Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Vft&g proletárjai, egyesüljetek! Ara: t farín! napiö XXV. évfolyam, 158. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. július 7., vasárnap Nemzetközi szövetkezeti nap Cxerte a világon külön- ^ böző nemzetiségű, bőrű, politikai és vallási meggyő­ződésű emberek, egy gondo­lat Jegyében ünnepelnek jú­lius első vasárnapján. Hat­vanegy ország, 612 ezer szö­vetkezetébe tömörült tagja emlékezik meg a szövetkezés úttörőiről, a béke, az egymá­son segíteni akarás gondola­tával köszöntve a 46. nem­zetközi szövetkezeti napot A szövetkezés gondolata elválaszthatatlan a haladás ügyétől. A jobbért, az újért, ez emberiség felemelkedé­séért vívott harc élvonalá­ban találjuk a szövetkezeti vezetőket a világtörténelem­ben. Hangsúlyozták a szövet­kezeti mozgalomban rejlő lehetőségeket, a marxizmus klasszikusai. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánkban is gazdag hagyományai vannak a szö­vetkezésnek. Csaknem száz éves a Magyar Gazdaszövet­ség, amely az ország első szociálpolitikai egeysülete volt. A különféle szervezetek, társulások csak a szövetkezés előiskoláinak tekinthetők, hiszen a kapitalista társadal­mi rendszer, a reakciós kor­mányok nem támogatták a szövetkezőket. Csak a fel- szabadulás után létrejött né­pi demokratikus országban alakulhattak ki a szovjet szövetkezetekhez hasonló, igazi szocialista szövetkeze­tek, Hosszú volt az út, amfg az 1948-ban létrejött nehézsé­gekkel küszködő földműves­szövetkezetek, milliós va­gyonnal rendelkező erős szö­vetkezetekké váltak. Pártunk és kormányunk minden tá­mogatást megadott a szövet­kezeteknek s ma már büsz­kén mondhatjuk, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek tag­létszáma Baranyában megha­ladja a százezer főt és 225 milliós saját vagyont vallhat­nak magukénak. Városi rangú boltok, cuk­rászdák, vendéglők, reprezen­tatív áruházak tanúsítják a szövetkezeti mozgalom ere­jét. A 10 évvel ezelőtt létre­jött takarékszövetkezetek be­kapcsolták a falvakat az or­szág pénzügyi vérkeringésébe. A szocialista kisipar kiala­kításában a kisipari szövetke­zeteké a döntő szerep. Bara­nyában 23 kisipari szövetke­zet hatezer főt meghaladó létszámmal tevékenykedik a lakosság igényeinek kielégí­tésén. A műszaki cikkek, gépek, cipők stb. javításán kívül választékbővítő termé­keket is termelnek, kesztyű, bútor, cipő, öregbíti külföl­dön a szövetkezeti ipar jó hírét. Jelentős részt vállal­tak a szövetkezetek a kor­mány 15 éves lakásépítési programjának megvalósításá­ban is. Társadalmunk szempontjá­ból legfontosabbak a legfiata­labbak, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek. Korszerű nagyüzemi gazdaságokat ki­alakítva ők fogják át túlnyo­mó többségben a mezőgazda- sági termelést, egyre több terméket adva az országnak. Fejlődésük magasan felfelé ível s örömünkre szolgál, hogy megyénkben is sok ki­váló eredményeket elérő ter­melőszövetkezet működik. A fogyasztási, kisipari és működve tevékenykednek a lakosság ellátásában. A kö­zelmúltban létrejött Orszá­gos Szövetkezeti Tanács el­vi útmutatást ad az együtt­működéshez. Baranyában több tsz—fmsz és tsz—ktsz társulás, illetve sikeres kö­zös vállalkozás igazolja en­nek az együttműködésnek szükségességét és helyességét. Egymás segítése és támo­gatása nem csak itthon ta­pasztalható, de túljut az or­szághatárokon. A Szövetke­zetek Országos Szövetsége is tagja a szövetkezetek nem­zetközi szervének, a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövet­ségének. A haladó szövetke­zetek szakemberekkel, anya­gi támogatással, a tapaszata- latok átadásával segítik a gyarmati sorból felszabadult afrikai és ázsiai népek test­vér szövetkezeteit. Erős a szövetkezeti moz­galom, milliókat kapcsol egy­be a világon. Erősíti az ösz- szefogást a létrehozott ér­tékekért való aggódás, an­nak tudata, hogy a munká­hoz, jóléthez, fejlődéshez bé­ke kelL A békére gondolnak ezekben a napokban a világ szövetkezői, amikor szolidá­risak a szabadságukért har­coló népekkel. Felemelik szavukat a békét veszélyez­tető, háborús, agresszor po­litika ellen s a béke és szo­lidaritás jegyében köszöntik e nagy nemzetközi ünnepet. Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke Félidő az aratásban Észak-Baranyában jó a termés — Szombatig ötezer vagon búzát vettek át a malmok és a tárházak Ez a hét volt az idei nyár eddigi legforróbb hete a ba­ranyai földeken. A hőmérő hi­ganyszála állandóan 30 Cel- zius fok fölött mozgott, s az aratók munkáját nemhogy eső, de még a szokásos hajnali, es­ti harmatképződés sem zavar­ta meg. Így nyújtott műszak­ban dolgozhattak a kombáj­nok, ami meg is látszik a tel­jesítményeken. Négy nap le­forgása alatt közel 30 ezer holdról fogyott le a gabona s szombatra félidejéhez érkezett az idei búzaaratás. A Villányi ÁG rekordja A siklósi tsz után, a hét utolsó napján újabb két nagy­üzemből jelentették az ara­tás befejezését. Gerényesről és Villányból. A Villányi Álla­mi Gazdaságban — ahol szom­baton délután végleg leálltak a kombájnok — rendkívül si­keres volt az idei aratás. Két­ezerholdas búzaterületükről át­lag 25 mázsás termést takarí­tottak be holdanként, ami 7 mázsával jobb a tervezettnél és 5 mázsával magasabb az 1967-es átlagnál. A várt 360 vagon helyett 500 vagon bú­zája termett a gazdaságnak, a búza minősége is kiváló, hisz a 82—83 kilós hektoliter súly és a 12 százalékos víz­tartalom azt jelenti, a villá­nyi búzából sütött kenyér mi- j Jól haladnak a kenyérgabona betakarításával a kővágószöllősi Vörös Szikla Termelőszövetkezetben is nősége kifogástalan lesz. A gazdaságban legjobban a San Pastöre fajtát dicsérik, amely egyes táblákon megadta a 30 mázsát, szerencsére a terület 80 százalékán ezt a kitűnő olasz fajtát termelték. A megye északi járásaiban a sásdi és szigetvári járásban is jó ütemben halad az ara­tás, szombatig mindkét járás­ban betakarították a termés 50 százalékát. A termésered­mények itt valamivel alacso­nyabbak, mint délen, de így is jók. Különösen a szigetvári járás déli mélyfekvésű részei­ről érkeznek biztató hírek. Az itt gazdálkodó belvizes tsz- ekben, Zódor, Teklafalu, Két- újfalu, Nagydobsza és So- mogyapáti — hogy csak a legvizesebbeket említsük —, tavaly csak 6—7 mázsát adott a búza. Most ezek a tsz-ek jobb termést takarítanak be, mint a járás északi, dombo­sabb szövetkezetei. A felsorolt belvizes tsz-ek átlagtermése az első félidőben 16 mázsa hol­danként, sőt egyes táblákon eléri a 22—23 mázsát. Külö­nösen szembetűnő a teklafa- lusi tsz esete, ahol tavaly a belvíz miatt csak 6 mázsát adott a búza, most a száraz évben gazdasági átlagban Í6 mázsás a termés. IS any a szóródás A hegyes, dombos sásdi já­rásban viszont igen nagy az eltérés az egyes búzatáblák hozama között, nemcsak a ter­mőtájon, de egy-egy üzemen belül is. A tábla fekvésétől, 1 attól, hogy a domboldalon vagy pedig a völgyben van, a kiadagolt műtrágya mennyisé­gétől függően, 7 mázsától 20 mázsáig terjedő szélsőségek alakultak ki, az első félidő­ben. A megye más vidékein a Aszfaltburkolattal látják el a Sziget! út kockaköves részét. Tavaly a Szigeti-vámtól in­dultak az útépítők, a Szigeti út egy részét lefedték, és a napokban Ismét munkábavet- ték az utat. A volt Dózsa előtti szakaszon dolgoznak. Petőfi utcáig készítik el az aszfalt­burkolatot. — Szokolat felv. — korai San Pastore adta a leg­jobb termést, a sásdi járásban ez a fajta a leggyengébb, hisz járási átlagban csak 14 má­zsát adott. Már többet mutat a Szkoroszpelka és a Bezosz- tája, a legkéseibb Fertődi bú­za, melynek aratását több he­lyen megkezdték, viszont csa­lódást okozott, mert lábon többet mutatott. A szakembe­rek véleménye szerint ebben (Folytatás a 3. oldalon:) B DNFF zászlói lobognak Saigonban F egyenckitörési kísérlet Chicagóban A liliputi nőni akar Miért szomjas város Pécs? Táborozok és gondjaik ▼ Balatoni képek Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján az országgyűlést 1968 július 11-én, csütörtö­kön délelőtt 11 órára össze­hívta. 1970 után valamennyi szolgálati helyen A közelmúltban jelent meg a lapokban a hír: 60 ezer vasutas munkaidejét csökken­tik. Az intézkedést a lehető legnagyobb örömmel nyugtáz­ták dolgozók és vezetők, a gyakorlati megvalósítás azon­ban rendkívül súlyos akadá­lyokba ütközik. A héten anké- tot tartották Pécsett a közle­kedési dolgozók munkaidő- csökkentéséről, melynek kere­tében egyebek mellett az ál­lamvasutak pécsi igazgatósá­gához tartozó szolgálati he­lyek gondjairól is szó esett. Juhász István osztályvezető hozzászólásában elmondotta: a munkaidőcsökkentés megvaló­sításának legfőbb akadálya a munkaerőhiány. A forgalmi, a pályafenntar­tási és a vontatási munkahe­lyeken egyre nagyobb a fluk­tuáció. A vándorlás oka: má­sutt jobbak a szociális- és Időjárásjelentés Lehűlés várható Végre egy kis Jó hír is érkezett az Országos Meteorológiai Intézet­től. Hétföre-keddre már van le­hetősége a lehűlésnek. Szombaton ugyanis a nagykiter­jedésű leszálló légmozgás zónája tovább tolódott kelet felé, s ezzel megnyitotta az utat a délnyugat­nyugat felől érkező óceáni levegő előtt. Ez a légtömeg pedig lénye­gesen hűvösebb annál, ami mos­tanában a Kárpát-medencét kitöl­Ez a hűvösebb levegő azonban Igen lassan nyomul előre és nem Is pontosan felénk, hanem In­kább északkeleti irányba. Így elő- relátbatólag először csak „súrol­ni” fogja a Dunántúlt és észak- nyugati megyéinket, de már ez is elegendő lehet egy-két helyen kisebb záporok, zivatarok keletke­zéséhez, ezekre viszont a jelek szerint vasárnap délnél hamarabb nem kerül «er. munkakörülmények, általában magasabbak a fizetések. A MÁV illetékesei az elmúlt idő­szakban óriási erőfeszítéseket tettek a lemaradás behozásá­ra — ennek szükségességéről a legmagasabb szinten is ál­lásfoglalás született —. a kü­lönösen érzékeny pontnak szá­mító bérezés területén azon­ban még mindig sok a behoz- nivaló. A munkaidő csökkentése és a szolgálat könnyítése szem­pontjából óriási jelentőségű a nagy lendülettel folyó korsze­rűsítési program. A Dieselesí- tés máris érezteti kedvező ha­tását: kevesebb ember kell — tehát munkaerőátcsoportosítást lehetett végrehajtani a súlyos emberhiánnyal küszködő terü- rületekre — ugyanakkor a könnyebb munka ellenére né­mileg nőttek a keresetek. Be­vált az új vezénylési mód is* mely szerint a vontatási dol­gozókat az eddigiektől eltérően nem mozdonyra, hanem moz­donytípusokra vezénylik. Há­rom év alatt havi átlagban mintegy 30 órával csökkent a mozdonyvezetők és fűtők mun­kaideje: míg 1966 májusában 264 óra volt az átlag, az idén már csak 233. A MÁV gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetése most minden erőt a 210 órás mun­kahónap elérésére összponto­sít. Ezt a feladatot 1970-ig sz&* retnék megvalósítani; aa egészségre ártalmas, illetve ipari jellegű munkahelyeken azonban már az idén megkez­dődik a 44 órás munkahétre való áttérés. 4 210 órás munkahónap a MÁV-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom