Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

m». JűTItts 2t. Dimrinmn rnipto 3 Beszélgetés a szegedi és a miskolci vb-titkárral A házgyáraktól várják a lakáshiány megszüntetését Országos kerámia biennálé A fővárosi tanács és a m. j. városi ' tanácsok közötti együttműködés keretében Pé­csett tartózkodó tanácsi veze­tők péntek déSelőtt konzul­tációs megbeszélést tartottak a Városi Tanácson. A meg­beszélés szünetében munka­társunk elbeszélgetett dr. Csikós Ferenc szegedi, illet­ve dr, Tóth István miskolci városi tanácsi vb-titkárral a megyei jogú városok egyné­mely problémájáról. Munkaerőhelyzet Szegeden, különösen amióta az olajipar odatelepült, mun­kaerő feleslegről nemigen beszélhetünk, sőt,’ a városban levő három építőipari vállalat esaknem kétezer dolgozót tud­na még foglalkoztatni. Ami a mákét illeti, Szeged négy nagy textilüzemében tízezernél jó­val több nő dolgozik, mégis, október és május között — amikor a konzervgyár nem működik — némi női munka­erő felesleg jelentkezik. — Hetenként mintegy 400 munkavállaló keresi fel a munkaügyi osztály fogadó­óráit — mondja dr. Csikós Ferenc —, de 90 százalékuk nem mutat nagy hajlandósá­got a komoly munkára, erről munkakönyvük, gyakori mun­kahelyváltoztatásuk tanúsko­dik. Miskolc üzemeiben még jó néhány szakmunkás találna magának helyet, az Észak- magyárország hasábjait elle­pik a hirdetések: szakmun­kást felveszünk. Itt is inkább * nők elhelyezése ütközik nehézségekbe, elsősorban azért, mert jelentős részük szakképzettséggel nem rendel­kezik, de válogat a rendelke­zésre álló munkahelyek kö­rött. — Legnagyobb gond a gim­náziumot végzett lányok munkába állítása — mondja dr. Tóth István —, de közü­lük egyre többen tanulnak to­vább vagy szereznek szakké- pesíiést Lakáshelyzet Szegeden nyolcezer lakás­igénylő van. A Városi Ta­náé* titkára számokkal tá­masztja alá véleményét: az elmúlt években náluk épült * legkevesebb lakás országos viszonylatban, állami erőből évente 350, és körülbelül ugyanannyi magán kezdemé­nyezésből. Jövőre azonban már 1200 állami lakást sze­retnének átadni. Sínnek biz­tosítására 1969-re hétszáz, 1970-re pedig hatszáz előre­gyártóit lakást vásároltak a Dunaújvárosi Épületelemgyár- bóL--- É8 1969-ben, ha minden 1« megy, megkezdjük a sze­gedi házgyár építését, mely a tervek szerint 1972-re már telje* kapacitással dolgozik. Bz évente 1500—2000 lakást Jelent. Miskolcon évente esaknem HW0 lakás épül állami erőből, de az igényeket ezzel sem tudják kielégíteni. A múlt örökségeként még ma is ren­geteg a régi, avult, életveszé­lyes lakás, ugyanakkor a vá­ros lakossága csaknem meg­háromszorozódott 'a felszaba­dulás óta. — Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a II. ötéves terv­ben és az azt megelőző évek­ben aránytalanul kevés lakást építettünk. Jelenleg 13 ezer körül van Miskolcon a lakást igénylők száma. A megoldást az alsózsolcai házgyártól vár­juk, mely még az idén meg­kezdi próbaüzemét. 1970-re remélhetőleg teljes kapacitás­sal termel majd, ez évente 4200 lakás, melynek túlnyomó részét Miskolcon és Borsod megyében építik meg. Társadalmi munka — Ezzel különösebben nem dicsekedhetünk — mondja dr. Csikós Ferenc. — A három kerületi tanácsnak e célra összesen 5 millió forint áll rendelkezésére a fejlesztési alapból. Általában a külkerü- leteken folyik intenzívebb tár­sadalmi munka, járdái és utat építenek, évente 7—800 ezer forint értékben. De azt hi­szem, társadalmi munkaként fogható fel a lakosság lelkes részvétele a város tisztántar­tásában és csinosításában; a vendégek fogadásában. Ennek jelentőségét az adja meg, hogy például az elmúlt évben kétmillió turista utazott át Szegeden, és 400 ezer vendég tartózkodott hosszabb-rövi- debb ideig városunkban. Péntek délelőtt nyílt meg az ipari vásár, 116 belföldi és 26 jugoszláv kiállítóval, a Szegedi Szabadtéri Játékokra pedig 78 ezer jegy kelt el elővételben. Miskolcon is a kerületek­ben, tehát decentralizáltan szervezik a társadalmi mun­kát. Elsősorban a város kül­ső részein épül sok út, járda, park és kisebb épület társa­dalmi összefogással. Tavaly, egyedül a III. kerületben hét­millió forint értékű társadal­mi munkát végzett a lakos­ság, ez komoly teljesítmény még akkor is, ha ebben a forintösszegben az anyagok ára is benne van. Dr. Tóth István véleménye szerint egyébként e munka hasznos­ságát nem lehet csak forinttal mérni. A lényeg az, hogy a feladat összhangban álljon a lakosság közvetlen érdekeivel, valamint a helyi gazdaságpo­litikával, és természetesen, hogy meglegyen rá a szük­séges anyagi fedezet. Víz... Szegedet illetően — a vá­rost kétfelé szeli a Tisza — ném i* számítottunk arra, hogy nehézségekbe ütközik a vízellátás. Valóban nincs víz- gondjuk a szegedieknek, de nem a Tisza miatt; artézi ku­takból nyerik a vizet. Mis­kolcon annál súlyosabb a probléma. A* országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hámor József képviselő interpellál is ebben az ügyben, elmon­dotta, hogy a gyors ipari fej­lődéssel a vízellátás nem tu­dott lépést tartani. További 25—30 ezer köbméteire lenne szükség ahhoz, hogy a víz­ellátás kielégítő 'legyen. Degen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszában nem is vitatta az interpellá­ció jogosságát. Már elkészült a város új víztermelő telepé­nek részletes beruházási prog­ramja, de a telep felépítésére a III. ötéves tervben nincs lehetőség. K. T. Zsűrizés jövő héten Pécsett rendezik meg ez év őszén az I. Országos Kerámia Biennálét. Mint ismeretes, a Kisplasztikái Biennálék közöt­ti években rendszeresen sor kerülne erre az országos ke­rámia seregszemlére, s néhány e sietendő alatt Pécset szeret­nék az illetékesek a modern hazai kerámia bázisává fej­leszteni. A felhívás érteimében most járt le a jelentkezési határ­idő. Pécsre és Budapestre a Műcsarnokba egyaránt lehetett beküldeni műveket. A Műcsar­nokban az Országos Képző- és Iparművészeti Lektorátus hétfőn, Pécsett a Technika Házában pedig kedden zsűrizi a beérkezett anyagot. A pé­csi jelentkezések között ter­mészetesen ott találjuk a he­lyi kerámikusokat, Pattantyús Józsefet, a Művészeti Gimná­ziumból, Gazder Antalt, Ná­dor Juditot, Fürtös Györgyöt és Török Jánost a Porcelán- gyárból. A Magyarszombatfai Kerámia Vállalat küldött vá­zát, hamuzót, boroskészletet és padlóvázát, valamint a za­laegerszegi Németh János küldte el munkáit. A Veszp­rémi Háziipari Szövetkezet számszerint 9S darab termé­két küldte el, jobbára hasz­nálati és idegenforgalmi tár­gyakat. A zsűri döntése ter­mészetesen még nem sejthető, azt azonban körülbelül ki le­het számítani, hogy 3—400 tárgy is szerepel majd a bien- nálén. Az I. Országos Kerámia Biennáléhoz nagyméretű ké­pes katalógus is készül, szer­kesztőjének, Romváry Ferenc­nek az az elképzelése, hogy rövid életrajzot is közöl a művészekről, akik között min­den bizonnyal sok lesz a fia­tal. A Technika Házának nagy termőt több mint százezer fo­rintos költséggel átalakítják erre az alkalomra, Vida Gyu­la építész tervei alapján. Az installációs tervben variálható és többféleképp felépíthető tárolósor, mennyezeti fény- függöny is szerepel. A meghirdetett díjak — 10 ezer forintos első díj, 7 ezer forintos második és 5 ezer fo­rintos harmadik díj mellett a Janus Jannonius Múzeum már­is 20 ezer forintot kapott arra a célra, hogy a biennálé anya­gából vásárolhasson. A tervek szerint több üzem is készül vásárlásra, nemcsak Pécsről, hanem az ország más helyei­ről is. A pécsi Mecsek nemcsak a haze-iaknak, de a kül­földieknek is kedvenc üdülő­nyaralóhelyük. A főszezon természetesen itt is a nyár, de télen is alig vannak ke­vesebben. A hegy öt nép­szerű helyéről közlünk egy- egy pillanatfelvételt alábbi képsorunkban. Erb János képriportja A várostól legmesszebb esO. leg csendesebb hely e fehérkúti turistaház. A táborba új csoport érkezik ezúttal Békéscsabáról. vfícendházakból állá Állandó teltházzal dicsekedhet az üdülő Szálló. Amíg a napsütésre várnak, izgal­mas römicsatát mv egymással Budapest és Miskolc csapata4 Télen, nyáron üzemel a DOmőr-kapul turistahas, amely a pécsieknek fs kedvenc kirándulóhelye. Képünkön; fiatalok és idősebbek együtt indulnak hazalátogat. Rövidesen kirándul ni reggeli után. A baranyai származású, félévszázada Belgiumban élő Vauik György minden évben búcsút vesz a mecseki kempingtől és Ju goszláviában foly­taim, nyaralását. Mézédes fügét szüretelnek a Mecseken A hazánkban teimő gyü­mölcsfajták közül valószínűleg a mecseki füge az egyedüli, amely nem sínylette meg a ■zársz, forró tavaszt és nya­rat. Sőt — a jelek szerint — a hosszantartó meleg időjárás kedvezett ennek a délszaki nö­vénynek: rekordtermést szüre­telnek a pécsi fügefákon. Az országban ezen a mediterrán Jellegű tájon szabadban terem a füge, amely semmiben sem különbözik a földközi tenger melléki gümölcsöktől. A Me­csek déli laskáin — kertek­ben, udvarokban, szőlőkben — található több száz cserje rendkívül dús lombot hajtott 4s * haragoszöld levelek kö­zött igen sok füge termett. A forróság következtében a szo­kottnál két-három héttel ko­rábban szedésre érett ez a ná­lunk ritka csemegének számí­tó gyümölcs. Egyes fákon 3— 10 dekás példányok is kifej­lődtek — ennél nagyobb fügé­ket a mediterrán országokban sem szüretelnek. A körtealakú, bamabőrű, pirosbelű gyümöl­csök — a szokásosnál több és erősebb napfény hatására — mézédesek az idén, úgyhogy nyersen alig fogyaszthatok. A város háziasszonyai inkább be­főttet készítenek és bort er­jesztenek a fügéből. Kis meny- nyiségben azonban kapható a pécsi piacokon i*. A fiatalok nemzetközt szdTTójávd nőtte ki magdt a Fenyves. Ebben a hónapban laktak már m az európai fiatalokon kívül chilei, bolíviai, líbiai ét észak-amerikai turisták is, A lipcsei fiúk ét lányok a szálló kő-hölgyenéi készíttetnek magukról emlékképet. V i r (3d illők a hegyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom