Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

1968. június 8. Dimonttni napto 3 Júniusi határszemle Gyors fejlődésnek és réíifü termett indultak a növények — Kevesebb lucerna — Június 5. után szabadon kaszálható az árokpartok fűtermése Június S-l fordulónappal ér­kezett be a tavasz utolsó ve­tési statisztikája a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályára. E sta­tisztika arról tájékoztat, hogy pillanatnyilag egyetlen hold vetetlen föld sincs a megyé­ben. Sőt vannak olyan terüle­tek, ahol a szárazság miatt nem sikerült az első vetés, ezeket a földeket már másod­szor is bevetették. Az ország már részeihez viszonyítva Ba­ranyában aránylag kevés kul­túrát kellett májusban kiszán­tani. A gabonaféléknek mind­össze 1 százalékát. Legkevésbé a len és borsóvetések sike­rültek, valamint néhány ta­vaszi szálastakarmány. Leg­nagyobb területeket a rostlen­ből kellett kiszántani. Az így megüresedett földe­ket főként kukoricával, siló- kukoricával vetették be a ter­melőszövetkezetek, e növé­nyekből a statisztika szerint közel 3 ezer holddal lépték 'túl eredeti tervüket. A májusi esők nyomán ezek a pótveté­sek is szépen kikeltek s még teljes értékű termést hozhat­nak. A 70—80 milliméter csa­padék két hét leforgása alatt megváltoztatta a határ képét. A kapásnövények gyors fejlő­désnek indultak, a cukorrépa levélzete ma már mindenütt beborítja a földet, a kukorica szinte szemlátomást nő. An­nak ellenére, hogy a gyomir­tószerek a csapadék hiányában nem tudták időben kifejteni hatásukat, a kultúrák tiszták, gyommentesek, mert ahol szükséges volt, ott a szövet­kezeti tagok a vegyszeres ku­koricát is megkapálták. A gabonáknak is használt az eső, erről tanúskodnak a hét elején végzett termésbecslé­sek eredményei is. A pécsi já­rásban például járási átlagban 13 mázsás búzatermést vár­nak, a mohácsiban ennél is többet. Sok helyen székül már az árpa, a jövő hét elején a déli fekvésű területeken meg­kezdik aratását s előrelátható­lag Péter Pál napjáig az egész megyében be is fejezik. Az idén nemcsak a kalászo­sok, de általában minden ko­rán lekerülő növény előbb érik be, vonatkozik ez a fűfélékre is. A szántóföldi munkákkal — melyek most is napraké­szek — ellentétben, a rétek betakarításával, máris mutat­kozik lemaradás. Ennek talán az az oka, hogy sokan arra vártak, majd az eső rendbe­hozza a füvet. Ez a várakozás azt eredményezte, hogy a szál­füvek elvénültek s lehet, hogy a hozam valamivel több, de a minőséget máris veszteség ér­te. A rétek kaszálása most már nagy lendülettel folyik s mintegy 65—70 százalékban megtörtént. De az árokparto­kon még mindig ott a fű, szin­te az egész megyében. Ez évente megismétlődő je­lenség, az idén azonban ért­hetetlen, hisz a szálastakar­mányokban az aszály elég je­lentős kiesést okozott. A lu­Árucsere Szlavóniával Drótfonatot, víz- és gázszerelési csöveket, radiátorokat vennénk, textilféléket kínálunk Áprilisban Pécsett találkoz­tak és az együttműködés el­mélyítésében állapodtak meg a kishatármenti árucserefor­galomban érdekelt magyar és jugoszláv kereskedelmi szak­emberek. Azóta megalakult a Baranyában működő nagyke­reskedelmi vállalatok koordi­natív testületé, amely a helyi bonyolítás meggyorsítására és az együttműködés megkönnyí­tésére hivatott. A vállalatok igazgatói több megbeszélést folytattak jugoszláviai keres­kedelmi cégek képviselőivel, s néhány áru behozatalát il­letően sikerült megállapodáso­kat kötniük. Farkas Imrét, a Vas- Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lat igazgatóját meghívták a zágrábi árumintavásárra. Je­lenleg több vállalattal van közvetlen kapcsolata és áru­ajánlatokkal érkezett haza. 25 ezer folyóméter műanyaggal bevont, igen tartós drótfonatot, hárommillió forint értékű kö­tőidomot, csövet, ezenkívül nagyobb mennyiségű radiátort akarnak vásárolni a baranyai fogyasztók számára. A Slavonija Tekstil után a Slavonija Konfekció is jelent­kezett a Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalatnál, de még egyik céggel sem kötöttek megállapodást. A jugoszláv cég elsősorban férfi és női kabátokat, férfi öltönyöket, esetleg női kosztümöket akar eladni. Magyar partnereiktől főként méterárukra kaptak ajánlatokat. A FŰSZERT több százezer rágógumival árasztotta el az üzleteket. Ez az első jelentő­sebb tétel, amely az áprilisi találkozó óta Jugoszláviából érkezett. A közeljövőben a közkedvelt finommetéltből és más levestésztákból, esetleg leveskockákból szeretnének na gyobb mennyiséget behozni. A kishatármenti árucserével fog­lalkozókat az élelmiszerárak­nál nehéz helyzet elé állítja a vámindex, mert az élelmisze­rek nehezen „bírják” a vámot. Ilyen „élelmiszer” többek kö­zött a sör is, amelyből kor­látlan mennyiséget tudnának szállítani egy határmenti ju­goszláv sörgyárból. Ennek je­lenleg egyetlen akadálya van, mégpedig az, hogy túlságosan magas lenne az import sör belföldi fogyasztói ára. Ezen azonban — legalább a nyári hónapokban, amikor a hazai gyárak termelése nem tud lé­pést tartani a fogyaszással — esetenkénti vámkedvezmény­nyel talán lehetne segíteni. Textilféléket ad el egy új­vidéki cégnek a MÉSZÖV, s ennek ellentételeként víz- és gázszerelési csöveket, idomo­kat vásárolnak. — A 70 ezer négyzetméter textil ellenérté­ke a III. negyedévben kerül az üzletekbe. Egy másik cég­gel két vagon Vegeta leves­ízesítő és egy-egy vagon tyúk, illetve marhahús leveskocka behozatala ügyében tárgyal­nak. cérna első nővedékénél, mint­egy 20 százalékos ez a termés- kiesés, hasonló a helyzet a takarmánykeverékeknél is. Ezért a KPM Közúti Igazga­tósága kb. egy hónappal ez­előtt felajánlotta az árokpar­tok fűhozadékát a termelőszö­vetkezeteknek. Sajnos a több, mint 100 tsz közül mindössze kettő vállalkozott a fűtermés betakarítására. Május utolsó és június első napjaiban a vál­lalat árveréseket tartott me- gyeszerte az egyéni állattartók részére, sajnos kevés ered­ménnyel. A fennálló rendelet értel­mében június 5-e után bárki díjmentesen lekaszálhatja az árokpartokat, s haza viheti a szénát. Mivel az idén a füvek is gyorsabban érnek, minden nap késedelem rontja a széna értékét. Pénteken délután megbe­szélésre jöttek össze a Kossuth Könyvkiadó meg­hívására a megyei üzemi lapok szerkesztői és az üzemi könyvterjesztők. A megbeszélésen Jármi Ernő osztályvezető ismertette a Kossuth Könyvkiadó III. negyedévi és 1969. évi ter­veit, és a kiadványaik ter­jesztésében elért eredmé­nyeket. Az 1966. évihez ké­pest tavaly 10—12 százalék­kal több politikai kiadvány fogyott el. Baranya a po­litikai témájú könyvek ol­vasottságát tekintve igen rangos helyet foglal el, ezért nem véletlen, hogy az idén kitüntetett üzemi könyvterjesztők közül ket­tőt a megyéből választottak ki. Tóth Ferencnének, a Köztisztasági és Ütkarban- tartó Vállalat könyvterjesz­tőjének, valamint Németh Józsefnének, a Postaigaz­gatóság könyvterjesztőjé­nek ezen a megbeszélésen adták át az elismerő okle­velet. Dr. Prandler Árpád, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtit­kára nyitotta meg tegnap dél­előtt fél 11 órakor az egyetem aulájában a MJSZ Bm. Szer­vezete és a Közalkalmazottak Szakszervezete Bm. Bizottsá­ga közreműködésével megren­dezett IV. pécsi jogásznapot. Megjelent a tudományos ülé­sen Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, a Me­gyei és a Városi Tanács, va­lamint az ország és Baranya jogásztársadalmának számos vezetője. A délelőtti ülésen dr. Szé­nást Géza, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyésze, az MSZMP KB tagja a jogpoli­tika időszerű feladatairól tá­jékoztatta a jelenlevőket. Az államigazgatás területé­ről szólva elmondotta, hogy az utóbbi években az itt fo­lyó munka törvényességi szín­Augusztusban avatják az új krómos üzemet Cserző hordósor Cserzés programvezérléssel Előfordul, hogy néha hitelt nem érdemlően is használják a „világszínvonal” kifejezést, ez esetben azonban valóban egyedülálló ipari objektum a Pécsi Bőrgyár új krómos üze­me. Annyira korszerű az üzem mechanizmusa és automatikus rendszere, hogy a nemzetközi bőripar és a szakirodalom eh hez hasonlót egyelőre nem is­mer. Ami a külső benyomásokat illeti, álljon itt összehasonlí­tási alapként a gyár régi kró­mos üzeme. A kétszintes épü­let meglehetősen sötét, zsú­A programvezérlés elektromos agya folt, elhasználódott Ez még a kisebbik baj. Mert a belső anyagmozgatást gépekkel nem lehetett megoldani, kézierővel történik minden, többek kö­zött a vegyianyagok keverése, adagolása is. Nemcsak az egészségre káros, hanem a „rocskázás” még a legszigo­rúbb technológiai fegyelem mellett sem biztosíthatta min­den esetben az ideális minő­séget. Az új négyszintes üzemrész már külsőleg is impozáns lát­vány, nagy — szinte egybe­függő — ablakaival, kedvező világítóberendezéseivel. Olyan légkondicionáló berendezése van az épületnek, hogy na­ponta huszonkétszeres levegő­cserét bonyolít le. A régi üzemre annyira jellemző, szin­te kibírhatatlan bőr- és vegyi- anyagszag itt alig-alig érez­hető. Ugyanis a vegyianyagok zárt csőrendszerben érkeznek a cserzőhordókhoz. Kéttípusú cserzőhordóval dolgoznak: az egyik típus félig automatizált, a másik programvezérlésű. Egyelőre egyetlen hordónál kísérleteznek a programve­zérléssel. Ez annyit jelent, hogy a beadagolt program 24 órás időtartamra szól, ezen- beiül az ütemadó készülék 3 percenként adja az impulzuso­kat. Az ütemadót egyébként 64 műveletre lehet beprogra­mozni. A programozó beren­dezés kissé hasonlít a kapcso- lásos telefonközpontokhoz. A kísérletek eredményei re- ménytkeltőek és minden bi­zonnyal a többi cserzőhordó­nál is alkalmazhatják majd — fokozatos áttéréssel — a prog­ramvezérlést Ez a tény forra­dalmasítja a bőrcserzést, hi­szen a kezelőszemélyzet né­hány gombnyomással a géppel végezteti el az adagolást, for­gatást, ellenőrzést. Az új üzem ebben a kísér­leti időszakban napi 23 torma nyersbőrt dolgoz fel, de a ter­vezés szerint el kell majd ér­nie teljes, kapacitás esetén, a 30 tonnát. A krómos beruhá­zási költsége 103 millió forint volt, évi kapacitása körülbe­lül ötezer tonna lesz. Ez a mennyiség körülbelül 4,5 mil­lió pár cipőfelsőrészt jelent. Óriási készlet ez, hiszen köz­tudomású, hogy nagymennyi­ségű bőrt importálunk még ma is a cipőipar igényeinek megfelelően. Hogy az új kró­mos üzem beruházási költsége mennyi időn belül térül meg, azt ma még — próbaüzemelés alatt — nehéz pontosabban megállapítani, már csak a meg­változott árak miatt is. Any- nyí biztos azonban, hogy a krómos üzem által majd le­gyártott ötezer tonna bőr, azo­nos mennyiségű importbor mellőzését teszi lehetővé és itt a netto deviza-megtakarítás évi 2,5 millió dollár lesz! A létesítmény építési kivi­telezője a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat volt: kitűnő ütemben dolgoztak, mert ahogy a rostműbőr-gyá- rat, úgy ezt is három hónap­pal előbb átadták, következés­képpen a próbaüzemelés idő­pontját a gyár is előbbre hoz­hatta. A gépi berendezést a Villamosipari Automatikai In­tézet, illetve a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat ter­vezte és szerelte fel. Ide kí­vánkozik még, hogy e két utóbbi intézmény szocialista szerződést kötött a Pécsi Bőr­gyár közreműködésével a ki­vitelezés meggyórsítása érde­kében, ami szemmelláthatóan sikerült is. Az új krómosüzem avatására valószínűleg augusz­tusban kerül sor. R. F. vonala komoly mértékben emelkedett, ennek fő oka % szakképzettség növekedése. — Ma már egyre kevesebb a jogszabály nem ismeréséből származó törvénysértés — ál­lapította meg. Utalt arra, hogy a közeljövőben életbe lépő szabálysértési kódex, mely egyszerűbbé és áttekinthetőb­bé teszi a szabálysértési tör­vényi tényállásokat, 36 féle szabálysértés elbírálását köz­ségi hatáskörbe utalja és ez­zel a demokratizmus növeke­dését segíti elő. Az új Munka Törvényköny­ve okozott egy-két meglepe­tést. Az egyik, hogy a munka­helyváltoztatással kapcsolatos kötöttségek feloldása ellenére nem lett nagyobb a munka­erőmozgás, a másik, hogy a munkáltatók nem látszanak tudomást venni arról, hogy a fegyelmi büntetések skálá­ja kiszélesedett, nemigen al­kalmazzák az újonnan beikta­tott fegyelmi büntetéseket A Tsz-törvény alkalmazása során is jelentkeznek negatív tendenciák, különösen az öre­gekkel való bánásmód vonat­kozásában. A túlzott anyagias­ság egy másik megnyilvánulá­si formája, mely mellett a jog sem mehet el szó nélkül, a tsz-ek melléküzemági tevé­kenységének helyenként mu­tatkozó túlhajtása. A polgári joggal kapcsola­tos fejtegetései közül talán a legérdekesebb a kártérítés ér­vényesítésének megváltoztatá­sa az új gazdasági mechaniz­mus viszonyai között. Koráb­ban az ügyészség minden esetben felhívta, szinte zaklat­ta a vállalatokat, hogy az őket ért kárt hajtsák be azon a vállalaton vagy intézményen* amely a kár okozója. A sza­bad vállalkozási lehetőség, az önállóság körébe azonban an­nak eldöntése is beletartozik* hogy érvényesítem-e káromat az állandó partnerrel szem­ben, vagy a jó kapcsolat to­vábbi fenntartása érdekében eltekintek ettől. A büntető jogterület értéke­lése során rámutatott a leg­főbb ügyész, hogy a közrend- közbiztonság helyzete általá­ban kielégítő, ezen belül azon­ban még vannak olyan terü­letek, ahol hatékonyabb mun­kára van szükség. Mint mon­dotta, az egész világon foko­zott követelményeket kezde­nek támasztani a rendőri nyomozások színvonala iránt. A cél, hogy minél kevesebb állampolgárt zaklassanak, és minél gyorsabban érjenek el eredményt. Ez a legsúlyosabb bűncselekményeknél így is van, de az állampolgárok sze­mélyi tulajdona hatékonyabb védelemre szorul. Nagyobb erélyt kell tanúsítani a rend­őrségnek a garázda elemekkel szemben is, akkor majd a la­kosság hozzáállása is meg­változik. — Mert nem közmbösségről van itt szó — mondotta dr. Szénást Géza. — A statisztika azt mutatja, hogy a testi sér­tések 62 százalékában azt ve­rik meg, aki beavatkozik má­sok testi épségének védelmé­ben, aki békíteni akar. Bár s statisztikát nem mindenki ismeri, azt sokan érzik, hogy nem ajánlatos beavatkozni. Ha a garázda elem nem tesz eleget a rendőr felszólításá­nak, a rendőr használja kézi­fegyverét, hogy lássák az ál­lampolgárok, nem lehet bün­tetlenül garázdálkodni, köz­botrányt, riadalmat kelteni. — Magányosok klubja. Jú­nius 12-én, szerdán délután 6 órakor a Zsolnay Művelődési Házban megalakul a Pécsett lévő magányosok klubja. Tag­jai a városban lévő 40 éven felüli férfiak és nők, nyugdí­jasok, özvegyek lesznek, akik magányosan élnek. Délután szakmája és érdek­lődési köre szerint három szekcióra oszlott a hallgató­ság. A jogi kar III. számú tantermében dr. Prandler Ár­pád, az MJSZ főtitkára „A biztonsági tanács a nemzet­közi béke és biztonság szol­gálatában”, a IV. számú tan­teremben dr. Benedek Károly igazságügyminisztériumi fő­osztályvezető „A polgári jog- alkalmazás és jogalkotás főbb irányai”, a II. számú tanterem­ben pedig dr. Halász Sándor legfelsőbb bírósági tanácsve­zető „A bűnhalmazat” címmel tartott előadást. i » i Könyvterjesztőket jutalmaztak Jogásznap Pécsett A legfőbb ügyész előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom