Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

1968. június 19. 3 punantau nap to Ezer vizsgázó az esti egyetemen Elhangzottak az utolsó elő­adások és a konzultációs foglalkozásokat követően jú­nius 17-én, hétfőn megkez­dődött és július 1-ével befe­jeződik a vizsgaidőszak az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén. Az idén közel ezren vizsgáz­nak a pécsi és vidéki tago­zatokon, a 3 éves és a sza­kosított tagozatokon. A 3 éves tagozaton össze­sen 844-en vizsgáznak; ezek közül Pécsett 450, Komlón 132, Mohácson 119, Siklóson 83, Szigetvárott pedig 60 fő tesz vizsgát Ugyanakkor a szakosított tagozat első év­folyamán 63-an vizsgáznak (filozófiából 24-en, politikai gazdaságtanból 16-an, a nem­zetközi munkásmozgalom történetéből pedig 23-an). A szakosított tagozat máso­dik évfolyamán és a levele­ző tagozatokon, filozófiából, politikai gazdaságtanból, va­lamint a nemzetközi mun­kásmozgalom történetéből, összesen 106 hallgató állam­vizsga letétele előtt áll. Kö­zülük 29-en a harmadik ál­lamvizsgát teszik le. Pécsett és a vidéki tago­zatokon már befejeződtek az 1968—69-es tanévvel kapcso­latos előkészítések, illetve felvételi vizsgák. A III. éves tagozatra Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szi­getvárott közel 500-an je­lentkeztek. A szakosított ta­gozatra jelentkezők száma 150. Közülük legtöbben, 58- an a politikai gazdaságtanra jelentkeztek. Az 1968—69. tanévben a pécsi és vidéki tagozatokon, a hároméves, valamint a szakosított tagozat I. és n. évfolyamán, továbbá a leve­lező tagozatokon körülbelül 1100 fő tanulmányozza majd a marxizmust magas fokon. Érettségizők figyelmébe Középiskolák az egyetemek mérlegén Érdekes adatok a tavalyi egyetemi felvételikről — A Janusból vették fel a legtöbb jelentkezőt — Övék volt a legmagasabb pontszám Érdekes adatgyűjteményt adott közre a Művelődésügyi Minisztérium: az ország vala­mennyi középiskolájára vo­natkozólag összeállította az elmúlt tanévben végzett diá­kok egyetemi, főiskolai jelent­kezésének és felvételi vizsgá­jának adatait. Bár éppen egy évvel ezelőtti eseményekről van szó, az összeállítás mégis hasznos a most végző diákok számára is. Ugyanis már a minisztérium lényegében ezt írja a kiadvány előszavában: kettős a célunk, részben azt akarjuk, hogy az iskolák lás­sák, saját tanulóik miként állták meg helyüket, részben pedig ugyanezt lássák más középiskolákra vonatkozólag is. Igaz, nem minden közép­iskola tárgyi és személyi fel­tételei azonosak, s ezek elté­rése esetében az adatok egy­bevetésére nem alkalmasak. Ha viszont azonos személyi és tárgyi feltételekkel dolgozó középiskolák tanulóinak fel­vételi adatait vetjük egybe, ez már érdekes, hasznos meg­állapításokat eredményezhet. Az egész ország valamennyi középiskolájának adataiból kigyűjtöttük a pécsi és bara­nyai középiskolák elmúlt tan­évben végzett diákjainak fel­vételi adatait. Először is azt, hogy melyik iskolából ponto­san hányán jelentkeztek felső­fokú oktatási intézménybe. Nagyon helyesen, a jelentke­zők aránya a gimnáziumokban volt a legnagyobb. így a pé­csi Leöwey Gimnázium 184 érettségizőjéből 106, a Janus- ban 113-ból 88, a Nagy Lajos­ban 208-ból 139, a Széchenyi­ben 84-ből 49, a Művészeti Gimnáziumban 38-ból 14, vé­gül a Komarov Gimnázium­ban 102-ből 39 jelentkezett. S a megye gimnáziumaiban? A Komlói Kun Béla Gimná­zium 90 végzett diákjából 56, Mohácson 159-ből 92, Pécs- váradon 26-ból 13, Siklóson 71-ből 24, Szigetváron 76-ból 50. Viszont a diákjaihoz vi­szonylag szigorú sellyei gim­názium 23 tanulójából csak hárman jelentkeztek. Ezzel szemben a technikumokban és a szakközépiskolákban, ezen iskolák rendeltetéséhez híven, jóval kisebb a jelent­kezési arány. A Pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Techni­kum és Szakközépiskolából például mindössze húszán akartak tovább tanulni, holott 147 diák végzett Igaz, a Zi­pernovszky Technikum 189 végzőséből 83 jelentkezett. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: délelőtt kevés felhő, napos idő. Délután és este megnövekedő fel­hőzet, főként a koradélutáni és éjszakai órákban több helyen zá­porral, zivatarral, néhány helyen jégesővel. A gyenge, időnként kissé élénkebb, változó irányú szél zivatar idején megerősödik. Rendkívül meleg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 15—20, legmagasabb nappa­li hőmérséklet szerdán általában 32—36 fok között, a délnyugati megyékben 30 fok körül. A Bala­ton vizének hőmérséklete Siófok­nál kedden 12 órakor 23 fok volt. De hogyan sikerültek a fel­vételi vizsgák? Lássuk a be­szédes számokat: A Leöwey 106 jelentkezőjé­ből 48-at vettek fel, a jelent­kezők 16 százalékát helyhiány 38 százalékát eredménytelen felvételi vizsga miatt utasítot­ták el. Hogyan alakultak ezek az adatok a többi pécsi gim­náziumban? Janus: 88 jelent­kező, 54 felvett diák (61 szá­zalék), Nagy Lajos: 139 je­lentkező, 49 felvett tanuló (35 százalék), Széchenyi: jelent­kezett 49, felvettek 19-et, vagyis 39 százalékukat, Ko­marov Gimnázium: a 39 je­lentkező 36 százalékát, vagyis 14 fiatalt vettek fel. Művé­szeti Gimnázium: 14-en kíván­tak továbbtanulni, s közülük 8-at vettek fel, tehát ennek több mint felét. Eredményte­len felvételi vizsga miatt ma­radt ki a Janus tanulói kö­zül 22, a Nagy Lajos diákjai­ból 45, a Széchenyi érettségi­zőiből 43, a Komarov jelent­kezőiből pedig 46 százalék. A Pécsi Zrínyi Miklós Köz- gazdasági Technikum és Szak középiskola jelentkezőinek 35, a Radnóti Szakközépiskola továbbtanulni kívánó diákjai­nak 31 százalékát vették fel. A Zipernovszky Technikum esetében ez az arány 40 szá­zalék, a Cséti Ottó Techni­kumnál 66 százalék — persze tőlük csak 6 diák jelentke­zett — a Polláck Mihálynál 12,5 százalék, a Vegyipari Gé­pészeti Technikumnál pedig 47 százalék volt Ezeknél a számoknál is töb­bet mond a felvételi vizsgán szerzett pontszámok átlaga. E szerint a pécsi Leöwey tanu­lói az egyetemi, főiskolai fel­vételi vizsgákon átlag 5,94, a Janus diákjai 6,75, a Nagy Lajos tanulói 5,43, pontot ér­tek el átlagosan. A város leg­alacsonyabb átlagát a Vegy­ipari Gépész Technikum di­ákjai nyújtották a maguk 3,93-as teljesítményével. S a megye? A Komlói Kun Béla Gim­názium 56 jelentkezőjéből 24- et vettek fel, a mohácsi gim­názium 96 diákja közül 31-et, Pécsváradról 13-ból 8-at, Szi­getvárról 50-ből 15-öt, Sellyé­ről 3-ból kettőt, végül Siklós­ról 24-ből kilencet. A gimná­ziumok után lássuk a megye technikumait és szakközépis­koláit! Igen jó volt a felvé­teli arány a mohácsi Morék József Mezőgazdasági Techni­kumból, mert tőlük 21 diák jelentkezett, s 11-et vettek fel. Egyébként náluk összesen 44- en végeztek, tehát viszonylag magas volt a jelentkezési arány. Hasonló volt a helyzet Szentlőrincen, ahol a Mező­gazdasági Technikum 50 ké­pesítőzött tanulójából 24 je­lentkezett, s ebből 14-et fel­vettek. Végül a bólyi Mező- gazdasági Szakközépiskolában 64-en végeztek, közülük 17 je­lentkezett továbbtanulásra, s hatot vettek fel. Pécsett, a Doktor Sándor utcában, a pécsiek kedvenc vásárlóhclye az újjáalakított kenyér- és péksütemény-bolt Ötéves aggastyánok Magyar telefonközpontok négy kontinens országaiban Látogatás a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Az első benyomás: ebben a gyárban minden a helyén van. A különböző osztályok techno­lógiai sorrendben követik egy­mást s ugyanígy sorakoznak egymás mellett a munkaasz­talok is. A szerelés alatt álló készülékek egyetlen métert sem tesznek meg feleslegesen, mintahogy arra sincs lehető­ség hogy valaki a szükséges­nél több időt fordítson egy- egy művelet elvégzésére. A szerelő-szalagok vezérlő auto­matái csalhatatlan pontosság­gal „ellenőrzik” a ráfordított időegységeket, s bár az iram érezhetően visszafogott, az egész gyár az örökös mozgás állapotában van. Dr. Fedák Gyula közgazdasági igazgató, akivel a munkatermeket jár­juk, a pontosság, a fegyelem és az egyenletes, kiegyensú­lyozott munkavégzés fontossá­gát hangsúlyozza. A hétezer- hatszáz fős gyáróriás egyet­len hatalmas szervezet Rend, tisztaság és ésszerűség ural minden munkahelyet, s mind­ez már önmagában amolyan garanciaféle: ebben a gyárban bízni lehet Nehéz örökség Pontosan negyven évvel ez­előtt egy amerikai híradás­technikai konszern hozta lét­re az azóta már világhírűvé vált Fehérvári úti telefongyá­rat. Az „alapgyár” százszá­Búcsú dr. Steinmetz Endrétől Dr. Steinmetz Endre. Élt 65 évet. A Pécsi Központi Temető előterében elhelye­zett ravatal körül a Megyei Ápolónőképző Iskola fehér blúzos, sötét szoknyás nö­vendékei állnak díszőrséget, a város több száz dolgozója jött ki ide a kiváló kom­munista orvos, megyénk szülöttének hamvasztás előt­ti búcsúztatására. Chopin Gyászindulójának elhangzá­sa után kigyúlnak a kan­deláberek, s a ravatalt las­san elborítják a koszorúk, a hozzátartozók, elvtársak, ba­rátok, kollégák és munka­társak egymás után róják le kegyeletüket. Soraikban ott látjuk dr. Nagy Józsefet, a Megyei Pártbizottság titká­rát, Aczél Györgyöt, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Wieder Bélát, a Városi Pártbizott­ság titkárát, Takács Gyulát, a Megyei Tanács és dr. Né­meth Lajost, a Városi Ta­nács vb-elnökhelyettesét, valamint Bogár Józsefet, az SZMT vezető titkárát. „Az egészségügy országos részvéte mellett egy me­gye gyászolja nagy fiát” — mondja dr. Kishonti Tibor, Baranya megye főorvosa, aki elsőként, a Megyei Ta­nács és a megye lakossága nevében búcsúztatja dr. Steinmetz Epdrét. Dr. Tényi Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, a Pécs Városi Pártbizottság tagja, a Városi Pártbizott­ság, Sárii Rózsi, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezető­ségének titkára a szakszer­vezet, Márton Zoltán, a Me­gyei Kórház főorvosa pedig kollégái és munkatársai ne­vében mond meghatott bú­csúszavakat, Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Kosztolányi, Várnai, Pákolitz és Lányi Sarolta verseiből ad elő részleteket. A hamvasztás előtti bú­csúztatás az Intemacionálé- val és a Munkás gyászin­dulóval zárult. Dr. Stein­metz Endre hamvait a vá­ros által adományozott dísz­sírhelyen helyezik majd örök nyugalomra. zalékig külföldi érdekeltség volt, s miután méretei az amerikai méretekhez viszo­nyítva szuper-mininek számí­tottak, a tulajdonosok nem tartották ésszerűnek, hogy Magyarországon önálló gyárt­mány, illetve műszaki fejlesz­tési részlegeket alakítsanak. Az 1940-es államosítás után tehát a gyár „megfejelése” volt az első feladat. — öt évet rabolt el, míg azt mondhattuk: tudjuk, mit akarunk... — Ekkoriban mit gyártot­tak? — Mindent. Főtermékeink — hivatalosan — a telefonköz­pontok és a rádióadók voltak, ebből azonban nem tudtunk volna megélni: telefont, kon­denzátort, rádiócsövet, villa­mossági szerelvényeket és gyermekjátékokat is gyártot­tunk. Kis túlzással azt mond­hatnám: a játékautók men­tették meg a Beloianniszt... A nagy fordulópont 1956 volt; a gyár önálló külkeres­kedelmi jogot kapott — Olyan volt ez, mint ami­kor mélyvízbe dobnak egy kezdő úszót — mondja dr. Fedák Gyula. — Szembe ta­láltuk magunkat azzal a tény­nyel, hogy a toldozgatás sem­mit sem segít; a műszaki fej­lesztés vonatkozásában koz­metika helyett forradalomra van szükség. Nagyon rövid idő alatt azt is be kellett lát­nunk, hogy erőink nagyon is végesek. Óriási versenytársa­inkkal szemben tehát öngyil­kosság lett volna a „front’ teljes hosszúságában vállalni a harcot. — Így került sor a profil- tisztításra ... — Igen. Azt mondtuk: egyet­len területen kell támadnunk, nagyon kis szakaszon, de ott ellenállhatatlan lendülettel. Profiltisztítás A korszerűség és gazdasá­gosság jegyében született in­tézkedések pár év alatt szinte a felismerhetetlenségig átren­dezték a gyárat. 1956-ban a termékek 35 százaléka tele­fonközpont, a 40 százaléka át­viteltechnikai berendezés, 10 százaléka rádióadó, a többi pedig kondenzátor és egyéb híradástechnikai műszer volt. A gyár adottságai a telefon- központok vonatkozásában voltak a legígéretesebbek, ezért — bármennyire is fáj­dalmas volt a műtét, például a rádióadók vonatkozásában — megkezdődött a mellékágak levágása. 1964-re 63 százalék­ra nőtt a telefonközpontok részaránya. — Akkor, négy évvel ez­előtt, azt hittük, ez így már jó, megállhatunk. Az élet azon­ban mást mondott, s ma ösz- szes termékeink 91,5 százalé­ka telefonközpont, s ez az arány nyilván még emelkedni is fog. Az energikus profiltisztítás s az ezzel együtt járó totális átszervezés arra is lehetősé­get adott, hogy „megfiatalít­sák” a gyártmányokat. 1964-ig — 1949-i adatokat véve ala­pul — megtízszereződött a termelés, s az 1956-tól zajló korszerűsítési folyamat ered­ményeképpen ebben az idő­ben már aggastyánnak számí­tottak az öt évnél öregebb típusok. — Ma ott tartunk, hogy ter­mékeink 80 százaléka két év­nél „fiatalabb", s nincs mesz- sze az idő, amikor még szo­rosabbra fogjuk zárni az „öre­gedési” ollót. Kooperációk — A Beloiannisz-gyár mű­szaki fejlődése Európa-szerte feltűnést keltett. Van ennek valami „titka”? — Legfeljebb az a felisme­rés, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy másutt már meglévő, jól bevált dol­gokat újra felfedezzünk. Én közgazdász vagyok, tehát min­dennek utánaszámolok. Hogy járunk jobban, ha megveszünk egy jól bevált külföldi licen- szet, vagy ha sok évi munká­val feltaláljuk ugyanazt, s eközben előnyt adunk a ver­senytársaknak? Most legutóbb a svéd Elixon-cégtől vásárol­tunk egy licenszet; nem mon­dom, szép ára volt, a meg­takarított idő azonban búsá- san kárpótol bennünket. Most indul a gyártás, de a műsza­ki fejlesztési osztály már a továbbfejlesztésen gondolko­dik. — A Telefongyár „mémök- éhességéről” híres... — Közel 1000 műszakink van, többségük fiatal,, de mi még mindig kevésnek találjuk a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. 1950—59 között 65 millió rubel volt a gyár exportbevé­tele. A II. ötéves tervben 111 millió, a harmadik ötéves terv első három esztendejében pe­dig 107 millió. A grafikon görbéje meredeken az ég felé tart. Nincs megállás — 1970-ig 60—70 százalékkal szeretnénk emelni a termelést — mondja dr. Fedák Gyula. — Piackutató csoportunk nem­csak feltárta, de többé ke­vésbé már realizálta is az igényeket: pontosan tudjuk például, hogy mit vesz át a Szovjetunió, mit Csehszlová­kia, mit vár tőlünk a hazai piac; sőt többé-kevésbé az is kirajzolódott, mire számítha­tunk tőkés viszonylatban, egy­szóval: biztosra megyünk. A tipizálást rendkívül gyors ütemben folytatjuk, két-három év múlva valamennyi termé­künk három nagy központ­családba fog tartozni. A so- ronkövetkező feladatok közül egyébként a terv megszületé­se és a sorozatgyártás beindí­tása közötti idő lehető legmi­nimálisabbra való csökkenté­sét tartjuk a legfontosabbnak. Békés Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom