Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

s Június IX punantmt nap 10 Megkezdték a Tüzér utca és Építők útja által határolt területen az első tízemeletes panelház szerelését, összesen hat tízemeletes panelházat építenek erre a területre, az épületek alapjai már el­készültek Miért szomjas város Pécs? A tárlatok értelmezése és a vízgazdálkodás Dolgozókat felvesznek Dr. Szabó Lajos, a város- fejlesztés, a távlati tervezés több, alapvető kérdését érin­tette Pécs vízgondjairól szóló, vitaindító cikkében. Ez csak helyeselhető, hiszen nem lehet megoldani Pécs vízellátását a távolabbi jövő ismerete nél­kül. Ismeretes, hogy a jövő század első felében a város napi vízfelhasználása megha­ladhatja a jelenlegi háromszo­rosát. A vízbeszerzést tehát úgy kell tervezni, hogy folya­matosan követni bírja az igé­nyeket. Hitelt érdemlő feltárások Egy seregnyi javaslat el­hangzott már a város víz­problémáinak megoldására. Ezek között szerepelt a mo­hácsi vízkivételi mű és az Jogi tanácsadó Táppénz és nyugdíj a bedolgozóknál Az új Munka Törvénykönyv életbelépése, a gazdaságirá­nyítás új rendszerének beve­zetése és az eddig felmerült problémák rendezése érdeké, ben kormányunk újból szabá­lyozta a bedolgozói munkavi­szonyt és az ezzel kapcsola­tos kérdéseket. A szabályozások lényege, hogy a munka sajátosságait figyelembevéve a bedolgozói tevékenységet egy szintre emelte a Munka Törvény- könyvben szabályozott mun­kaviszonnyal. A különbsége­ket megszüntette és egységes feltételeket írt elő a 63/1967. (XII. 27) Korm. sz. r. és a 16/1967. (XII. 27) Mü. M. sz. rendeletben. Ezek alapján bedolgozóként foglalkoztatható minden ál láiYipólgáf, aki a munkavi­szonyra vonatkozó szabályok szerint munkaviszonyt létesít­het. A bedolgozói munkavi­szony a vállalattal vagy szö­vetkezettel megállapodás útján jön létre. Ezt a megállapo­dást lehet szóban vagy írás ban megkötni. Lehet határo­zott vagy határozatlan időre szóló, de lehet létesíteni egy meghatározott munka elvég­zésére is. Magánmunkáltató­val bedolgozói munkaviszonyt nem lehet létrehozni. A munkaviszonyt a vállalat és a bedolgozó közös meg­egyezéssel bármikor megszün­tetheti. A határozatlan időre szóló bedolgozói munkavi­szonyt felmondási idővel le­het megszüntetni. A vállalat esetében a felmondást írás­ban kell közölni. Újszerűén van a bérezés kérdése is megoldva. Ennek lényege, hogy a dolgozónak negyedéves átlagban kiadható munkamennyiség nem halad­hatja meg az azonos vagy ha­sonló munkakörben munkavi­szonyban álló dolgozó által a törvényes munkaidő alatt el­végzendő munka mennyiségét. Ez alatt azt kell érteni, hogy nyolc óra alatt az üzemben dolgozó átlagosan teljesített normája az irányadó a mun­ka kiadásánál. Bedolgozói munkaviszonyt munkaviszonyban álló dolgo­zó csak a munkáltatója írás­beli engedélye alapján léte­síthet. Úgyszintén bedolgozó újabb bedolgozói munkavi­szonyt is csak a munkáltató­ja írásbeli engedélye alapján Vállalhat: A szabadság és egyéb Jut­tatások Is ugyanúgy illetik meg a bedolgozót, mint azt a munkást, aki az üzemben dolgozik. A továbbiakban foglalkozni kívánunk röviden azokkal a kérdésekkel, amelyek a be­dolgozói munkaviszonyban ál­lókat lényegesen érintik a társadalombiztosítási szolgál­tatások területén. A 2/1968. (V. 21.) SZOT sz. szabályzat értelmében a be­tegségi biztosítás fennáll a bedolgozói munkaviszony tar­tama alatt, amíg a bedolgozó munkabére a havi 250 forin­tot, illetve a napi 10 forintot meghaladja. Ebben az esetben a bedolgozó azonos módon biztosított a munkahelyen munkaviszonyban álló dolgo. zóval. A juttatások is azono­sak. Lényeges kiemelni a táp­pénzfolyósításra vonatkozó szabályok közül a folyósítás kezdő idejének megállapítá­sát. A bedolgozó részére a keresőképtelenség első napjá­tól táppénz, illetve terhességi- gyermekágyi segély jár. Ezt csak akkor lehet az első nap. tói kezdve megadni, ha a dol­gozó ezen a napón visszaszol­gáltatja a vállalatnak a ki­adott anyagot. Abban az eset­ben, ha ez nem történik meg, akkor csak attól az időtől le­het a fenti ellátást a bedolgo­zónak megállapítani és folyó­sítani, amikor a visszaszol­gáltatás megtörténik, illetőleg a feltétel bekövetkezik. Ez a szabály nem érvényesül ak­kor, ha a dolgozó esetében a kiadott anyag zárolása visz- szaszolgáltatás nélkül is meg­oldható, vagy olyan dolgozó­ról vaai szó és olyanok a kö­rülmények, hogy a bedolgozó nem tud munkát végezni. Például egyedülálló személy, kórházi ápolt. A táppénz, ter­hességi, gyermekágyi segély összegének megállapításánál alapul szolgáló munkabér nem haladhatja meg a napi 100 forintot A járulékfizetés mértéke is azonos az ipari dolgozókéval. A rendelet a bedolgozóknál is bevezeti az üzemi baleset fogalmát és az ezzel járó jut­tatásokat is. Üzemi baleset: •) s bedolgozónak sz a bal­esete, amelyet a bedolgozói munkaviszony keretében vál­lalt munka teljesítése érdeké­ben kifejtett tevékenység so­rán az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz haszná­lata. Illetőleg kezelése okozott, továbbá b) az a baleset, amely a be­dolgozót a bedolgozói munka- viszony keretében vállalt munka teljesítéséhez szüksé­ges anyag, valamint gép, szer­szám vagy hasonló munkaesz­köz és a bedolgozó áltál ké­szített termék szállítása köz­ben éri. Az üzemi baleset fogalmá­nak meghatározása szőkébb, mint az üzemben dolgozók esetében, azonban ez a mun­ka jellegéből következik. A betegségi biztosításban eltöltött időt a nyugdíjnál szolgálati időként figyelembe kell venni. A nyugdíj alapját képező munkabérátlag számí­tása is azonos módon törté­nik. mint a munkaviszonyban álló dolgozóknál. A munkabérátlag számítá­sánál figyelembe kell venni az irányadó időszaknak min­den olyan naptári napját, amelyen a bedolgozói munka­viszony fennállott, kivéve azokat a naptári napokat (naptári hónapokat), amely alatt: a) a bedolgozói munkavi­szony betegségi biztosítással nem jár, b) a bedolgozó táppénzben, vagy terhességi gyermekágyi segélyben részesül, c) a betegségi biztósítás á jogszabály 2. $ (3) bekézdése szérlnt áll fenn. Abban az esetben, ha a be­dolgozó a nyugdíj összegének megállapítására szükséges idő­szak aláft megszakítás nélkül egyidejűleg több munkáltató részére végzett bedolgozóként munkát. a megszakítás nélkül betegségi biztosítással járó var lamennyi bedolgozót munka- viszonya alapján járó munka­bért figyelembe kell venni. Ez a munkabér azonban nem haladhatja meg az.t a munkabért, amely a bedolgo­zót azonos vagy hasonló mun­kakörben a munkakörre irányadó munkaidő alatt vég­zett munka fejében a munka- viszonyban álló dolgozókra vonatkozó munkabérszabályok szerint megillette volna. A bedolgozói munkaviszony, nak azokra a naptári napjai­ra, amelyeket a nyugdíj szem­pontjából szolgalati időként figyelembe kell venni, de a munkabér pontos összegét megállapítani nem lehet, ilyen esetekben napi 11 forint mun­kabért kell vélelmezni. Abban az esetben, ha a be­dolgozó az irányadó Időszak alatt rendelkezik 913 napi munkabérnél, úgy aitnyi időre kéll visszamenni, hogy 913 nap rendelkezésre álljon. A Pécsi Hőerőmű Vállalat rövfr ' dített munkaidővel, váltómüsza- ! kos beosztásra férfi és női segéd- Számításba kell vennünk! munkásokat ve«t#fei. (2296) néhány figyelmeztető számot A Be;on_ és vlsbe:onipari Ma­is. 1965-ben 71 300 kereső volt vek nírdí telepére villanyszere- Pécsett, ebből 20 500 dolgozott 1 löt, esztergályost, Béta targonca- inarhati A nem is túlsó- vezetőt, valamint térti és női se- aZ »pa«»“- A nem “ : gédrouőkásokat alkalmaz. Jelent­gosan optimista számítások Uezés a lltrdl telep vezetőjénél, szerint legkésőbb 2000-ben a Hird. vasútállomás. (2474) város lakossága eléri a 210 * ezer főt, a keresők száma Nyugdíjas kőműveseket ajkai­meghaladja a 102 ezer sze- y^Ba|at nyári gyakorliitos tech- rnélyt, S ebből 47 ezren dől- nikumi hallgatók mellé oiitatö- goznak az iparban. Mindent ként, az éves 6000 forintos kerc­egybevetve: alig 30 év alatt £ ^^tfe^gSiiko^lom­27 ezerrel nő az iparral fog- pécs, Bákóczl út 56. (2485) lalkoztatottak száma. Nem kell j * különösebb jóstehetség annak Felveszünk faipari gépekre be­meoállanításához hoev e tö- t®1»10“ férfiakat valamim kőny- meodiiapitasanoz, nogy e io nyebb faipari munkára nőket. — meg foglalkoztatasahoz nem- jelentkezés: Fatömegcikk ütsz, csak új üzemekre, hanem irányi d. tér í. sz. (2535) ipartelepítésekhez alkalmas 1 * hplvrp tprséíirp lesz szükséS^ Kohászati Alapanyagellátó Val- neljre, tersegre tesz szunseg. laIat keres felvételre egy nox FVAvt „Iván értékes szá- munkaerőt takarítónőnek, egy Ezért olyan ertekes sza ffafl raunkaeröt le:ePőri állás bo­ltiunkra a Megyeri úttól nyu- töltésére, továbbá erős fizikai gatra fekvő terület. Erről csak munkára gépkocsirakodókat. Ke- akkor volna indokolt lemon­dam, ha igen jelentős viz- pécs, Légszeszgyár u. 30, üzera- mennyiséget tudnának szem- vezetőnél. (2590) beállítani az ipartelepítés al- ■ * ternativájával. Ilyen 1 ségekl Ő1 azonban szó sincs, az nílnt dumper rakodógépkezelöket előzetes becslésekből ítélve a ; felveszünk. Jelentkezés naponta talajvízdúsítással nyerhető ho- , » *Síi£SmJSSS: ""^ssil zamtobblet csak csekély ha- * nyada . lenne annak, amit a, cserkuti Gépjavító vállalat ePü- MÉV geológusai és mások má- ; letgépészeti és technológiai sze- sutt ígérnek. A kérdés tehát «lésben JÁr'a* számlázót kepesí- fgy vetődik fel: érdemes-e ek- ' vesssíf ren e (2633) kora árat fizetni a viszonylag csekély mennyiségű vízért? Célszerű-e elárasztani a terü­letet, s máshová telepíteni az ipart, amikor az a máshová való telepítés sokkal drágáb­ba kerülne, mint amennyit a némi víztöbblettel nyernénk? A salaksivatag hasznosítása Pécsi Bőrgyár karbantartási munkákhoz keres géplakatosokat, csőszerelőket és segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet a karban­tartó műhely irodájában. (2634) * Gépkocsiszerelőket, lakatosokat, rakodó- és segédmunkásokat azonnalra felvesz az ßPFU Kom­lói Kirendeltsége. Komló. Gor­kij n. (2644) * Felveszünk gyakorlattal rendel­kező gyors- és gépírót és takarí­tónőt azonnali belépéssel. Jelent­kezés: Pécs, Rózsa F. u. 20/1. sz. (2683) Állandó munkára rakodó, szál­lító férfi munkaerőt gépkocsira, női munkaerőt raktári munkára, nyugdíjas dolgozókat éjjellöruek felveszünk. Felszabadulás út 2. sz. (2698) * A 12. AKÖV felvesz gépkocsi- vezetőket, rakodók;.t. aulószecelő­üzemelő távvezeték jobb ki­használása, a tisztított szenny­víz újrahasznosítása. Mindket­tőben olyan Indítványt üdvö­zölhetünk, melyek már a kö­zeljövőben segítséget jelent­hetnek a városnak, anélkül, hogy a távlati fejlesztést ve­szélyeztetnék. A fejlesztési tervek konkrét műszaki javaslatként számol­nak a Tüskésréten létesíthető ipari víztározóval, mely lehe­tőséget nyújtana a sportolás­ra, pihenésre, üdülésre is. Mindemellett a Mecseki Érc- bányászati Vállalat geológusai olyan adottságokat ismertettek a közelmúltban, amelyeket sürgősen tanulmányozni kel­lene. Lehetséges, hogy a Me­csektől északra fekvő felszín alatti rétegek helyzete hason­ló a pellérdi és tortyogói víz­nyerő területekéhez, s az aba- ligetí vasútállomás környéké­ről például jelentős vízmeny- nyiséget lehetne felszínre hozni. Az említett geológusok kutatásai arra is figyelmeztet­nek, hogy a tettyei forrás és a Mecsek déli lejtőinek víz­nyerési lehetőségeit sem is­merjük maradéktalanul. Hitelt érdemlők ezek a geo­lógiai feltárások, csupán a különféle hasznosítási módok műszaki és gazdasági vizsgá­lata van még hátra. Ezek eredményétől függően, új meg­oldásokat lehet iktatni a terü­letrendezési tervekbe. Még az újabb vízfeltárások is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a város fejlődési lehető­ségeit feltáró általános rende­zési terv nem örök érvé­nyű, s hogy a településterve­zéssel foglalkozó szakemberek­nek állandóan követniök kell az alkotó jellegű javaslatokat. Víz, de milyen áron ? A fentiekkel éllcntétben, nem leliet egyetérteni az olyan javaslatokkal, amelyek Pécs távlati területigényei rovására akarják enyhíteni a város víz­gondjait, anélkül, hogy előké­szítenék, illetve megoldanák a távolabbi jövő vízellátását. Teljesen tisztázatlanok pél­dául a Megyeri úttól nyugat­ra, a Pécsi-víz völgyében fek­vő terület talajvízdúsításának hidrológiai, földtani, műszaki és gazdasági kérdései. Meg­történhetne például, hogy nagy területek mocsarasodnának el, s a dúsítás sem hozna ele­gendő hasznot. Ilyen okok miatt ez az elképzelés nem szerepelhet a távlati ter­vekben. Semmiképpen sem lehet alá­rendelni ennek az elárasztásos ötletnek a konkrét telepítési igényeket. Közismert, hogy a Kovács-teleptől délre eső tér­ségre akar költözni az Építő­ipari Vállalat, esetleg a So- piana Gépgyár stb., s külön iparvágányt akarnak idevézet- nl a cserkút! vasútállomástól. Már dr. Szabó is szólt ar­ról, hogy a pécs—mohácsi vasútvonaltól délre, a Hőerő­műtől nyugatra egyre nagyobb területet borít el az előbbi üzem salakja. Létfontosságú energiatermelésről van szó, ezért számítani kell arra, hogy a Hőerőmű még évtizedekig salakot rak le a közelében, esetleg jelentősen fokozódik a salaklerakóhelyek iránti igény, Már ma meg kell tervezni a salakkal borított területek újrahasznosítását. Olyan léte­sítményeket kell elhelyezni, amelyekre a városnak szük­sége van. Szóba jöhetnek pél­dául a területet lefedő és a porzást gátló üvegházas pa- lántanevelők, burkolt helikop­ter leszállóhelyet létesíthet­nénk. Felvetődött az is, hogy a területet teljesen befedő ipari csarnokokat, nagygará­zsokat, automatikus ipari be­rendezéseket, tartályokat kel­lene ott létesíteni stb. Bizta­tóan haladnak a tárgyalások. Dr. Szabó Lajosnak a „salak­sivatag” hasznosítására vonat­kozó javaslata teljesen egybe­vág a területrendezési tervek alapelveivel. Kiss Dénes területi főépítész segédmunkásokat és érettségizett férfi forgalmi szolgálat! evőket. — Jelentkezés: Pécs, Siklósi út 6. (2733) * Gépkocsivezetőket pécsi és bő- lyi telephellyel azonnali belépes­sél felveszünk magas kereseti le­hetőséggel. Tejipari Szállítási Vál­lalat, Pécs, Szigeti út 69. (6753V * A Pécsi Kenderfonógyár, Hird felvételre keres 16. életévet be­töltött női munkaerőt szövődéi, fonodái munkakörbe. Kereseti le­hetőség a tanulóidő letelte utón 1500—180« forint. Jelentkezés na­ponta 7—14 óráig a gyár munka­erőgazdálkodási előadójánál. (696) * Lakatos és hegesztő munkáso­kat azonnali belépéssel felve­szünk. Jelentkezni lehet: Gépja­vító AUomás, Szigetvár. (679) * Siklósi Járási Bpxtő Ktsz felvesz dolgozókat kőműves, ács, aszta­los, parkettás szakmákban vala­mint segédmunkásokat. Bérezés: felemelt teljesítménybér, 15 szá­zalékos Idénypótlék, vidéki mun­kahelyek esetén napidijat és üti- költségtéritést fizetünk. Bővebb felvilágosítást Cséplő Pál mun­kaügyi előadónál. Siklós, Felsza­badulás n. 43. (683) Hogyan kerestek a falusi orvosok 1910-ben? Mennyit keresett egy köz­ségi órvos 1910-ben? Hogyan szedték ki a fülbemászóboga­rat? Járt-e már akkor „kilo­méterpénz?” — ilyen és ha­sonló érdekességekről tudósít az a könyv, amelyet dr. Far­kar Elemér pécsi körzeti or­vos talált anyai nagyapjának, dr. Ittczés Zsigmondnak a hagyatékában. Dr. Ittczés Zsig- mond annak idején Somogy- szilon volt körorvos, s az em­lített Orvosi Naplót azért írta, hogy abban minden tudni­való egy helyben megtaláltas- sék. Sőt az előszóban klasz- szikus nyelven írta: „Ordo est anima rerum”. Első fejezetében, az úgyne­vezett naptári részben meg­található néhány adat arról, hogy fél évszázaddal ezelőtt milyen jelentéseket kellett egy körorvosnak a felsőbb ható­ságok részére küldenie. így a mai bölcsődei ellenőrzésnek a „dajkaságba adottak felügye­lete” felelt meg 1910-ben. Az óvodák feletti ellenőrzési kö­telezettség pedig egyaránt vo­Ittczés doktor naplója «atkozott a régi és a mai köz­ségi orvosokra. Ezt havonta kétszer kellett megtartani an­nak idején. A még igen gya­kori járványokra való tekin­tettel egy hónapban hat féle járványügyi jelentést küldtek. Minden hó huszonhatodikéig megvizsgálták a falu üzleteit, kocsmáit, műhelyeit, közkuta- it, valamint külön szabályok szerint a szikvízüzemeket és a szülésznők tevékenységét. A napló második fejezete azt a célt szolgálta, hogy betű soros névmutatóba jegyezzék be a kezelt betegeket, a diag­nózist, a gyógykezelést s a mindezért fizetett díjai Az uradalmak cselédei gaz­dájuk neve alatt egy tételként szerepeltek, mivel értük álta­lában az uradalom fizetett. A naplóban írta fel Ittczés Zsigmond a magánkiadásokat is, könyvelésszerűen, bevétel­kiadás oldalakkal. Néhány ér­dekesség arról, hogy 1910-ben milyen kiadásai voltak egy körorvosnak: lőszerek 7 koro­na 28 fillér, kovácsműhelyben lópatkolás 3 koronra; 8 és fél mérő répa négy és fél koro­na, végül a ma is létező Or­vosi Hetilap évi előfizetési díja 16 korona 16 fillér. Az év végén 1023 korona tiszta be­vételt könyvelt el dr. Ittczés. Részletesen ismerteti a hi­vatalos orvosi díjszabást is. E szerint egy foghúzás 1 ko­rona, egyszerű idegentest el­távolítása 4 és 40 korona kö­zött volt, de ha gégéből tör­tént, akkor 80 koronába is kerülhetett. Az egész országot négy kategóriába osztották, az elsőben a legmagasabb, a negyedikben a legalacsonyabb árakat kérhették az orvosok. Baranyában Pécs, Dárda, Mo­hács. Pécsvárad, Sásd, Siklós és Szentlőrinc a hármas, a többi helység a négyes kate­góriában . volt. Ha a beteghez két kilométernél nagyobb tá­volságra kellett menni és kocsit nem küldtek, akkor az orvos felszámíthatta a fuvar- költséget. Az éjjeli műtétért 50 százalékos' felár is járt. Ha a gyógykezelés harminc napon túl tartott, akkor a díjakat felére lehetett leszállítani. Végül érdekes visszapillan­tást nyújt a kötet az orvos- tudomány fejlődésére is. A cukorbetegeknél például akkor még tisztán a szénhidrátok megvonásával, illetőleg a szó- dabikarbónás beöntésekkel próbálkoztak, mert még nem ismerték az insulint. A fülbe­mászóbogarat terpentirrolaj be cseppen tésé vei, vagy langyos vizes kifecskendezéssel csalo­gatták ki, de a napló meg­jegyzi: „állítólag hatásos, ha szivarfüstöt fújnak a fülbe!” Földcssy Déne*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom