Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Ara: 1 tártai VI!ég proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló XXV. érfolyom. 164. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. július 14., vasárnap Befejezte munkáját az országgyűlés i Péter János expozéja a magyar külpolitikáról Snombston délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. Az ülésen részt Tett Kádár Jánog, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyula nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint Péter János külügyminiszter tartott beszámolót a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevé­kenységéről. A nemzetközi helyzet legújabb fejleményei ami pedig a Német Szövet­ségi Köztársasággal kiala­kult hivatalos kapcsolatain­kat illeti, továbra is készek vagyunk azok szintjének emelésére, ha ez erősíti az európai béke és biztonság ügyét. Ehhez azonban az kell, hogy az NSZK a két német állam létének tényé- bői kiindulva foglalkozzék a német nép és Európa kér­déseivel. Az európai biztonsági kon­ferencia előkészítéséről szólva Péter János hangsúlyozta: a mai, katonai szervezeteken nyugvó viszonylagos nyugal­Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt Péter Já­nos nagy érdeklődéssel várt külpolitikai beszámolójával folytatódott Ez alkalommal nemcsak a kormány és a kép­viselők padsorai teltek meg, hanem zsúfoltak voltak a dip­lomáciai kar páholyai is. A külügyminiszter 80 per­ces beszédében ismertette a világpolitikai helyzetet és a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tevékenységét. Kijelen tette: az utóbbi hónapokban szá­mos jel mutatja, hogy újra közeledünk a nemzetközi vi­tás kérdésekre vonatkozó tárgyalások lehetősége, a fegyveres konfliktusok poli­tikai megoldásának a kere­sése felé. A tartalomból; Felavatták a V1T \ objektumait Megadta magát a gép pisztoly os gyilkos Heroincsempészek rendőrkézen Jövője van a középüzemnek Lemaradás a Isz-beruházásoknál T Nincsenek kényes kérdések lT, Mérfiető-e a nevelési eredménye? T Potyautas fecskék ▼ Cilinderben Beremend utcáin Időszerű beszélgetés a Dózsa edzőjével A kedvező jelek között min­denek élőt a vietnami konflik­tus békés megoldását szolgáló párizsi tárgyalásokat, az atom- sorompóegyezmény létrehozá­sával egyidőben elhatározott szovjet—amerikai tárgyaláso­kat, valamint a - kommunista- és munkáspártok készülő nagy találkozóját említette. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy az imperialista törekvések bár­mely pillanatban új agresszió­kat kezdeményezhetnek, ezért a további előrehaladás érde­kében nagy erőfeszítésekre van szükség. Ami hazánk kül­politikáját illeti, legelső fel­adatunk — jelentette ki a kül ügyminiszter —, hogy legnagyobb szomszédunkkal, a Szovjetunióval, az új vi­lágháború veszélye elleni harc fő támaszával minél szélesebbek és mélyebbek legyenek gazdasági, kultu rális és politikai kapcsola­taink. Ugyanígy törekszünk arra, hogy minden szocialis­ta országgal, Kubától Kínáig fejlesszük kapcsolatainkat és együttműködésünket. Az ország nemzetközi tevé­kenységét elsősorban az MSZ­MP Központi Bizottságának a kommunista- és munkáspártok kölcsönös megértésére, a nem­zetközi munkásmozgalom egy­ségének helyreállítására és a nagy tanácskozás előkészítésé­re irányuló erőfeszítései ha­tározzák meg. A nemzeti törekvések és a nemzetközi kötelezettségek összehangolása szolgálatában — mondotta Péter János — nem tekintjük internaciona­lista feladatnak azt, ami sérti nemzetközi érdekeinket, vi­szont nem tekintjük jogos nemzeti érdeknek azt, ami sérti az igazi nemzetköziséget. Majd hozzátette: ma újra ta­nuljuk helyesen értékelni sa­ját nemzeti sajátosságainkat, más nemzetek személyiségét és nemzetek sajátoságainak, követeléseinek, jogos igényei­nek különféleségeinek a har- mónizálása révén szolgáljuk a proletár nemzetköziség nagy ügyét A következőkben a vietnami helyzettel és a párizsi tárgya­lásokkal foglalkozott a külügy A 18. rasutasnap M1 Péter János külügyminiszter beszél a* országgyűlés szombati ülésén miniszter, amelyek a vietna­mi nép nagy katonai és po­litikai sikerét bizonyítják. — Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész résztvenni minden ak­cióban, amely orra Irányul, hogy a párizsi előkészítő megbeszélések fokozatosan hivatalos tárgyalások legye­nek, megnyissák az ntat a békéhez vezető politikai ren dezés előtt. Kedvező változás érzékelhető — fejtegette a továbbiakban a külügyminiszter — a közel- keleti válságban is: kezdenek kibontakozni a politikai meg­oldás körvonalai, amelyeket az arab országok magukévá tehetnek. Hozzátette azonban, hogy amíg Izrael el nem in­dul a józan politikai megol­dás útján és nem kezdi meg csapatainak visszavonását, nem csökken az új fegyveres konfliktus veszélye. Különösen nagyraértékelte az Egyesült Arab Köztársaság következe­tes álláspontját, amelyet Mah­mud Riad külügyminiszter bu­dapesti megbeszélésein is vi­lágosan kifejtett. Erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval Az európai biztonság ügyé­ről szólva a külügyminiszter arra utalt, hogy bár vannak pozitív kezdeményezések, anug az alapvető problémák nem rendeződnek, addig enyhülés­ről és igazi nyugalomról nem lehet jogosan beszélni. Igaz ugyan, fejtegette a továbbiak­ban, hogy Európa most vi­szonylag békés és nyugodt szi­getnek tűnik, — hiszen ami akár Kelet- akár Nyugat-Euró pában, például Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Olasz­országban, Franciaországban történik, az az adott ország belpolitikai ügye — a nyuga­lom majdnem csak látszat Európa nagy kérdéseinek ren­dezéséig. Ezek között elsősor­ban Lengyelország mai hatá­rainak és a két német állam létezésének szükségszerű elis­merését említette. A Magyar Népköztársaság baráti kapcso­latai a Német Demokratikus Köztársasággal ismertek, — mat nem szuronyokra épített biztonsági rendszernek kell felváltania. Úgy véli, az euró­pai országok jelenlegi integ­rációs törekvéseiken keresztül fogják fejleszteni az összeuró­pai együttműködést. Miután mi ezeket a kérdéseket reá­lisan nézzük, keressük az együttműködés javításának le­hetőségeit A Közös Piactól a diszkriminációs intézkedések kiküszöbölését várjuk, miköz­ben brüsszeli képviseletünk kész arra, hogy az érdekel­tekkel tanulmányozza a szí lesebb európai gazdasági együttműködés lehetőségeit 'irrt az emberi testet az erek, úgy hálóz­zák be a vasúti sínek az ország egész te­rületét. A vasút népgazda­ságunk igen fontos ága, a közlekedés nagy része ezen bonyolódik le. Csak a Pécsi Igazgatóság vonalain évente 15—16 millió tonna árút, 37—38 millió utast szállíta­nak, — óriási összeget kép­viselő eszközökkel, berende­zésekkel. Kemény, nagy fi­gyelmet és felelősséget, igen sokszor hősies helytállást igényel ez a munka a vas­utasainktól. Dacolva kell az időjárás viszontagságaival. A téli nagy hideg, a nyári hőség komoly erőfeszítést kíván a forgalom, a vonta­tás, a pályaépítő és fenntar­tó, valamint a távközlő és biztosító berendezési szolgá­lat dolgozóitóL Ma, amikor a vasutasdol­gozókat köszöntjük és ün­nepeljük, helyes visszatekin­teni s a jövőbe nézni, hogy mit fejlődött és fejlődik a vasút, hogyan válik köny- nyebbé a vasutasok mun­kája, gyorsabbá és bizton­ságosabbá az utazás. Néhány évvel ezelőtt a korszerűtlen vonóerő és a rossz minőségű szén miatt, nagy erőfeszítést jelentett a vasút dolgozóinak a vonatok továbbítása. Sokszor ember- feletti munkát kellett kifej­teniük. Ma a vontatási tel­jesítmények több mint felét, 1970-re a III. 5 éves terv célkitűzései szerint pedig a vontatási összteljesítmények 75—80 százalékát Diesel- és villamos-mozdonyok végzik. Gépesítik a pályaépítési és fenntartási munkákat, a ne­héz fizikai munkát igénylő krampácsolást aláverő gépek váltják fel. Mind nagyobb számban kerülnek alkalma­zásra a rakodást könnyítő gépek és berendezések, nagy raksúlyú teher- és a kultu­rált utazást szolgáló sze­mélykocsikkal gyarapodik a vasút gördülőállománya. Ezt bizonyítja a közelmúltban Pécs—Budapest között be­indított impozáns szerel­vénnyel közlekedő Mecsek Express is, amely néhány éven belül 100—110 kilomé­terrel száguld majd utasai­val. Nagy összegeket fordí­tanak a vasúti közlekedés biztonságára, korszerű biz­tosítóberendezésekre, vonat által működtetett fél- és fénysorompókra, vonatbefo­lyásoló berendezésekre stb. Az itt felsoroltak a társa­dalom figyelmének, megbe­csülésének megnyilvánulása a vasutasdolgozók iránt Ezen túl a társadalom többi tagjaival együtt az ál­landóan javuló életkörül­ményekben, fejlődő egészség- ügyi ellátásban, lakásvi­szonyokban. valamint egyéb szociális és kulturális ellá­tottságban is kifejezésre jut pártunk és kormányunk gondoskodása a vasutasok­ról. A társadalom rokon- szenve, együttérző támoga­tása és az eddiginél jóval nagyobb anyagi áldozat a vasútért, egyben nagyobb kötelezettséget is ró vasutas dolgozóinkra. A gazdasági reform kapcsán jelentős elő­relépést kell tenni a vasúti munka gazdaságosságáért, az eszközök jobb kihasználá­sáért, a még kulturáltabb utazás biztosításáért, s az e területen dolgozók eszmei* politikai neveléséért. Megfe­lelő kapcsolatot kell terem­teni a szállítófelekkel, biz­tosítani kell az utazó kö­zönség részére az udvarias kiszolgálást. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a vasutasdolgo­zók nagy többsége megfelel ezen követelményeknek, át­érzik felelősségteljes hivatá­sukat, szorgalommal, figye­lemmel végzik munkájukat* jól őrködnek a hatalmas összeget képviselő népva- gyon, s az emberek százai­nak élete felett. Mint eddig mindig, ma is kitüntetéseket, érkölcsi és anyagi elismerést adnak a vasúti munka legjobbjai­nak, azoknak, akik a leg­többet vállalták és tették a vasút előtt álló feladatok eredményes megvalósítá­sáért. A 18. vasutasnapos köszöntünk minden vasutas dolgozót és családját. Kö­szöntjük ez alkalommal kü­lön a kiváló és érdemes vasutasokat, akik a kiemel­kedő munkájuk elismeréséin megkapták a megtisztelő ki­tüntetést. Köszöntjük a vasutas kom­munistákat, aktivistákat* akik a munkában élenjár­nak és ezen túl részt vál­lalnak társaik gondjainak megoldásában, nevelésében. Kívánjuk, érjenek el minél nagyobb sikereket a korsze­rű vasút kialakításában. MSZMP Baranya megyei Bizottság Ipar-, Építési és Közlekedési Osztálya Készül a magyar—bolgár és a magyar—román új szerződés lg» meleg szavakkal em­lékesett meg a külügyminisz­ter a magyar párt- és kor­mányküldöttség legutóbbi szovjetunióbeli látogatásáról, a két nép mély barátságáról tanúskodó tapasztalatokról, s a magyar történelemnek azok­ról a küszöbön álló nagy év­fordulóiról, amelyek ugyan­csak összefüggenek a Szov­jetunióval és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­mal. A tárgyalásokról és a Szovjetunió kezdeményezései­ről szólva hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslatok a fegy­verkezési verseny megfékezé­sére, a békés rendezésre, — megfelelő nemzetközi össze­fogás esetén — megteremthe­tik az emberiség békés fej­lődésének feltételeit. Mi ép­pen ezért a Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi kap­csolataink ápolásában nem- mint legnagyobb stabfll tágunk lényeges tá­maszával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű biztosítójával keressük a kapcsolatok bővítését, ha­nem a nemzetközi béke és biztonság legfőbb mai zálo­gával is. A Német Demokratikus Köztársasággal kötött barát­sági szerződést, a lengyel párt- és kormányküldöttség, majd a csehszlovák küldött­ség budapesti látogatását ér­tékelte ezután a külügymi­niszter. s megjegyezte, hogy Csehszlovákiával aláírt új szerződéssel az országgyűlé­sen bővebben is foglalkozni kíván a két ország kapcsola- tával. Most azt a bizalmat és’ reményt szeretnénk kifejezni — mondotta —, hogy a cseh­szlovákiai belső folyamatok végső kifejlődésükkel hozzá fognak járulni a szocialista világrendszer nemzetközi te­kintélyének növeléséhez és közös külpolitikai lépéseink hatékonyságának erősítésbe*, Bejelentette, hogy előkészületben von a na gyár—bolgár és a magyar— román új barátsági szerző­dés,^ jól és egészségesen fejlődnek a baráti kapcsola­tok a Jugoszláv Szocialista Köztársasággal, amellyel* mint eddig is, további ta­lálkozókra, tárgyalásokra számítunk. Az a törekvésünk — je* len tette ki a továbbiakban —* hogy az ismert viták ellené­re a Kínai Népköztársasággal és Albániával is javuljanak kapcsolataink, összefoglalóan, a szocializmus országairól szólva, Lenin egyik, 1916-ban elhangzott kijelentésére utalt — minél több ország lép a szocializmus útjára, annál többféle módon fog épülni a szocializmus — s hozzátette! azt már tudjuk, hogy milyen sokféle kapitalista ország (Folytatás a 2. oldaloa) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom