Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
Ara: 70 fillér Vn&g proletárjai, egyesül Jete»» Dunámon napló XXV. évfolyam, 163. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. július 13., szombat '■y Az országgyűlés pénteki ülése — A mezőgazdaság helyzete a vita középpontjában — Az elet máris igazolta a reformelgondolásokat — Merevségek a bérszabályozásban — Kedvezőbben alakult a lakásépítés a múlt évinél — Megyénk képviselőjének interpellációja A t országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 19G7. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A Központi Sajtószolgálat tudósítója jelenti: Vita a költségvetés végrehajtásáról A tartalomból: Géppisztoly-sorozat New lóriiban < Bírósági komédia Saigonban 1 fla bemutatkozik a francia kormány \ | U 1 hantot megfenyegették | árvíz Angliában | Vihar a Balatonon | Jubilál az első tsz Jói vizsgázott a kereskedelem Tizennégy felszólalás hangzott el pénteken az ország- gyűlés költségvetési vitájában, túlnyomó többségük — mint azt a pénzügyminiszter némileg nehezményezve válaszában meg is jegyezte — a mező- gazdaság tárgyában. Feltehető, hogy a páratlanul mostoha időjárás és az időpont, amely ben az ülésszakra sor került, fordította a képviselők figyelmét elsősorban a mezőgazdaság időszerű gondjaira és feladataira. A legtöbbet emlegetett probléma az öntözés volt, amire még az egyébként városi, ipari munkaterületen dolgozó képviselők is kitértek felszólalásukban. Inokai János tervezőirodai igazgató a többi között szóvátette, hogy az öntözőberendezések értékesítésében illetékes agro- tröszt az utóbbi két évben szinte alig eszközölt megrendelést. Dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő viszont inkább az öntözéses takarmánytermesztés, s ezzel kapcsolatban az állattartás rentábilis fejlesztésének előttünk álló feladatait elemezte. Az állatállomány növekvő tendenciája megtorpanásának veszélyére figyelmeztetett. Ezzel hozta kapcsolatba a tejértékesítés gondjait is, mondván, hogyha nem fejlődik kellő ütemben a tejipar és a tejértékesítés, akkor a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfőbb pillére kerül veszélybe, nem is szólva a tejellátás problémáiról. A mezőgazdaság aktuális problémáiról vitázók azonban kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a rendkívüli aszály káros következményeit, s a vele járó gondokat a közös gazdaságoknak, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeknek eddig jelentős mértékben sikerült, s a jelek szerint a továbbiakban is sikerülni fog ellensúlyözni. Mindennél jobban mutatja ez erejüket, életképességükét. Ezt hangsúlyozta, Pest megyei példákkal illusztrálva dr. Bas- kay Tóth Bertalan, egyet tanár, Báli Ferenc, Bács megyei tsz-elnök, dr. Zsigmond László Vas megyei főállatorvos és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki összefoglaló képet adott terméskilátásainkról. Mit mondotta, az évtizedek óta nem látott aszály bár csökkentette reményeinket, a kenyérgabona termés eléri az utóbbi ötesztendő átlagát, s így lényegében saját forrásból fedezhetjük igényeinket. Egyébként egyetértett a felszólalókkal, akik az öntözéses gazdálkodás biztonságosabbá tételét és fejlesztését kívánták. Bejelentette, hogy a kormány külkereskedelmi intézkedésekre készül a takarmánygondok enyhíiése érdekében. valamit, hangsúlyozta, mert a mezőgazdaság mai fejlett- j sége mellett nem nélkülöz- ' heti a magasan képzett szakembereket. A szövetkezeti demokráciát a legkevésbé sem sérti, ha a kormány bizonyos végzettséghez köti a legfontosabb mezőgazdasági munkakörök betöltését, s alkalmazza, illetőleg tovább kiegészíti az ezzel kapcsolatos előírásokat. A miniszter egyetértett azzal, hogy ez a követelmény időszerű, egyszersmind felhívta a figyelmet a diplomával ugyan nem rendelkező, de nagytapasztalatú mezőgazdasági szakemberek megbecsülésének fontosságára. A mezőgazdasággal foglalkozó képviselők közül többen megelégedéssel szóltak arról, hogy növekszik a termelőszövetkezetekbe belépők száma és mind több közöttük a fiatal. Ez végsősoron a helyes mezőgazdasági politika és a mezőgazdasági üzemek javuló gazdálkodásának eredménye. Miután a múltévi költség- vetés végrehajtása és ezzel összefüggésben az idei gazdálkodás volt napirenden, újra meg újra előtérbe kerültek a gazdaságirányítás bevezetésének eddigi legfőbb tapasztalatai. Éppen ezért különösen nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés dr. Csikós Nagy Béla, államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének beszámolóját. lalatok azonban maguk is élhetnek az export-hitelek adta lehetőségekkel és megteremthetik speciális import, anyag szükségletük számára a szükséges devizafedezetet. A fogyasztási-cikkek piacáról szólva elismerően szólt az államtitkár a mezőgazdasági üzemek és a kiskereskedelem, valamint az ipar és a kiskereskedelem közvetlen kapcsolatainak bővüléséről, Az árszínvonal, s ezzel összefüggésben a reálbér alakulásáról szólva pedig azt mondotta: a kormányzat azzal számolt, hogy az idén egy-két százalékkal növekszik a fogyasztási árszínvonal, s a kormány ennek megfelelően irányította a bérpolitikát. A valóságban eddig csupán egynegyed százalékos emelkedés tapasztalható a tavalyi szinthez képest és ha számolnak is vele, hogy a második félévben az árszínvonal némileg még emelkedni fog, ez a változás előreláthatóan nem fogja túllépni a tervezett kereteket. Tehát a reálbérek elhatározott alakulásál nem befolyásolhatja! Több mint ti» ssáxalékkal nőtt as állami építőipari vállalatok kivitelesői kapacitása As első félévi termelés fejlődése erőteljesebb a vártnál Az élet alapjaiban máris igazolta a reformelhatározásokat, jelentette ki az államtitkár, erre vallanak a kibontakozó társadalmi kezdeményezések a gazdaságban, az ésszerű munka erősödő tendenciája, és a termelés, a kereslet kibontakozó egészséges kölcsönhatásai, ami a mégvalósult árreformot illeti, annak ellenére, hogy ez mintegy 2 mil- j lió termékfajtát érintett, s idő J közben is havonta 15 ezer termék cserélődik ki, nem mutatkozik különösebb eltérés az ipar tervezett és ténylegesen megvalósuló nyeresége között. A félkész termékek és a beA kormány továbbra is támogatja a mostoha körülmények köxött dolgosó termelőssövetkeseteket ruházási javak árszínvonalára hatást gyakorol a kereslet és a kínálat, így tehát az árak jelzik azt a bizonyos feszültséget is, amely a beruházások piacán megmutatkozik. Az első félévi termelés fejlődése erőteljesebb a vártnál, ennek ellenére az anyag ellátási gondok nem különösebben súlyosak, eltekintve az igények feltűnő növekedésétől, bizonyos speciális anyagok — minőségi acélok, szintetikus anyagok, vasszerkezetek stb. — iránt, amelyeknek fokozott mértékű behozataláról a kormány gondoskodni kíván. A vál Miután szóba kerültek az ülésen a nehéz körülmények között gazdálkodó gyönge tsz-ek speciális problémái, a miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány elhatározott szándéka továbbra is a rosszabb adottságok között működő tsz-ek megfontolt támogatása, hiszen ez a belső ellátás, az export és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt indokolt. Egyetértett az élelmiszeripar és különösen a tejipar további fejlesztésének fontosságával is. Hasonlóképpen fontosnak ítélte a műtrágyagyártás bővítését — aminek jelentőségét a pénzügy- miniszter válaszában a beruházási feszültségek figyelem- bevétele mellett is elismerte —, de utalt Dimény elvtárs a lelkiismeretes és gazdaságos felhasználás fontosságára ta. Ez egyébként, mint mondotta, nemcsak a műtrágyára, hanem a mezőgazdaság mindenfajta műszaki, anyagi eszközére érvényes! Meglehetős hangsúlyt kapott az ülésen — elsősorban dr. Molnár Béla, kertészeti kutatóintézeti igazgató hozzászólásában — a mezőgazdasági szakemberek alkalmazásának, korszerű tudásuk fel- használásának és a hatékony képzésnek, továbbképzésnek az ügye is. Az igazgató számos adattal bizonyította, hogy az indokoltnál kevesebb még az állami gazdaságokban, de különösen a termelőszövetkezetekben a magasabb végzettségű mezőgazdasági szakember. Egyes megyében, például Hajdúban és Zalában az országos átlagnál is rosszabb a helyzet Sürgősen tenni kell Több képviselő beszélt a bérszabályozás problémáiról és bírálta ennek bizonyos merevségeit, amelyek nem teszik érdekeltté az üzemeket az élőmunka csökkentésében, s a létszám túlzott növelésére, munkaerő-hiányra, s a termelékenység kedvezőtlen alakulására vezetnek. Szóvátették azonban többen, így Inokai János képviselő is azokat az érthető társadalmigazdasági követelményeket, amelyek szükségessé teszik továbbra is az átlagos bérszínvonal bizonyos mérvű központi szabályozását. Éppen ezért rámutattak a munkaszervezés, a hatékonyabb foglalkoztatás növekvő fontosságára, a vállalatok gyártási programjának gyártmányszerkezetének szükségszerű javítására, amely mind-mind feltétele a dolgozók gyümölcsözőbb foglalkoztatásának. A pénzügyminiszter is szólt erről válaszában, és hangsúlyozta, hogy a vásárlóerő és az árualapok összhangját a kormány a bérszínvonal oldaláról továbbra is fenn kívánja tartani. Szembeszállt a miniszter azzal a nézettel, hogy az üzemeknek, úgymond, egy mérnök felvételét két takarítónő, vagy más alacsonyabb bérű dolgozó felvételével akarva-akaratlanul össze kell kapcsolni. A lényeg az, hangsúlyozta, hogy a mérnök, akire az üzemnek állítólag szüksége van, teremtse elő munkájával azt a részesedési többletet, amiből megfizetheti őt. Felszólalt az ülésen Bondor József, építésügyi és város- fejlesztési miniszter is. őszinte szavakkal elemezte az építőipar nehézségeit, a rendkívüli igényeket, amelyek egyelőre még nemigen teszik lehetővé, hogy az építési piacon igazi verseny bontakozzék ki. Mégis igen pozitív jel, hogy az idei első félévben az állami építőipari kivitelezés több mint 10 százalékkal bővült. Nőtt a munkások száma, ami más ágazatokkal ellentétben az építőiparban elsőrendű kapacitásmeghatározó tényező. A lakásépítés is kedvezőbben alakul, mint a múlt évben. Elismerte az építőanyagokkal s a kivitelezés minőségével kapcsolatos panaszok jogosságát, s a gazdasági ösztönzők szerepének növekvő fontosságát. Felhívta a figyelmet az új cementgyár, csőgyár, üveggyár, valamint további házgyárak létesítésével kapcsolatos kormányelhatározás nagy jelentőségére, amely fokozatosan enyhíti majd az építési igények és lehetőségek között mutatkozó aránytalanságokat. A pénzügyminiszter válaszbeszédében nem bocsátkozott részletekbe, de megígérte, hogy a kormány az elhangzott észrevételeket és javaslatokat gondosan tanulmányozni fogja. Ami a reform bevezetésének tapasztalatait illeti, az a véleménye, hogy türelmesen meg kell várni, míg a gazdasági szabályozó- eszközök kifejthetik hatásukat, hogy ténylegesen mérlegelni lehessen helyességüket, avagy esetleges hibáikat. Ezért a kormány a kialakított szabályozást stabilnak tekinti és csak igen indokolt esetben kíván változtatni rajta. A ssárasság ellenére 12 mássás gabonatermést takarítunk be Az országgyűlés ülésterme s tanácskozás alatt A mezőgazdaság helyzetéről, s különösképpen a szárazságról szólva, amely annyi felszólalót foglalkoztatott, mintegy képletesen is megjegyezte: azért ez az országgyűlés hozott egy kis esőt! Majd élénk helyeslés közepette hozzátette: senki se hitte volna a mező- gazdaság egykori viszonyai között, hogy ilyen időjárás mellett 12 mázsás gabonatermést lehessen betakarítani. Ezután az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a múltévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, majd az interpellációkra került sor. Szabó Mátyás képviselőnk, a bólyi Kossuth Tsz elnöke interpellációjában Baranya, illetve Pécs és a Dráva közötti terület vízgazdálkodási igényeinek kielégítését sürgette. Az interpelláció és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének válasza a 3. oldalon.