Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Duno ntoil napto 1968. június 16. C zemorvos volt. Kitűnő szemorvos. Egész életét arra áldozta, hogy az embe­rek lássanak. Nemcsak a szó élettani, hanem társadalmi értelmében is. Hosszú orvosi pályafutása alatt százezre­ket gyógyított, és életében százezreket tanított meg he­lyesen látni és tájékozódni a társadalmi folyamatok mene­tében. Élete ezért mérhetet­lenül gazdag volt Pécsett született 1902-ben. Itt volt kisiskolás, az akkori főreáliskolában kapta kézhez érettségi bizonyítványát Itt vált a munkásmozgalom har­cosává is. A szerb megszállás alatt kapcsolódott be az ifjú­munkás mozgalomba. Horthy- ék bevonulása elől fivérével együtt Jugoszláviába, majd Olaszországba emigrált. Két év után hazajött újra Pécs­re. Itthon egy éves rendőri felügyelet várta, ezért az egyetemre is csak késve irat­kozhatott be. 1932-ben kapta meg diplomáját és díjtalan, gyakornoki, majd díjtalan . tanársegédi állását a pécsi szemklinikán. 1938-ban az OTI-hoz ke­rült szemészfőórvosnak. Gyó­gyított, és közben sokirányú társadalmi tevékenységet fej­tett ki. Résztvett a pécsi egyetemisták sportéletének irányításában, munkát vállalt a munkássportolók nevelésé­ben, igyekezett kivonni a pécsi sportéletet a fasizáló- dás hatása alól. E munkája elismeréseként választották meg később a PEAC örökös díszelnökévé. A felszabadulás után elsők között lépett be a Magyar Kommunista Párt tagjai kö­zé. (Az 57. számú tagsági könyv volt az övé.) 1945-ben többedmagával megszervezte az orvosok szakszervezetét, amelynek főtitkára és orvos­elnöke volt. Hat évig volt tagja a megyei párt-végre- hajtó bizottságnak, és halá­láig a Pécs Városi Pártbizott­ságnak. Érdemes orvos és Kiváló orvos kitüntetést kapott gyó­gyító és egészségügyi szerve­ző munkájáért és a Magyar Szabadság Érdemrend Ezüst fokozatának tulajdonosa lett, mivel aktívan résztvett az 1956-os ellenforradalom fel­számolásáért vívott harcok­ban. A legutóbbi években nagy munkát fejtett ki a megyei kórház megszervezésében. Nyugdíjazásakor vette át a Munka Érdemrend arany fo­kozatát, évtizedeken át vég­zett eredményes munkájának elismerését. Alig két hónapja ment nyugállományba. Neki, aki­nek életeleme volt a munka, a fokozott életritmus, nem jutott osztályrészéül a hosszú pihenés. A fáradt szív meg­állt. Dr. Steinmetz Endre el­ment közülünk. Sokan és sokáig őrzik majd emlékét. Betegei, harcostár­sai, tanítványai, spörttársai és mindenki, aki ismerte, tisztelte és szerette. Dr. Steinmetz Endrét a Megyei Tanács VB egészség- ügyi osztálya és a Megyei Kórház saját halottjának te­kinti. Hamvasztás előtti bú­csúztatása június 18-án, ked­den délután 3 órakor lesz a pécsi központi temetőben. Kezdődhet a nasv munka Több ezer holdat csapolnak le még az idén * Munkához lát öt vadonatúj kotrógép * Kubikosokat ad Belvár dgyu la és Hetvehely Tizenötmillió forintot utalt ki a kormány a télen a vad- víz-sújtotta baranyai községek támogatására. Az volt a terv, hogy vízlevezető árkokat ás­nak ezen a pénzen, tehát ál­lamköltségen végeznek el minden belvízrendezéssel kap­csolatos munkát. Példás szervezés Talán még a megye illeté­kesei sem merték remélni, hogy ilyen sok pénzt kapunk erre a célra, s nem készültek fel kellően a „fogadására”. Ez volt az oka annak, hogy El tudjuk költeni a tizenötmil­liót címmel február 7-én cik­ket tettünk közzé a lapunk­ban. Ebben aggályunkat fe­jeztük ki, hogy nem tudjuk elkölteni, pontosabban ész­szerűen elkölteni azt az összeget. Az idő ugyanis sür­getett, s egyáltalán nem lehe­tett még tudni, ki fogja meg­tervezni és megépíteni a kér­déses vízlevezető árkokat és műtárgyakat. A napokban isimét végiglá­togattuk