Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-19 / 142. szám
1968. június 19. 3 punantau nap to Ezer vizsgázó az esti egyetemen Elhangzottak az utolsó előadások és a konzultációs foglalkozásokat követően június 17-én, hétfőn megkezdődött és július 1-ével befejeződik a vizsgaidőszak az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén. Az idén közel ezren vizsgáznak a pécsi és vidéki tagozatokon, a 3 éves és a szakosított tagozatokon. A 3 éves tagozaton összesen 844-en vizsgáznak; ezek közül Pécsett 450, Komlón 132, Mohácson 119, Siklóson 83, Szigetvárott pedig 60 fő tesz vizsgát Ugyanakkor a szakosított tagozat első évfolyamán 63-an vizsgáznak (filozófiából 24-en, politikai gazdaságtanból 16-an, a nemzetközi munkásmozgalom történetéből pedig 23-an). A szakosított tagozat második évfolyamán és a levelező tagozatokon, filozófiából, politikai gazdaságtanból, valamint a nemzetközi munkásmozgalom történetéből, összesen 106 hallgató államvizsga letétele előtt áll. Közülük 29-en a harmadik államvizsgát teszik le. Pécsett és a vidéki tagozatokon már befejeződtek az 1968—69-es tanévvel kapcsolatos előkészítések, illetve felvételi vizsgák. A III. éves tagozatra Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetvárott közel 500-an jelentkeztek. A szakosított tagozatra jelentkezők száma 150. Közülük legtöbben, 58- an a politikai gazdaságtanra jelentkeztek. Az 1968—69. tanévben a pécsi és vidéki tagozatokon, a hároméves, valamint a szakosított tagozat I. és n. évfolyamán, továbbá a levelező tagozatokon körülbelül 1100 fő tanulmányozza majd a marxizmust magas fokon. Érettségizők figyelmébe Középiskolák az egyetemek mérlegén Érdekes adatok a tavalyi egyetemi felvételikről — A Janusból vették fel a legtöbb jelentkezőt — Övék volt a legmagasabb pontszám Érdekes adatgyűjteményt adott közre a Művelődésügyi Minisztérium: az ország valamennyi középiskolájára vonatkozólag összeállította az elmúlt tanévben végzett diákok egyetemi, főiskolai jelentkezésének és felvételi vizsgájának adatait. Bár éppen egy évvel ezelőtti eseményekről van szó, az összeállítás mégis hasznos a most végző diákok számára is. Ugyanis már a minisztérium lényegében ezt írja a kiadvány előszavában: kettős a célunk, részben azt akarjuk, hogy az iskolák lássák, saját tanulóik miként állták meg helyüket, részben pedig ugyanezt lássák más középiskolákra vonatkozólag is. Igaz, nem minden középiskola tárgyi és személyi feltételei azonosak, s ezek eltérése esetében az adatok egybevetésére nem alkalmasak. Ha viszont azonos személyi és tárgyi feltételekkel dolgozó középiskolák tanulóinak felvételi adatait vetjük egybe, ez már érdekes, hasznos megállapításokat eredményezhet. Az egész ország valamennyi középiskolájának adataiból kigyűjtöttük a pécsi és baranyai középiskolák elmúlt tanévben végzett diákjainak felvételi adatait. Először is azt, hogy melyik iskolából pontosan hányán jelentkeztek felsőfokú oktatási intézménybe. Nagyon helyesen, a jelentkezők aránya a gimnáziumokban volt a legnagyobb. így a pécsi Leöwey Gimnázium 184 érettségizőjéből 106, a Janus- ban 113-ból 88, a Nagy Lajosban 208-ból 139, a Széchenyiben 84-ből 49, a Művészeti Gimnáziumban 38-ból 14, végül a Komarov Gimnáziumban 102-ből 39 jelentkezett. S a megye gimnáziumaiban? A Komlói Kun Béla Gimnázium 90 végzett diákjából 56, Mohácson 159-ből 92, Pécs- váradon 26-ból 13, Siklóson 71-ből 24, Szigetváron 76-ból 50. Viszont a diákjaihoz viszonylag szigorú sellyei gimnázium 23 tanulójából csak hárman jelentkeztek. Ezzel szemben a technikumokban és a szakközépiskolákban, ezen iskolák rendeltetéséhez híven, jóval kisebb a jelentkezési arány. A Pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum és Szakközépiskolából például mindössze húszán akartak tovább tanulni, holott 147 diák végzett Igaz, a Zipernovszky Technikum 189 végzőséből 83 jelentkezett. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: délelőtt kevés felhő, napos idő. Délután és este megnövekedő felhőzet, főként a koradélutáni és éjszakai órákban több helyen záporral, zivatarral, néhány helyen jégesővel. A gyenge, időnként kissé élénkebb, változó irányú szél zivatar idején megerősödik. Rendkívül meleg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 32—36 fok között, a délnyugati megyékben 30 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál kedden 12 órakor 23 fok volt. De hogyan sikerültek a felvételi vizsgák? Lássuk a beszédes számokat: A Leöwey 106 jelentkezőjéből 48-at vettek fel, a jelentkezők 16 százalékát helyhiány 38 százalékát eredménytelen felvételi vizsga miatt utasították el. Hogyan alakultak ezek az adatok a többi pécsi gimnáziumban? Janus: 88 jelentkező, 54 felvett diák (61 százalék), Nagy Lajos: 139 jelentkező, 49 felvett tanuló (35 százalék), Széchenyi: jelentkezett 49, felvettek 19-et, vagyis 39 százalékukat, Komarov Gimnázium: a 39 jelentkező 36 százalékát, vagyis 14 fiatalt vettek fel. Művészeti Gimnázium: 14-en kívántak továbbtanulni, s közülük 8-at vettek fel, tehát ennek több mint felét. Eredménytelen felvételi vizsga miatt maradt ki a Janus tanulói közül 22, a Nagy Lajos diákjaiból 45, a Széchenyi érettségizőiből 43, a Komarov jelentkezőiből pedig 46 százalék. A Pécsi Zrínyi Miklós Köz- gazdasági Technikum és Szak középiskola jelentkezőinek 35, a Radnóti Szakközépiskola továbbtanulni kívánó diákjainak 31 százalékát vették fel. A Zipernovszky Technikum esetében ez az arány 40 százalék, a Cséti Ottó Technikumnál 66 százalék — persze tőlük csak 6 diák jelentkezett — a Polláck Mihálynál 12,5 százalék, a Vegyipari Gépészeti Technikumnál pedig 47 százalék volt Ezeknél a számoknál is többet mond a felvételi vizsgán szerzett pontszámok átlaga. E szerint a pécsi Leöwey tanulói az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákon átlag 5,94, a Janus diákjai 6,75, a Nagy Lajos tanulói 5,43, pontot értek el átlagosan. A város legalacsonyabb átlagát a Vegyipari Gépész Technikum diákjai nyújtották a maguk 3,93-as teljesítményével. S a megye? A Komlói Kun Béla Gimnázium 56 jelentkezőjéből 24- et vettek fel, a mohácsi gimnázium 96 diákja közül 31-et, Pécsváradról 13-ból 8-at, Szigetvárról 50-ből 15-öt, Sellyéről 3-ból kettőt, végül Siklósról 24-ből kilencet. A gimnáziumok után lássuk a megye technikumait és szakközépiskoláit! Igen jó volt a felvételi arány a mohácsi Morék József Mezőgazdasági Technikumból, mert tőlük 21 diák jelentkezett, s 11-et vettek fel. Egyébként náluk összesen 44- en végeztek, tehát viszonylag magas volt a jelentkezési arány. Hasonló volt a helyzet Szentlőrincen, ahol a Mezőgazdasági Technikum 50 képesítőzött tanulójából 24 jelentkezett, s ebből 14-et felvettek. Végül a bólyi Mező- gazdasági Szakközépiskolában 64-en végeztek, közülük 17 jelentkezett továbbtanulásra, s hatot vettek fel. Pécsett, a Doktor Sándor utcában, a pécsiek kedvenc vásárlóhclye az újjáalakított kenyér- és péksütemény-bolt Ötéves aggastyánok Magyar telefonközpontok négy kontinens országaiban Látogatás a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Az első benyomás: ebben a gyárban minden a helyén van. A különböző osztályok technológiai sorrendben követik egymást s ugyanígy sorakoznak egymás mellett a munkaasztalok is. A szerelés alatt álló készülékek egyetlen métert sem tesznek meg feleslegesen, mintahogy arra sincs lehetőség hogy valaki a szükségesnél több időt fordítson egy- egy művelet elvégzésére. A szerelő-szalagok vezérlő automatái csalhatatlan pontossággal „ellenőrzik” a ráfordított időegységeket, s bár az iram érezhetően visszafogott, az egész gyár az örökös mozgás állapotában van. Dr. Fedák Gyula közgazdasági igazgató, akivel a munkatermeket járjuk, a pontosság, a fegyelem és az egyenletes, kiegyensúlyozott munkavégzés fontosságát hangsúlyozza. A hétezer- hatszáz fős gyáróriás egyetlen hatalmas szervezet Rend, tisztaság és ésszerűség ural minden munkahelyet, s mindez már önmagában amolyan garanciaféle: ebben a gyárban bízni lehet Nehéz örökség Pontosan negyven évvel ezelőtt egy amerikai híradástechnikai konszern hozta létre az azóta már világhírűvé vált Fehérvári úti telefongyárat. Az „alapgyár” százszáBúcsú dr. Steinmetz Endrétől Dr. Steinmetz Endre. Élt 65 évet. A Pécsi Központi Temető előterében elhelyezett ravatal körül a Megyei Ápolónőképző Iskola fehér blúzos, sötét szoknyás növendékei állnak díszőrséget, a város több száz dolgozója jött ki ide a kiváló kommunista orvos, megyénk szülöttének hamvasztás előtti búcsúztatására. Chopin Gyászindulójának elhangzása után kigyúlnak a kandeláberek, s a ravatalt lassan elborítják a koszorúk, a hozzátartozók, elvtársak, barátok, kollégák és munkatársak egymás után róják le kegyeletüket. Soraikban ott látjuk dr. Nagy Józsefet, a Megyei Pártbizottság titkárát, Aczél Györgyöt, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Wieder Bélát, a Városi Pártbizottság titkárát, Takács Gyulát, a Megyei Tanács és dr. Németh Lajost, a Városi Tanács vb-elnökhelyettesét, valamint Bogár Józsefet, az SZMT vezető titkárát. „Az egészségügy országos részvéte mellett egy megye gyászolja nagy fiát” — mondja dr. Kishonti Tibor, Baranya megye főorvosa, aki elsőként, a Megyei Tanács és a megye lakossága nevében búcsúztatja dr. Steinmetz Epdrét. Dr. Tényi Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, a Pécs Városi Pártbizottság tagja, a Városi Pártbizottság, Sárii Rózsi, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének titkára a szakszervezet, Márton Zoltán, a Megyei Kórház főorvosa pedig kollégái és munkatársai nevében mond meghatott búcsúszavakat, Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Kosztolányi, Várnai, Pákolitz és Lányi Sarolta verseiből ad elő részleteket. A hamvasztás előtti búcsúztatás az Intemacionálé- val és a Munkás gyászindulóval zárult. Dr. Steinmetz Endre hamvait a város által adományozott díszsírhelyen helyezik majd örök nyugalomra. zalékig külföldi érdekeltség volt, s miután méretei az amerikai méretekhez viszonyítva szuper-mininek számítottak, a tulajdonosok nem tartották ésszerűnek, hogy Magyarországon önálló gyártmány, illetve műszaki fejlesztési részlegeket alakítsanak. Az 1940-es államosítás után tehát a gyár „megfejelése” volt az első feladat. — öt évet rabolt el, míg azt mondhattuk: tudjuk, mit akarunk... — Ekkoriban mit gyártottak? — Mindent. Főtermékeink — hivatalosan — a telefonközpontok és a rádióadók voltak, ebből azonban nem tudtunk volna megélni: telefont, kondenzátort, rádiócsövet, villamossági szerelvényeket és gyermekjátékokat is gyártottunk. Kis túlzással azt mondhatnám: a játékautók mentették meg a Beloianniszt... A nagy fordulópont 1956 volt; a gyár önálló külkereskedelmi jogot kapott — Olyan volt ez, mint amikor mélyvízbe dobnak egy kezdő úszót — mondja dr. Fedák Gyula. — Szembe találtuk magunkat azzal a ténynyel, hogy a toldozgatás semmit sem segít; a műszaki fejlesztés vonatkozásában kozmetika helyett forradalomra van szükség. Nagyon rövid idő alatt azt is be kellett látnunk, hogy erőink nagyon is végesek. Óriási versenytársainkkal szemben tehát öngyilkosság lett volna a „front’ teljes hosszúságában vállalni a harcot. — Így került sor a profil- tisztításra ... — Igen. Azt mondtuk: egyetlen területen kell támadnunk, nagyon kis szakaszon, de ott ellenállhatatlan lendülettel. Profiltisztítás A korszerűség és gazdaságosság jegyében született intézkedések pár év alatt szinte a felismerhetetlenségig átrendezték a gyárat. 1956-ban a termékek 35 százaléka telefonközpont, a 40 százaléka átviteltechnikai berendezés, 10 százaléka rádióadó, a többi pedig kondenzátor és egyéb híradástechnikai műszer volt. A gyár adottságai a telefon- központok vonatkozásában voltak a legígéretesebbek, ezért — bármennyire is fájdalmas volt a műtét, például a rádióadók vonatkozásában — megkezdődött a mellékágak levágása. 1964-re 63 százalékra nőtt a telefonközpontok részaránya. — Akkor, négy évvel ezelőtt, azt hittük, ez így már jó, megállhatunk. Az élet azonban mást mondott, s ma ösz- szes termékeink 91,5 százaléka telefonközpont, s ez az arány nyilván még emelkedni is fog. Az energikus profiltisztítás s az ezzel együtt járó totális átszervezés arra is lehetőséget adott, hogy „megfiatalítsák” a gyártmányokat. 1964-ig — 1949-i adatokat véve alapul — megtízszereződött a termelés, s az 1956-tól zajló korszerűsítési folyamat eredményeképpen ebben az időben már aggastyánnak számítottak az öt évnél öregebb típusok. — Ma ott tartunk, hogy termékeink 80 százaléka két évnél „fiatalabb", s nincs mesz- sze az idő, amikor még szorosabbra fogjuk zárni az „öregedési” ollót. Kooperációk — A Beloiannisz-gyár műszaki fejlődése Európa-szerte feltűnést keltett. Van ennek valami „titka”? — Legfeljebb az a felismerés, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy másutt már meglévő, jól bevált dolgokat újra felfedezzünk. Én közgazdász vagyok, tehát mindennek utánaszámolok. Hogy járunk jobban, ha megveszünk egy jól bevált külföldi licen- szet, vagy ha sok évi munkával feltaláljuk ugyanazt, s eközben előnyt adunk a versenytársaknak? Most legutóbb a svéd Elixon-cégtől vásároltunk egy licenszet; nem mondom, szép ára volt, a megtakarított idő azonban búsá- san kárpótol bennünket. Most indul a gyártás, de a műszaki fejlesztési osztály már a továbbfejlesztésen gondolkodik. — A Telefongyár „mémök- éhességéről” híres... — Közel 1000 műszakink van, többségük fiatal,, de mi még mindig kevésnek találjuk a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. 1950—59 között 65 millió rubel volt a gyár exportbevétele. A II. ötéves tervben 111 millió, a harmadik ötéves terv első három esztendejében pedig 107 millió. A grafikon görbéje meredeken az ég felé tart. Nincs megállás — 1970-ig 60—70 százalékkal szeretnénk emelni a termelést — mondja dr. Fedák Gyula. — Piackutató csoportunk nemcsak feltárta, de többé kevésbé már realizálta is az igényeket: pontosan tudjuk például, hogy mit vesz át a Szovjetunió, mit Csehszlovákia, mit vár tőlünk a hazai piac; sőt többé-kevésbé az is kirajzolódott, mire számíthatunk tőkés viszonylatban, egyszóval: biztosra megyünk. A tipizálást rendkívül gyors ütemben folytatjuk, két-három év múlva valamennyi termékünk három nagy központcsaládba fog tartozni. A so- ronkövetkező feladatok közül egyébként a terv megszületése és a sorozatgyártás beindítása közötti idő lehető legminimálisabbra való csökkentését tartjuk a legfontosabbnak. Békés Sándor
