Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-08 / 106. szám

1S68. május 8. Dunámon napto 3 Mi kell az érvényesüléshez? Hogyan él és dolgozik húszezer munkásfiatal? A Baranya megyei KlSZ-bizottság felmérései a munkásif júság erkölcsi és politikai fejlődéséről Széleskörű alapos vizsgálat során, eddigi ismereteire és számos társadalmi aktíva se­gítségére támaszkodva mérte fel a Baranya megyei KISZ- bizottság megyénk munkásií- júságának erkölcsi, politikai fejlődését Az erről készült jelentés a KISZ Központi Bi­zottsága elé kerül és alapját képezi egy ilyen tárgyú or­szágos felmérésnek. Megyénk munkásainak szá­ma jelenleg eléri a hatvan­ezer főt e létszám egyharma- da ifjúmunkás. Munkásfiata­lok negyven százaléka a bá­nyászatban, 7,5 százalék az építőiparban, 47,7 százalék egyéb iparágban és 4,8 száza­lék ktsz-ekben dolgozik. A fiatalok 34 százaléka bejáró A húszezer munkásfiatal közül 7526 tagja a KISZ-nek, a munkásőrségben ötszázra tehető a számuk, de ők alkot­ják az Ifjú Gárda 50 százalé­kát is. Egy konkrét vállalati adat: a Mecseki Szénbányák­nál a 30 éven aluliak 10 szá­zaléka párttag, az újonnan felvett párttagok 60 százaléka tagja a KISZ-nek. Az ifjúság, s így a munkás­ifjúság megítélésének sem lel­het más alapja, mint amit a párt politikája minden ember megítélésének alapjává tett: hogyan tesz eleget kötelessé­gének, hogyan szolgálja tettei­vel a szocializmus teljes fel­építésének ügyét. A brigád­vizsgálat eredményei azt iga­zolják, hogy megyénk mun­kásfiataljai becsületesen dol­goznak. Az ugyancsak a szén­bányáktól kölcsönzött adatok szerint az elmúlt két évben 321 fiatal kapott kiváló dol­gozó oklevelet, 205-en szolgá­lati érdeméremben, 16-an pe­dig miniszteri dicséretben ré­szesültek. A munkásfiatalok politikai fejlődésének, érettségének egyik fokmérője az aktuális kül- és belpolitikai esemé­nyek iránti érdeklődés alaku­lása. Nos, a megye munkás- fiataljai, az idősebb dolgozók­kal közösen eddig hárommil­lió forintot, a legutóbbi tran­zisztor-akció keretében 500 ezer forintot juttatott a viet­nami népnek. Több ezer rész­vevője volt a görög nép sza­badságát követelő szolidari­tási gyűléseknek. A munkásfiatalok tovább­képzésüket korunk technikai követelményeihez igazítják. Ezt támasztják alá a külön kérdőíves felmérés adatai is, aminek során harminc üzem­ből 758 fiataltól érkeztek visz- sza a kitöltött kérdőívek. A megkérdezett szakmunkások 13 százalékának két, 4 száza­lékának három, 13 százaléká­nak pedig háromnál is több szakmája van. Az is tény azonban, hogy a nagy továbbtanulási kedv és az ennek során szerzett kép­zettség kamatoztatása sok el­lentmondást szül az üzemek jelenlegi technikai színvonala mellett. Számos technikumi végzettségű fiatal dolgozik szakmunkást és szakmunkás fiatal betanított munkást igénylő munkakörben. Ennek ellenére arra a kérdésre, hogy a jövőben tovább kívánnak-e tanulni, a jelenleg továbbta­nuló 28,5 százalék mellett igenlő választ adott a meg­kérdezettek 60 százaléka, ör­vendetes, hogy a munkásif­júság utánpótlását képező szakmunkástanulók között egy év alatt hétszázzal nőtt a KISZ-tagok száma. o És végül még egy adalék a kérdőíves felmérésről, amely általános etikai problémákat vet fel: arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb az életben való boldoguláshoz a választ adók 39 százaléka a kemény munkát jelölte meg, ezt 10 százalékkal rögtön a jó sze­rencse követte, a tudás mind­össze 0,8 százalékkal előzte meg a 9 százalékot kapott protekciót, a fennmaradó 32 százalék szerint pedig valami másra van szükség az élet­ben való boldoguláshoz. Félmillió ajtó Az Épületasztalos- és Fa­ipari Vállalat az ország la­kásépítési programjának megfeleljen jelentősen