azokat a helyeket — Vízügyi Igazgatóság, MEZO- BER, a sellyei és szigetvári vízgazdálkodási társulat, a Megyei Tanács —, ahol an­nak idején jártunk. Örömmel írhatjuk le; amennyire aggo­dalmat keltő volt az akkori helyzet, olyan optimisták le­hetünk most. Nem múlt el nyomtalanul a négy hónap, szinte mintaszerű az, ami tör­tént A 15 millióból 6.5 milliót a sásdi és más baranyai járás víz- és talajrendezési céljaira utaltak át, a többit pedig meghagyták a Dráva mentén. Három „karmesterre” bízták a munkát: a tervezést, pon­tosabban a szakfelügyeletet a Vízügyi Igazgatóság, a pénz­ügyi-beruházási részt a ME- ZÖBER, a kivitelezést pedig a Talajjavító Vállalat vette a kezébe. A három felelős in­tézmény egy egész sereg al­vállalkozót foglalkoztat még. Jellemző — s talán ez is ké­a Dráva mentén pet ad arról, hogy milyen szerteágazó és nagyiramú a munka —, hogy bekapcsoló­dott a tervezésbe a MEZÖ- BER, a sellyei és a szigetvári vízgazdálkodási társulat, a Bajai Felsőfokú Vízügyi Tech­nikum, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, a belvárdgyu- lai és hetvehelyi tsz is- A puszta felsorolás is sokat mond! Kezdődik a próbatétel A kitűnő szervezésnek, a fő- és alvállalkozók sokasága szorgalmának köszönhető, hogy egy sor kiviteli terv el­készült, illetve a napokban elkészül, s július elseje és 15-e között megkezdődhet a kon­krét belvízlecsapolási munka egy sor Dráva-menti tsz-ben. A tervek szerint a hoboli tsz mintegy 400 holdját csapolják le még ebben az évben. Két- újfaiu mintegy 200, Teklafalu 1400, Magyartelek 1200—1300, Okorág 600—700, Királyegy­háza 800 hold víztelenítésével szerepel az idei tervekben. A felsorolt munkák tervezési és kivitelezési költsége 8,5 mil­lió forint. Tegyük ehhez még, hogy a sásdi járás kiemelt területein, tehát Felsómindszemten és Gödrekereszturon jól halad­nak, s a jelekből ítélve a két tsz határában ebben az évben befejeződnek az érdemleges vízreridezési, talajjavítási munkák. Visszatérve a Dráva mentére: az igen nagy gépi és emberi erővel rendelkező Talajjavító Vállalat hamaro­san felvonul a területre, saját kubikosokat tud „bevetni” a belvárdgyulai és hetvehelyi tsz, s — ami nem csekély­ség! — öt vadonatúj, vízleve­zető árok ásására kitűnően al­kalmas lengyel kotrógépet ka­pott a közelmúltban a sellyei vízgazdálkodási társulat is. Ha tehát mindent összeadunk, olyan nagy gépállomány, illet­ve emberi erő áll rendelke­zésre ebben a térségben, mint még egyszer sem. Reális le­hetőség nyílik tehát arra, hogy elköltsék, pontosabban — nem győzzük eleget hangsúlyozni ezt — ésszerűen költsék el azt a tizenötmillió forin­tot! Megalapozzák a jövőt A távlati térvek szerint 1980-ig 100—120 millió forin­tot költenek a Dráva menti területek víztelenítésére, az idei munka tehát csak nyi­tánynak tekinthető. Ezért nem lenne teljes a cikkünk, ha nem tennénk említést arról, hogy miközben mindenki a jelenre koncentrálja az ere­jét, azért gondolnak a jövőre is. A mai tervekkel egyidőben elkészítik a hoboli tsz belvíz- lecsapolásának második, a sellyei tsz víztelenítésének első ütemét s a többi tervet. A MEZÖBER szerint 15 mil­lió forint kiviteli érték terve lesz készem januárban. Más szavakkal: a kezükben lesz az egész jövő évi terv, ha enyhe lesz a tél, akár nem is kell abbahagyni a munkát. Valószínű, nagy örömet vált ki ez a közlés is, hiszen az ún. vizes területek lakosságát azelőtt nem kényeztették el ilyen hírekkel! Magyar László tipu* Miért szomjas város Pécs? Drágult az ipari , több jut a lakosságnak Valószínű, a Pécs vízellátá­sáról folyó vita mindenkit meggyőzött arról, hogy a té­ma felettébb bonyolult. Nem­csak azt kell megvizsgálnunk, honnan szerzünk vizet és mi­lyen lesz az, hanem azt is, mennyivel nő várhatóan a vá­ros lakossága, milyennek ígér­kezik az ipar fejlődése. Vá­laszt kell adnunk arra is, hogy szüntethetjük meg a je­lenlegi vízellátási zavarokat, s ezzel egyidőben kell megha­tározni a távlati megoldás módját. Bővítsük a víztisztítót! Már dr. Szabó Lajos is utalt arra a vitaindító cikkében, hogy a mohács—pécsi vízve­zeték kapacitása nincs telje­sen kihasználva. Erre a prob- | lémára mi is felfigyeltünk, s megvizsgáltuk, hogy mennyi víz érkezett be a vezetéken 1967-ben a városba, s ki mennyit használt fel belőle. Ezernyolcszáz adat összegezé­se után megállapítottuk, hogy mindössze 30 ezer köbméter víz érkezik be naponta évi átlagban, tehát a vezeték ka­A presszó magasságában Szombaton hajnalban — a ^ Tv-torony építői elér­ték a hetvenedik mé­tert. Ezen a szakaszon a torony kiszélesedik. Átmé­rője körülbelül 4 méteren át 25 méter lesz. Ugyanis itt lesz a toronypresszó, amely körben erkélyt kap. A presszót kissé megemelik, hogy a bent ülők a tera­szon tartózkodó vendégek fölött élvezhessék a várha­tóan szép panorámát. A presszó alatt a torony átmérője 12 méter, A presz- szó fölött 92 méterig ugyan­csak 12 méter, majd öt mé­terre csökken és 3 méteres átmérővel folytatódik. A torony betonból épülő része pontosan 172 méter, erre még ráépítenek 22 mé­ter vasszerkezetet, tehát a teljes magasság 194 méter lesz. Egy személy- illetve egy teherfelvonót szerelnek fel a toronyban. Körülbelül S0 ember dol­gozik két nyújtott műszak­ban. Beépítenek összesen háromezer köbméter betont és 600 tonna betonvasat. Május 2-án kezdték az építést csúszó-zsalvs rend­szerrel, előreláthatóan szep­tember végére elérik a 172 méter magasságot, ha az időjárási viszonyok megen­gedik. Ugyanis a munka­védelmi szabályok szerint 60 kilométeres sebességnél erősebb szélben ilyen ma­gasságban már nem szabad dolgozni, aztán ha 10 kilo­méteres körzetben nyári vi­har készülődik, a munkások levonulnak a toronyról, meg előzve a villámcsapás okoz­ta esetleges balesetet. Szá­molni kell a hideggel is, hiszen az éjszaka hűvös már hatvan-hetven méter magas­ságban. Gyakran előfordul, hogy a szerelők, betonosok, ácsok éjszakai műszakban lejönnek melégedni a torony tövébe ___ S okan érdeklődtek aziránt, hogy a csúszó-zsaluzás tulaj­donképpen mit jelent? A fazsaluzat — itt a toronynál egy méter magas. Ezt kitöl­tik — a betonvas beszerelé­se után — betonnal. Az idő­járástól függően 3—4 ára alatt megköt a beton annyi­ra, hogy a nyomószilárdsága eléri a S0 kilogrammot. A zsaluzatot ötvenegy pneu­matikus emelő csúsztatja fölfelé, fokozatosan, szinte 7—10 centiméterenként, at­tól függően, hogy mennyire kötött meg a beton. pacitásának egynegyede való­ban kihasználatlan. Való igaz tehát, hogy tízezer köbméteres tartaléka van a városnak. Ezért mi sem tudunk mást mondani, mint hogy építsék meg mielőbb a víztisztító­telep második lépcsőjét. Valószínű új tartalékokat tár fel a város számára az új víztarifa rendszer is, amit nemrég vezettek be. Eszerint az üzemeknek és intézmények­nek 5 forint 60 fillér vízdíjat s további 2 forint pótdíjat kell fizetniök minden köbmé­ter — a városi vízvezeték há­lózatból kivett — ivóvízminő- ségű vizért. Ha viszont csak ipari vizet, tehát nyers Duna- vizet használnak, akkor csak 3 forint 10 a köbméterenkénti ár. Bár a 2 forintos köbméte­renkénti ivóvízhasználati pót­díjat még nem vezették be (arra csak 1968. július 1. és 1970. december 31 között ke­rül sor), az új viztarifa rend­szer máris érezteti kedvező hatását. A Porcelángyár, Tej­ipari Vállalat, a 12-es AKÖV, a Pécsúj hegyi Szénmosó kü­lönböző intézkedéseket foga­natosít víztakarékosság céljá­ból. Várható, hogy ez a négy üzem napi 2000—2500 köbmé­ter vizet szabadít fel a vá­rosnak. Elavult vízvezetékek Talán nem mindenki tudja, de ez is az igazsághoz tarto­zik: az elavult, rossz vízveze­tékek is előidézhetnek víz hiányt. Tehát előadódhat olyan helyzet is, hogy elegendő víz­készlete van a városnak, ám nem megfelelő a tárolóme­dencék elhelyezése és kapaci­tása, kicsi a vízvezeték át­mérője stb., tehát nem lehet eljuttatni a fogyasztóhoz a vizet. Ennek az az oka, hogy a régi városrészek vízvezeték­hálózata nagyrészt elavult. Több évtizeddel ezelőtt, ami­kor a vezetékeket lefektették, még nem számoltak a modern városrendezés követelményei­vel, a sokszintes épületek tö­megével, a vízfogyasztás ro­hamos növekedésével stb. — Ezért sürgősen felül kellene vizsgálni a kérdéses területek vízvezeték hálózatát, s külön­böző átalakítási, átkötés! és bővítési munkákkal kellene megszüntetni a jelenlegi ano­máliákat. A helyi lehetőségek fokozot­tabb kihasználására irányul­nak a Tortyogón és P-terüle- ten folyamatban lévő kútfú­rások, a tettyei víztározási kí­sérletek. Ezek számszerű ered­ményei azonban még nem is­mertek. További kihasználat­lan készletünk a tisztított szennyvíz is. Már a szennyvíz­telep építési idején gondoltak erre, ezért építettek csőveze­téket a szennyvíztisztitómú és a Hőerőmű közé. A Hőerő­mű azonban csak salakeltá­volításra tudja felhasználni ezt a vizet, s évi átlagban keveset vesz igénybe belőle. Továbbra is sok, ipari célokra használható tisztított szenny­vízzel rendelkezünk tehát, egyelőre azonban nincs Igény­lő. Ha nem jelentkezik nagy vízfogyasztó ipar, az eddig fel­soroltak elegendőnek mutat­koznak arra, hogy rövid tá­von megoldjuk a város víz­problémáit. A lakosság és a vízigények növekedése azon­ban olyan követelményeket támasztanak, amelyeket belát­ható időn beiül már csak tá­volabbi vízadó területek be­kapcsolásával lehet kielégíteni A Duna vagy a Dráva? Két terület áll rendelkezé­sünkre: az egyik a Karasica völgyében húzódó homokos­kavicsos üledékréteg, a másik pedig a Dráva menti vízadó réteg. Mindkét területről fúrt kutakkal célszerű beszerezni SL ViZGt. A két terület körülbelül azö nos távolságra fekszik a vá­rostól, ezért alaposan mérleg­re kell tenni minden körül­ményt, hogy mi szól az egyik és mi a másik mellett. A Ka­rasica völgye mellett szól az a tény, hogy jó minőségű ott a víz, nem igényel tisztítást. Igen előnyös az is, hogy a felszínhez közel helyezkedik el a vízadó réteg, tehát kis mélységű, olcsó kutakkal is kivehetjük a vizet. Mindemel­lett lehetőség nyílik arrg, hogy mesterséges dúsítással növeljük a vízhozamokat. A Karasicából is kivehetünk vi­zet, de tározót is építhetünk. A Dráva menti vi2ek ellen szól a magas vastartalom. Mel lette az a feltevés, hogy fo­lyamatos szivattyúzás esetén ennek csökkenése várható, s egyébként is: a vastalanítás technológiája megoldott. Bár a jelenlegi elképzelések szerint a Duna lenne a regionális vízmű bázisa, alaposan meg kell gondolni mindent, mielőtt döntünk. A probléma sokrétűségéből köveikezik, hogy feltétlenül szükség van az érdekek il­letve az érdekeltek vélemé­nyének egyeztetésére, a közös álláspont kialakítására. A Vízügyi Igazgatóság is felada­tának tekinti ezt, s számít az érintettek támogatására. Fekete Károly, a Dél-dunántúli Vizügyl Igazgatóság osztályvezető főmérnöke Dr. Steinmetz Endre ■1: A Pécsi Tervező Vállalat egyik legnagyobb munkája jelenleg ax tf kertvárosi bányász lakótelep, amely a borsodi bányászok pécsi le-* telepítésére szolgál. 1970-re már 470 lakás beköltözhető lesz. Az áj lakótelepen a földszintes házaktól a 10 emeletesig minden típus megtalálható majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom