Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 1 forfnl Dunántúli rtaplö XXV. évfolyam, 195. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. augusztus 19., hétfő Alkotmányünnepi emlékezés Tizenkilenc éve ünnepeljük bensőséges megemlékezéssel és' előretekintő optimizmussal augusztus 20-án a Magyar Népköztársaság alaptörvényének születését. Az eltelt közel két évtized történeti távlata, a társadalmi és állami fejlődés alapelveit meghatározó alkotmányi rendelkezések fontossága szinte kimeríthetetlen forrásanyagot nyújt a múltat idéző értékeléshez és az előrehaladás újabb megoldásait kutató vizsgálódáshoz egyaránt. Hadd legyenek indítói e kettős irányú ünnepi szemlélődésnek az alábbi gondolatok. Amint népi demokratikus forradalmi fejlődésünk valamennyi jelentős vívmányának, alkotmányunk kidolgozásának is a munkás- osztály marxista pártja volt a kezdeményezője. A Magyar Dolgozók Pártjának 1948 nyarán megjelent programja felmérte a felszabadulástól megtett út eredményeit és ennek alapján kinyilvánította, hogy „a párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a Magyar Köztársaság népi jellegét a törvény erejével alkotmányban szentesítsük”. Az alkotmány elkészítésének gondolata ettől kezdve egyre erősödött. A Magyar Függetlenségi Népfront 1949 februárjában elfogadott nyilatkozata ugyancsak indokoltnak látta „új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli”. Az ebben az időben működő, 1947-ben választott országgyűlés azonban nem felelt meg az osztályviszonyok kialakult arányának, a fejlődés akkori követelményeinek. A köztársasági elnök ezért 1949. április 12-én feloszlatta az országgyűlést és június 8-ra új országgyűlést hívott össze. Az 1949. május 15-én döntő győzelemmel zárult első népfrontválasztással létrehozott országgyűlésre várt most már az alkotmány törvénybefoglalása. Gondos előkészítés után a Miniszter- tanács augusztus első napjaiban országos vitára bocsátotta az alkotmánytervezetet. A javaslatot lenyűgöző érdeklődés fogadta. Az ország minden részében nagyszámú hozzászólás és javaslat mutatta, hogy a dolgozó emberek jövő boldogulásuk biztos zálogát látták az alkotmány tervezetében. A magyar jogalkotás történetében merőben újszerű népi vita eredményeit hasznosító országgyűlési bizottsági ülések megtartása után az országgyűlés augusztus 17-én és 18-án tárgyalta a tervezetet. Az országgyűlés életében sosem volt ünnepélyesebb pillanat, mint amikor augusztus 18-án a teljes számban együttülő képviselők egyhangúlag elfogadták a dolgozó nép alaptörvényét. 1949. augusztus 20-án ünnepi köntösben jelent meg államunk hivatalos lapja, a Magyar Közlöny. Nemzeti színű keretbe foglaltan ekkor hirdették ki az 1949. évi XX. törvényt: a Magyar Népköztársaság alkotmányát, amely 70. §-ának értelmében ugyanezen a napon hatályba is lépett. Fél évvel később az 1950. évi 1. sz. törvényerejű rendelet mint az „Alkotmány napját’ nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, •izei is dokumentálva, hogy ez a nap „történelmi jelentőségű fordulópont a magyar nép életében”. Népi demokráciánk első alaptörvénye visszavonhatatlanul lezárta az ősi „ezeréves alkotmány” időszakát, amely a magyar dolgozó nép számára nem adott jogokat, nem nyújtott védelmet. Az íratlan jogszokásokból, a különböző századok szövevényes jogszabályaiból álló, úgynevezett „történelmi alkotmány” tág lehetőséget biztosított viszont a gazdasági és politikai hatalmat kézben tartó uralkodó osztályoknak, hogy mindenkori érdekeiknek alkotmányos rangot kölcsönözzenek. A polgárinak sem nevezhető történelmi alkotmányt egészen a felszabadulásig alig érintette a fejlődés szele. Joggal írta még 1912-ben is a radikális Szende Pál a következőket: „Választási kor rupción alapuló parlamenti abszolútizmus, parlamenti korrupción és többségi abszolútizmuson nyugvó kormány és a királyi abszolutizmus: ez a mai magyar alkotmány igaza arculata”. Belefértek az ezeréves alkotmány hajlékony keretei közé a Horthy-korszak ellenforradalmi, soviniszta, sőt fasiszta törekvései is. Szomorú valóságot fejeztek ki e kor egyik közjogászának, Egyed Istvánnak 1943-ban írt alábbi dicsekvő megállapításai: „Ha alkotmányunk fejlődését az 1920. év óta figyelemmel kísérjük, meg lehet állapítani, hogy azóta nálunk fokozatosan olyan alkotmányos reformok valósultak meg, amelyeknek értékét az ősi alkotmányossághoz való visszatérés szempontjából nem lehet eléggé méltányolni. Törvénybe iktattuk a királysági államforma fenntartását, visszaállítottuk a kétkamarás országgyűlést, jelentékenyen korlátoztuk a választójogot, megszerveztük rendi alapon a felsőházat, a törvényhatósági követválasztás jogát megerősítettük, felélesztettük a kormány rendkívüli hatáskörét, kifejlesztettük a kormány rendkívüli jogkörét: csupa olyan reformok, amelyek konzervatív, nemzeti irányba terelték a fejlődést és a tekintély elvét érvényesítették”. Közös tapasztalataink a tények erejével tanúsítják, hogy a Magyar Népköztársaság alaptörvénye tartalmában és formájában is szocialista alkotmány. A magyar társadalmi és állami rend alapvető politikai és jogi okmánya a marxista társadalomtudományok kimunkált tételeire épül. Félreérthetetlen szabatossággal nyilvánítja a munkásosztályt a társadalom vezető erejévé, a munkásosztály és az egyéb dolgozó osztályok és rétegek szövetségét pedig a néphatalom megváltoztathatatlan politikai bázisává. Az alapvető termelési eszközök szocialista társadalmi tulajdonának kizárólagossága, közvetlen választással létrehozott népképviseleti-államhatalmi szerveinknek, az országgyűlésnek és a tanácsoknak az egész állami életben betöltendő elsődleges irányító szerepe, igazságszolgáltatásunk egységessége és népi jellege, az állami és társadalmi szervek, valamint az állampolgárok tevékenységének törvényessége felett őrködő ügyészségi szervezet függetlensége, az állami mechanizmus szervezeti felépítését és működését meghatározó demokratikus centralizmus alapelve és a szocialista törvényesség követelménye nemcsupán alaptörvénybe foglalt tételek hazánkban, hanem közismert alkotmányos tények. Rendszerünk ellenségei is kénytelenek elismerni, hogy a magyar alkotmány bármelyik polgári alkotmánynál szélesebb terjedelemben sorolja fel és messzemenően a dolgozók érdekében szabályozza az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, valamint e jogok és kötelességek anyagi és jogi biztosítékait. Az alkotmány megalapozottságát bizonyítja, hogy gyorsütemű társadalomépítésünk korában is hosszú időn keresztül volt forrása az állami és jogi élet erősödésének. Szocialista alkotmányunknak kartális volta és az alkotmány megváltoztatásának minősített eljáráshoz kötése fontos garanciája az alkotmányi előírások megismerhetőségének, szilárdságának és pontos teljesítésének, de nem állhatja útját a gazdasági és társadalmi haladás által követett alkotmányos fejlődésnek. Az 1949. évi XX. törvény rendelkezéseit eddig is több alkotmánymódosító törvény változtatta meg vagy egészítette ki. Az alkotmány hatályos szövege mégsem tükrözi hűen gazdasági, politikai és jogi viszonyaink jelenlegi fejlettségi szintjét. Érthető, hogy a társadalom osztályszerkezetében, gazdasági és politikai életünkben végbement nagyfontosságú ismert változások alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közeljövő feladatául szabta meg elért eredményeinket rögzítő, a további fejlődés alapvető céljait, főbb követelményeit és legfontosabb eszközeit meghatározó új alkotmány kidolgozását. Népünk erősödő politikai és erkölcsi egysége, mindannyiunk színvonalas, lelkiismeretes munkája, a szocialista jogi és erkölcsi normák maradéktalan teljesítése nyújthat csak biztos alapot ahhoz, hogy az új magyar alkotmány szentesítse eltökélt szándékunkat: a szocializmus teljes felépítését, és hogy e cél valóra is váljon. Dr. Ádám Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottságának elnöke Ünnepi ülést tartott Pécs város Tanácsa Pécs város Tanácsa tegnap a tanácsháza nagytermében ünnepi tanácsülést tartott. Az ülésen részt vett Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, a tanács vezetői, országgyűlési képviselők, a város díszpolgárai, tanácstagok, a társadalmi szervek képviselői. Dr. Szotáczki Mihály, a Jogtudományi Egyetem dékánja, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, mint a tanácsülés elnöke, méltatta alkotmányunk jelentőségét, majd Tatai János, a tanács pénzügyi osztályának vezetője ismertette a tanácsi gazdálkodás 1968. L félévi gazdálkodásának tapasztalatait. — Hagyomány immár Pécsett, hogy alkotmányunk ünnepének alkalmából kitüntetjük azokat a polgárokat, akik társadalmi munkájukkal hozzájárulnak városunk fejlesztéséhez — mondta dr. Gala- bár Tibor, a városi tanácstitkára, a következő napirend előadója. Nyolc évvel ezelőtt kezdődött az „Egy napot Pécsért”-mozgalom, azóta több mint 30 millió forint a társadalmi munka értéke Az elmúlt évben a város lakói több mint 8 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, legtöbbet, S millió 202 ezer forint értékűt az első kerület lakosai. A városi tanács a kerületek közötti társadalmi munkaverseny 1967. évi eredményei alapján ismételten az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának ítélte oda a versenyzászlót. A tanács külön köszönetét fejezte ki a kerület egész lakosságának — különösen a szénbányászok szocialista munkabrigádjainak — a kerület fejlesztésében vállalt odaadó munkájukért. A tanácsülés elfogadta a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak értékelését az „Egy napot Pécsért” elismerés arany-, ezüst- és bronzfokozatának adományozására Aranyplakettet adományozott I. kerület: A Mecseki Szén- bányászati Vállalat Széchenyi- akna 40 szocialista brigádjának, a gyárvárosi József Attila művelődési ház ifjúsági klubjának, a pécsszabolcsi Általános Iskola szülői munka- közösségének, a Mecseki Szénbánya Vállalat tervező osztálya építési csoportjának, a honvédség Petőfi laktanya parkosító brigádjának, Vasasbánya, Báthory József 8 fős brigádjának, Eckenfels János- né Arasz u. 8. sz. lakosnak, Hűségjutalmat kapnak a tsz-tagok Nagy visszhangot kiváltó kezdeményezés Egyházasharasztiban Eddig csak a bányászatban és néhány gyárban volt szokás évről évre hűségjutalmat fizetni a példás szorgalmú dolgozóknak. Ezért keltett megyeszerte, sőt még a megye határain túl is feltűnést az a hír, hogy már egy mezőgazdasági üzem is áttér erre a szokásra. Az egyházasharaszti Jóbarát Tsz ugyanis augusztus 19-én 318 ezer forint hűségjutalmat fizet ki a tagjainak. — Alapszabályunk úgy intézkedik, hogy aki becsülettel, lelkiismeretesen teljesíti munkavégzési kötelezettségét, s nem követ el fegyelmi vétségeket, öt éves tagsági viszony után egyhavi keresetének, tíz év után másfél havi, tizenöt esztendő múltán pedig két havi keresetének megfelelő hűségjutalomra jogosult — mondotta Horváth László, a tsz elnöke. — 1961- től, a mai tsz megalakulásától kezdődően számítjuk az első évet A 192 hűségjutalomban részesítendő személy között tehát lesznek olyanok is, akik már hét éve tsz-tagok. ök azonban már három év múlva megkapják a 10 év után járó összeget, hiszen nekik akkor már az is megjár. A lényeg az, hogy ebben az évben felszámoljuk a „restanciát”, 1968-tól kezdve tehát nálunk is, minden évben lesz hűségjutalom. Ami a hűségjutalom célját illeti, ők is szeretnék kifejezésre juttatni, hogy megbecsülés, elismerés jár a törzsgárda tagjának, tehát annak, akire a vezetés mindig számíthat. Ezért kap hűségjutalmat például id. Somogyi József siklósnagyfalusi, id. Hazai Antal oldi, Bosnyák Zsif- kó alsószentmártoni alapító tsz-tag. Az öt év után járó hűségjutalom átlagos összege 1500 forint, ami az átlagkeresettől és érdemektől függően persze változhat. Az előbb említett három alapító tag például 1500-tól 2500 forintig terjedő összeget kap. A hűségjutalom átadása tt. letve a törzsgárda avató céljából augusztus 19-én délelőtt 10 órakor ünnepi közgyűlést tartanak a kistapolcai elágazásnak A közgyűlésre országos és megyei vezetőket hívtak meg ünnepi előadónak, ötszáz-hatszáz személyre számítanak, külön autóbuszok szállítják a gyűlés színhelyére az öt községet magában foglaló tsz tagjait. Tekintve, hogy vasárnap még borús volt az időjárás, a néphadsereg segítségét kérték, s hatalmas sátrakat állítottak fel, ho^ ha a szükség megkívánja, mind az 500—600 embernek fedél legyen a feje felett. Valóságos népünnepély jellege lesz ennek a napnak, hiszen az ünnepi gyűlés után 500—000 személynek terítenek ebédre. A tsz 5 hízót, egy növendékmarhát és egy borjút vágott le erre a napra, a fogyasztási és értékesítő szövetkezet pedig halászlével készül az eseményre. Délután fővárosi művészek szórakoztatják majd a hallgatóságot a Bányászati Aknamélyítő Tröszt pécsi kirendeltsége szocialista brigádjának, — ezüstplakettet: a Pécsszabolcsi Bányász ifjúsági sportolóinaki Kozmann Lajos István-aknai szocialista brigádjának, — bronzplakettet: Harmath Pál, Palahegy u. 12, Pintér István, Palahegy u. 7, Vidákovics Károly, Gyöngyösi I. u. 10, Gyer- gyák Jánosné. Ságvári E. u. 28, Uranka Jenő, Vasas II„ Balogh József, Ságvári E. u. 16. sz. alatti lakosnak, valamint a pécsbányatelepi Általános Iskola biológiai szakkörének. y. kerület, — arany- plakettét: a Pécsi Hőerőműnek, Kovács Antal tervezőmérnöknek, Ág u. 1. sz., és Keller Ferenc, Orgona u. 22. sz. alatti lakosnak. Ezüstplakettet: o Nagy Lajos Gimnáziumnak, a Széchenyi Gimnáziumnak, a honvédség kertvárosi alakulatának, dr. Kardos Gyula, Pécs, Nyárfa u. 2. sz., Wittmer Antal, Losoncz u. 37. sz., Nemes Attila, Móra F. u. 107. sz., és Wittern- berger András, Zidina-kör- nyék 17. sz. alatti lakosnak. Bronzplakettet: a Zipernov- szky Károly Gépipari Technikumnak, Paradinovics Ferenc Keszűi u. 14. sz., Ádám János, Nyárfa u. 46. sz., Szekeres János, Nyárfa u 50. sz. és Dudás László, Kapács u. 14. sz. alatfi lakosnak. III. kerület, — aranyplakett: Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozóinak, akik a Holló-dűlőben végeztek társadalmi munkát, valamint Haraszti Pál festőművésznek. Ezüstplakettet: a Pécsi Viz- és Csatornamüvek KISZ-bri- gádjának, a DÉDÁSZ „Szig- ma 8” ifjúsági tervező brigádjának és Márton Istvánnak. A tanácsülés elfogadta azt a javaslatot, hogy a jövőben az „Egy napot Pécsért” emlékérem a város fejlesztésében, építésében végzett fizikai munkán kívül szellemi társadalmi munkavégzésért is adományozható, arany-, ezüst- és bronzfokozata, a 200 vagy ezt meghaladó, illetve 150 és 100 társadalmi munkaóra teljesítéséért. „Sopianae” elnevezésű új emlékérmet is alapítottak, a gazdasági élet, a termelés, a városfejlesztés és városépítés, a tudomány, a kultúra és a művészet, valamint a társadalmi és politikai élet terén elért kimagasló teljesítményért. Megmaradj díszpolgári cím a kiváló fizikai« illetve szellemi munka végzéséért. A díszpolgári címmel egütt kell adományozni a „Sopianae” aranyérmet is. A kitüntető elismeréseket minden év augusztus 20 alkalmából adományozzák. A i
