Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

1968. Június 12. punonttai napio Veszteséges devizahozam Arccal a hazai piac felé Gondok a Pécsi Vasas Ktsz-nél Egyetlen darab kézi fűnyíró­gépet sem rendelt az idén a Pécsi Vasas Ktsz-től a kül­kereskedelem. A kisgép ed­digi felvevő piaca, a pázsit hazája, Belgium és Hollandia volt 1963-ban az első dara­bokat elkapkodták, a ktsz minden különösebb előkészü­let nélkül tízezer darabot do­bott akkoriban piacra. Egy dollár 120 forintért Ez akkor volt A belföldi árak az új gazdasági mecha­nizmusban a világpiaci árak­hoz közeledtek. Újabb előírá­sokkal találkozunk, iparágan­ként természetesen más-más előírással, hogy export esetén 1 dollárt maximum hány fo­rintért lehet megszerezni. A bank devizaszorzója, azaz az átlagos dollárszorzó 60 forint Mindez derékbatörte a Pécsi Vasas Ktsz kisgépeinek kar­rierjét ök ugyanis 1 dollárt körülbelül 120 forintért tud­nak megtermelni. A 10 és 12 collos kézi pázsitnyírógép ter­melői ára, új árakon 565 fo­rint, a 14 collosé 630 forint, plusz még a külkereskedelem árrése. A kisgépért viszont darabonként 5 dollárt kapunk, ami mellett nagyon kedvezőt­len az arány, ennyi ráfordí­tás, ennyi pénz sok lenne egy dollárért A FERUNION, az üzletkötéssel és lebonyolítá­sával foglalkozó külkereske­delmi vállalat nyilván elállt az exporttól, amely évenként meghaladta a 8—10 ezret is. A .fagyhullám” érzékenyen érinti a ktsz-t. 1963 óta, a beérkező minőségi kifogásokat figyelembe véve, lendületes gyártmányfejlesztésbe kezd­tek, egymást követték az Építkezők FIGYELMÉBE! Külső-belső vakolásra is alkalmas kiváló minőségű HOMOKOT a megrendelés napján leszállítjuk Megrendelés fuvarvál­laló irodánkban Pécs, Felsővámház u. 9. sz. Telefon: 55-40. ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VALL. Pécsi Szállítási Üzemegysége újabb, javított kiadások. A ktsz berendezkedett nagy so­rozatok gyártására és nemrég érkezett például egy kétszáz­ezer forint értékű szerszám. Mi lesz most? Késő bánat Késő lenne most már azon sajnálkozni, hogy jó lett vol­na ezt előbb tudni, jó lett volna, ha mindezt már előbb közlik a ktsz-szel, hogy ne ren­dezkedjen be nagyobb soroza­tok gyártására, mert esetleg számolni kell, hogy a további megrendelések teljes egészé­ben elmaradnak. Ami, ismerve már jóval előtte az új gazda­sági mechanizmus alapelveit, talán előrelátható volt. Az viszont tanulság, a termelő­nek, bár a kockázatot neki is vállalni kell, a jövőben job­ban be kell biztosítania magát a piacon, ha gyártmányfej­lesztésre vagy nagy sorozatok gyártására rendezkedik be. Mi lesz most, ez inkább a kérdés. Nyilván igazodniok kell a belföldi piac felvevő képességéhez. A ktsz-ben piac­kutatókat állítottak be és a kis­gépek eladását premizálták. Meglepő ugyan, mert az anyagárak emelkedtek, a ktsz arra is hajlandó — vagy in­kább kénytelen lesz — hogy kisgépeit esetleg 10—15 szá­zalékkal olcsóbban adja a kereskedelemnek. Nem marad el a hírverés sem, termékei­ket augusztusban Pécsett ki­állításon fogják bemutatni. Hasonló a helyzet a párhu­zamos satukkal. A megren­delések kedvezőtlen dollár- kihozatal miatt teljes egészé­ben elmaradtak. Arccal a bel­földi piac felé, az idén még ötezer darabot gyártanak. Számításaik szerint azonban jövőre feltehetően telítődik a piac, át kell tehát állniok másra. A sodronyfonat szintén kiszorult az exportból, itt is teljes kapacitással a hazai igé­nyeket elégítik ki. Rugalmasan A kisgépfronton bekövetke­zett termeléskiesés miatt a ktsz átcsoportosításokat haj­tott végre. Olcsóbb lett száz forinttal a motoros fű­nyírógép. Míg a korábbi évek­ben néhány szózat gyártottak, az idén 1000 darabot kívánnak értékesíteni és további felfu­profil különben sem a kisgép­gyártás, amely a termelési ér­téknek mintegy egyharmadát teszi csak ki. A termelési ér­ték felét az öntöde hozza, ahol sok egyedi darabot és kis sorozatokat gyártanak. Szinte az egész országba szál­lítanak különféle alkatrésze­ket a Ganz-MÁVAG-tól a Kiskőrösi Fémipari Ktsz-ig. Ez utóbbival valóságos kooperá­cióban állnak, az egyik leg­jobb partnerük. Megrendelés tehát van bőven, az öntöde teljes kapacitással dolgozik. Hogy a tervezett termelési ér­téket és nyereséget év végén elérik-e, megjósolni nem le­het. Ez sok mindentől függ, úgy a piactól, mint például attól, hogy szabadabb kezet kapnak-e a gyártmányfejlesz­tést célzó beruházásokat il­letően. Miklósvári Zoltán Kiadvány a yács-baranyai internacionalistákról Fancsovics György, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának ve­zetője „Pécs-baranyai hadi­foglyok és internacionalisták” címmel gazdag helytörténeti forrásanyagra — dokumentu­mokra és személyes visszaem­lékezésekre — támaszkodó ta­nulmányt írt, a tanulmány­hoz tisztek és közkatonák napló jegyzeteit, Oroszország­ban kézzel írott és litografált hadifogoly-újságokat, a hábo­rú és a forradalmak frontjain készített fényképeket, korabe­li orosz lapok magyar vonat­kozású idézeteit használta fel a szerző. A mellékelt térkép a baranyai hadifoglyok orosz- országi táborait és a forra­dalmi harcokban Való részvé­telük helyeit tünteti fel. A szocialista forradalmak előtör­ténetéhez és lezajlásához ér­dekes rászadalékokat nyújtó írást — a tervek szerint — a Megyei Pártbizottság jelen­teti meg. Adatok Baranya községeiről Legvárosiasahh íalvaink Siklós és Sellye Gorica — a 319. — Három emberre jut egy lakás Minden tizedik község Baranyában van A cím — Adatok Baranya megye községeiről — megle­hetősen szerény, csak a vi­szonylag kis terjedelmű, 199 oldalas kötet feltűnően ma­gas, 76 forintos ára árulja el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságá­nak minden eddiginél sokol­dalúbb és részletesebb össze­állítását tartjuk kezünkben. Ha rajtunk állna, büszkébb címet adnánk a kötetnek, és szerényebb áron jelentetnénk meg, hogy minél többen hozzájuthassanak. (Előzetes megrendelés alapján 630 pél­dányban jelent meg és elfo­gyott az utolsó szálig.) tásra számítanak. De a fő- nak. Néhány, az országossal egy­bevetett adat örvendeztet meg bennünket rögtön az első ol­dalon. Az ország községeinek 10 százaléka Baranyában van, de ezekben a túlnyomórészt kis lélekszámú községekben az ország falusi lakosságának mindössze 3,9 százaléka él. Ha ezt a megyék számával, 19- cel beszorozzuk is, jócskán van még híja a száz százalék­Talán másfél kilométerre Hosszúheténytől, — ott ahol a festőién szép magyareg- regyi völgy kezdődik, — balra hajlik le egy út a fák közé. Aztán szinte várat­lanul bukkan elő a három szintes, tornyos villa. Apró fenyőfák határolják észak­ról a kis parkot, a déli ol­dalon gyermekhinták — egyelőre gazdátlanul. Az udvaron még facsoport és egy pad. Körben emelked­nek a hegyek, távolabb is hegyvonulat — a zöldnek, kéknek szinte minden ár­nyalatában. Ellátni Zobák- aknáig, sőt azon túl is. Ez a Mecsek, akárhonnét köze­líti az ember, mindig ad valami újat, szépet és még valamit: a megnyugtató csendet. — Valamikor volt itt egyszer egy kőbánya és egy transzformátorház... Így kezdi a „mesét” Né­meth István, a D ÉDÁSZ igazgatója és közben a Hár­mashegy felől feltámadt kissé hűvös szél elől beté­rünk az épület ebédlőjébe: vaj, sajt, szalámi, puha ke­nyér, vöröshagyma és kan­csó szekszárdi... — Szóval, mi volt itt? — Trafótorony ... Nem mese ám. A hajdani kövestetöi kőbányának adott Villa a tetőn áramot a transzformátor. Megszűnt a kőfejtés, mi le­gyen a toronnyal? Turista pihenő. A DÉDÁSZ termé- mészetjárói kezdték itt át­alakítani a tornyot, aztán hozzáépítettek, aztán pénzt is kaptak az akkoriban itt járt miniszterhelyettestől. Később megint kellett egy egy kis pénz berendezésre, miegymás; ekkor meg a Magyar Villamosművek ve­zérigazgatója nyúlt a zsebé­be. Aztán még egy kis tár­sadalmi munka, pontosab­ban, nem is kevés, hiszen hogy mást ne mondjak: a hegyről lezúduló vizet ki­ásott, kibélelt árokkal kel­lett elvezetni sziklás, köves, másutt gyökerekkel átszőtt talajon. — Es így lett belőle üdü­lő. Még hozzá olyan üdülő, amely nem hasonlítható sem üdülőhöz, sem szállodá­hoz, legalábbis a kilenc szoba alaprajzát és elhelye­zését illetően. A toldalék- épület földszintjén van az ebédlő, konyha, továbbá a fürdőszobák. Az emeleten már kisebb, nagyobb szo­bák, de aztán tágas erkély, a következő emeleten ismét erkély és szobák, de... Nehéz itt tájékozódni. Az ember nem tudja biztosan, hogy a csigalépcsőn fölfele haladva manzard-szobába, vagy a valamivel tágasabb épületszárnyba lép-e? Egy biztos: hallatlanul otthono­sak, nemcsak a — szobán­ként — különböző színű kárpitozott berendezés, ha­nem a helyiségek kedvesen fura alakzata miatt. Es fönt a terasz. Azt hittem a má­sodikon vagyok, kiderül, hogy a harmadikon és ez­után még fönt a napozó tussólóval __ F öljegyzem egy papír­ra: a villa vagy üdülő tu­lajdonosa a vállalat 2600 dolgozója... — Kis hiján másoké lett— — Hogyhogy? Elmondják, hogy a sport­tanács — az országos — át­tételre ajánlkozott, mert a turistáknak, természetjárók­nak ... satöbbi. A Turista­házakat Kezelő Vállalat üze meltette volna. De minek? — Mi is azt kérdeztük. Főként, amikor a mi mun­kánk, mi pénzünk van ben­ne. Nem igaz? De igaz. Rab Ferenc Megszűnt az aszály A háztartási villannyal el­látott lakások aránya me­gyénk községeiben 80,8 szá­zalék, az országos 68,2 száza­lékkal szemben. A megye köz­ségeiben levő kiskereskedelmi boltok illetve vendéglátó egy­ségek száma az ország összes községeiben levőknek 4,4 illet­ve 6,1 százaléka, ez kielégítő­nek mondható, bár nem lenne baj, ha a kiskereskedelmi bol­tok aránya lenne 6,1 százalék és a vendéglátó egységeké 4,4. A legpontosabb összehason­lítást az országossal az ezer lakosra vonatkoztatott adatok adják, a továbbiakban néhány ilyet közlünk. Az 1000 lakos­ra jutó lakások száma 348, va­lamivel felülmúlja az orszá­gos 331-es átlagot. De ha az 1000 lakosra jutó épített la­kások számát nézzük, már nem ilyen kedvező a kép. 1960 és 1965 között a megye községeiben 638 lakás épült, ez 1000 lakosra vetítve 2,9 lakást jelent, tehát elmarad az országos adat, a 4,2 1000 lakás mögött. Ezer lakosra 1,8 bölcsődei férőhely jut az országos 1,7- tel szemben, az óvodai férő­helyek tekintetében viszont az országos 18,1 vezet, a megyei 15,6-os férőhellyel összevetve. Baranya községeiben ezer lakosra 1459 könyvtári kötet jut, országosan pedig 1285. Ugyancsak az országosnál kedvezőbb adatokkal dicse­kedhetünk az ezer lakosra ju­tó moziférőhelyek (Baranya: 126, országos: 83), művelődési otthoni férőhelyek (Baranya: 156, országos: 104), rádióelő­fizetők (Baranya: 215, orszá­gos: 211) és televízió előfize­tők (Baranya: 56, országos: 47) tekintetében. Kifejezetten baranyai kez­deményezésre — idén először — minden megye kiadványá­ban szerepel a községek sor­rendje a fejlettségi színvonalat jellemző mutatók szerint. Ez a félmondat — a fejlettségi színvonalat jellemző mutatók szerint — valahogy olyan ma­gától értetődő. Kevesen tud­ják, hogy magukat a mutató­kat is a megyei igazgatóság szakemberei választották ki, és minden korábbi minta nél­kül önállóan értékelték. Ága­zati mutatókul választották a népesség-központi szerepkört, a kommunális, a kereskedel­mi, az egészségügyi és a mű­velődésügyi ellátottságot, rrpnd az öt mutató 9—10 ismérvet foglal magában. Egy-egy is­mérv meglétét önállóan, úgyis mondhatnánk, szubjektív ala­pon osztályozták (teszem azt a népesség-központi szerepkör mutatón belül, ha a község­ben van pénzintézet: 4 pont). az ily módon kialaKult sor­rend mégis elfogadhatónak tű­nik. Siklós az első helyen áll Baranya 319 községe között, a megye két városias telepü­lésének egyike. Csupán a mű­velődésügyi ellátottság szem­pontjából szorult a második helyre, Sellye mögé, minden más mutató alapján megelőzi. Erősen fejlett település 14 van a megyében, ebből négy — Harkány, Villány, Bere- mend és Vajszló — a siklósi járásban fekszik, ugyanott te­hát, ahol a két városias tele­pülés. Baranya 12 fejletlen tele­püléséből ötnek a gondja a sásdi járás vállára nehezedik, négy fejletlen település a szi­getvári járásban, kettő a pécsi és egy a siklósi járásban te­rül el. Baranya legfejletlenebb te­lepülése, Gorica. Vizsgáljuk meg e 319. község fontosabb hivatalokkal, intézményekkel való ellátottságát! A közös tanács székhelye öt kilomé­terre van a községtől, hogy vasútállomáshoz érjünk, szin­tén öt, az autóbusz állomásig nyolc kilométert kell gyalo­golnunk. öt kilométernyi tá­volságban lelünk postahivatal­ra, OTP-fiók 35 kilométernyi­re van. Lehangoló & kissé egyhangú ez a felsorolás, de kilométerben kell folytatnunk a továbbiakban is. Állatorvosi körzet, körzet} orvosi szék­hely, gyógyszertár 3, kórház, rendelőintézet, mentőállomás, piac 23 kilométer távolságra található, egyedül csak az el­maradottság van helyben ... Az „Egészségügy, kiskereske­delem” címszó minden rova­tában kis mínusz jelet talá­lunk, csaknem ugyanilyen le­sújtó a kép a községgazdál­kodás, a művelődésügy, a népmozgalom, magánkisipar stb. rovataiban is, ebben a 107 lakosú községben (ez az adat is, mint az összes többi: 1965- ös) sajnos szinte semmi sincs, arni egy település normális életéhez szükséges lenne. Nerti könnyű olvasmány ez a kötet. Kifejezett „olvasni való” mindössze egy oldal akad benne: a tartalomjegy­zék. De a megye községeinek szinte minden adatát tartal­mazza, községi illetve járási részletezésben, a legkülönbö­zőbb csoportosításban. Hasz­nosak ezek az adatok, mert segítségükkel minden eddigi­nél pontosabban ismerjük meg községeink helyzetét. Ez az első feltétele annak, hogy vál­toztassunk ott, ahol ez szük­ségesnek mutatkozik. (Kéri) Az elmúlt napok mezőfris­sítő esői nyomán szinte min­denütt megszűnt az évszázad talán leghosszabb és legsúlyo­sabb tavaszi aszálya. A ka­pásokra még jókor jött az eső: mindenütt frissen zöldednek, s a fejlődésük meggyorsult. A kalászosok terméskilátásai is számottevően javultak. Az őszi árpa, rossz kényszeréré­sét megakadályozta a sokhe­lyütt 10—15—20 milliméteres csapadék, a búzák kalászai­ban pedig erőteljes „hízás­nak” indultak a szemek. Az Alföld néhány táján szomba­ton kezdődött ősziárpa-aratást félbeszakították és több vi­dékén a hétfőre, keddre ter­vezett aratáskezdést is elha­lasztották néhány napra. A Duna—Tisza közi homok- vidékeken kedden ismét mun­kába álltak az aratóbrigádok: számos gazdaságban kombáj­nok vágják az őszi árpát, a lajosmizsei aratógépek startol­tak. A kisebb őszi árpaparcel­lákban megjelentek a kézi- kaszás-csapatok. A termelő üzemek azt tervezik, hogy a korán lekerülő takarmányga­bona helyét gyors fejlődésű takarmány nö--ények kel hasz­nosítják. A Duna—Tisza közi örökké „szomjazó” homokföl­deken a kertészet! növényeken és a kapásokon kívül a szőlők fejlődése is új. lendületet ka­pott. vatalra tartozik, de hatáskö­rének egy részét más szervek­nek átengedi. Az ÁH szabja meg a haszonkulcsokat, a kül­kereskedelmi vállalatoknál felszámítható bizományi díja­kat, a külkereskedelmi árré­seket, a költségtérítést, továb­bá az árképzési irányelveket Az Árhivatal elnökének ha­táskörébe tartozik az ár-for­mákba való besorolás, átsoro­lás, beleértve az új termékek, új választékok árát, az új szolgáltatások díját. Ez a szerv rendelkezik a nem hatósági árak előzetes bejelentéséről is Szükség esetén legfeljebb há­rom hónapra elrendelheti aa árváltoztatás felfüggesztését. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke meghatározta, hogy milyen hatásköröket en­ged át más szerveknek. A tárcák vezetői általában £ szakterületükhöz tartozó ter­mékek hatósági, termelői és fogyasztói árát állapíthatják meg. Például a nehézipari mi­niszter szabja meg a városi gáz árát, a művelődésügyi mi­niszter a könyvkiadás, a film- forgalmazás, a mozik, a szín­házak, a hangversenyek árai­ról, a Kormány Tájékoztatási Hivatala az újságok áráról, £ hírközléssel kapcsolatos szer­zői- és fordítói honoráriumok­ról dönt. Az illetékes minisz­terek leértékelés, kiárusítás engedményes vásár alkalmá­ból a fix hatósági áraknál alacsonyabb árakat engedé­lyezhetnek. Jelentős hatáskört kaptak i helyi árhatóságok is. A me­gyei, a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok végre­hajtó bizottságainak illetéke! szakigazgatási szervei általá­ban a helyi jellegű szolgálta­tások díját és a tanácsi vál­lalatoknál termelt cikkek árái állapíthatják meg. Dönthetnek a helyi fürdők, fodrászatok mosodák, vegytisztító üzemek cipőjavító műhelyek árairól a magánkisipar helyi irány­árairól, ellenőrzik és vélemé­nyezik a területükön működe tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek hatósági árai­nak betartását, árellenőrzési hatáskörüket azonban az al­sóbb tanácsi szerv szakigazga­tási szerveire is átruházhat­ják. Ki állapíthatja meg vagy módosíthatja az árakat? Rendelkezés az árhatósági hatáskörökről Az Országos Anyag- és Ar- üvatal elnöke most megje- ent rendelkezésében az árha- ósági hatáskörökről intézke- lik. Körülhatárolja, hogy a :ülönböző hatósági árucikkek irát, illetve a szolgáltatások iíját, melyik árhatóság álla- útja meg, vagy változtathat- a meg. E rendelkezés azon- >an csak azoknak a cikkek- lek, illetve szolgáltatásoknak íz árára, díjára terjed ki, »melyeknek szabályozási jogát i kormány nem tartotta fenn nagának. Néhány fontos tér­nék és szolgáltatás, mint pél- lául egyes építőanyagok, a tenyér, a sertés- és marha- íús, a kristálycukor, a ser- észsir, a lakbér, a gyógyszer- íozzájárulás árát, egyes fel- vásárlási árakat továbbra is :sak a kormány változtathatja neg. A többi hatósági ár negállapítása, megváltoztatása íz Országos Anyag- és Árhi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom