Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
1968. június 22. Dunantmi nap 10 „Demográfiai hu — „demográfiai hullámvölgy 5? A Dunántúli Napló június [ 8-i száma „Kezdődik a vakáció” címmel statisztikai adatokat közöl a most befejeződő tanévről és megemlíti, hogy ez alkalommal hagyják el az általános iskolát azok a fiatalok, akik a „demográfiai hullám” elnevezéssel ismert népesedési processzus időszakának első évében születtek. Kétségtelen, hogy a négyéves „hullám”, melyet mindenekelőtt a születések magas száma jellemez — amint a cikkben is olvashatjuk — most, amikor hatása az iskolából kilépő fiatalok továbbtanulásának, illetve foglalkoztatásának biztosításában jelöl ki feladatot társadalmunk számára, átmenetileg megnöveli az illetékes szervek gondjait. Ügy gondolom, magyarázatra szorul azonban a cikknek az a megállapítása, hogy három év múlva, vagyis a hullámhegy elvonulása után „hullámvölgy” következik „s nagy mértékben csökken az iskolás gyermekek száma”. Ezzel az állítással ugyanis ellentmondásosnak tűnik a cikk következő mondata: „Az általános iskolák első osztályosainak száma Pécsett évek óta 2000 köi-ül mozog, de ez a következő években sem csökken.” Az adatok és megállapítások, melyeket a cikk közöl igazak, helyesek. Még a látszólagos ellentmondás is úgy igaz, ahogyan a cikk szerzője leírta. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, ismernünk kell a demográfiai hullám lefolyását és hatását nemcsak országosan, hanem területrészen- kint, tehát baranyai és pécsi viszonylatban külön is. A népesedés; folyamat (a születések és halálesetek számának, valamint a belső vándorlás méreteinek és irányának alakulása) ugyanis nagyon érzékeny. A társadalmi-gazdasági viszonyokban beálló legkisebb változás, vagy az ország különböző részein kialakult legkisebb különbség is azonnal érezhető a népesség számának alakulásában, valamint terület, kor, nemek, műveltségi állapot és más jellemzők szerinti megoszlásában. A „hullám” áltálában 1953- tól 1956-ig tartott. Méreteit országosan a következő adatok mutatják: Az élveszületések száma hazánkban a hullámot közvetlenül megelőző négy évben, vagyis 1949-től 1952-ig összesen 763 000, a hullám négy évében (tehát 1953-tól 1956-ig) 834 000 volt. A különbség kereken 70 000. Ugyanakkor a halálesetek száma 10 OüO-rel kevesebb volt a hullám éveiben, mint a megelőző négy esztendőben. A hullám időszakában tehát 80 000 fővel, vagyis évente átlag 20 000-rel szaporodott hazánk népessége. A születések számának megnövekedésével kapcsolatban jelentkező feladatok nagyságrendjéről egyetlen adat is kellő tájékoztatást ad. Az 1963—64. tanévben, amikor a hullám időszakában született gyermekek már valamennyien tankötelesekké váltak, az országban kereken 1750-nel több általános iskolai tanteremre volt szükség (egy tanteremre TETTYEi kőbányából zúzott kő 0—5, 5—15, 15—26, 26—65 mm méretű, valamint kiváló minőségű HOMOK és SALAK megrendelhető fuvarvállaló irodánkban. Pécs, Felsővámház n. 9. s*. Telefon: 55-40. Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegysége. 40 tanulót számítva), mint 1959—60-ban, amikor a hullám hatása iskoláinkban még nem volt érezhető. A hullám éveit követően a természetes szaporodás, illetve az élveszületések aránya nem fokozatosan csökkent a hullám előtti szintre, hanem egyik évről a másikra valóban — ahogyan a Dunántúli Napló említett cikke is írja — „hullámvölgy” keletkezett, mely zuhanásszerűen esett mélyen a korábbi időszak szintje alá. letett gyermekek száma is minden évben magasabb volt, mint a hullám előtti időszakban, sőt a legutóbbi években megközelítette a hullám időszakában született gyermekek számát Ezért nem lesz „zuhanásszerű” a változás Pécsett még akkor sem, ha a hullám közvetlen hatása elmúlik. Még a következő két tanév végén érezhető lesz a hullám hatása (némileg kisebb mértékben mint ez évben), azután a tanulók száma stabilizálódik. Xz élveszületések arányszáma 1999 - 1966 / *9*9 • «*)%/ IliSlllllltlíliiil Ezt a következő adatok mutatják be számszerűen: Az élveszületések évi átlagos száma: 1949 és 1952 között, (a hullámot közvetlenül megelőző négy évben) 191 000 1953 és 1956 között, (a hullám időszakában) 208 000 1957 és 1960 között, (a hullámot közvetlenül követő négy évben) 155 000 1963 és 1966 között, (az utolsó négy évben) 134 000 volt (Az 1967. évi adatok még nem állnak rendelkezésre.) A hullám után közvetlenül tehát az élveszületések száma négy esztendő átlagában évi 53 000-rel volt kevesebb a hullám időszakához és 36 000- rel a hullámot közvetlenül megelőző időszakhoz viszonyítva. Ma pedig pontosan 57 ezerrel kevesebb az élveszületések számának évi átlaga, mint amennyi 1949 és 1952 között volt vagyis ma egy év alatt annyival kevesebb gyermek születik hazánkban, mint amennyivel több született a hullám időszakában három év alatt. A gondok és feladatok tehát nem csökkennek akkor sem, ha a hullám közvetlen hatása már nem lesz érezhető, de ezek a gondok és feladatok ellenkező előjellel fognak jelentkezni. Ezt mutatja a statisztika országos viszonylatban. A Baranyára és Pécsre vonatkozó adatok vizsgálata alapján lényegesen eltérő képet kapunk. Néhány jelentékeny eltérést a következőképpen foglalhatunk össze: a) Pécsett a hullám időszaka egybeesett az országossal, vagyis 1953-tÖl 1956-ig tartott. Baranyában viszont egy évvel később, 1954-ben kezdődött a hullámokozta rendkívüli népesedés és egy évvel tovább, 1957-ig tartott. Baranyában tehát a hullám első évében született gyermekek nem a mostani, hanem a következő (1968—69) tanév végén fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Ennek megfelelően az általános iskolai tanulók száma az 1968—69. tanévben még nem változik lényegesen, 1969 —70-ben azonban már 5 százalékkal (2000 tanulóval) kevesebb lesz az ideinél, a továbbiakban is fokozatosan csökken és 1973—74-ben éri el az 1949. évi szintet, ami a jelenleginél 20 százalékkal alacsonyabb. b) Pécs város népesedése 1955 óta rendkívüli méretű volt. Az ércbányászat megindulásakor nagyarányú bevándorlás indult meg, mely a legutóbbi időig szinte változatlan intenzitással tartott. Ennek következménye, hogy bár a születési arány az összlakossághoz viszonyítva nem volt nagyobb, mint az országos átlag, a lakosság számszerű megnövekedése miatt a szűmégpedig körülbelül 20 százalékkal magasabb szinten, mint amennyi a hullám előtti periódusban volt. Az ellentmondás a Dunántúli Napló cikkében tehát tényleg csak látszólagos. A születési arány csökkenése ellenére sem csökken majd Pécsett az általános iskolák első osztályosainak száma, sőt állandó — de a jövőben a jelenleginél kissé lassúbb — emelkedéssel kell számolnunk. Dr. Kolta János, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos osztályvezetője. MEGNYÍLT Szalatnyai József kiállítása Tegnap délután 5 órakor nagyszámú érdeklődő, műbarát jelenlétében nyílt meg Szalatnyai József képkiállítása a Képcsarnok pécsi boltjában. A kis helyiség falain, sűrűn egymásmelleit 43 kép sorakozott — Szigliget, Nagymaros és Tokaj festőién szép tájai. Középen pedig Lyka Károly arcképe — kölcsönkép- pen a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből. A „rendhagyó” megnyitó beszédet Kelle Sándor pécsi festőművész mondotta. Bevezetőben arról beszélt, hogy a régi barát, a főiskolai évfolyamtárs levélben kérte meg őt: nyissa meg pécsi kiállítását, mutassa be őt a pécsi közönségnek. A levél Jugoszláviában érte utol Kelle Sándort, s számára nemcsak a hazai üzenetet,, hanem a régi emlékeket, a közös indulást, a pályakezdésre való emlékeztetést is jelentette. Tegnap délután kétszer is zivatar söpört végig Pécsen. A viharos szél felkapta a Széchenyi téren ellte’veze.'t napernyőket és többet asztalostól az ott parkoló autók közé vágóit, sőt az egyik napernyőt egészen az IBUSZ-irodáig űzte. — Egy kép villan fel előttem — folytatta Kelle Sándor. — Képzőművészeti Főiskola Bajza utcai műterme, az úgynevezett Epreskert, s rendszerint utolsónak jön egy élénkszemű, temperamentumos kollegánk. Élcelődésünkre azzal vág vissza, hogy „ki szorgalommal dolgozik, ki tehetséggel. Az utóbbinak kevesebb időre van szüksége”. Hogy ilyen kategórikusan mondta-e ki, vagy sem, nem tudom, de mindig az a fajta volt, aki ha dolgozik, teljes önátadással, ideggel és szenvedéllyel teszi. Kelle Sándor ezután megemlékezett Réti Istvánról, közös tanárukról és a többi egykori társról. Majd röviden ismertette Szalatnyai József pályafutását és így folytatta: — Szalatnyai programként festi nagyjaink képmását, s többször rendezett portréiból kiállítást. Az első portré Der- kovits Gyuláé, aki modell volt valamikor a Szőnyi-féle magániskolában. Áprily Lajos, Berda József, a feleség Dénes Zsófia mellett sok más portrét is készít, de mindannyi között legszebb a Medgyessy- ről festett hamis-huncutkás, a Kodályról készített mély koncentráltságú és az itt látható Lyka-portré. Egyik mél- tatója azt írja Szalatnyairól, hogy ha e három portrén kívül mást nem is festett volna, a magyar művészet legjobb portréistái között lenne a helye. Kelle Sándor ezután méltatta a pécsi kiállításon látható képeket, amelyek a vizuális élményfestés körébe tartoznak. Kiemelte e képekben a legnemesebb magyar művészi hagyományok folytatását, a tájképeken át történő emberi megnyilatkozást és szenvedélyt, a fölényes mesterségbeli tudást, a látásélmény gazdag festői variációját, látomássá fokozását és szimbólummá emelését. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után a jelenlévők megtekintették a kiállítást. Még aznap több kép gazdára is talált. Szalatnyai József kiállítása július 6-ig lesz nyitva. Védekezés az aranka ellen Lucernásaink egyik legnagyobb ellensége az aranka. E növényi kártevő narancssárga színű hajtásaival sűrűn összefonja a lucerna szárait, szívógyökereivel elszívja a táplálékot. Az arankás foltokat tavasszal az első kaszálás után vesszük észre. Később a foltok megnagyobbodnak, elte- vebélyesednek. A második kaszálás idejére már javaban virágot hoz, sőt termését is gyorsan beérleli. Jellemző az arankára, hogy ha virágzás után kaszáljuk is le, termését még beénleli. Ez az élősködő gyomnövényünk hajtásdarabjaival is és maggal is terjed, ami egyben a védekezés módját is megszabja. Géppel történő kaszáláskor széthurcolják a2 aranka darabjait, így újabb fertőzést idézünk elő. Az idejében le nem tisztított tábláról az aranka magja a lucerna vetőmagjába kerül, és így is terjed. Általános és központi védekezés a vetőmagtisztítás, de ez nem mindig tökéletes, mert nem minden aranka mag elég érdes, így a vasporos tisztítás nem lehet 100 százalékos eredményű. Az elhullott aranka mag pedig 10—16 évig is megtartja csírázó képességét és csak akkor kel ki, ha a vetésforgóban újra lucerna kerül a táblába. Ilyen esetben ha tiszta is volt a vetőmag, akkor is fertőzött lehet a tábla. A védekezés másik módja: Kaszálás előtt kézikaszával levágjuk az arankás foltokat és annak egy méteres körzetét, összehúzzuk és megszá- radás utón lehordva vagy helyszínen meggyújtjuk. Ezt elsősorban a nagyon elhanyagolt és magfogásra szánt lucernában érdemes végrehajtani. Ezután a foltokat 1 szá- •zalékos .----K-rezon-it—E-vel leperzseljük. Amennyiben csak vegyszerrel akarjuk irtani, akkor a folt lekaszálása után száradás előtt 1 százalékos Kre- zonit—E-vel; Aretittel; A- 1114-el; Gramoxone-val; vagy más perzselő szerre! átitatjuk az aranka szövedéket és a folt 1 méteres körzetét. E szerek a lucernát is leperzselik, de nem pusztítják ki. Hamarosan kisarjad, csak egy kaszálás esik ki. A helyszíni tüzelés a lucernát kiégeti. A totális gyomirtó szerek is kipusztítják a lucernát az arankával együtt. Ilyenek: 20 százalékos vasgáiic; 10 százalékos Cuscután; Torma- na, stb. A gazdaságokban mindig a legelőnyösebb és legolcsóbb szereket kell alkalmazni, ezért a raktári készleteket a védekezés előtt át kell vizsgálni. A védekezésnél az óvórendszabályokat szigorúan be kell tartani. A rendszabályok min den szerre vonatkozóan mások, ezt a csomagoló anyagon meg lehet találni. Anyakönyvi hírek PÉCS SZÜLETTEK Kutas Zsuzsanna, Csirke Anikó, Ring Tamás, Oszter Zoltán, Oláh Oszkár, Bellényes Tamás, Juhász, Agnes. Csokonya Anikó, Mikola Emese. Vecsernyés Sándor, Papp Tünde, Veres Judit, Búzás Endre, BihOk István, Salamon László, Kovács Tibor, Mesterházy Edit, Fábián Gabriella. Bertalan Tünde, Bodó Andrea, Egri Mónika, Spitl Tamás, Spitl Éva, Hustra Marianna, Németh István, Baka Zoltán, Bachmann Ágnes, Tóth Péter, Fábián Gábor, Ronta Magdolna, Ronta Margit, Csermák Zsuzsanna, Baka Péter, Balogh Attila, Dara János, Csíkos Éva. Németh Anna, Tálosi Péter, Lukácsi Enikő, Márton Lajos, Lakatos Zsolt, Muzslay Róbert, Muzslay Andrea, Kovács Attila, Szajlai Andrea, Bamó Erika, Horváth Gyöngyi, Tahin Róbert, Tahin Zsolt, Hó- dosi Sándor. Szocsák Ildikó, Gye- nes Ferenc, Halász Gábor, Jako- vics Tamás. Lisch Mária, Lovren- csics László, Bagaméri Andrea, Hetes! Gábor, Krámos Zoltán, Mayer Zsolt, Báloríi Zsuzsanna, Szekeres Zoltán, BogatLn Mária, Bogdány András, Szászfái László, Böngyik Csilla, Michielutti R#zső, Ligeti Marietta, Guhr János, Jankó vies Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sulyok Béla és Kollár Zsófia, Radó József és Helstáb Eszter, Réti Imre és Hegyi Gizella, Sikó Ákos és Érfalvy Klára, Pöttendi Nándor és Ecsedi Éva, Varga György és Kakas Márta. Dörgő József és Vass Ilona, Steiner József és Bublik Rozália, Balázs Jenő és Papp Éva Böröez Gyula és Gálosi Klára, Erdélyi Tibor és Kaponya Irén, Czöndör János és Miklós Margit, Tóka István és Békefi Éva. Köhler Dezső és Magyar Ágota, Herner József és Jákó Hona, Vida József és Török Anna, Király László és Fuchs Margit, Pribil Egon és Széphelyi Mária, Herczeg György és Várhegyi Margit, Kepecz Miklós é* Hajek Eszter, Ferenczfi Károly és Trapp Terézia, Sallai Ádám és Kéméndi Éva, Fodor Géza és Böröez Emőke, Bózsa László és Imre Zsuzsanna, Jobb János és Erdős Irén, Benkő Ferenc és Heidt Elvira, Orsós József és Orsós Mária. MEGHALTAK Bódi Eszter, Szentes János, Binder Józsefné sz. Diorgó Mária, Labudek Antal, Mayer An- talné sz. Nagy Mária, Horváth Józsefné sz. Trevisan Teréz. Kalmár Kálmánné sz. Kovács Erzsébet, Fenyvesi Józsefné sz. Huszár Mária, Schöndör Zsuzsanna, Solymosi Imréné sz. Niedermayer Vilma, Győré Julianna, Barics Vincéné sz. Kovács Etelka, Turm Istvánná sz. Farkas Mária. Szi- gecsán Mátyás, Lugosi Lajos, Pandur Katalin, Szente Ferenc, Stein István, Heller Andrásné sz. Jung Katalin, Németh János, Éváid György, Gábor Lászlóné sz. Németh Rozália, dr. Steinmetz Endre, Földi Istvánná sz. Maho ka Erzsébet, Csizmadia János. Tibor István, Simon Ferenc, Gyócsi József, Zsitkovszky Margit, Bar- kafi József. KOMLÓ SZÜLETTEK Tóth Jolán, Barina Mihály, Kiss Andrea, Máté Helga, Ramháb Sándor. Dömötör Csaba, Bárdós Gyula, Orsós Magdolna. Széllé Tibor. Iszlai Tűnd*. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Murkusz Ottó és Allinger Anna, Klein Géza és Húszba Hona, Czikk Róbert és Major Anna, Grünwald Mátyás és Csicsel Gizella. MEGHALTAK Németh Vincéné. Csányj Antal. MOHÁCS SZÜLETTEK Andrics Gabriella, Bus László, Kern János, Szí ob oda László. Szűcs Pál, Kovács Attila, Tóth Valéria Rittlinger Gábo” Horváth Egon, Hohmann Mária, Csörgő Mátyás. Kovács Attila. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Péter István és Acs Ilona, Mi- hajlovics János és Kosztics Éva, Csákány Béla és Zselinszky Mária, Tánczos István és Lovák Anna, Kappelmayer Mihály és Mojzes Margit, Gyenes László és Imre Irén, Heréb Géza és Bérezés Erzsébet dr. Schultz Károly és Páncél Judit. MEGHALTAK Mojzes István, Jáger Péter, Paksi Józsefné sz. Kaczor Teréz, Dénich Péterné sz r Jo reftn, Herger Ferenc. János, Deák Ferencné sz. ílo 5 Erzsébet. Húsz Sandorná sz. Szabó Mária, Magáth Ferencné az. Faulik Mária. 1