nö­veli a termelést. Egy mil­liárd forintot meghaladó értékű terméket gyártanak az Idén. Egyebeit között 500—550 ezer ajtót és 300 ezer ablakot készítenek. így ebben az évben összesen 58 500 lakásban használják fel a vállalat termékeit, amelyek kétharmadát köz­ve! lenül a magánerőből építkezők kapják A válla­lat lágymányosi üzeme az idén már 21 000 lakáshoz készít beépített szekrényt és konyhabútort, A jövő év végére befejeződik a gyáregység rekonstrukció­ja, így megháromszorozzák a beépített bútorok terme­lését és nemcsak az álla­mi építőiparnak, hanem közvetlenül a lakosságnak is szállítha nak ebbő] a ké­réséit termékből. A buda­pesti nemzetközi vásáron egyébként meg ekiníhe ik majd az érdeklődők a be­épített bútor legújabb tí­pusait. Három évre 173 fiatal utazhat az NDK-ba Szakmát tanulnak és négyszáz-ötszáz márkát keresnek Röviden: az a megtisztelte­tés éri megyénk 173 fiatalját, hogy szeptembertől kezdve három évig a Német Demok­ratikus Köztársaságban dol­gozhat. A Magyar Népköztársaság és az NDK közötti, a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztásból adódó kooperáció keretében az idén is lehető­ség nyílik arra, hogy a fiatal magyar dolgozók megismer­kedjenek az NDK üzemeivel, technikai, termelési módsze­reivel, azaz szakmai gyakor­latot szerezzenek, továbbké­pezzék magukat, s mindeze­ken felül megtanuljanak né­metül. Ezúttal egészen konk­réten, előre ismeretes, hol, mely üzemekben, az idén te­hát adott helyre jelentkezhet­Akik új fejezetet nyitottak a magyar mezőgazdaságban Húszéves © A nagyütemű lakásépítkezés ellenére komoly gond a lakás­kérdés. Furcsa, de tény, hogy a szövetkezeti lakásoknál ala­csonyabb a beszálló összeg, mint a KISZ-lakás építkezé­seknél, nem beszélve arról, hogy az erre hivatott szervek nem támogatják eléggé a KISZ-lakás építkezéseket. A kérdőíves felmérés tanú­sága szerint elgondolkoztató a munkásfiatalok fizetésének alakulása. Noha a megkérde­zettek 74 százaléka férfi és túlnyomó többségük (az ipari­tanulókat nem számítva) 24 év felett van, több, mint 50 százalékuk — Idesorolva a csaknem 14 százalékban meg­kérdezett műszaki értelmisé­gieket is — 1200 és 2000 fo­rint között keres, tehát elég­gé el van maradva a 2110 fo­rintos megyei átlagkeresettől. A pontosság kedvéért hozzá­tesszük: a 1200 forint alatt keresők számaránya nagyjá­ból megfelel a segéd- és be­tanított munkások arányának. Így nem lehet csodálkozni azon, , hogy a megkérdezett fiatalok 55 százalékának véle­ménye szerint bérezésük nem áll arányban végzett munká­jukkal. Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, aki egykor vál­lalkozik, hogy megírja Bara­nya termelőszövetkezeti moz­galmának történetét. S minél később fog hozzá, annál ne­hezebben tudja majd felku­tatni a múltat, melyet ijem őriznek írásos dokumentumok, s ami kevés volt, az is el­veszett. Csak az emlékezetre támaszkodhat. De a szemta­núk is már csaknem kizáró­lag nyugdíjasok, idős embe­rek, s az évek múlásával egyre többet felejtenek. Ma még azonban itt van­nak köztünk, s készséggel tollbamondják a történetet, amelyet ők kezdtek írni az első közös barázdával két év­tizeddel ezelőtt. A hőskor 1948. késő nyarán Lippón Bujdosó Benjamin ezeket írta jegyzőkönyvbe: „A mai napon alakult lippói Petőfi Tsz — amelynek elnökévé Mészáros Pált választotta meg a tag­ság — 16 család által beho­zott 120 hold földön kezdi meg működését. Igaerő: másfél lófogat”. Ennyi volt és nem több a beírni való vagyoni helyze­tükről. S ha megvolnának, hasonló vagyoni helyzetről árulkodnának az ugyanazok­ban a napokban alakult maj- si Táncsics Tsz, a valamivel korábban létrejött - dunaszek- csői Uj Élet, és a legelsőként alakult Resch — ma remény­mokráciáról szól, de a vak engedelmességet, a kaszárnya­szellemet, az embernek a bü­rokratikus gépezet fogaskere­kévé történő átalakítását gon­dolja; az imperialistaellenes harcról szónokol, de arra gon­dol, hogy az egész felszaba- dítási mozgalmat saját nagy­hatalmi céljainak rendelje alá.” A második világháború ide­jén „Mao az úgynevezett passzív kivárás taktikáját igyekezett ráerőltetni a párt­ra, s egyszerűen elutasította a Komintern 1941 őszén el­hangzott közvetlen kérését, hogy aktivizálják a Japán­ellenes harcot abból a célból, hogy ezzel csökkentsék a Szovjetunióra háruló nyo­mást”. „A kínai forradalom győ­zelmének okait elemezve fel­tétlenül figyelembe kell ven­ni a győzelmet lehetővé tevő külpolitikai feltételeket is — folytatja a Kommunyiszt. — Eltekintve fejlődésének bo­nyolult és ellenmondásös vol­tától,, a KKP mégis teljesíteni tudta a népi forradalom ve­zetőjének szerepét. Ez gzon kommunista százezrek tevé­kenységének az eredménye, akik az ország függetlensé­pusztai — cseléd-tsz alakuló jegyzőkönyvei is. Akkor még nem voltak gép­állomások, se tanácsok. A Nemzeti Bankhoz sem fordul­hattak hitelért. Egyetlen és igazi támaszuk a Kommunista Párt, mely kieszközli a leg­szükségesebb állami segítsé­get számukra, és a földmű­vesszövetkezetek annak elle­nére, hogy ezek Dunaszekcsőn is, Lippón is, Majson is csak­nem egy időben alakultak meg a tsz-ekkel. — Mégis Schmidt Imre nyugdíjas lip- pói alapító tag arra emléke­zik, hogy az első őszön két öreg Fordson traktort, meg hi­telben száz süldőt kaptak a földművesszövetkezettől, majd 1949-ben nyolc törzskönyvezett tehenet. Három fogatos vető­gépet kapcsoltak a traktor mögé, így vetettek, a süldő­ket meghizlalták, eladták, s első zárszámadáskor 28 fo­rintos munkaegységet osztot­tak. A kezdet tehát sikerült. 7 íz év után Nehéz, küzdelmes évek kö­vetkeznek, a zárszámadások évről évre deficitet mutattak, nőtt az adósság, nőttek a ter­hek. Közbejött 1956 is, ami­kor 230-ról 27-re csappant a tsz-ek száma a megyében. De a négy 1948-as tsz nem osz­lott fel. Sokan kiléptek, a föld is kisebb lett, de a négy tsz fennállt, és Reménypusz­tán, Majson, Dunaszekcsőn, Lippón az alapító tagok együtt ünnepelhették a 10 éves ju­bileumot. Az 1958-as zárszámadásról már hiteles adatokat őriznek a bankfiókok, tanácsi irattá­rak. Reménypuszta ebben az évben Pécs legjobb szövetke­zete, törzstehenészetével orszá­gos hírre tett szert. A négy közül Lippó a legnagyobb. Közös földje 1958 végén meg­haladja az ezer holdat, tag­létszáma a száz főt, tiszta va­gyona pedig a másfélmillió forintot. A munkaegység ér­téke ebben az évben 43 fo­rint volt. A majsi Táncsics ekkor 985 holdon gazdálkodik 110 tag­gal. Tiszta vagyona 2,2 mil­lió forint s az év végén több, mint egymillió forintot oszt ki tagjainak, a munkaegység ér­téke Majson 36 forint. A tag­ság itt is elégedetten ünne­pelhette a tíz éves évfordulót. Dunaszekcsőn az évek so­rán több tsz is alakult, az Uj Élet azonban valamennyinek a jogutóda. 1958-ban a négy közül a legkisebb volt 189 holdjával és a 37 taggal, tisz­ta vagyona mindössze 314 ezer forintot tett ki. De az évkönyv bejegyzése szerint könyvelése naprakész, mérleg­hiánya nincs, tagjainak év végi részesedése összesen 187 ezer forint, ősszárutermelése megközelíti rintot. a 100 ezer fo­És ma... A legutóbbi tíz év, tehát napjaink története ebben a kis tsz-ben hozta a talán mindközül a legtöbb változást. Az egy évtized előtt nem egé­szen 200 holdas tsz most — a szomszédos Bárral történő egyesülés után — 5438 hol­dat mondhat a magáénak. A négy első közül tehát ez lett a legnagyobb. Az 1968 februá­ri zárszámadás Dunaszekcsőn 36 millió forintos tiszta va­gyont említ, 18 millió forint a szövetkezeti bruttó jövede­lem, s ebből a tagoknak ré­szesedésként 9,3 millió forin­tot fizettek ki. A huszadik évébe lépett majsi Táncsics 1958 óta há­romezer holdas nagyüzem lett 14,5 millió forintos tiszta va­gyonnal. Tavalyi jövedelme meghaladta a nyolcmilliót, tagjainak részesedése 4,6 mil­lió forint. Területét tekintve Remény­puszta maradt a legkisebb s 2498 holdjával ma a kis tsz- ek közé tartozik. Tiszta va­gyonának az értéke azonban meghaladja a 15 millió forin­tot, tehát több, mint a nálá­nál nagyobb Majsé, s nyere­sége is 8,6 millió volt az el­múlt gazdasági évben. Tag­jai részesedése 3,5 millió fo­rintot tett ki. S a negyedik legöregebb szövetkezetünk, az augusztus 20-án jubiláló lippói — 1952- ben változtatott nevet — Bé­ke őre, ezekben a napokban kapta meg a Megyei Párt- bizottság emlékplakettjét a ju­bileumi versenyben elért me­gyei első helyezéséért. A maj- sival azonos nagyságú tsz, amely 1948 nyarán három vak lóval indult, azóta többszörö­sen milliomos szövetkezet lett. Tiszta vagyonuk értéke meg­haladja a 20 millió forintot. A tagok részesedése pedig több, mint nyolcmillió forint volt az elmúlt évben. 1955 óta minden évben nyereséggel zár, a tagok évi átlagos jö­vedelme tavaly elérte a 20 ezer forintot. Húsz évvel ezelőtt négy ter­melőszövetkezet működött Ba­ranya megyében, területük összesen nem tett ki kétezer holdat. Tíz esztendővel később, 1958-ban már, 39 ezer hold tartozott a közös gazdaságok­hoz, ma, 1968-ban 360 ezer holdon gazdálkodnak. Sok köztük az országos hírű tsz, vannak nagyobbak is, talán jobbak is ennél a négynél. Nekünk ezen az ünnepi év­fordulón most mégis ők a leg­kedvesebbek. Azok az alapí­tók, akik az első közös ba­rázdát hasították új fejezetet nyitva a magyar mezőgazda­ság történetében, amelynek címe: szocialista nagyüzem. — Kné — nek a fiatalok. A megye (Pénz nélkül) 90 fős keretszámot ka­pott, amelyből 40 a fiúk, 54 a lányok száma. A leisnigi fonógépgyárba összesen 40 fiú, nyolc szakmunkás és 32 szak­képzetlen fiatal jelentkezhet A szakmunkások: bádogosok, hegesztők, géplakatosok, míg az utóbbiak forgácsoló beta­nított munkások lesznek. A lányok egy 30 fős csoportját a Drezda melletti Seithen- nersdorfban helyezik el, ahol tűzőnői munkát látnak el, a másik 20 fős csoport jöven­dőbeli munkahelye pedig Burgstedtben egy textilgyár, ahol női konfekcióipari mun­kára tanítják be őket. Pécs városa 83 fős létszámkeretet kapott, ebből 20 a lány. A szakképzetlen női jelentkező­ket Mölkauban egy gépi adat- feldolgozó és irodagépgyárban présgépek kezelésére, gépék összeszerelésére tanítják be. A munkaszerződés három évi időtartamra szól. A kiuta­zás, valamint az évente egy­szeri hazautazás költségeit megtérítik. A fiatalokat cso­portosan foglalkoztatják, a igen figyelemre méltó mo­mentum, hogy egy-egy adott területről kiutazók az NDK- ban együtt, egy üzemben ma­radnak. A munkahét ötnapos és évente 15 nap alapszabad­ság jár, ezen kívül bizonyos esetekben, például az évi ren­des szabadság alkalmával, ha­zautazáskor szabadnap is jár. A társadalombiztosítás, a munkafeltétel és díjazás, 4 munkaruhák megvétele és a kedvezményes üzemi étkezte­tés lehetőségei azonosak a német dolgozókéval. A levo­nások utáni átlagos havi ke­resetek: lányoknál körülbelül 400—420 márka, férfi betaní­tott munkásoknál 500. szak­munkásoknál 500—550 már­ka. (Tájékoztatásul: egy már­ka körülbelül 4 forint.) A jö­vedelem bizonyos része haza­utalható. Az NDK-ba olyan vállala­tok, tsz-ek, állami gazdaságok fiatal dolgozói vagy valami­lyen iskolát végzett tanulók jelentkezhetnek, amely válla­latok vagy iskolák az illeté­kes megyei tanács munkaügyi osztályától jelentkezési keret­számot kaptak és Baranya vagy Pécs területén van a? állandó lakóhelyük. Egyes esetekben — meghatározott feltételek mellett — egyéni jelentkezéseket is elfogadnak. Kik jelentkezhetnek? Akik betöltötték vagy a kiutazás időpontjáig betöltik a 18. élet­évüket; munkájuk, tanulmá­nyi eredményük, erkölcsi és politikai magatartásuk alap­ján javasolhatók: nőtlenék, hajadonok vagy család eltar­tására nem kötelezettek; vál­lalják az ideiglenes foglalkoz­tatás feltételeit; egészségileg alkalmasak; a szükséges szak­mai képzettséggel rendelkez­nek (a szakképzett munka­körre jelentkezők!), valamely szakmai, közép- vagy felsőfo­kú iskolának nem hallgatói és végezetül azok, akik hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, de a katonai szolgálatra alkalmat­lanok, illetve a sorköteles fia­talok közül csak az 1949-ben és az 1950-ben születettek (az elektroműszerész és a rokon­szakmáknál csak az 1950-ben született fiatalok). A jelentkezési határidő Jú­nius 29. Érdeklődni, illetve jelentkezni lehet a járási ta­nácsok munkaügyi szakigaz­gatási szervénél, a jelentke­zést meghirdető vállalat vagy iskola igazgatójánál, valamint a járási KISZ-bizottságokon. A csóportok szeptember 12. és október 31-e közötti idő­szakban, több csoportban utaznak az NDK-ba. A három év leteltével a végleges haza­térés után a munkaügyi szer­vek általában biztosítják a hazai munkábaállítást, termé­szetesen a helyi viszonyok­nak, lehetőségeknek megfele­lően, elsősorban a volt mun­kahelyükön, illetve a lakóhe­lyükhöz közeleső más válla­latoknál * » [ géért és szocialista jövőjéért I harcoltak.” „A Kínai Népköztársaság megalakulását követő első években Mao Ce-tung és cso­portja a nemzetközi szocia­lizmus tapasztalataira támasz­kodott — írja az újság. — De már abban az időben is — mint ez a legutóbbi esemé­nyekből ma már nyilvánvaló — Mao-t és híveit mindenek­előtt nacionalista elképzelések vezették. A szocialista úton, a Szovjetunióval és a többi testvéri állammal szövetség­ben elért hatalmas haladást hegemonisztikus elképzelések megvalósítására kívánták fel­használni.” „A partizán háború idősza­kában szerzett politikai ta­pasztalatok abszolutizálása és dogmatikus alkalmazása a szocialista építés időszakában, katasztrofális következmé­nyekkel járt E következmé­nyek hatására a KKP veze­tősége 1961. januárjában kénytelen volt eltérni az ad­dig alkalmazott módszerektől és realisztikusabb politikai | irányvonalat követni. Az új j politikai irányvonal bevezető- j sériek egyik következménye az volt, hogy bizonyos mérték- I ben élénkültek az ország éle- j tének demokratizálását köve- | 1 telő erők. A pártban és a néj előtt hanyatlani kezdett Mat Ce-tung tekintélye és a té­vedhetetlenségébe vetett hit Minderre a válasz azonban i párt és az állami demokrácú további csökkentése, a társa­dalom katonai jellegű átszer­vezése, a hadsereg szerepénei növelése, a nacionalista szen­vedélyek felgyújtása és Mac kultuszának még további fo­kozása volt.” ' Ezzel egyidejűleg — han­goztatja a Kummunyiszt — Mao Ce-tung csoportja poli­tikai tevékenységének köz­pontját a nemzetközi szín­térre helyezte át: nyílt rágal­mazó kampányt indított a szocialista országok és a kom­munista pártok ellen és kato­nai provokációkat kezdemé­nyezett a nemzetközi helyzet kiélezése céljából. E cseleke­deteinek célja teljesen vilá­gos: egyrészt el kívánják te­relni a párt és a nép figyel­mét a belső problémákról, az elégedetlenség hullámát kife­lé akarják terelni, a naciona- j lista pszichózis és a háborús j hisztéria hangulatát kívánják kelteni; másrészről — más eszközökkel továbbra is ugyan- ' azoknak a hegemonisztikus el- I képzeléseknek a megvalósítá- | sára törekszenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom