Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

2 Duna nttm nauttf 1968. június 14. Juhszív — emberben A houstoni Szent Lukács kór­házban szerda este egy juh szi­vét ültették át egy emberbe. A 47 éves beteg röviddel a műtét után meghalt. Az operációnak az lett volna a célja, hogy a súlyos beteg embert életben tartsa ad­dig, amíg ember-donort találnak. ♦ STOCKHOLM: A Svéd Szociáldemokrata Párt kong­resszusán csütörtökön ismét Tage Erlander miniszterelnö­köt választották meg a párt elnökévé. Erlarrder 22 éve áll a párt és a svéd kormány élén. ♦ RAWALPINDI: Husszein pakisztáni külügyminiszter a nemzetgyűlésben kijelentette, a pakisztáni kormány nem nézheti közömbösen „a mo­hamedán-ellenes zavargáso­kat Indiában” s fontolóra vette a szükséges lépések megtételét.-f PRAGA: A csehszlovák kor­mány meghívására Bukarestből különrepülőgépen Prágába érke­zett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormány- küldöttsége, amelyet De Thanh Nghi miniszterelnökhelyettes, a vietnami dolgozók pártja politi­kai bizottságának tagja vezet. A delegáció a VDK-nak nyújtandó gazdasági segítségről és a két or­szág együttműködéséről folytat tárgyalásokat. + HÁGA: Gregorio Lopez Bravo spanyol iparügyi mi­niszter holland kollégája meg­hívására Hágába érkezett. 1936 óta ez az első eset, hogy spanyol miniszter hivatalos látogatást tesz Hollandiában. ♦ DJAKARTA: Gorton ausztráliai miniszterelnök csütörtökön Kuala Lumpur­ból hivatalos látogatásra In­donéziába érkezett. A minisz­terelnököt ázsiai körutazásá­nak utolsó állomásán Suharto elnök fogadta. + CALCUTTA: A Pan Ameri­can repülőtársaság egy lökhajtá- sos utasszállító gépe, amely To­kióból Londonba tartott, csütör­tök reggel, közvetlenül calcuttai leszállása előtt heves viharba ke­rült, lezuhant és kigyulladt. A gépen tartózkodó 63 személy kö­zül — 53 utas és 10 főnyi legény­ség — 57-en életben maradtak. ♦ GANSHOREN: A belgiu­mi Ganshorenben egy fegyve­res bandita az utcán agyon­lőtte egy vállalat könyvelő­jét, elrabolta a nála lévő tás­kát, amely kétmillió belga frankot tartalmazott és utá­na elmenekült. Házasság határidőre Kanadában 1967 feb­ruárjában állami bizott­ság alakult, hogy meg­vizsgálja a kanadai nők problémáit és javasla­tokkal álljon elő. A bi­zottság egyik legérdeke­sebb beszélgetését Hel­mer Laird 44 éves agg­legénnyel folytatta. La­ird elképzelése szerint leghelyesebb volna öt évre szóló házassági szerződést kötni, ame­lyet öt év után csak mindkét fél beleegyezé­sével lehetne meghosz- szabbítani.-f PÁRIZS: Párizsban — a francia főváros két egymástól távol fekvő pontján — két bankrablás történt. Az egyik helyen a rablók 270 000 fran­kot vittek el egy bank autó­jából, a másikon a bank épü­letébe törtek be és jelentős összeget zsákmányoltak, — amelynek nagyságát még nem számították ki. A KAIRO: Az egyiptomi ban­kok megegyeztek több svájci, an­gol és francia bankkal, bogy az Egyesült Arab Köztársaságban eszközlendő beruházások előmoz­dítására újabb kedvezményekben részesülnek. E bankok körében az EAK hitele növekszik, miután az agresszió okozta gazdasági nehéz­ségek ellenére az ország teljesíti pénzügyi kötelezettségeit. ♦ VARSÖ: A KGST tudo­mányos és műszaki kutatáso­kat koordináló állandó bizott­sága Gdanskban megkezdte hétnapos ülésszakát, amelyen a KGST-tagországokból és Jugoszláviából mintegy 90 szakember vesz részt-f TOKIO: Július 7-én Japánban felsőházi választások lesznek: A felsőház 250 tagjának fele helyé­be új küldötteket válásztanak. Csütörtökön Tokió nagyobb tere­in a vezető politikai pártok gyű­léseket tartottak, s ezzel még­kezdődött a választási kampány. A Japán Kommunista Párt és a Japán Szocialista Párt a válasz­tásokon az 1970-ben lejáró japán —amerikai „biztonsági szerződés” hatálytalanítása, az Egyesült Ál­lamoknak a vietnami háborúban nyújtott támogatás beszüntetése, független semleges külpolitika mellett foglal állást. | Az öregedés kulcsa Pablo Casals, « több mint 90 éves spanyol világhírű csellóművész szavai: „az öregedés kul­csa: mindig akkor pi­henjünk meg, amikor nincs rá időnk”. ♦ MONTEVIDEO: Nagy­szabású diáktüntetésre került sor szerdán este Montevidó- ban, az uruguayi fővárosban is. A rendőrség vízifecsken­dőkkel és könnygázzal szórta szét a mintegy ezer főnyi tö­meget A diákok a gyüleke­zési tilalom ellenére vonultak fel, hogy tiltakozzanak az autóbusz-viteldíjak emelése, a magas megélhetési költségek ellen. A rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetőkkel szem­ben. + BELGRAD: Tito jugoszláv ál­lamfő kegyelmet adott H. A. Dobson 23 éves angol diáknak, akit a jugoszláviai szlszakl bíró­ság a közelmúltban 6 év börtön­re ítélt. Dobson tavaly szeptem­berben súlyos közlekedési szeren­csétlenséget okozott a belgrád— zágrábi úton, amely 14 angol diák halálát okozta. ♦ NEW YORK: Nixon volt alelnök szerdán este elutasí­totta Nelson Rockefeller New York-i kormányzónak azt a javaslatát, hogy álljanak a Tv kamerái elé és közösen vitassák meg az ország előtt álló alapvető feladatokat. — Nixon az elutasítást azzal in­dokolta, hogy az ilyen vita „a demokratáknak kedvezne". + VARSÖ: Befejeződött Varsóban a XIII. nemzetközi könyvvásár, amelyen szerte a világból 2300 kiadóvállalat vett részt. ♦ BUENOS AIRES: Mintegy 400 argentin diák szerdán elfoglalta a fővárostól 30 ki­lométerre fekvő La Plata egyetem rektori hivatalát: a rendőrség nagyszabású könny­gáz támadással kiszorította a diákokat az épületből. Walter Ulbricht tv-nyllatkozata Walter Ulbrichtnak az NDK államtanácsa elnökének tele- vízióaiyilatkozatát közvetítette szerdáin este a holland Avro televíziótársaság. A nyilatko­zat felvételére az elmúlt hé­ten került sor. Az európai biztonság kér­déseiről szólva Walter Ulb­richt hangsúlyozta: az európai biztonsági rendszer kialakítá­sának jelentősége az volna, hogy megakadályozza a nyu­gatnémet hadiipari monopó­liumok és a neonácik újabb kalandját, s kedvező feltéte­leket teremtsen a békés fej­lődés számára Európában. Az NDK támogatja az európai biztonsági konferencia előké­szítésére és összehívására irá­nyuló erőfeszítéseket. Az európai biztonsági rend­szer megteremtése alapfeltéte­leként jelölte meg a két né­met állam kapcsolatainak normalizálását. Ehhez az szük­séges, hogy Bonn ismérje el a Német Demokratikus Köz­társaságot. A két német állam kormánya állapodjék meg nemzetközi jogilag érvényes szerződésekben az erőszakos megoldások kizárásáról a két német állam között, a fenn­álló határok, — beleértve az NDK határait — elismerésé­ről, mindkét fél atomfegyver- kezéséröl történő lemondásá­ról, Nyugat-Berlinnek külön­leges politikai egységként tör­ténő elismeréséről és helyze­tének tiszteletbentartásáról. Walter Ulbricht kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok és a szövetségi köztársaság po­litikai tervet készített Kelet- Európa elcsábítására. A hatá­rok megnyitására, a militaris­ta sajtó, irodalom és filmek terjesztésére irányuló úgyne­vezett liberalizálási propagan­dájukkal, a szocializmus fel­számolására és saját hegemó­niájuk megteremtésére törek­szenek. Nyugat-Berlinre vonatkozóan kiemelte, hogy a nyugat-ber­lini szenátus előtt két lehe­tőség áll: vagy ellenséges vi­szony az NDK-val, vagy meg­egyezés. Hozzáfűzte, hogy na­gyon hamar nonmalizálni le­het az NDK és Nyugat-Berlin kapcsolatát, ha a szenátus feladja a bonni politika se­gédcsapatának szerepét A három megszálló hatalom az NDK intézkedéséró'l Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország a három ország fővárosában szerdán késő este egyidejűleg nyilvánosságra hozott, azonos tartalmú nyilatkozatban fog­lalt állást az NDK kormányá­nak a Nyugat-Berlinbe irá­nyuló közlekedésre vonatkozó intézkedéseivel kapcsolatban. A nyilatkozatban a meg­szálló hatalmak azt állítják, hogy az NDK intézkedései „ellentmondanak a fennálló nemzetközi egyezményeknek és a gyakorlatnak” és „nem szolgálják az európai feszült­ség enyhítését”. A három ha- I tatom nem tartja elfogadható­nak az NDK kormánya által kifejtett indokokat. A nyilatkozatban bejelentik, hogy a három kormány jelen­leg tanácskozásokat folytat a nyugatnémet szövetségi kor­mánnyal arról, „hogyan le­hetne a legmegfelelőbb for­mában foglalkozni az előállt helyzettel”. Ugyanakkor azt is közlik, hogy előterjesztést tesznek a szovjet kormány­nak, amely — úgymond — velük együtt „osztja a fele­lősséget nemcsak Berlin aka­dálytalan megközelítéséért, ha­nem a német probléma végle­ges rendezéséért.” James Earl Ray csupán bűnbak n // Jarry Ray, a Martin Luther King meggyilkolásával gya­núsított James Earl Ray 32 éves öccse chicagói televízió nyilatkozatában kijelentette: „bátyám nem gyilkolta meg Martin Luther Kinget, ha­nem csupán bűnbakként sze­repel”. Jarry Ray szerint bátyjá­nak az a feladata, hogy „ösz- szezavarja a nyomokat”. Ami­kor Jamas Ray 1967. áprili­sában megszökött a missouri börtönből, „néhány déli gaz­dag személyiség” segítette Őt, akik Martin Luther King meggyilkolása idején is sa­ját céljaikra használták fel James Rayt. Amikor megkérdezték tőle, hogy véleménye szerint báty­ja tesz-e vallomást a King- gyilkosság ügyében „Jarry Ray így válaszolt: „meghal, mi­előtt egy Szót is szólna”. Atomstop Az ENSZ New York-i szék há­zában nemrég a magyar állandó delegáció vezetőjének jóvoltából alkalmam volt az atomsorom pó- szerződés létrehozásáért folytatott harc egyes részleteit megfigyelni. A szerződés most jelentős stá­diumba került, a közgyűlés 95 szavazattal 4 ellenében (Albánia, Kuba, Tanzánia, Zambia), 21 tar­tózkodással jóváhagyta azt a ha­tározati javaslatot, amely felhív­ja a tagországokat, hogy mielőbb írják alá az atomfegyverek to­vábbi terjedésének megakadályo­zásáról szőlő tervezetet- Az előre­haladást nagymértékben segítette, hogy a genfi tizenbétbatalmi le­szerelési tanácskozás már már­ciusban olyan tervezetet tett az ENSZ asztalára, amely tekintetbe vette a korábbi tervezettel szem- i ben emelt kifogásokat. 1 Az aggodalmak egy része abból I adódott, hogy bizonyos országok I féltek: amennyiben lemondanak az atomfegyver megszerzésének ; jogáról, ez korlátozza kísérleti le- ' hetőségeiket az atomerő békés I felhasználásában. Ügy tűnik, hogy e téren őszinte gondolatok ve- I zették például Svédországot vagy * Olaszországot, de amikor Nyugat­Német ország ugyanezzel a formai kifogással élt, a tényleges ók sók­kal inkább az volt, hogy Bonn nem akarta becsapni az ajtót a közvetlen atomfelfegyverzés csá­bító lehetősége előtt. Az ázsiai országok közöl India aggodalmai keltettek komoly visszhangot. Ezek hátterében az állt, bogy Kí­na atomhatalommá vált, és ugyanakkor elutasítja az atom- sorompó-egyezmény tervezetéi. Ezért az indiai kormány nemzeti biztonságának valamilyen formá­ban történő garantálását igényel­te. Az új tervezet szerint az atom­hatalmak kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden tudományos segítséget megadnak az aláírók­nak a békéscélú atomfejlesztés­hez. Így azok voltaképpen ked­vezőbb helyzetbe kerülnek, mint a szerződést elutasító államok, amelyeknek szükségszerűen kor­látozottabbak kutatási lehetősége­ik. Döntő jelentőségű lépésnek minősíthető az a közös szovjet— amerikai nyilatkozat is, amely szerint a Biztonsági Tanács vé­delmi garanciát; nyújt a szerző­dést aláíró országoknak minden esetleges fenyegető atomagresszió ellen. A szerződéstervezet más szem­pontokból is előnyös az aláírók számára. Katonai értelemben azért, mert hiába kezdene atom- fegyverkezésbe valamilyen álla m, ezzel már nem növelné biztonsa­gát. Ugyanez áll gazdasági vonat­kozásban is, mert az önálló atom­ütőerő olyan terheket róna az új vállalkozókra, amelyeket csak szociális és gazdasági feladataik teljes háttérbeszoritásával tudná­nak vállalni. Elgondolkoztató ada­tokat közöl e tárgyban a jelen­tés, amelyet az ENSZ főtitkára tett közzé a múlt év végén. A felmérések szerint a harminc-öt- ven bombázó repülőgépből, 50 középhatósugarú rakétából és 100 atombombából álló „minimális” atomütőerő tíz év alatt, 1,7 mil­liárd dollárt emésztene fel. A közvetlen pénzügyi terheken túl az önálló atomütöcrő kiépíté­se rendkívül nagy szellemi meg­terhelést is jelent. Ugyancsak ENSZ-jelentés szerint a szükséges berendezések megépítésére 1300 magasképzettségű mérnökre és 500 tudósra lenn© szükség. Egy ilyen program rendkívüli mér­tékben megterhelné olyan orszá­gok erőforrásait, mint Egyiptom, Pakisztán, Brazília, de az olya­nokét is, mint Belgium vagy Svájc. Ha tekintetbe vesszük, hogy vi­szonylag rövid idő alatt milyen haladást értek el, nem tűnik el­hamarkodott megállapításnak: re­mélhető, bogy er. az esztendő az atomsorompó-szerzödes éve lesz. Budapestre érkezett a csehszlovák párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Barátaim! Számunkra mindig nagy- jelentőségűek azok a talál­kozók, amelyeken elvtársi eszmecserét folytathatunk a szocialista országok pártve­zetőivel, állarnférfiaival az országainkat és pártjainkat foglalkoztató időszerű kérdé­sekről, közös ügyünk érdeké­ben végzett munkánkról, ta­pasztalatainkról. Csehszlovák barátainkkal létrejött mostani találkozónk különleges jelentősége abban van, hogy meg kívánjuk újítani a húsz évvel ezelőtt megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. A két évtizeddel ezelőtt aláírt szer­ződés beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, mert erősítette népeink testvéri barátságát és előmozdította országaink gyümölcsöző együttműködését. A magyar—csehszlovák vi­szony jellemzője, hogy az elv­társi bizalom légkörében, a proletáríntemacionalizmus alapján működünk együtt és segítjük egymást népeink bé­kés építő munkájának védel­mében, országaink szocialis­ta rendjének erősítésében, közös történelmi céljaink el­érésében. Az új szerződés aláíráséra azzal az elhatá­rozással készülünk, hogy a jövőben még tovább erősít­jük pártjaink, országaink, népeinek immár hagyomá­nyos baráti és testvéri kap­csolatait, együttműködését. A szocialista országok ösz- szefogása ma rendkívül fon­tos nemzetközi politikai erő. Ezen belül külön jelentősége van a közvetlen szomszédos szocialista országok kapcsola­tainak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a csehszlovák— magyar barátság mostani ta­lálkozónkon tovább erősödik és hasznosan szolgálja népeink közvetlen érdekeit, ugyanúgy, mint nemzetközi törekvésein­ket. Ez az együttműködés növeli országaink erejét, ugyanakkor hozzájárul a szo­cialista országok egységének általános erősítéséhez és az összes haladó erő nemzetközi összefogásához is. Kedves Barátaink! Még egyszer szívből üd­vözlöm önöket. Köszönjük, hogy meghívásunkat elfogad­va eljöttek hozzánk, kérjük, érezzék jól magukat hazánk­ban, a vendégszerető ma­gyar földön. Éljen és erősödjék a ma­gyar és csehszlovák nép ba­rátsága! Kádár János szavaira Ale­xander Dubcek válaszolt: Kedves Kádár Elvtárs! Kedves Losonczi Elvtárs! Kedves Fock Elvtárs! Kedves magyar Barátaink, Elvtársnők és Elvtársak! — Azzal a megbízatással érkeztünk az Önök országába, hogy a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nevében aláír­juk a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést a Magyar Népköztársasággal, s mint ahogy az már Szokássá vált a szocialista országok között, megvitassuk mindazt, ami bennünket közösen érdekel, kicseréljük tapasztalatainkat és kölcsönösen tájékoztassuk egymást. — Már most, fővárosukba érkezésünkkor kedves köteles­ségemnek teszek eleget, ami­kor átadom önöknek, kedves elvtársak, a gyönyörű Buda­pest lakosságának és az egész testvéri magyar népnek a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának, Lud- vik Svoboda köztársasági el­nöknek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának, valamint az egész csehszlovák népnek legszívé- lyesebb üdvözletét. — A népeink közötti kap­csolatokban bekövetkezett alapvető fordulatot kifejező 19-lS-es első szerződés alá­írása óta eltelt évek során Si­kereket értünk el. Nemcsak az országaink közötti: gazda­sági, politikai és kultúrálta együttműködés bővült lénye­gesen, hanem — ami az igazi barátság és szövetség szem­pontjából a legfontosabb — jobban és mélyebben megis­mertük és megértettük egy­mást — Elmondhatjuk tehát, hogy az eddigi egyezmény tartalma, szelleme és célja megvalósult Megérett az idő arra, hogy új egyezményt kössünk, amely kifejezi sokol­dalú kapcsolataink új minősé­gét és perspektíváit, egyúttal azokat a változásokat, ame­lyek 1949 után Európában és az egész világon végbemen­tek, s amelyekre politikánk­ban tekintettel kell lennünk. — Azt akarjuk, hogy szer­ződésünk egyértelműen de­monstrálja akaratunkat, hogy az egyenlőség, egymás tiszte­letben tartása és a kölcsönös előnyök elvei alapján, a pro- letárintemacionalizmus, vala­mint a Varsói Szerződésből eredő kötelezettséghez való hűség szellemében fejlesszük az együttműködést a szocialis­ta országok között, valamint készségünket, hogy jó, békés kapcsolatokat teremtsünk mindazon európai országok­kal, amelyek készek hatható­san támogatni a békét és biz­tonságot Európában. Kedves Elvtársak! Meggyőző­désünk, hogy látogatásunk, megbeszéléseink és tárgyalá­saink hozzájárulnak a Cseh­szlovák Kommunista Párt é* a Magyar Szocialista Munkás­párt, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kor­mánya és a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány közötti őszinte viszony továb­bi elmélyüléséhez, a szocialis­ta országok egységének továb­bi megszilárdításához. — Köszönjük önöknek ked­ves elvtársak, Budapest lakói a szívélyes és elvtársi fogad­tatást. (Nagy taps.) Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével fe­jeződött be. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tagjai magyar államférfiak társaságában gép­kocsikba ültek, s rendőri dísz­motorosok kíséretében szállá­sukra hajtattak. Amerre a gépkocsisor elhaladt, budapes­tiek ezrei köszöntötték meleg szeretettel a testvéri csehszlo­vák nép párt- és állami veze­tőit. Hírek Csehszlovákiából A nemzetgyűlés alkotmány­jogi bizottsága szerdán meg­vitatta a sajtótörvényterveze­tet. A csehszlovák írószövet­ség és újságírószövetség kép­viselőinek jelenlétében Mi­roslav Galuska művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter tá­jékoztatta a bizottság tagjait azokról az észrevételekről, amelyeket a kormány tett a törvénytervezetnek a cenzúrát érintő cikkelyével kapcsolat­ban. A bizottság tagjai egyhan­gúlag elfogadott határozatban egyetértésüket fejezték ki a miniszter álláspontjával, aki hangoztatta, hogy az előzetes cenzúra nem felel meg az al­kotmány szellemének. A bi­zottság tagjainak véleménye szerint az államtitkokat ma­goknak a vállalatoknak, In­tézményeknek és állami szer­veknek kell megőrizniök. Ilyen titkok közzétételéért a fele­lősség a lapok főszerkesztőjét, illetve a szerkesztőség mun­katársait terheli. * A nemzetgyűlés külügyi bizott­sága ugyancsak szerdán megvi­tatta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében csehszlovák állampolgároknak joguk lenne olyan útlevélhez, amely nemcsak rövidebb ideig tartó külföldi uta­zást, hanem tartós külföldi tar­tózkodást Is lelte övé tesz. A tör­vénytervezet értelmében Ilyen út­levél megadását csak rendkívüli esetekben lehet megtagadni, pél­dául olyan személyektől, akik el­len bírósági eljárás folyik, akiket szabadságvesztésre ítéltek, akik a hadsereghez tartoznak, Illetve államtitkok birtokában vannak. « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom