Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

T968. Július 3. Dunantmt napio Lucifér-üstök helyett Zárt térben készül a bitumóperlit Új gépet konstruált az Építőipari Vállalat gépésztervező csoportja FRANCI ABARACK-SZC7RET Hogyan készül a bitumó­perlit? Lucifer-üstökben „fő­zik”. monstre betonkeverőben keverik — sok veszéllyel, sok bosszúsággal, elavult módsze­rekkel. A Baranya megyei Építőipari Vállalatot már két éve foglalkoztatja a bitumen olvasztás gépesítése. Törekvé­sük most sajátos módon talál­kozott a tárca elképzelésével. A vállalat gépésztervező rész­legét megbízták ugyanis, hogy az ÉM Műszakfejlesztési Fő­osztálya témájaként dolgoz­zák ki a bitumóperlit előállí­tásának gépesített módszerét. A gépet a pécsiek már meg is konstruálták, műszaki át­adása a napokban történt meg. Pattogatott kukorica Ml a bitumóperlit? Tetőszi­getelő anyag, a lapostetejű házaknál használatos. A régi tetőszigetelő úgy készült, hogy a cementhez (kavics helyett) az igen jó hang- és hőszige­telő, 0,08 fajsúlyú perlitet ad­ták, ezt a vulkáni tufát, ame­lyet őrölés után magas hő­mérsékleten kiégetnek, és amely a pattogatott kukoricá­hoz hasonlóan felduzzad, fel- habosodik. Ez a tetőszigetelő anyag viszonylag súlyosabb és amellett nedvszívó. A bitu­móperlit ezzel szemben a ce­ment helyett bitument tartal­maz, s így jobb hőszigetelő, jóval könnyebb, ami a tető­terhelésnél érdekes, és maga is vízzáró, ha a bőrlemezes kátránypapír, amellyel lefe­dik, véletlenül megsérül, nem ázik be. Hogyan készül? Megszokott kép az építkezéseken: Luci­fer-üstökben főzik, illetve ol­vasztják fel a bitument. Egy ember egyebet sem csinál, csak felfűrészeli, aprítja, ci­peli a temérdek fát, s szítja, pakolja a tüzet. Mindezt per­sze kézi erővel. Felettébb ve­szélyes ez a módszer, de hát valahogyan mégis fel kell ol­vasztani a bitument. Veszé­lyes, mert nyílt lángon tör­ténik, könnyen belekaphat az építkezéseken tárolt gyúlékony anyagokba. De veszélyes ma­ga az adagolás is, úgy kell beledobálni darabonként az üstbe a bitument. Ha vélet- lenségből jól alátüzelnek, be­lekaphatnak a lángok magába az üst fortyogó tartalmába is. A bitument ezután vödrök­kel merik ki az üstből, ké­nyes művelet, balesetveszélyes ez is, onnan a 250 literes nor­mál keverőbe löttyintik, és körülbelül azonos súlyú per- l'itet adnak hozzá. Mindez nyitott térben történik, a szél az igen könnyű fajsúlyú per­litet könnyen elviheti. De el­fújja a keveréket, a bitumó- perlitet is, amely bedolgozás előtt olyan, mint a darált mák és olyan könnyű is. Ha az ember szemébe kerül, gyul­ladást okoz. A keveréket te­hát feltétlenül zárt térben kí­vánatos előállítani. Ezenfelül télen a 2—2.5 tonnás beton­Ötven esztendős a magyar légiposta és a polgári légiforgalom A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a magyar légi­posta és a polgári'légiforgalom félévszázados jubileuma alkal­mából kiállítást rendezett a közlekedési múzeumban. A jubileumi kiállítást csütörtö­kön Földvári László közleke­dés és postaügyi miniszterhe­lyettes ünnepélyesen nyitotta meg. 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről emel­kedett a magasba egy Bran­denburg típusú biplán, a 36 909. számú kétfedelű har­ci repülőgép, amely előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatban állt. Ezzel megin­dult a rendszeres légipostajá­rat Budapest és Bécs között. A repülőgép, két pilótájának ülése mögött, két zsákban összesen nyolcvan kilónyi súlyban 1820 levelezőlapot és táviratot vitt Bécsbe. A gép az utat két óra három perc alatt tette meg. Olaszország, Ausztria és az Egyesült Álla­mok után nálunk indult meg először a rendszeres nemzet­közi légipostái forgalom. Szalmabálázó dróthuzal Baranyának Ezekben a napokban, egész sor mezőgazdasági üzem kifo­gásolja, hogy a szalmabálázó gépek egyik típusához nin­csen elegendő dróthuzal. A salgótarjáni kohászati üzem alapanyagellátási nehézségek­re hivatkozva az első félévre megrendelt dróthuzalnak csak a 72 százalékát szállította le. Most már a gyár mindent megtesz a hiány enyhítésére: az üzem három műszakban termel, és vasárnapi munká­ra is vállalkoztak a dolgozók. A kész terméket sürgősségi sorrendben továbbítják a leg­mostohábban ellátott vidékek­re, például Baranya és Hajdú megyébe. A magyar posta jelenleg a világ bármelyik országába to­vábbít légi úton postai külde­ményeket, közvetlen összeköt­tetése 52 országgal van, s évi légipostái forgalma mintegy 85 tonnányit tesz ki. A jubileumi kiállítás mind­ezekről eredeti dokumentu­mokkal, fényképekkel tájékoz­tatja az érdeklődőket keverő erősen lehűl, a bitu­men rádermed, tehát először elő kell melegíteni. Kisebb költség, kevesebb létszám Ezeket a problémákat kel­lett megoldania a gépészter­vező csoport kollektívájának. Hogyan oldották meg? Bra­vúrosan. Először is, mind. a két műveletet gépesítették, de nem külön-külön, hanem egy gépet konstruáltak. Először is a bitumen felolvasztása auto­mata olajégővel, zárt térben történik. Az automata ha a belehelyezett bitumen hőfoka a kelleténél nagyobb, kikap­csol, ha túlságosan lehűl, új­ra bekapcsol. A keverés zárt térben tör­ténik. A tűztérben egy kettős számylapátos keverőcsiga ha­lad keresztül, s a keverőcsi­gába tetszés szerinti adagolás­ban csövekben jut be a nyers­anyag. A bitument szivattyú­val fecskendezik be. A végén a kész keverék kihull. Milyen előnyei vannak a gépnek? Fele olyan nehéz, mint a normál betonkeverő, mindössze 1.2 tonna, mobil, gumikerekeken gurul, egysze­rűen a munkahelyre vontat­ható. Szemben a régivel, fo­lyamatos üzemű, teljesítmé­nye nagyjából azonos, három és fél köbméter óránként, annak ellenére, hogy a 7 ki- lowattos motor helyett össze­sen csak egy kilowatt teljesít­ményű villanymotorok mű­ködtetik. A betonkeverő ára körülbelül 250 ezer forint, ezé csak 120—150 ezer forint, ráadásul mind a két művele­tet, az olvasztást és a keve­rést is elvégzi. Jöhet a sorozatgyártás A gép kísérleti üzemelése megkezdődött és szeptember elsejéig tart A felmerült problémákat, esetleges konst­rukciós változtatásokat ezen idő alatt tisztázzák. Ha bevá­lik — mindez az ÉM. hatás­körébe tartozik — minden bizonnyal megkezdik a soro­zatgyártást. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak, erre tehát megvan a remény. Miklósvári Zoltán Rekeszekbe válogatják és csomagolják a Danicz-pusztán lévő gyümölcsosztályozóbaa. Tonzúrás barát fej Az Árpád-kori altemplomá­val, helytörténeti kiállításával és festői környezetével jelen­leg is sok látogatót vonzó pécsváradi várat a Janus Pannonius Múzeum a teljes építéstörténet — a román, gó­tikus, reneszánsz és barokk építészeti emlékek — konzer­válásának és bemutatásának céljával feltárja. A munkála­tokat dr. Kiss Attila régész irányítja. Az eddigiek során napvilágra került a vár gó­tikus kapubejárata a felvonó­híd maradványaival, az alatta ásítozó farkasveremmel és az előtérben húzódó nyolcméter mély várárokkal Az udvar­ban a különböző korokat idé­ző várfalak, csatornák, cisz­ternák maradványai, kőből készített ágyúgolyók kerültek felszínre. A faragványok kö­zül egy tonzúrás barátfej és egy karonülő gyermekalak tartozik az érdekesebb leletek közé. A feltárás után a várat és környékét a Mecsek egyik legvonzóbb idegenforgalmi központjává építik ki. Indulásra kész a franclabarack-szállítmány. — Szokolai felv. Telefoninterj ú: A vár ostromra készen áll A Néphadsereg sok ezer katonája vesz részt az „Egri csillagok“ forgatásában Az ostromállapotot már a múlt hó­nap 18-án kihirdették. Azóta minden­nap akad egy kis csete-paté, bár az igazi harc állítólag még messze van. Persze akadnak kétkedők is, igazi „hadfiak”, akik a fokozódó nyüzsgés­ből, az óriási felfordulásból — s még inkább: a parancsnokok mind reked­tebbé váló hangjából arra következ­tetnek, hogy a vártnál is gyorsabban közeleg a végső leszámolás... JTT PILISBOROSJENŐ...” — Milyen idő van otthont — Mint a pokolban. — Ha kinézel az ablakon, mit látsz? — Most éppen kiránduló lányokat. És te? — Én? Akármerre nézek — törö­köt ... A telefonvonal túlsó végén Pintér Lajos őrnagy áll, a pécsi Petőfi lak­tanya parancsnokának politikai helyet­tese, azaz legújabb beosztása szerint: az Eger vár megvívására és védelmére készülő seregek parancsnoka. A posta jóvoltából kitűnő az összeköttetés, így rövid interjúnk minden szavát papírra vethetem. — Mi történik most a filmvárosban? — Tegnap volt Dobó díszszemléje. Ez volt az első igazi tömegjelenet. — Mit mondanak a filmesek? — Mindenki a katonákat dicséri. — Sokan vagytok? — Többezren — a Magyar Néphad­sereg legkülönbözőbb egységeitől. — És Pécsről? — Elégedj meg ennyivel: sok szá­zan. — Törökök vagytok vagy magyarok? — Ez is az is, bár volt olyan kato­na, aki ragaszkodott hozzá, hogy ma­gyar legyen. — Festői látvány lehet a korhű jel­mezekbe öltözött tábor ... — Gondolhatod. FÉRFIAS MUNKA A sziklás, erdős gyakorlótéren masz- szívan áll a vár. Az építés során a maximális hitelességre törekedtek a tervezők, így a pilisborosjenői Dobó­vár sok tekintetben igazibb az igazi­nál. A szakirodalom áttanulmányozása például bebizonyította, hogy Eger vára a valóságban sokkal gyengébb és kor­szerűtlenebb volt, mint ahogy azt Gárdonyi Géza halhatatlan regényében leírta, s a törökök nem ok nélkül ne­vezték juhakolnak. A film egyik mon­danivalója is ezzel kapcsolatos: Eger erőssége nem a falakban rejlett — bár Pilisborosjenőn monumentális falakban sincs hiány —, hanem a védők és mindenekelőtt Dobó István emberi erősségében. A film-vár felépítése 16 ezer köbméter föld megmozgatását követelte, de mégsem ez volt a leg­nehezebb. Számos, annak idején szigorú katonai titoknak számító, technikai megoldást — például a felvonórend­szert —, újra fel kellett találni. Az építészek, hadmérnökök, statikusok és régészek fáradhatatlan ügybuzgóságát dicséri, hogy eddig minden feladatot maradéktalanul megoldottak. Telefoninterjúnk egyik kérdésében a forgatásban résztvevő katonák napi el­foglaltságáról érdeklődtünk. — Szabályos kiképzés folyik, mint otthon a laktanyában — mondta Pintér őrnagy. — No, persze ez alól kivételt képeznek azok, akik éppen forgatnak. A kiképzés nehéz és bizony sokszor nem is szórakoztató. A katonák nem­csak a régi idők fegyvereinek kezelé­sét, de a régi alaki szabályzat tudni­valóit is elsajátítják... TANULÁS, SZÓRAKOZÁS — Mikor kezdődik a szabad idő? — Délután ötkor. — Milyenek a lehetőségek ... ? — Gazdag kulturális programot állí­tottunk össze. A jelenlevő színművé­szek mellett a KISZ KB művészegyüt­tesei és a különböző katonai együtte­sek is felkeresnek bennünket. Kirán­dulásokat is gyakran szervezünk. Leg­utóbb a Duna-kanyarral ismerked­tünk ... — És, akit annyira megfogott a tö­rök háborúk kora, hogy többet akar tudni, mint amit forgatás közben hall? — Vannak ilyen témájú előadások, és könyv is bőven akad. — Még valamit: véleményed szerint mikor kezdődik az ostrom? — Pontos időt sajnos nem tudok, de rövidesen. — Gondolom, mindenki izgatott... — Nem is ok nélkül, hisz bármeny­nyire is játéknak tűnik az egész, in­nen közelről mégsem az. Gondolj csak a harci jelenetekre, vagy a pirotechni­kával járó veszélyekre . .. — A forgatás egyébként menetrend­szerűen halad? — Igen. Várkonyi Zoltán a legtel­jesebb mértékben elégedett. Békés Sándor Szedik a franciabarackot a Pécsi Állami Gazdaság ker­tészeti üzemében. A zamatos gyümölcsből eddig tizenöt va­gont értékesítettek, ebből hét vagont exportra küldtek. A tervek szerint ebben az év­ben százötven vagon gyümöl­csöt szállítanak a fogyasztók­nak, ennek a mennyiségnek a nyolcvan százalékát az ország­határon túlra. Siker Angliában A Magyar Rádió és Televí­zió száztagú szimfonikus ze­nekara Lehel György vezeté­sével szerdán nagysikerű kon­certet adott Chellerrhamben, a nemzetközi zenei fesztivá­lon. A szerdai hangverseny­ről dicsérő bírálatok jelentek meg csütörtökön a Guardian- ban és a Daily Telegraphban, A Daily Telegraph rámutat, hogy a 24. chellenhami fesz­tivált az idén a magyar ze­nészek uralják. Különöskép­pen Bartók Béla és Kadosa Pál zeneműveinek előadását dicséri a lap kritikusa. A Guardian kitűnő Koncertnett. meggyőző előadásnak nevezi a Lehel György vezényletével lezajlott hangversenyt. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom