Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
Ara: 70 fillér Dundnioii naplö xxv. évfolyam, 162. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és-a Megyei Tanács lapja !««• július 12., péntek VB&g proletárjai, egyesüljetek t Kádár János elvtárs a parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget. Koszigin Stockholmban Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 óra-) kor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula. az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. A jelentést dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula közölte, hogy Vályi Péter pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1867. évi állami költségvetés végrehaj. tásáról szóló törvényjavaslatot, Péter János külügyminiszter pedig a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968 május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásé, ról szóló törvényjavaslatot Mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalásra az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották « képviselők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az in. Az országgyűlés megkezdte a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját Már az első napon Igen szélesen hullámzó tanácskozás részesei, nem kis részben aktív résztvevői voltak a képviselők. A tárgysorozat természetes módon szolgáltatta a témagazdagságot. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjában, Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének hozzászólásában, a képviselői megnyilatkozásokban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel összefüggésben a reform jegyében indult első félév gazdasági munkája is. A beruházások helyzete összefoglalva az első napon elhangzottakat: elsősorban a beruházások alakulása, a foglalkoztatottság aránya, a külkereskedelem, valamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szerepelt az előadók és a hozzászólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról bár szerényen, mértéktartással, de általában derűlátóan nyilatkoztak a képviselők. Ez megfelelt a pénzügyminiszter ama kijelentésének: ha fokozatosan is jut kifejezésre a Vállalatoknál az áttérés az új aiemléletre, jó arányban Czeterpelláciők tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula Indítványára — az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: © Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységé, ről; tik be a kőtelező nyereségadót és végül is számítani lehet arra, hogy az előirányzottnál jó egymilliárddal több nyereségre tesznek szert az év végéig. Mint említettük, a beruházási feszültségekről igen sok szó esett, mivel a beruházási javak iránt megnyilvánuló kereslet még mindig tartósíin nagyobb a kínálatinál. A pénzügyminiszter jellemzése szerint, bár számos ösztönzés történt a beruházások meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, egyelőre még emelkedett a befejezetlen létesítmények állománya. Ez kihatott az importra, és a gazdaságosság alakulására. Nehezményezte a miniszter, hogy számos esetben a beruházási döntések előkészítése sem volt megfelelő s az előterjesztések többségükben nem tartalmaztak alternatívákat. Megállapította, hogy az új, tartós pénzügyi szabályozások jóirányban hatnak, ezt elősegítik a szükséges operatív intézkedések is, így néhány nagy beruházás megkezdésének elhalasztása, a beruházási javak kínálatának növelése érdekében. Egyébként a beruházások várható szintje — mintegy 57 milliárd forint értékben — a tavalyihoz hasonlóan alakul, s az elgondolás az, hogy ezt a színvonalat a ■következő két-három évben is csak mérsékelten növelik. Itt ® A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968 május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © Interpellációk. Ezután napirend szerint Vá_ lyi Péter pénzügyminiszter expozéjával megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. említjük meg Apró Antal felszólalásából, a folyamatban levő két legnagyobb iparfejlesztési folyamatról s az ezzel kapcsolatos beruházásokról elhangzottakat A közúti járműgyártás 11 milliárd forintos programjáról szólt a miniszterelnök helyettes, amelynek eredményeként elsősorban autóbusziparunk néhány év leforgása alatt a gépipar legdinamikusabb ágazata lesz, s 1970-ben már 7 ezer járművet produkál. Ez világviszonylatban is tekintélyes sorozat, s ami nem kevésbé fontos, az autóbuszok értékesítési piaca szocialista viszonylatban már eleve biztosított. Szólt a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezménnyel nagymértékben fejlődő magyar alumíniumiparról. Ez a jelenben, a szemünk előtt bontakozott ki, s az újabb egyezmények értelmében jelentős feldolgozóipari kapacitásokat is magában foglal. A foglalkoztatottság alakulása Ami a foglalkoztatást illeti, kitűnt, hogy a létszám nagyjából hasonló módon növekedett mint az utóbbi években, de az egészséges munkaerő- mozgás, amelyet a reformtól várunk, még nem nagyon mutatkozott. Ennek oka, mint a pénzügyminiszter is hangsúlyozta. elsősorban a szigorú bérszabályozás, ez azonban egyelőre elengedhetetlen. Vi- rizlay Gyula, az illetékes bizottság előadója ezzel kapcsolatban felvetette: nem lehet-e rugalmasabban alkalmazni a szóban forgó átlagbér-szabályokat? Szinte mindenütt feltűnően emelkedik a létszám, holott a hiány nagyrészt nem valóságos, az emelkedés a kényszerű bérszabályozásból ered. Bartha István, Hajdú megyei képviselő példákkal ia illusztrálta, miként kényszerülnek egyes üzemek tüigy- számú segédmunkás felvételére, hogy a kvalifikáltabb mun kasok, műszakiak bérét emelhessék. Ugyanilyen okból vesznek fel sokhelyütt igen sok fiatalt s ezzel növelik a gyáron belüli munkanélküliséget A Pamutfonóipari Vállalat brigádvezetője, Kernencés Sán dorné képviselő viszont más oldalról világította meg a foglalkoztatás problémáit A munkaerő csökkentésének következményeit vázolta és ezzel kapcsolatban a nagyon is tényleges munkáshiányt a textiliparban. A munkaerő csökkentéséről egyébként Apró Antal is szólott, jelezvén, hogy a rövidebb munkaidőben foglalkoztatott négyszáz- ezer emberhez, az év második felében további hatszázezer csatlakozik. Ez rendkívüli figyelmet kíván, hiszen az érintett üzemeknek változatlanul önerejükből kell megteremteni a munkaidőcsökkentés anyagi és szervezeti feltételeit, ugyan akkor a rövidebb munkaidő továbbra sem okozhat problémát más vállalatok munkájában, a közlekedésben, vagy a közellátásban. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a diplomások elhelyezkedésének új rendjéről is, amit általában a kereslet túlsúlya jellemez. A műszaki egyetemek kétezer végzős hallgatójának mintegy 3300, az alig négyszáz végzett közgazdásznak több mint ezer, a nem egészen 3200 újdonsült pedagógusnak pedig több mint 4200 állást kínálnak. Ami viszont az egyetemi felvételeket illeti: 33 800-an jelentkeztek az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára, de csak 13 500 hely áll rendelkezésre. Ezen belül egyes pályákon tízszeres a túljelentkezés, máAlekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvából elutazott Stockholmba. A szovjet miniszterelnök a svéd kormány meghívására háromnapos hivatalos látogatást tesz Svédországban. Koszigin szovjet miniszter- elnök megérkezése után a kormány épületében felkereste Tage Erlander svéd miniszterelnököt. Koszigin szovjet miniszter- elnök csütörtökön felkereste az Alfa-Lavai élelmiszeripari részvénytársaságot, amely szoros kapcsolatban áll a Szovjetunió külkereskedelmi szerveivel. A részvénytársaság vezérigazgatója villásreggelit adott Koszigin tiszteletére, helyzetben vannak velük szemben. A felvásárló vállalatok többsége eleve kijelölt, a tsz legjobb esetben csak a zöldség- és gyümölcsvevők között válogathat. Szándékunkban áll-e a felvásárlási hálózat decentralizálása? — vetette fel a kérdést a képviselő, majd hozzátette, hogy legalább ilyen jelentőségű az Ipari beszerzés rendje is, a mezőgazdasági üzemek számára. Lényegében ugyanerről beszélt Gócza József Szolnok megyei képviselő, ugyancsak amelyen beszédet mondott a szovjet kormányfő is. * Csütörtökön megkezdődtek Stockholmban Koszigin szov« jet és Erlander svéd minis*» terelnök hivatalos megbeszél lései. A tárgyalás során meg* vitattak néhány olyan kérdést, amelyek a szovjet—svéd kapcsolatok továbbfejlesztését érintik, és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet egy sor időszerű problémájáról is. A megbeszélések befejezéseként Koszigin és Erlander jegyzőkönyvet írt alá a szovjet—svéd konzuli egyezmény ratifikációs okmányainak cseréjéről. A TASZSZ megjegyzi, hogy a tárgyalások baráti légkörben folytak. Miskolc és Borsod megye lakásépítkezéseit. Pécs, illetőleg Miskolc vízellátását, a Balaton alacsony vízállásának problémáját, az elmaradottabb megyéknek folyósítandó hiteleket, a vállalati és tanácsi óvodák fejlesztését valamint a múlt évről áthúzódott beruházások finanszírozását te- szik szóvá. A múlt év tanulságai, a gazdasági reform fél évének tapasztalatai a tanácskozások homlokterében Parlamenti tudósítás az országgyűlés csütörtöki üléséről sok iránt pedig a felvételi lehetőségeknél is csekélyebb érdeklődés mutatkozik. A kormány változatlan elhatározása, mondotta, hogy csak annyi fiatalt enged a felsőoktatásba, amennyi a későbbiekben végzettségének megfelelő munkát találhat magának. A tanácskozásokból is jól kiviláglott a külkereskedelem iránti fokozott érdeklődés. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy míg a szocialista országok viszonylatában már az év első öt hónapjában aktívum mutatkozik, addig a konvertibilis valutájú piacok továbbra is érzékeny területei külkereskedelmünknek. A vállalatok minden esetre komoly erőfeszítéseket tesznek a kedvezőbb export-struktúra és a jobb piacok megszerzése érdekében. Apró Antal erről szólva a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fontosságát hangsúlyozta. Ügy vélte, a külkereskedelemben is hatnak már a reform új szabályozó eszközei, a fő változásoknak azonban a termelésben kell megszületniük. A képviselők is kitértek a vállalati export- és importtevékenységre s főleg az önállóság növelésének, a közvetlen megállapodásoknak fontosságát hangsúlyozták. A mezőgazdasági felvásárlás problémái Érdekes módon több képviselő is foglalkozott a vállalatok most kibontakozó újfajta kapcsolataival, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek — fsz-ek és állami gazdaságok —, valamint a felvásárló és kereskedelmi vállalatok viszonyával. Valter Imre Somogy megyei tsz-elnök szerint a monopol-helyzetet élvező állami vállalatok előnyös vagy hátrányos helyzete egymás közötti kapcsolatukban idővel kiegyenlítődik: a mezőgazdasági üzemek azonban ma még eleve hátrányos tsz-elnök, aki végül is arra a következtetésre jutott: meg kell osztani a kockázatot, de a hasznot is a mezőgazdasági üzemek, illetőleg a termeltető és a kereskedelmi vállalatok között: mindkét felszólaló egybehangzóan sürgette a mezőgazdasági üzemek piac. kutató tevékenységét, illetőleg valamilyen független információs szervezet létesítését, amelytől a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, terveik alátámasztásához pártatlan, megbízható gazdasági tájékoztatást kaphatnak. Voltaképpen a mezőgazdaság és más népgazdasági ágazatok kapcsolatának hiányosságait tette szóvá dr. Bélák Sándor képviselő is, amikor két igen fontos probléma: a szarvasmarhatenyésztés és az öntözéses gazdálkodás helyzetét elemezte. Hiába növekszik a mezőgazdaság technikai fejlettsége például az öntözéses vonatkozásban, ha az ipari beszerzési kapcsolatok nem fejlődnek ezzel párhuzamosan, ami még a jelenlegi nagy szárazság idején is arra vezethet. hogy az öntözhető területek jelentékeny részét Ilyen vagy amolyan technikai, ellátásbeli hiányosságok miatt gyakorlatilag nem tudják öntözni. S ha már ezt említjük, több felszólalásban visszavisszatért a közvéleményt erősen foglalkoztató szárazság kérdése. Senki sem kisebbítette ennek a gondnak a jelentőségét. de Jedlicska Gyula Nógrád megyei képviselővel egybehangzóan annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy ezek a nehézségek sem a reform megvalósítását, sem a lakosság biztonságos ellátását végül is nem akadályozhatják. Ma: interpellációk Ezekben összegezhetők a csütörtöki felszólalások. A mai. pénteki ülésen folytatódik a vita a múlt évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fölött és előreláthatólag sor kerül jóné- hány interpellációra is, amelyek a bejelentés szerint a tsz-tagok nyugdíjjárulékát, társasházépítkezések ügyét,
