Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

1968. június 6. Dunommi napio Legelő- gazdálkodási bemutató a Hegyháton Szerdán a Pannónia mező­gazdasági napok záróesemé­nyeként a háromnapos tanács­kozás résztvevői ellátogattak a bükkösdi Rákóczi és az aba- ligeti Petőfi termelőszövetke. zetbe, a III. országos legelő­gazdálkodási bemufató szín­helyére. hogy megismerkedje­nek két tipikusan hegyvidéki tsz gyorsan fejlődő legelőgaz­dálkodási kultúrájával, megte­kintsék a hazai és külföldi mezőgazdasági gépgyárak és forgalmazó vállalatok gépbe­mutatóit Mindkét tsz nagy gonddal készült a tegnapi napra, a tíz­napos országos bemutató nyi­tányára, mikor a tudományág olyan hazai kiválóságai mon­danak véleményt munkájuk­ról, törekvésükről, mint dr. Baskay-Tóth Bertalan profesz. szór, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanára, akinek keddi előadása a Pannónia napok egyik legrangosabb ese­ménye volt. A tsz-ek aggodal­mát csak fokozta a mostoha tavaszi időjárás, a hosszantar. tó szárazság, mely már-már úgy látszott eleve meghiúsítja a bemutató sikerét, hisz a meredek hegyoldalak gyepét még csak öntözni sem lehe­tett. Normális években 750 milliméter itt az évi csapadék, most több mint 200 millimé­terrel maradt adós itt a tél és a tavasz. Mindent megtet­tek a gyep érdekében, csak éppen esőt nem tudtak vará­zsolni, ami leginkább kellett volna. Ilyen előzmények után a szerdai bemutató elsöprő si­kere kétszeres eredménynek számít. A zsúfolt szerdai gyakorlati program egy lélegzetvételnyi szünetében tettük fel Baskay professzornak a kérdést: mi a véleménye a látottakról? — Eddig valamennyi orszá­gos legelőgazdálkodási bemu­tatón résztvettem, s meg kell mondanom, e két baranyai tsz az előzőeknél lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között indult el a vállalkozás­ban. Szarvason, de Szanyon, illetve Mihályiban is lehető­ség van a gyepek öntözésére, itt erre nincs mód. Abaligetet még meg kell néznem, Bük- kösdöt azonban már láttam és csak elismeréssel szólhatok az ott látottakról. Amit ott a he­gyi gyeppel produkáltak, az iskolapélda lehet. Bizonyíték is egyben, hogy száraz körül­Siklósi várfesztivál Fúvószenekari találkozó A siklósi várfesztivál vasár­napját megelőző napon, szom­bat este Pécsett (18. óra, I. István tér) rendezik meg a ka­tonai zenekarok hangverse­nyét. A siklósi vár udvarán ugyanezen a napon délután 4 órától kezdve bonyolítják le az országos fúvószenekari mi­nősítő hangversenyt. Az ilymódon rangsorolt ze­nekarok közül aranylant foko­zatot elért polgári zenekarok vasárnap délután 4 órakor a vár udvarán résztvesznek az V. fúvószenekari találkozó ün­nepi hangversenyén, ahol raj­tuk kívül bemutató műsort tartanak a katonai zenekarok. Külön ünnepi hangverseny lesz este 7 órakor, ugyancsak a vár udvarán, amikor Zsifkó Fe­renc, a siklósi járási tanács elnökhelyettese átadja a serle­geket a zenekaroknak. Ezenkívül ez idén több fúvós- zenekari hangverseny lesz Siklóson. A zenekarok termé­szetesen a megnyitó ünnepség zenei részét is „szolgáltatják”, de Siklós mellett Harkányban is adnak térzenéket. Külön mű­sorban lépnek fel viszont az Ifjúsági és úttörő fúvószene­karok, délelőtt 11 órai kezdete tel a azabadtéri színpadon. A kamara-fúvósegyütteseknek ugyancsak önálló hangverse­nye lesz a vár udvarán dél­után 2 órakor. A siklósi várfesztivál egyék zenés műsorait részben a már hagyományos kápolnahangver­seny, részben a Mecsek Együt­tes este 9 órakor sorrakerülö, tánccal párosuló Tábortűznél című műsora jelenti. A Cserkuti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat gépbemutatója Abaligeien — Szokolal felv. — mények között is vannak még kiaknázatlan lehetőségek a le­gelőgazdálkodásban, ha azt olyan agrotechnikai színvona­lon végzik, mint itt. A korsze_. rű agrotechnika és magas mű­trágya-adagok. lám, még egy ilyen rendkívül száraz tava­szon is átsegítik a gyepet s ezzel az üzemet bizonyos mér­tékben függetlenítik az időjá­rás szeszélyeitől. Érdemes tehát korszrű ag­rotechnikát alkalmazni a he­gyi legelőkkel rendelkező — közel félmillió hold hegyi le­gelő van az országban — gaz­daságokban is, mert meghozza a hasznát. Erről győzött meg Gergely László, a bükkösdi tsz elnök tájékoztatója, melyből megtudtuk, hogy az intenzív legelőgazdálkodásra való át­téréssel — alig ■ három éves múltra tekint vissza — máris 200 hold szántóföldjük szaba­dult fel a takarmánytermesz­tés alól, amin búzát termel­hetnek. Tehenészetük tejter­melése egy év alatt 1000 liter­rel nőtt átlagosan, s tavaly már az állattenyésztés adta összes bevételük 55 százalé­kát. Ezt az arányt szeretnék 70 százalék fölé emelni oly­módon, hogy fokozatosan va­lamennyi legelőjüket a most bemutatott színvonalra hoz­zák feL Abaligeten Pallos János tsz főagronómus hasonló eredmé­nyekről adott számot. Itt is az intenzív legelőgazdálkodás­sal kapcsolatos az állattenyész lés gyors színvonalemelke­dése. 1965-ben még 25 forin­tért állítottak elő egy kiló élő­súlyt az üszőnevelésben, 1967- ben a legelőn ez 19 forintra csökkent. A szarvasmarha­tenyésztésből származó árbe­vételük ugyanakkor 700 ezer forintról 1,8 millió forintra nőtt meg. A kedvezőtlen adottságú hegyvidéki tsz-ek kibontako­zásának legjárhatóbb útjára lépett rá e két szövetkezet, példájuk országos jelentőségű lett, — állapították meg teg­nap az ország valamennyi részéből idesereglett szakem­berek. — R — •• Otven „rázós” téma A Pedagógiai Társaság tervei A Magyar Pedagógiai Társa­ság pécs—baranyai tagozatának vezetősége megtartotta első ülését. Ezen a tagozat munka- tervét készítették elő. Dr. Fe­kete Miklós, a tagozat elnöke erről röviden így tájékoztatta lapunkat: — Az 1968/69-es évadban sze­retnénk három, vagy négy fel­olvasóestet rendezni. Közülük kettőt az ötvenedik Jubileum­mal kapcsolatosan rendeznénk meg, egret vagy kettőt pedig igen időszerű, súlyos pedagó­giai kérdésekről. Továbbá 1989 április 3-án Sásdon megünne­peljük az ottani direktórium, valamint általában a Magyar Tanácsköztársaság megalakulá­sát. Végül tevékenyen szeret­nénk résztvenni az ötödik ne­velésügyi kongresszuson. Ez egy évtizedekkel ezelőtt kez­deményezett, időnkéht visszaté­rő rendezvénysorozat, melynek mindegyike egy vagy két évig tart. Az utolsó, vagyis a ne­gyedik a negyvenes évek vé­gén volt. A mostani ötödik nevelésügyi kongresszus egyik szekcióülését mi szeretnénk megrendezni itt Pécsett 1970 április 4-én. Eredményesen dolgozik a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa a DÉDÁSZ-nál Téma jegyzéket tartok a ke­zemben, a vállalati szakveze­tés állította össze, ötven „rá­zós” témát tartalmaz, ötven különféle nagy és aktuális feladat megoldását várja 35 fiatal mérnökétől, illetve mér­nök-közgazdászától és 200 fiatal technikusától a Déldu­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalat. Szakdolgozatunkkal a kiváló ifjú mérnök, techni­kus, illetve kiváló ifjú köz­gazdász mozgalom keretében pályázhatnak, amely országos jellegű, s mint ismeretes, 1964- ben a KISZ KB és a SZOT hirdette meg. A pályázat le­bonyolítását és szervezését a DÉDÁSZ-nál a fiatal műsza­kiak és közgazdászok tanácsa végzi. A tanácsba a vállalat­hoz tartozó négy megye üz­letigazgatósága delegált egy- egy képviselőt. Vezetője a pé­csi üzletigazgatóság osztályve­zetője: Barakonyi Károly. Ve­le beszélgettünk. — 1965-ben szerény keretek között kapcsolódtunk be a mozgalomba, amelyben azóta határozott expanzió figyelhető meg. 1966-ban 14, 1967-ben már 18 szakdolgozat érkezett a vállalat központjába. Bár ennél lényegesen több készült el, csakhogy az első szűrőn egyrészük fennakadt és nem továbbították. 1966-ban a 14- ből négy dolgozat került be az országos döntőbe, közülük kettő oklevelet kapott, míg Importgépek forintért Korszerű Diesel- és elektromos emelővillás gépek bemutatója a 12. AKÜV-telepen Fura csodabogaraknak tűnnek ezek a narancssár­gára festett kis targoncák. A mintegy 80 gyárral ren­delkező lipcsei TAKRAF tröszt legkorszerűbb Diesel és elektromos emelővillás gépei ezek, amelyeket az AUTÓKER mutatott be teg­nap délelőtt a 12. AKÖV udvarán. Érdemes megemlí­teni, hogy a KGST tagálla­mokon belül többnyire a TAKRAF tröszt gyártja a különböző típusú, nagy télje- sítményű vasúti, közúti da­rukat, forgó-darus teherko­csikat, targoncákat, továbbá bányarakodógépeket. Például a györrgyösvisontai külszíni fejtés egész rakodó-berende­zését is a tröszt külön ter­vezőintézete tervezte, illetve a gyárak egyike gyártotta le. Az egytonnás elektromos vagonrakodó gép 1.60 méter magasságig emeli terhét, de fehérvári és győri bemuta­tók alatt eddig körülbelül 10 millió forint értékű meg­rendelést kapott az AUTÖ- KER, illetve a TAKRAF. Wolfgang Michael mérnök, a TAKRAF képviselője, to­vábbá Osgyán Sándor, az AUTÖKER osztályvezetője és Mentési József kereske­delmi vezető elmondták, hogy a nagy érdeklődés egyik „titka”: egyes gépek azonnal vásárolhatók, illetve a megrendeléstől számított átfutási idő is viszonylag rö­vid. A másik: pótalkatrészt folyamatosan biztosítanak, ezenkívül a gépekre egy­éves garancia van, egy éven belül ingyenes műszaki vizs­gálat két alkalommal a helyszínen. És ami nem utolsó szempont: annak el­lenére, hogy importgépek, forinttal lehet fizetni. 1967-ben esak két dolgozat szerepelt az országos döntőn, de mindkettőt díjazták, a KISZ KB 3. díjával és okle­velével tértek haza. A témajegyzéknél maradva, szembetűnő vonása, hogy tel­jesen az új mechanizmus ve- tülete. Gazdaságosság, optima­lizálás, racionalizálás — szin­te valamennyi téma címében szerepel, jelezve, hogy a mű­szaki megoldásokat a költség- gazdálkodás fényében, a mi­nimális önköltségre és a ma­ximális jövedelemre való tö­rekvés jegyében kell kidol­gozni. A skála széles: A kis feszültségű hálózatok gépi mé­retezése, Az ipari tanuló kép­zés módszerei, A gépesített ügyvitel kiterjesztésének vizs­gálata, közgazdasági elemzési módszerek és gyakorlati al­kalmazásuk, Alállomások kar­bantartásának racionalizálása, Az üzletágak jövedelmezőségi vizsgálata stb. — olvashatjuk a témajegyzékben, egy azon­ban közös bennük, a problé­mákat csak a műszaki-gaz­daságossági szemlélettől mé­lyen áthatva lehet megoldani, e nélkül a műszaki fejlesztés nem képzelhető el. — A pályázaton eddig zöm­mel pécsiek és szekszárdiak szerepeltek. Az idén mind a négy megye fiatal mérnök és technikus gárdájára számí­tunk, s hamarosan megküld­jük a stencilezett pályázati felhívást és a témajegyzéket. A szűrés eddig már az üzlet- igazgatóságokon megkezdő­dött, az idén viszont vala­mennyi szakdolgozat a vállalat központjába fut be és ott ér­tékelik. A vállalati szakzsüri dönti el, hogy kik jutnak to­vább. A következő állomás a megyei KISZ-bizottság, ahon­nan újabb értékelés után, csak a legjobbak kerülnek be az országos döntőbe, — tájé­koztatott Barakonyi Károly. — A kiváló ifjú mérnök, közgazdász cím megtisztelő. Anyagilag honorálják-e a szakdolgozatokat? — Az országos díjak, okle­velek mellé szép pénz is jár. Nagy előrelépés, hogy az idei kiírásban a vállalat is pénz­jutalmakat helyezett kilátás­ba. Az összeget nem kötötték ki, a pályamunkák eredmé­nyességétől függően jutalmaz­zák a résztvevőket. Ezenkívül a használható ötleteket, meg­valósítható javaslatokat — ez eddig is így volt — a válla­lat mint újítást elfogadja, be­vezeti és természetesen fizet­nek is érte. A tématervezetben olyan problémák megoldása szere­pel, amelyeknek gazdasági ki­hatása — megoldásuk esetén — nem, vagy csak nagyon ne­hezen mérhető. Ennélfogva a pályázati rendszer csak rész­ben hasonlftható a vállalati újítómozgalomhoz, amelynek bár vannak feladattervei, de a részvételt illetően sokkal inkább spontánabb, általános­ságban a vállalati kollektívá­hoz szól. A kiváló ifjú mér­nök-közgazdász mozgalomnak éppen az a nagy előnye, hogy szervezett formában bonyoló­dik le. Hogy mást ne mond­junk, a vállalat valamennyi témához konzulenst nevez ki, akik útbaigazítást adnak, hasz­nos tanácsokkal látják el a pályázókat. A fiataloknak ko­rábban nem volt ilyen ösz­tönző lehetőségük. Ami az egész dologban a legfontosabb, a mozgalom' je­lentősen előrelendíti és egyre jobban előrelendítheti a vál­lalati gazdálkodást Lássunk csak néhány korábbi szakdol­gozatot Nagy visszhangja volt annak a munkaszervezési ta­nulmánynak, amely egy elő- szerelő-telep létesítésével kap­csolatban tartalmazott javas­latokat A tanulmány Pécsett meg is valósult Két fiatal mérnök a feszültségviszonyok megoldására szerkesztett mű­szert Kivitelezése folyamat­ban van. Elkészült egy kötő­huzaltekercselő gép is, szak- dolgozat alapján. Mindez azt jelenti, hogy a vállalat min­den különösebb befektetés nélkül, gondolok Itt valami­féle kutatórészleg felállítására, sok hasznosítható javaslatot sok jó ötletet kap. Az ötletek­hez ugyanakkor nemcsak a. DÉDÁSZ, de társvállalatai is hozzájutnak. A díjat nyert szakdolgozatokról katalógus és tartalmi kivonat készül, sok­szorosítják és az egész ország­ban közreadják. Ezenkívül ja­vasolják az illetékes egyetem­nek, az arra érdemes szakdol­gozatokat fogadja el doktori dlsszertáci ónak. Miklósvárl Zoltáa Cserkuti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat GAZ és Csepel tipusú gépkocsik L és n-es számú műszaki szemléjét fődarabcserével vállalja. Termelőszövetkezeteknek II-es szemlére 50 száza­lékos kedvezményt bizto­sít. te szerződés esetén árengedményt ad i t Biiliküsd iskolapélda leket... van egy másik típusú is, amelynek emelő magassága 4.4 méter, szintén elektromos meghajtással. A 2 illetve 3 tonnás Diesel-targoncák 3.2 méterre emelik a kívánt árut. A Diesel-targoncákat egyébként zárt raktárhelyi­ségben is lehet alkalmazni, ugyanis a felszerelt katali­zátor a kipufogócsőből ki­áradó égési terméket 90 szá­zalékban tisztítja és a gázt lehűti. A targoncákra körülbelül hatvanféle kiegészítő mun­kaeszközt lehet felszerelni,- többek között hordó-marko­lót, bálafogót, farönk-mar- kolót, szerelőkosarat vagy géplapátot ömlesztett anyag mozgatására. A gépeket te­hát nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság és a keres­kedelem is alkalmazhatja raktárban, tárolóhelyiségek­ben. Van is érdeklődés, mert a budapesti, székes-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom