISZ-vezetőség és a nevelők egy része közösen beszéli meg a következő tanév feladatait. A világnézetünk alapjai tantárgy kísérleti oktatása már évek óta folyik Komlón a Kun Béla gimnáziumban, s a most következő tanévtől bekapcsolódik ebbe a siklósi, mohácsi és a sellyei gimnázium is. Minden megyei középiskolában már évek óta az oktató-nevelőmunka előterében áll a tanulmányilag hátrányos helyzetű tanulókkal. a fizikai dolgozók gyermekeivel való tanórai és órán kívüli foglalkozás. Új lendületet adott ennek a munkának a Megyei Tanács VB fenti témájú ülése idén márciusban. A tanulók pályaválasztási tervei is igen tanulságosak és a nevelőmunka eredményességét is mutatják. Az érettségizett, képesítőzött több mint 700 tanuló közül kb. egyharmada kívánt felsőfokú intézménynél továbbtanulni., s a többi kétharmad dolgozni akart. Ez az arány ismét lényegesen kedvezőbb az országosnál, mivel megyénkben csakugyan általában a legjobbak kívánnak felsőbb fokon továbbtanulni, s egyre több tanuló s szülő vallja azt a nézetet, hogy érettségivel szakmát tanulni vagy közvetlenül fizikai munkát vállalni az egyén jelen s még inkább jövő érdekét is jól szolgálhatja. Az összes végzett tanulók kb. egynegyede akart szakmát tanulni, s az is örvendetes, hogy a munkábaállni szándékozók nagy része nem íróasztalról ábrándozik. Az iskolákban a tanulók pálya- irányításának munkáját pályaválasztási felelősök koordinálják, akik központi továbbképzésen kapnak segítséget munkájukhoz. Az egyetemet, főiskolát végzett, szakmát tanult vagy közvetlenül munkába állt fiatalok nagy része azután volt iskolája városában, községében, vagy annak környékén dolgozik, (az utóbbiak elhelyezkedésével sem volt eddig különösebb probléma) így is bizonyítva a megyei középiskolák helyi jelentőségét. Az iskolákban folyó oktatónevelőmunka helyzetének felvázolásához még az is hozzátartozik. hogy a megyei intézmények tervei jól kapcsolják egybe a központi feladatok magasszintű feldolgozását a helyi éredmények továbbfejlesztésével. A megyei iskolák vezetői minden tanév végén hagyományos módon többnapos tanfolyam keretében tárgyalják meg az időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseket. Az idei tanácskozás feladatul jelölte meg az előrelépést a tanórai nevelőmunka színvonalának emelésében, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való még eredményesebb foglalkozásban. az iskolai KISZ- szervezetek önállóságának további erősítésében, a nevelői .és ifjúsági közösségek együttműködésének fejlesztésében, az iskolák kapcsolatainak elmélyítésében. A most következő tanév során a nagy forradalmi évfordulók méltó megünneplése elő fogja segíteni nemcsak a szocialista ha- zafiságra való nevelést, hanem az összes fenti feladatok megvalósítását is. Segíti a megyei középiskolák nevelőmunkáját az is, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalja az ősz folyamán a megyei középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelés helyzetét. Az oktató-nevelőmunka eredményességének vizsgálatában is jelentős elképzelései és országosan is figyelemreméltó tapasztalatai vannak már iskoláinknak. Az iskolák egyéni arculata A megelőzők során vázolt helyzetkép azonban csupán az általános összkép, amely sajátos, iskolánként változó egyéni vonásokból tevődik össze. a Komlói Steinmetz Miklós gimnázium A továbbiakban ezekre az egyéni vonásokra említünk meg néhány példát. A megyei középiskolák központjainak Komlót és Mohácsot nevezhetjük, mivel mindegyik helyen két-két középiskola is működik. Komlón a Kun Béla gimnázium a megye legjobb tanulmányi eredményét érte el az elmúlt tanévben, érettségi eredményei, egyetemi, főiskolai felvételi aránya is igen jók, diákjai a tanulmányi versenyeken a legjobban szerepeltek a megyében. Magasszintű, korszerű eszközökkel segített oktatás folyik itt (náluk található a megye egyetlen — bár nem a legmagasabb fokú — nyelvi laboratóriuma is). Hagyományosan megrendezett tavaszi Kun Béla napjaik az egész iskolai munka eredményeit dokumentáló színes seregszemle. Ennek keretén belül szervezik meg kétévenként a megye és Pécs város középiskolásainak földrajz versenyét is. Az iskola képzőművészeti szakkörének tanulói évek óta figyelemreméltó alkotásokat hoznak létre. A sport terén atlétikában országos szinten is jó eredményeket értek el, a tanulók nagy része rendszeresen sportol. A komlói Steinmetz Miklós gimnázium és szakközépiskola gyönyörű, korszerű épületében két szakközépiskola (egészségügyi és közgazdasági) valamint a kihalóban lévő gimnáziumi osztályok nyertek elhelyezést. Az iskola a legfiatalabb a megyében, de máris felhívta magára a figyelmet néhány eredményével a megyei és országos tanulmányi versenyeken. Tudatosan törekedtek hagyományok teremtésére és meggyökereztetésére. Ifjúsági könyvtára országos mércével mérve is tanulságosan és eredményesen működik. Kirándulásai jól szervezettek, minden osztályt átfogóak. Számos nevelőjük publikálta már tapasztalatait országos és megyei szaklapokban. Az iskola sokoldalú kapcsolatot teremtett a komlói Béta akna dolgozóival (akik pl. társadalmi munkával 60 000 Ft értékű kerítést építettek az iskola köré). Az iskola egészének vagy egyes osztályoknak kapcsolatai vannak olyan országos hírű személyekkel, mint például Vadász Elemér, Kalmár László, Jausz Béla professzorok, Vá. czi Mihály, Veres Péter, Várnai Zseni írók, Greminger János sportoló, akik közül többen személyesen is megfordultak az iskolában. Iskolaújságjuk (így élünk címmel) rendszeresen, már hagyományos évkönyvük a tanév végén foglalkozik az iskola életének eseményeivel, fejlődésével. Kamarakórusuk kiemelkedő eredményeket ért el (a legutóbbi „Ki mit tud” elődöntőjében a televízióban is felléptek). A mohácsi Kisfaludy Károly gimnázium és szakközépiskola a megye legnagyobb és legrégibb középiskolája. Az elmúlt években kitűnően felszerelt 4 tanműhely épült az iskola mellé (zömében társadalmi munkával), amelynek felszerelése kb. egymillió forintot ér. Ac Iskola könyvtára. szertárai jól felszereltek. A nemrégiben befejezett bővítéssel sikerült megszüntetni az iskola túlzsúfoltságát. Az elmúlt tanévijén kitűnően szervezett magyar versenyt rendeztek a megyei és a. pécsi középiskolák számára (melyet a mohácsi diákok — az utóbbi években már másodízben — meg is nyertek). Az iskolarádió osztályfői és magyar irodalmi adásaival kapcsolatos tapasztalataikat országos fórumokon is figyelemmel kísérik. Az idei évben érettségizett első ízben fizika-kémia szakosított osztályok jó eredménnyel, öntözéses növénytermesztő gépész szakközépiskolai osztályuk végzett tanulói keresettek a megyében. Az elmúlt tanévben a Munkaügyi Minisztérium Pályaválasztási Csoportja pszichológusainak irányításával úttörő vizsgálatok indultak az egyik harmadikos osztály tanulóinak pályairányításával kapcsolatosan. A mohácsi Dr. Marek József Mezőgazdasági Technikum együtt említhető a szentlőrinci Újhelyi Imre Mező- gazdasági Technikummal (első osztályaik már szakközépiskolák). Ez utóbbi most készül megünnepelni fennállásának 40. évfordulóját. Mindkét intézményben jó feltételek között kiváló szakemberek nevelik a jövő mezőgazdasági kádereit. A két iskolánál kiemelkedően jó a felsőfokú (túlnyomó többségben mező- gazdasági) intézetekbe felvett tanulók arányszáma (1967-ben 50%-on felüli mindkét helyen). A tanulók túlnyomó többsége egyúttal a kapcsolatos kollégium növendéke is, s ez nagy mértékben fokozza a nevelőmunka hatékonyságát, segíti sokoldalúságát. A szentlőrinciek rendszeres kapcsolatot tartanak fenn egy az NDK-ban lévő testvérintézettel, ez a kapcsolat kölcsönös látogatásokból, sőt kölcsönös nyári mezőgazdasági munkavégzésből is áll. A Bólyi Mezőgazdasági Szakközépiskola is az új megyei intézmények közé tartozik. A tejgazdasági szak képzése az elmúlt tanévvel ugyan megszűnt, de a gépszerelő szak annál erőteljesebben fejlődik. Még ebben a tervidőszakban megkezdik az új iskola építését.A szakközépiskola — dacára „fiatalságának” — igen eredményesen dolgozik; végzett tanulói kedvezően tudnak elhelyezkedni a szakmában, s sok volt diákjuk eredményesen áll helyt felsőfokú / intézetekben is. Idén tavasszal nagysikerű kiállítást rendeztek a tanulók által készített szemléltető eszközökből (6000 munkaóra, 30 ezer forint érték volt ebben a kiállításban). A középiskola jelentős fényező lett a község kulturális életében is. Évkönyvük, iskolaújságjuk (Mezőgép címmel) már hagyománynak tekinthető. A siklósi Táncsics Mihály gimnázium az egyetlen olyan megyei középiskola, amelyhez nem kapcsolódik kollégium. Mivel tanulóik közel háromnegyede bejáró, sokat tettek a tanulók iskolai tanulásának segítéséért, a délutáni iskolai élet megszervezéséért, a tanórai és órán kívüli nevelőmunka eredményeinek fokozásáért. Úttörő módon eredményesen tevékenykedtek a honvédelmi nevelés érdekében. Ünnepségeik élménysze- rűen színesek, sokoldalúak. Tavalyi nyári táborozásukról a Népszabadság is elismerő riportban számolt be (azóta is végzett a szerkesztőség felmérést a tanulók neveltségi szintjéről igen kedvező eredménynyel). Az iskola rendje mintaszerű. Énekkaruk számos alkalommal aratott sikert. Rövidesen befejeződik az iskola bővítése, felújítása, eredményeképpen két új tanterem, szertárak, központi fűtés segítik elő az iskolai munkát. A szigetvári Zrínyi Miklós gimnázium és szakközépiskolában is elkezdődtek már a bővítés munkálatai, amelynek befejezése után ez — a megyében jelenleg a legmostohább feltételek között dolgozó — intézmény is rendezett körülmények közé kerül. Az iskola sokoldalúan ápolja a város nagy történelmi múltjának és névadójának emlékét. Nagy fegyvertény, hogy az idei évben lányaik megnyerték az országos középiskolás kosárlabda bajnokságot, A megye két legkisebb gim. náziuma a pécsváradi és a sellyei már külsejükben is méltó képviselői a megyei középiskolák fejlődésének. A sellyei gimnázium új épülete, tágas, világos, modern, tiszta, ízlésesen dekorált termei és folyosói, kitűnően felszerelt szertárai, társadalmi munkával épült udvara és sportpályája, a pécsváradi — az általános iskolával közös igazgatásban lévő — gimnáziumnak már távolról feltűnő, impozáns, modern épülete eredményes oktató-nevelőmunka színtere: érdekes, hogy mindkét iskola rendkívül szorgalmas tanulói — bár kis számban pályáztak — egészen kiváló arányban nyertek felvételt felsőfokú intézetekbe (60% felett). Biztató jő vő Természetesen a fenti kép a hétköznapok gondjainak, a fogyatékosságoknak, hibáknak felsorolásával lenne teljes, de úgy véljük, mégis a pozitív vonások az általánosíthatók, azok tekinthetők tipikusnak, s ezért elsősorban azokról kívántunk tájékoztatást nyújtani. (Egy gondot azért megemlítünk: főleg a gimnáziumokban viszonylag kevés a tehetséges tanuló, s még mindig vannak szülők, akik inkább vállalják a nagyobb anyagi áldozatot s gyermekük megterhelő utazását vagy otthontól való huzamos távollétét, s indokolatlanul nem íratják be fiukat vagy lányukat a közeli vagy helyi megyei gimnáziumba.) A megyei középiskoláknak múltjuk ugyan alig van, de jelenük alapján máris elmondható, hogy eredményesen szolgálják az iskolareform társadalmi és a tanulók, szülők egyéni érdekeit, s joggal állapíthatjuk meg. hogy jövőjük még biztatóbb. Ballér Endre középiskolai főelőadó 1 i
