Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

1968. június 18. punantmt nap io Szakkörvezetők | tapasztalalcseréjei Képzőművészeti szakkö­rök vezetői részére rende­zett tegnap tapasztalatcse­rét a Pécs-Baranyai Nép­művelési Tanácsadó. A me­gyében és Pécsett ugyanis tizenhat ilyen szakkör mű­ködik már, mégpedig közel háromszáz taggal. A tapasztalatcserén Tóth Tibor festőművész, aki népművelési intézet keretén belül a képzőművészeti szakkörök didaktikai-mód­szertani problémáit kutat­ja, tartott vitaindítót, majd vezette a szakkörvezetők vitáját. Végülis két igen fontos megállapítással zá­rult a tapasztalatcsere. Az egyik: a képzőművészeti szakkörben nem csak a konkrét képzőművészeti, hanem általában a vizuális nevelésre kell törekedni. A másik: olyan emberekké kell nevelni a szakkörök tagjait, akik mindenben meglátják az esztétikumot, s e téren vitaképesek. A MÉK három tsz-szel társult gyümölcstermesztésre Több gyümölcsöt a piacra! Január 1. óta olcsóbb lett a pécsi piac. Hosszú évek óta először mondhatjuk el, hogy ugyanolyan áron vehetjük meg a zöldborsót, az újburgonyát, mint a pestiek. A gyümölcs­ről azonban nem mondhatjuk el ugyanezt. A gyümölcs, fő­leg a korai, még mindig ke­vés és ennélfogva drága. A szamócaszezon is úgy futott le, hogy jóformán észre sem vettük. Baranya azok közé a me­gyék közé tartozik, amelyek a legkisebb területen termelnek bogyós gyümölcsöket: szamó­cát, málnát. A nagyüzemi te­lepítések alig tesznek ki 100 holdat s ez a terület is na­gyon szétszórt A fajták szá­ma is több a kelleténél, így aztán nem csoda, ha lefut az Szuper utcaseprők Naponta 60 kilométert takarítanak le Ma reggel kezdték meg a munkát eperszezon anélkül, hogy a HUNGAROFRUCT egy egy­séges exportvagont ki tudna állítani Baranyából, holott a szamóca is, málna is, kiváló exportcikk, magas jövedel­met s a tagok számára jó munkaalkalmat biztosít. Pedig megvan az érdeklő­dés a tsz-eknél. Tavaly egy csoport járt Drégelypalánkon, a szamóca „hazájában”, ta­pasztalatot szerezni. A telepí­tés mégis lassan halad, s ahol megy, ott sem megfelelő faj­tával és agrotechnikával. Ezért fogadtuk örömmel a hírt, hogy a MÉK, három Pécs kör­nyéki tsz-szel — Nagykozár, Baksa, Kozármisleny — tár­sulva, gazdájává akar válni e területnek. A társulást maguk a szövetkezetek kezdeményez­ték, a koncepció Nagykozár- ban született meg, s bátran állíthatjuk, országosan is úttö­rő jelentőségű, hisz első Ízben fordul elő, hogy egy felvásár­ló szerv szoros együttműkö­désre lép az üzemekkel a gyümölcsfélék ésszerű és ösz- szehangolt termelése, feldol­gozása és értékesítése érdeké­ben. A képen az első métereket tisztítja az új gép a piactéren. Erb János felvétele A Pécsi Köztisztasági és Űtkarbantartó Vállalatnál ma a két legboldogabb ember a vállalat vezetőin és a Pécsi Városi Tanács ipari és közle­kedési osztályának illetékesein kívül Bíró Imre és Tarjáni Sándor gépkocsivezetők. Az ő kezelésükre bízták ugyanis a vállalat gépparkjának két leg­újabb és legkorszerűbb tag­ját, az egyenként több mint félmillió forint értékű Verro City, svéd gyártmányú úttisz­tító gépeket. Annál is inkább nagy az öröm, mert a hat bu­dapesti gépen kívül eddig csak Pécs vásárolt a BNV-n bemutatott „Szuper utcasep­rőkből”. A pécsiek által már eddig ismert utcaseprő autókkal el­lentétben a Verro City nem az út szélére sepri a szemetet, hanem két körbenforgó acél­seprűjével fellazítja, majd nagytelejsítményű porszívójá­val tartályába szippantja a vízpermettel portalanított hul­ladékot a járda szegélye mel­lől. A gyári adatok szerint egy nyolc órás műszakban, op­timális körülmények között 20 ezer négyzetméteres területet képes megtisztítani a gép. A köztisztasági vállalat szakem­berei a pécsi sajátos közleke­dési és útviszonyokat figye- lembevéve — számításaik sze­rint— a napi 10 000 négyzet- méteres teljesítményt már ki­tűnőnek tartják. Ügy vélik, hogy a két gép naponta mint­egy 60 kilométeres utcahosszat fog letakarítani, az úttest mindkét oldalán 120—120 ern­es sávban. Ez a sávszélesség bőven elegendő, mert az út­testek középrésze rendszerint tiszta, a járművek okozta le­vegőmozgás ugyanis a járda- szegély melletti 60—80 cm-es sávba sodorja a szemetet. Ma reggel hat órakor áll­tak először munkába a mu­tatós, sárga útseprők és egy hétig próbaüzemben dolgoz­nak. Ez idő alatt mérik fel, milyen utcákat milyen gyak­ran kell tisztítani és hogy a különböző förgalmú utcáikban, tereken mely idő a legalkal­masabb az úttest takarítására. Ezekre a felmérésekre azért van szükség, mert például a Bem utca az erős nappali forgalom miatt valószínűleg csak éjszaka, vagy hajnalban takarítható eredményesen, míg más utcák inkább a délelőtti, délutáni órákban, mivel éjsza­ka akadályozza a munkát az ott parkoló kocsik nagy szá­ma. A gépek munkábaállításával természetesen nem szűnik meg a kézi úttisztítás szükségessé­ge — ezt a világon seholsem oldották meg —, mert a gé­pek által hozzáférhetetlen he­lyeken mégis csak emberi kéz­zel kell takarítani. A közeljövőben és távlatban is még több ilyen és hasonló gépet szeretnének beszerezni, amit szemléltetően indokol az is, hogy az utóbbi három év­ben több, mint 60 000 négyzet- méter útburkolatot építettek, illetve újítottak fel, a negye­dik ötéves tervben pedig sor kerül közel 340 000 négyzet- méternyi úttest építésére, fel­újítására Pécsett, tehát jelen­tősen megnövekszik majd a tisztítandó útfelület. Hogy lesz ebből több és ol­csóbb gyümölcs, zöldség? — kérdezheti a fogyasztó. Már az is nagy nyereség lenne a nép­gazdaságnak és a fogyasztó­nak, ha a jelenleg megtermelt gyümölcs valamilyen formá­ban — friss áru, szörp vagy konzerv — maradéktalanul el­jutna a vásárlókhoz. Ezzel a társulással megteremtődött a feltétele. A három tsz-ben megtermelt kiváló minőségű és első osztályú árut, a MÉK hozza forgalomba friss gyü­mölcsként. Az ipari minőségű szamócát és málnát a MÉK mohácsi steril üzemében dol­gozzák fel, — évi 20 vagon gyümölcsvelő készül majd itt. A még ennél is alacsonyabb osztályú gyümölcs a nagykő- zári tsz szörpüzemébe kerül, ahol szörpöket, különféle fagy­lalt alapanyagot gyártanak belőle. S végül a gyümölcs­cefre a kozármislényi tsz szeszfőzdéjébe kerül. Ma még csak terv, de a társulás sze­retné megvalósítani Baksán a gyümölcsaszalást is. Az aszalt szilva, alma és körte jelenleg hiánycikk, s jó piaca van kül­földön is, Anglia például min­den mennyiséget megvásárol­na. A feldolgozásból és érté­kesítésből származó nyeresé­gen a társak megosztoznak a forgalom arányában. E munkamegosztás egyik legnagyobb előnye, hogy Ily módon az anyagi erők nem forgácsolódnak szét. A MÉK például a közeljövőben min­Aszalót építenek Baksán Kétszáz vagonos szeszfőzde Kozármisl enyben Fejlesztik a nagykozári szörpüzemet denképpen akart egy nagy szeszfőzdét és egy gyümölcs­aszalót építeni. Most e tervé­től elállt, sőt megszünteti a korszerűtlen Tiborc utcai szeszfőzdéjét, mert a kozár- mislenyi tsz olyan nagy ka­pacitású — 200 vagonos — üzemet épít, hogy a társ- tsz-ek és a MÉK cefréjét is fel tudja dolgozni. Baksán megépült a lucernaszárító Üzem, ahol technikailag meg­oldható a zöldségfélék — hagyma, fokhagyma, sárgaré­pa, zeller stb. — szárítása sőt porítása is. A szövetkezet a szárító mellé hajlandó egy gyümölcsaszalót is létesíteni, ahol saját termékeit és a tár­sak áruját is aszalni fogja. Így a MÉK az aszalót sem építi meg, ezzel szemben anya­gi eszközeit a gyümölcs mani­pulálás — osztályozás, kor­szerű csomagolás — és táro­lás fejlesztésére fordítja. Egyik társ-tsz sincs 12 kilométernél távolabb Pécstől, ezért ezek a szövetkezetek eredeti terve­iktől eltérően nem építenek saját gyümölcsmanipulálókat, hűtőket, tárolókat, ezt a mun­kát a MÉK végzi el számukra. Nagykozár szörpüzemét fej­leszti, erre fordítja anyagi ere­jét. A szörpök mellett áttér új termékek — konzervíagy- laltok, frizsider-fagylalt, gyü­mölcsdesszertek — gyártására nagy volumenben. A társulás közösen kíván alkalmazni egy kertészmérnö­köt, aki mindhárom tsz-ben ellátja a szakfelügyeletet. A MÉK máris felvette a kapcso­latot a Kertészeti Kutató In­tézettel, ajánlatokat kért a legkorszerűbb szamóca-, mál­na- és meggyfajtákra. Kozár­misleny egymaga 100 hold sö­vénymeggyet telepít. A sza­móca területét a következő években mintegy 300 holdra szeretnék növelni a megyében. A korai gyümölcsök ügye ezúttal úgy látszik jó kezek­be került, s reméljük ez a pécsi piacokon is érezteti majd hatását. FALAK Kevés film váltott ki az utóbbi időben annyi szellemi izgalmat, mint Kovács And­rás filmesszéje. Az elsők között voltunk, akik a fil­met nagy érdeklődéssel és rokonszenwel fogadtuk — de ennek több mint fél eszten­deje már. Jó, hogy a tele­vízió vitát rendezett a film­ről, beavatva ezzel sok száz­ezer nézőt, hiszen társadal­mi életünk, közéletünk kri­tikusnak látszó problémáira keres választ, talál is — de miért csak most vitáznak a képernyőn erről? Pécsett már több mint fél éve nyil­vános vitát rendeztek Ko­vács András kérésére, és az országban számos más he­lyen volt alkalom a film ál­tal felvetett kérdésekről vi­tázni. Természetes, hogy a Falak nem „egyszerű” mű, vagyis egy egész fejlődési szakaszra vonatkozó problé­mákat tárgyal, tehát a be­mutatója után fél évvel is vitaképes — csupán az tűnt furcsának, hogy a televízió ennyire elkésett. Egyetlen vita nyilván nem tárhatja fel a mű minden vonatko­zását, legfeljebb egy-egy kérdésre ad választ. E vi­tától sem várhattunk teljes­séget, de szívesen vettük volna, ha egyirányúbb, cél­tudatosabb, az eltelt idő bir­tokában tapasztaltabb, ha az „ellenkező oldal” érvei inkább alaposabbak, s nem annyira csökönyösek. Ismét más kérdés, hogy egy nagy­hatású, a közvéleményben szerteágazó mű megvitatá­sára elegendő-e harminc perc? Aligha. Még a lénye­ges mozzanatok felidézésére is alig jutott idő. A vita mindenesetre egy jó tanul­sággal szolgált — hogyan s mikor nem érdemes vitát rendezni. FIZIKUSOK A SZÍNPADON A természettudományok, ezen belül a fizika az, amely századunk nagy „attrakcióit” produkálja, egészen a hidro­génbombáig bezárólag. A nagy felfedezések, kombiná­ciók, a filozófiai viták ke­reszttüzének jelentőségéből következik a fizikusnak, mint tudósnak és mint em­bernek az egyéni felelőssége. Korunkban ez a felelősség messze felülmúlja egy-egy, régi értelemben vett had­vezér felelősségét. Végső soron az emberiségről van szó. A műsor szerkesztőjé­nek szándéka világos volt, csak épp az eszközök ma­radtak el a téma természe­tes izgalmától, gondolati szintjétől. A drámarészletek (Brecht, Németh László* Dürrenmatt, Kipphardt) így* kiragadva a művek egészé­ből, elég bizonytalanul ácso- rogtak a műsorban, egymás­ra is kissé idegenkedve, za­vartan pillantva. Az össze­kötőszövegnek, a vitajáték­nak lett volna itt a „ce­mentnek” kijáró szerepe. A fizikus és a drámaíró pár­beszédének kellett volna egyrészt egységbe fogni a drámarészleteket. egyenes gondolati ívet képezve a művek mondanivalója közt, másrészt ezeket a közös vonásokat, vagy akár az egy közös fővonást izgalmas kö­zelségbe hozta volna a né­zőhöz. Noha ez volt az alap­szándék, mégsem sikerült. A dialógusokból hiányzott a belső tűz, hiányzott a kö­zös gondolat izgalmas meg­közelítése. Csevegés volt csu­pán. Az élményt végül ron­totta az is, hogy a dráma­részletek némelyike szere­pelt már a képernyőn. Tu­lajdonképpen a téma egy önálló tv-játék igényét éb­resztette fel a nézőben. S ha belegondolunk, milyen izgalmas lehetett vona egy Ilyen témájú tv-játék. A KSS Felmerülhet, hogy a kép­ernyő műsorán szereplő elég sok krimifilm közül miért ez váltotta ki az átlagosnál nagyobb figyelmet Két oka is van. Egyrészt maga a film, amely kitöltve, de át nem lépve a műfaj megszo­kott határait, mondhatni „klasszikus” szerkesztésben tárt a néző elé egy átlag­gyilkosságot, és egyidejűleg partnerként bevonta a né­zőt a nyomozásba is. A ju­goszláv filmgyártás elég sok krimit is produkál — leg­alábbis a miénkhez képest — gyakorlatuk is van ebben a műfajban. A receptet ki­tűnően ismerik, sokszorosan kipróbálták már a műfaj­ban: verekedés, autóshajsza, divatbemutató, egy kis foj­tott izgalom, házibuli fél- sztriptizzel, és természetesen a néző által is követhető logikus cselekménysorozat. A kés megfelelt, s ha itt- ott egy percre el is szende- redhettünk, szórakozásnak jól megfelelt. Másrészt azért érdemel figyelmet a film, mert úgy tűnik: az utóbbi hetek mélypontja után a filmek színvonalában valami kevés javulás tapasztalható. Csak el ne kiabáljuk. (T) Egy kis kozmetika, frizuraigazítás, a nagy esemény előtt. Kutyaparádé a Balokányban A pécsiek hatalmas ér­deklődése mellett zajlott le vasárnap délelőtt az orszá­gos kutyakiállitás a Balo­kányban. Magyar és jugo­szláv kutyabarátok és te­nyésztők 150 ebbel neveztek be a kiállításra. A kiállítás góllátja, a 82 kilós dog. A fiatal kutyáknak iáró leg­nagyobb díjat nyerte a pécsi Arató Károly ír szetterje. Á l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom