Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
4 DunontQi« napto 1968. június 30. Miért szomjas város Pécs? Mit mondanak Budapesten? Már holnap is több lehetne az ivóvíz — Országos jelentőségű vizsgálat a pécsi tisztított szennyvíz hasznosítására A Miért szomjas város Pécs? című vita résztvevői egy seregnyi kérdést intéztek már a Mélyépési Tervező Vállalathoz, közkeletűbb nevén a MÉLYÉPTERV-hez, tehát ahhoz az intézményhez, amely tanulmánytervet készít Pécs vízellátásáról. A sok kérdés, megjegyzés késztetett bennünket arra, hogy a vállalat budapesti központjában feltegyük a kérdést: mi a véleményük az egyes hozzászólásokról? Ipari víznyerő terület Munkatársunkat Vági György Irodavezető, Gausz Jenő szakági főmérnökhelyettes, Jani Sándor, Szórádi Zoltán és Zoller József osztályvezetők fogadták. Mind az öten régóta foglalkoznak már a pécsi vízproblémákkal, Jani Sándornak oroszlánrésze volt a jelenleg is működő mohács—pécsi vezeték megtervezésében. A budapesti tervezőmérnökök avval kezdték, hogy tanulmánytervük — a megbízás szerint — csak egy év múlva, 1969. június 30-án lesz készen. Nem végezték még el a szükséges vizsgálatokat, számításokat. nem tudnak még a téma egészéről felelősséggel nyilatkozni. Elég alaposan ismerik viszont a problémát ahhoz, hogy egy-egy részkérdésben állást foglaljanak. Ilyen vitatott résztéma például, hogy mi legyen a budapesti és harkányi vasútvonal által határolt úgynevezett P-területtel: telepítsünk ipart a térségbe, legalábbis annak kisebb-nagyobb részére, vagy pedig tartsuk meg víznyerő területnek? A szakemberek utaltak arra, hogy volt egy harmadik, egy kompromisszumos javaslat is. Eszerint a P- terület nagyobb része maradjon víznyerő térség, a kisebb részt pedig adjuk át a különböző építőipari vállalatoknak, telephelyeknek. A kompromisszumos javaslat hívei avval érveltek, hogy az építőipari telephelyek nem szeny- nyeznék a mélységi vizeket. A szakemberek utaltak arra, hogy még az elmúlt évben úgy döntöttek, hogy két kutatófúrást mélyítenek le a vitatott, tehát az iparnak szánt területen. Hozzátették, hogy a két fúrás 600 1/perc vizet eredményezett együttesen. A két kút bőségesen fedezné két és fél ezer ember napi szükségletét. Kiszámíthatatlan következmények Emlékeztettek arra, hogy további 9—10 kísérleti kutat mélyítenek le a P-területen illetve a Tortyogón még ebben az évben. Ha a kísérleti fúrások sikerrel járnának (ami — anélkül, hogy vérmes reményeket táplálnánk — köny- nyen elképzelhető), ha a kivitelező, tehát a Komlói Mélyfúró Vállalat is mindent elkövet annak érdekében, hogy határidőre elvégezzék e munkákat, akkor a jövő nyárra, tehát a következő csúcsidényre körülbelül 5000 köbméter/ nap plusz vizet kaphatna ebből a két térségből a város. Éppen annyit, mint amennyi hiánya ma van. Hozzátették: rajtuk, tehát a MÉLYÉP- TERV-en nem múlik. Ha kell, Időjf rásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: szombaton erősen felhős idő, többfelé záporesővel, zivatarral. Vasárnap kevés felhő, már szórványosan előforduló futó esővel. Időnként megélénkülő, a zivatar Idején átmenetileg megerősödő nyugati, északnyugati szél. A hőség keleten is mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakái hőmérséklet 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 25—30 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál szombaton 12 órakor U tolt volt. ők soron kívül terveznek, mert elég régóta foglalkoznak Péccsel, s megértik problémáit. Ez az 5 ezer köbméter plusz tekintélyes része a P-terület- ről származnék. Úgy vélték, hogy az ipartelepítés ezt és persze a P-területről jelenleg kitermelt 12—13 ezer köbméter ivóvíz minőségét is veszélyeztetné. Nagyon közel vannak ugyanis a vízadó rétegek a felszínhez, következésképp még a legtisztább iparágak is szennyeződést idézhetnek elő. Egyébként is, az ún. tiszta iparág elég viszonylagos fogalom, hiszen ha az Építőipari Vállalat valamilyen műanyagüzemmel bővítené a profilját, akkor még aligha lehetne „piszkosnak” nevezni azt! A víznek azonban már elég volna ez is! A szakemberek nem értettek egyet avval, hogy árasz- szák el a P-területet, tehát vezessék a térség fölé a környék patakjainak vizét, esetleg a tisztított szennyvizet is. Mint mondották, ez a vállalkozás túlontúl kockázatos, következményei kiszámíthatatlanok. A Tettyc nem Aggtelek Az öt budapesti szakember nem tért ki részletesen a Tettyére. Részint azért, mert — mint megjegyezték — a témával a VIZITERV foglalkozik, részint pedig azért, mert — bár történt egy és más — nem lehet döntő változásról beszélni a Tettyénél! A vita során többen felvetették, hogy meg kellene vizsgálni, nincsenek-e nagy barlangjáratok a tettyei hegy gyomrában. Úgy vélekedtek, hogy a föld alatti labirintusokat visszaduzzasZtásra, tehát a rendkívül szélsőséges, ingadozó vízhozam kiegyenlítésére lehetne felhasználni. A fővárosi szakemberek szerint nem rossz az ötlet, csakhát a megvalósítására nincs sok remény. Az a vagy 600 köbméteres üreg ugyanis, amit nemrég találtak, nagyon kicsiny. Százezer, esetleg millió köbmétereket befogadó tározótérre lenne szükség a hozamok kiegyenlítéséhez. Más szavakkal: egy újabb aggteleki cseppkőbarlangot, vagy még annál is nagyobb térséget kellene felfedezni a Tety- tyén. Sokkal fontosabb téma ennél a tisztított szennyvíz. Elképzelhető esetleg, hogy ez lesz a távlati megoldás kulcsa is. Bár ma merészen hangzik, de ha mind a 24 ezer köbméter tisztított szennyvizet felhasználná az ipar (ennyi a jelenlegi hozam), elképzelhető, hogy a városnak lehetne adni a mohács—pécsi távvezeték csaknem egész vizét. Igaz, hogy a napi 40 ezer köbméterből ma még csak 10—12 ezer köbmétert tisztítanak meg Ivóvízminőségűvé. Tény az is, hogy egyáltalán nem mellékes és filléres kérdés, hogy hol (Üszögön vagy Mohácson), s hogyan (hagyományos technológiával vagy újmódon) tisztítanánk a Duna- vizet. Rendkívül sok számítást követel meg a tanulmányterv eme része is. A lényeg azonban mégiscsak a tisztított szennyvíz felhasználhatósága. Százmilliós megtakarítás Köztudomású, hogy a Pécsi Hőerőmű hosszú időn át nem lelkesedett a tisztított szennyvíz hűtővíz céljára történő felhasználásáért. Ezért okozott meglepetést — méghozzá kellemes meglepetést — az öt fővárosi szakember ama bejelentése, hogy a Hőerőmű a közelmúltban megbízta az Erőműtervező Vállalatot, hogy vizsgálja meg a témát. Ugyancsak a napokban kelt szárnyra Pécsett az a hír, hogy bevezette a tisztított szennyvíz egyelőre kísérleti jellegű felhasználását a Pécsi Bőrgyár is. Korai volna még hozsan- názni, hiszen — hangsúlyozzuk — egyelőre csak vizsgálatról, illetve kísérletről van szó. Annyi viszont már bizonyos, hogy a magatartásban már frontáttörés történt! Azok az idők, amikor az ipari üzemek a tisztított szennyvíz felhasználásának még a gondolatától is irtóztak, már elmúltak. A szakemberek kiemelték, hogy ebben a fordulatban döntő szerepe van annak, hogy a tisztított szennyvíz jóval olcsóbb, mint a másik. Hozzátették, hogy ilyen nagy tömegű (pontosabban: e meny- nyiséget egyáltalán megközelítő) tisztított háztartási szennyvíz felhasználására még nem volt példa az országban, tehát már ezért is izgalmas a téma. Ami pedig a gazdasági kihatásokat illeti, talán elég annyi: százmillió forint nagyságrendű népgazdasági megtakarításról lehetne szó! Magától értetődik, a MÉLY- ÉPTERV mindemellett megvizsgálja egy v újabb dunai, vagy drávai távolsági vízvezeték megépítésének alternatíváit is. Még nem döntöttek a két nagy lehetőség, illetve azok további részletváltozatai között. Egy azonban már most is bizonyos: nyomós érvek szólnak a Duna mellett. A Dunának ugyanis több száz kilométeres magyar szakasza van. Hogy Nagymaros és Mo hács között mennyire szeny- nyeződik és mennyire nem, az kizárólag tőlünk függ. Nem mondható el ez viszont a Dráváról, melyet különösen a Mura szennyez meg, főként Ausztriából. Elektronikus számítógéppel Az öt szakember élénken tiltakozott az egyik pécsi hozzászóló ama megállapítása ellen, hogy a pécsi vízellátás Budapesten készült tervei azért drágák —, ahogy a szerző írta: méregdrágák —, mert a pesti tervezők gyakran kénytelenek kiszállni Pécsre. Avval érveltek, hogy az Ilyen nagy volumenű munkáknál a kiszállási díj a beruházási költség egy ezrelékét sem teszi ki. Dr. Erdősi Ferenc tudományos kutatónak válaszolva elmondották, hogy helyes a javaslat, miszerint a változatok elbírálásánál alkalmazzanak elektronikus számítógépet. Elmondották, hogy e célból még korábban kapcsolatba léptek a Műszaki Egyetemmel, illetve a KGM-mel. De ne is folytassuk tovább ezt a témát, hiszen minden kérdés megválaszolására úgy sem nyílik lehetőség, s jobb is, ha a pécsi és budapesti szakemberek egymás között beszélik és vitatják meg ezeket a problémákat Erre mindig meg volt és meg lesz a le. hetőség. Magyar László zeknek a modem házaknak legnagyobb hibájuk, hogy nem tudnak titkot tartani. A szellőzőrácson tisztán bújnak át a hangok hol erősebben, hol halkan. Megszoktam már, hogy szombat este 11 felé a felső lakó jókedvűen dudorászva vacsorázik, miközben a neje fojtott hangon szidja a kimaradásért. Ismerem a műsort: elhallgat az ének, a vita felerősödik, végül valamelyik bevágja az ajtót. Azt is tudom, hogy Peti esténként visítva és kacagva élvezi a pancsolást, hogy Judit legszívesebben a konyhában tanul verseket, és így tovább. Ma este — először — az alsó lakásból is kiabálást hallottam. — Megmondtam mama már százszor, ne üljön nekem ki a sámlin a ház elé! Micsoda A Emun ujtn nem éjszaka Határozott intézkedések a vízpazarlás ellen Órával látják el a koe«imosást szolgáló vízvételi helyeket Pécs város Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen a város vízellátásának helyzetét és a fejlesztés feladatait is megtárgyalták. A végrehajtó bizottság tagjai kifejtették: igen fontos problémáról van szó, számos feladat gyors megoldást kíván, mert sokhelyütt a lakók éjszaka kénytelenek „vizet fogni” a nappali vízhiány miatt. A. vízhiány enyhítéséért már eddig is számos intézkedést tettek, Illetve intézkedések vannak folyamatban. A P-területen például még ebben az évben 10 kút vízhozamát bővítik. A vb számos határozat végrehajtására adott utasítást. O A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat kezelésében, illetve tulajdonában lévő gépkoesimosást szolgáló vízvételi helyeket lezáratja. A PIK köteles ezeket a vízvételt helyeket órával felszerelni. Kötelezte a PIK-et és a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalatot, hogy együttesen dolgozzák ki: mennyi egy gépkocsi mosásáhz szükséges vízmennyiség, továbbá milyen többletvíz- dijat köteles az igénybevevő fizetni. O Utasította az Ingatlankezelő Vállalatot: állapítsa meg. hogy a kezelésében lévő ingatlanoknál hol volt a normatíván felül kimagaslóan több vízfogyasztás, ezeknek okát is vizsgálják meg, Ha a túlfogyasztás a tápvezeték rossz állapotából adódik, haladéktalanul intézkedjenek. O A PIK július 30-ig Jelentse a kezelése alatt álló kutakból nyert víz felhasználását, a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat pedig július 30-ig vizsgálja felül az Összes ivóvíz minőségű ipari vizet használó vállalatok vízfogyasztását. O Intézkednek arról ts, hogy a bérlő által fizetett normál víz- fogyasztáson felüli vízdíjak beszedésére az építési osztály és a Vízmű az illetékes szervekkel egyeztetett javaslatot terjesszen a vb elé tanácsrendelet alkotása céljából. 0 A határozat kimondja, hogy az építési, közlekedési és vízügyi osztály kötelezze a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalatot, hogy az üszögi vízvezeték első ütemének fektetési munkáit július 30-ig fejezze be. O Ugyancsak a Viz- és Csatornamű vállalatot kötelezték, hogy a főelosztó hálózatának vízveszteség mérését végezze eL Ami a város távlati vízellátását illeti: a vb utasította az építési, közlekedési és vízügyi osztályt, hogy a P-terü- let. Tortyogó, Tettye-forrás, karsztakna víznyerőhelyek hidrológiai és talajmechanikai vizsgálatának eredményé, ről és a szóban lévő területek fejlesztési lehetőségeiről tegyen javaslatot. Vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pécs—mohácsi vízkivételi rendszerről, illetve vezetékről milyen feltételek mellett (az ipari igény csorbítása nélkül) vehető áf és tisztítható több víz. A vb az építési, közlekedési osztály előterjesztésében szereplő regionális vízmű, mint távlati — 1975 utáni — vízigény kielégítése érdekében építésre kerülő vízellátó berendezés szükségességét elismeri. A vb-n szó volt az Országos Vízügyi Hivatal által készülő regionális vízellátási tervről, — ennek megépítési költsége közel egymilliárd. Meg kell azt is vizsgálni, hogy a pécsi szennyvizet az eddiginél jobban miként lehet felhasználni. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta: társadalmi ösz- szefogásra van szükség a víz ésszerű felhasználására. A vízpazarlók ellen megfelelő szankciókat helyeztek kilátásba. SZÉQYEN? falusi szokás ez? Hát nem érti, hogy itt megszólnak érte? A mama igazi falusi öregasszony. Én is láttam néha: délután letipeg a második emeletről és a lépcsöház melletti szélvédett sarokból figyeli az embereket. Nekem oly sokat mondott ez a szégyenlős mozdulat, ezer gondolatot ébresztett, ahogy fekete kendőben, hunyorgó szemmel pihent. Valószínű egész életében így tett — a napi munka után egy kis tercierére kiült a padra. Itt az idegen nagy városban nem találja helyét. A nyárról csak a pázsit s a völgyekből beszökő virágillatú szél mesél. Én úgy képzeltem, ilyenkor idézi fel a régi szép időket. Tudja, hogy a kertben most már virágzik a paradicsom, kapálni lehetne a szőlőt is, meg kasza alá érett a búza. De estefelé jólesik megbeszélni a kispadon, hogy mi hír járja a faluban — hiszen így szokás. Most nincs semmi. Bevásárol a boltban, elkíséri a gyerekeket a napközibe, aztán várja„ hogy múljanak az órák. Lassan délután lesz, a nap ferde sugárban vöröslő árnyékokat rajzol a szoba falára, és ő érzi, hogy itt az ideje, menni kell. Óvatosan fogja a sámlit és indul. Igaz, itt nincsenek beszédes I kedvű nevetős szomszédasszo- I Kései nekrológ Hétfőn helyezik el a dr. Steinmetz Endre hamvait tartalmazó urnát a pécsi temetőben. Drága, »zeretett Bandink! Gyermekkori barátaid és osztálytársaid a pécsi főreáliskolások nevében búcsúzom tőled. Már elemista, de még inkább ifjúkorunkban meglepetve vettük észre, hogy Te nem voltál olyan, mint mi többiek: gyerekek természetüknél fogva kegyetlenek, viszont Te a tízpercekben mindig a gyöngébbek, a kigúnyoltak védelmére keltél. Ha akadt köztünk kisebb tehetségű, vagy szegénysorsú diák, lakásukra mentél naponta megmagyarázni, átvenni a leckét. Érettségink után még jobban kidomborodtak a Te értékeid. Mi, kispolgári családból származók meg- hökkenve vettük észre, hogy Te teljes szellemi és testi képességeid latba- vetésével a „kicsinyek**, a gyöngék, a kisemmizettek felé fordultál. De nem úgy mint, akik a közömbösökön „felülemelkedve’» karitative, csak szóvirágokban, elméletileg gyakorolták az embersegítést. Fáradozásod el is nyerte méltó .Jutalmát**, emigrálni kényszerültél. Mikor pár év múltán részben elültek a gyűlölet, a bosszúállás hullámai, Te haza merészkedtél. így kell mondanom, hogy merészkedtél, mert ahhoz nem kis bátorság kellett, hogy a pécsi egyetem orvoskarára akartál bejutni. Ekkor már hivatásszerűen akartad a testi és lelki bajokat, a fájdalmakat enyhíteni. Magam vagyok tanú arra, hogy egyesegyedül a valóban „evangélikus** Entz professzor volt az, aki a rektorral, egyetemi tanáccsal és az akkor hatalmuk teljében volt bajtársi szövetségekkel szembe merészelt szállni. Most értjük csak meg igazán Entz professzor akkoriban — 1924-et írtunk! — hihetetlen bátorságát, hogy ki mert állni a „vörös Stein- metzért** a fórumra, ö tudta, megérezte, hogy olyasvalakit protezsál, aki életútjának a szer etetet választotta. Osztálytársaid, s tízezren mások is láttuk, hallottuk, tapasztaltuk, hogy Te a megtestesült figyelem, türelem, segítőkészség, önfeláldozás voltál egész életeden át. Nem túlzás hirdetni, hogy városunk és orvoskarunk körében Ta magad a megtestesült szeretet voltál. Osztályunkból világhíresség került ki, a csőbútor feltalálója, aki ma az egész kerek világ öt első építészének egyike. De mi a közei 70 éven inneni, még élő főreáliskolások mindig téged értékeltünk a legtöbbre. Te anyagiakért nem hagytad el a hazát, hanem itthon a vakulásnak indulók tízezreinek adtad vissza látásukat. Búcsúzóul végül csak ennyit: Bandink, Te drága szeretett barát, pihenj békében, hisz egyhamar mi is követünk és akkor együtt lesz az egész osztály. Quinqueecclesiensis. nyok, de azért lemegy, remélve, hogy egyszer odaül melléje valaki, s ahogy régen, otthon, mesélve várják az estét De senki sem jön. Pedig én tudom, nincs egyedül. Élnek még itt falusi öregek, akik szívesen üldögélnének vele — s valamelyik ablakból a függöny mögül talán sóvárogva lesik őt. És mégsem mennek hozzá. Mert ez falusi szokás, és ezért itt megszólják az embert. Szeretnék egyszer találkozni egy olyan emberrel, aki „vá- roskép-rontónak” talál egy ilyen anyókát! Mert nekem csak kedves gondolatokat juttatott eszembe. ahogy a mama fekete kendőben, hunyorgó szemmel, fáradt kezét összekulcsolva pihent a lépcsőház mellett ma délután. k 4 J I
