Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

1968. június 13. DutiQntmi napid 3 A héten új termékekkel je­lentkeztek: komplett falikar, illetve új típusú, szép vonalú íróasztal-lámpák gyártását kezdte el — körülbelül 2—3 ezer darabos szériában — az Elektroakusztikai és Villamos­ipari Ktsz komlói telepe. A máT korábban gyártott termé­kek: villamosszerelési cikkek (banándugó, műszercsavar, taubler-kapcsoló), aztán vil­lásdugók a Hajdúsági Ipar­művek rendelésére, továbbá 9 voltos akkumulátor-töltő a Szokol típusú zsebrádióhoz, és új típusú tv-szobaantennákat. Itt érdemes megemlíteni, hogy a 9 voltos akkumulátor- töltőt jóidéig a MEDICOR gyártotta meglehetősen drá­gán, az ára meghaladta a 100 forintot, a szövetkezet körül­belül ötven forintból kihozza és ezzel be is léptek konkur- rensként a piacra. Ennyit a gyártmányokról, amelyek bár többnyire olcsón előállíthatok, mégis keresett cikkek, nem­csak különböző iparági, ha­nem közvetlen kisfogyasztói körökben is. A „dzsumbuj“ helyén De nézzük csak magát a komlói telepet: hogyan jött létre, mi célból, milyenek a fejlődési lehetőségek, végül pedig kinek van legnagyobb haszna ennek a kis üzemnek születéséből? Még a múlt év májusának közepén alig öt-hat fővel in­dult meg a termelés Komlón, a Kenderföld mögötti hajdani barakkok egyikében. A hegy­oldalban ideiglenesen létre­hozott település volt a kom­lói „dzsumbuj”, amelynek la­kói alig éltek jobb lakásviszo­nyok közepette, mint a fővá­rosi Valéria-telepiek. A város új bérházai lassan felszip­pantották az itt lévő családo­kat és ma már — ideiglenes jelleggel — alig laknak itt né- hányan. A megmaradt épüle­tekből kapott kettőt az emlí­tett budapesti szövetkezet. Jelenleg 80 ember dolgozik itt, zömében nők. A bakelit­présben bevezették a három műszakot, a kereset itt 1600 —2000 forint, a bakéiit-sorjá- zóban 1300—1700, a szeleidé­ben 1250—1500 forint havon­ta. A ktsz a múlt évre egész havi nyereséget fizetett, de a komlói részleg dolgozóinak — tekintettel arra, hogy a tel­jes, üzemszerű termelés csak július elsejétől kezdődött el a betanulási idő miatt — két­heti nyereséget számoltak el. Az ez évi termelési tervük 16 millió forint, de jövőre na­gyon jelentős növekedés vár­ható, mert 52 millió forint évi termelési értékre számíta­nak. Megkezdik a tanulóképzést Természetesen nem nyolc­van fővel és ... ez itt a lé­nyeg: 350 főre fejlesztik a lét­számot 1969-re, ebből 280— 300 női munkaerő. Régi, hosz- szú évek óta tartó gondja a város párt- és tanácsi vezetői­nek, hogy az évről évre nö­vekvő női munkaerőtartalékot hol és hogyan kössék le. Eny­híti a gondokat, nem is kis mértékben a Május 1. Ruha­gyár kihelyezett részlege, de a Komlói Helyiipari Vállalat­tal együttesen sem tudják föl­venni a jelentkezők nagy tö­megét. Ezért csak elismeréssel szólhatunk a tanácsi szervek­ről, akik nemcsak helyiséget adtak, de az éppen most épü­lő új üzem beruházási költ­ségeihez is hozzájárultak. A 12 milliós üzem itt épül a telep fölött, a lehető legkor­szerűbb kivitelben a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat jóvoltából. Az Elektro­akusztikai és Villamosipari Ktsz gondos előrelátással az idén már elektroműszerész és szerszámkészítő ipari tanuló­kat is beiskoláz, de valószínű, hasonló létszámmal az elkö­vetkezendő két esztendőben is. Az új üzemben ugyanis már nemcsak betanított mun­kásokra, hanem szakmunká­sokra is szükségük lesz, akik majd a gépi berendezés TMK munkálatait végzik el. A nyár folyamán pedig vagy harminc iskolásgyereknek ad­nak munkát napi hatórás idő­tartamra 500 forintos kereset­tel. Ez is megszívlelendő gesz­tus a ktsz részéről, hiszen a gyerekek nyári foglalkozta­tottsága Komlón is problémát okoz. A telep vezetője • nem­rég jött le Budapesti- — el­mondja, hogy a dolgozók munkaintenzitása sokkal jobb, mint a szövetkezet pesti rész­legeinél. Szerinte a szövetke­zet nagyon helyesen cseleke­dett, amikor Komlóra üzemet telepített. A tanács példája Ehhez mi még annyit fű­zünk hozzá, hogy a város párt- és tanácsi szerveinek kedvező hozzáállása ennek az I üzemnek létrehozásához fel­tétlenül példa lehet a megye más vidékein is. Mert ipar- telepítési ajánlatok gyakran elhangzanak, de ehhez bizo­nyos támogatást is elvárnak a helyi szervektől. R. F. Szolidaritási gyűlés a Steinmetz Miklós Művelődési Házban Szerdán, a késő délutáni órákban szolidaritási gyűlés volt a Kisipari Szövetkeze­tek Steinmetz Miklós mű­velődési házában. A gyűlé­sen, amelyet a Hazafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága, a KISZÖV és a KIOSZ közösen rendezett, dr, Gervay Béla, a KIOSZ országos szervezetének el­nöke, az Országos Béketa­nács tagja mondott beszé­det. A szolidaritási gyűléssel zárult a szolidaritási hónap jólsikerült programsorozata Pécsett és Baranyában. A gyűlésen résztvevőknek a Steinmetz Miklós művelődé­si Ház Szimfonikus Zene­kara adott hangversenyt. Javítják és korszerűsítik a szent- lőrinc—oroszlói utat. Képünkön: Bükkösdön az útjavító brigád. A dolgozó nők helyzete Ankét a Nőtanácson A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság országos vizs­gálatot tartott azzal a céllal, hogy tapasztalatokat gyűjtse­nek a dolgozó nők helyzeté­ről. Baranyában nem volt vizsgálat, ezt — kísérletkép­pen — a megyei Nőtanács, a NEB és az SZMT közös an- kétjával próbálták meg he­lyettesíteni. A tegnap délután megtartott ankéton részt vett az Orszá­gos Nőtanács elnöke, Erdei Lászlóné is. A megyei NEB elnökének, Bedő Pálné dr.- nak üdvözlő szavai után Ra- meisl Ferencné, a megyei Nő­tanács titkára tartott vitain­dítót. Elmondotta, hogy előző­leg a megye üzemeiben a IX. pártkongresszus óta eltelt idő­szak tapasztalatairól tájéko­zódtak, s szereztek kedvező és kevésbé kedvező benyomáso­kat. A Nőtanács, a NEB és az SZMT munkatársai tizen­hat üzemben jártak és a ta­pasztaltak alapján levonták következtetéseiket. Ilyen pél­Ifjúsági kulturális fórum Kétszáz ifjúsági klub működik Baranyában Akcióprogramok a szabad idő kihaszuálására Lukács János, a Megyei KISZ-Bizottság első titkárá­nak megnyitójával vette kez­detét tegnap délelőtt 10 óra­kor a pécsi KISZ-iskolán az ifjúsági kulturális fórum két­napos megyei tanácskozása. A megye fiatalságának és nép­művelőinek képviselő; előtt Tóth László, a Megyei KISZ- Bizottság titkára „A KISZ KB 1964. évi szabadidős határoza­ta végrehajtásának megyei ta­pasztalatai”, Baló István, a megyei klubszakbizottság ve­zetője pedig „Az ifjúságot fog­lalkoztató korszerű művelődé­si formák, A KISZ-szervezet akcióprogramjának és az ifjú­sági klub munka tervének kap­csolata” címmel tartott elő­adást. Az 1964-es „szabadidős” ha­tározat még arra hívta fel a figyelmet, hogy számos KISZ- alapszervezetnek nincs prog­ramja, sok vezetőség nem szá mol a község vagy város mű­velődési, pihenési, szórakozá­si, sportolási lehetőségeivel, amelyek — a KISZ-szervezet saját rendezvényeivel együtt — képesek tartalommal meg­tölteni a fiatalok szabadide­jét. Ma pedig megyénk szinte valamennyi alapszervezete külön akcióprogrammal ren­delkezik, melyet közösen ter­veztek és együtt hajtanak végre a fiatalok. Az alapszer­vezetek öntevékenységének növekedése kulturális terüle­ten is megmutatkozik, a sza­badidő kihasználása tervsze­rűbb, hasznosabb lett. Kismotel a mecseki kempingben Tegnap délelőtt ke­rült sor a mecseki nemzetközi autós­kempingben az új kismotel, a társalgó és kazánház műsza­ki átadására. A tár­salgóban száz, a kismotelben húsz vendég számára tud­nak férőhelyet biz­tosítani. A kismotel üzembehelyezésével 120-ra « emelkedett a mecseki kemping fix, azaz faházakban lévő férőhelyeinek száma. A műszaki átadás­átvétel után a hét végétől „üzemel”- nek az új létesít­mények. A mecseki kemping társalgója A szabadidő kulturált eltöl­tésének tárgyi feltételei azon­ban már csak látszólag meg­nyugtatóak. A megye közsé­geinek többségében vagy egy­általán nincs művelődési ott­hon, vagy ha van is, nem tudja kielégíteni az igényeket A művelődési intézmények felszereltsége elmarad az or­szágos átlagtól. Amikor a kor­látozott lehetőségekről szó­lunk, meg kell mondani azt is, hogy az adott lehetőségek kihasználtsági foka sem min­dig megfelelő. Hatékonyabb vezetőképzésre, az irányító szervek még koordináltabb munkájára, a KISZ és a mű­velődési intézmények kapcso­latának további javítására van szükség. Az egyes ifjúsági rétegek érdeklődési körének összeha­sonlításából a diákok kerül­nek ki győztesen, az ő érdek­lődési körük a leggazdagabb. A munkásfiatalok érdeklődése rendkívül szélsőséges képet mutat. A középiskolát végzett szakmunkások, szocialista bri­gádtagok szabadidejük legna­gyobb részét tanulásra, önmű­velésre fordítják, érdeklődé­sük nagyjából megegyezik a diákokéval, de a múzeum, hangverseny és képzőművé­szeti kiállítás helyét többnyi­re a barkácsolás, az ezermes­terkedés, a technikai érdeklő­dés kielégítése foglalja el Általános jelenség, hogy azok a fiatalok, akik a tár­sadalmi tevékenységben élén járnak, megmaradt kevés sza­badidejükkel jobban gazdál­kodnak, mint akik a közösség munkájában nem vesznek részt. A szabadidő eltöltésének népszerű formái közt említet­te az előadó a könyvet, a fil­met, a színházat, a zenét, a képzőművészetet, a rádiót és televíziót, az öntevékeny mű­vészeti mozgalmakat, a tán­cot, a sportot és testnevelést, a kirándulást, a természetjá­rást és táborozást, felvázolva jelenlegi helyzetüket és lehe­tőségeiket Az ifjúsági klubok talán a legfontosabb szerepet töltik be a korszerű művelődési for­mák között. Baló István elő­adása főként ezekkel foglal­kozott. Az elmúlt évben me­gyénkben 219 klub működött, az 1984-es 127-tel szemben. É klubok munkája, nem utolsó­sorban a tavaly immár má­sodszor meghirdetett kiváló ifjúsági klub pályázat hatásá­ra általában tartalmasabb, színesebb, eredményesebb lett. Mint új és teljesen ki nem kísérletezett formáknál ez gyakran előfordul, .sok ferde nézet alakult ki a klubokkal kapcsolatban. Fogalmát egye­sek leszűkítik a helyiség fo­galmára, s ha már a tárgyi feltételeket megteremtették, a továbbiakra nem fordítanak gondot, mondván, majd kiala­kul magától is. Mások viszont a miliő kialakítása nélkül akarnak klubot létesíteni. A legnagyobb hiba mégis az, amikor a klubból miniatűr művelődési házat akarunk csinálni, s a rég; formákat, módszereket gyömöszöljük be az új keretek közé. Ezzel él­tető elemétől, a tagok aktivi­tásának lehetőségétől fosztjuk meg a klubot. — Meg kell mondani, nem ismerjük eléggé a fiatalok gondolkodását, igényeit, törek­véseit, ezért van az, hogy ese­tenként arról akarunk velük beszélgetni, ami bennünket érdekel, és nem arról, ami őket foglalkoztatja — mon­dotta Baló István, majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy — bár készítenek munkater­vet a KISZ-alapszervezetek és az ifjúsági klubok is — a KISZ és az ifjúsági klub mun­káját kevés helyén hangolják össze, s így nem tudják ki­használni az együttműködés­ből származó sokoldalú lehe­tőségeket. A kívánatos az, hogy a KISZ benne éljen a klubban, a klubvezetők pedig ismerjék a KISZ politikai cél­kitűzéseit, s szoros együttmű­ködéssel valósítsák meg azo­kat. A tanácskozás ma három szekcióra osztva folytatja munkáját dául, hogy sok üzemben a IX. pártkongresszus határo­zatainak szellemében javítják a dolgozó nők helyzetét Di- csérőleg szólt a Pécsi Dohány­gyárról, melynek vezetői fon­tos feladatuknak tartják a nők munkájának megkönnyítését, a családos anyák segítését, támogatják a nők vezető be­osztásba való jutását Az egyébként is „női” üzemben 12 vezető közül 10 nő. A me­gyében szerzett tapasztalatok fontos következtetése, hogy általában nem érvényesült az egyenlő munkáért egyenlő bért igazságos elve, mert mind a segédmunkások, szakmun­kások, mind a vezetőbeosztású nők kevesebb fizetést kapnak, mint a velük azonos értékű munkát végző férfiak! A nők közül aránylag kevesen vesz­nek részt szakmai képzésben, s ezért kevesen jutnak szak­májukban vezetőszerephez. A megye hét üzemében, amely­ben együttesen 3988 nőt fog­lalkoztatnak, • mindössze 42 nő dolgozik vezető beosztásban. Megértéssel, segítőkészséggel bizonyára lehetne ezen az arányon javítani. Különösen szembetűnő a Pécsi Kesztyű­gyárban a nők háttérbe szo­rulása. Mint Rameisl Ferenc­né elmondotta, a gyárban csu­pán hat nő került vezető be­osztásba. A Bőrgyárban talán ennél is rosszabbak az ará­nyok: a gyárnak 834 nődol­gozója van, vezető állásban pedig mindössze hat. A dol­gozó nők egyik ugyancsak komoly problémája, hogy eléggé nagy hányaduk váltott műszakban dolgozik. Baranya hét üzemében 431 családos asszonyt számláltak meg, akik két-három műszakban járnak dolgozni. Náluk elsősorban a gyermekek elhelyezése, neve­lése és a család étkeztetése jelent rendkívül nagy gondot, amelyen a következő hóna­pokban, esztendőkben segíte­ni kellene. Az ankét első. hozzászólója a Pécsi Kenderfonó képviselő­je volt, majd sorra követték, egymást a Nőtanácsnak, NEB- nek, SZMT-nek és a tanácsok­nak címzett beszámolók, tájé­koztatók és kérések. Helyesen tették a rendezők, amikor meg hívták az ankétra a Városi és a Megyei Tanács kereskedel­mi osztályának vezetőit is, akik így első kézből vették az olyan jellegű kérdéseket, mint például a Pécsi Kender- fonóban üzemi büfé létesítése Az ankét tapasztalatait ösz- szegezve várható, hogy a me­gyében dolgozó nők helyze­tében további javulás követ­kezik be. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: főként nappal felhőképződés, szórványosan kialakuló záporesŐ- vel. zivatarral. Éjjel gyenge, nap­közben kissé megélénkülő északi, északkeleti szél. Az éjszakai le­hűlés marad és a nappali felme­legedés kissé tovább erősödik. Várható legalacsonyabb éjszákai hőmérséklet 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—24 fok között. A Balaton vizének hőmér­séklete Siófoknál csütörtökön U órakor 16 fok volt. Sopianae emlékei a Pincegazdaság területén Napokkal sem igen mér­hető még a múltja — leg­alábbis a napvilágon —, annak a leletegyüttesnek, mely a hét elejétől folyta­tott feltáró munka eredmé­nyeképpen egyre határozot­tabb formát ölt a Pécsi Ál­lami Pincegazdaság udva­rán. — A székesegyház kör­nyékén és a Geisler Eta ut­cában — legutóbb a 14-es számú ház területén is — feltárt sírépítmények elhe­lyezkedése alapján várható volt, hogy az igen nagyki­terjedésű. mintegy a Sallai Utca vonaláig húzódó ró­mai temető „helyszínrajzát” újabb részletekkel gazdagít­juk, ha éppen Itt kutatunk — mondja dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti osztályának főigaz­gatója. — A gazdaság igaz­gatójával egyetértésben ide­jekorán láttunk a munká­hoz, mert az ősszel már fel­vonulnak ide az építők. Mint az ásatások irányí­tója, a régész természetes óvatosságával nyilatkozik: — A részben napvilágra került emberi csontok elhe­lyezkedéséből és a máris látható épületmaradványok falazás! technikájából ala­posan gyanítható, hogy az eddigiekhez hasonló, római­kori sírépítményekkel ál­lunk szemben. <B. M.) Épül az új üzem Akkumulátortöltők Komlóról Négyszeresére nő az Elektroakusztikai Ktsz telepe Háromszázötven munkást foglalkoztatnak jövőre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom