Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
7968. május 7. Dunantmi napio 3 Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia Idei — Immár 128. — évi közgyűlése. A közgyűlést Busznyák István nyitotta meg, majd Erdey-Grúz Tibor terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Az elmúlt esztendőben a tudományos élet irányításában bekövetkezett változásokkal foglalkozva a beszámoló rámutatott: — A tudományos élet számára már eddig is kedvező hatásúnak bizonyult az az intézkedés, amely a kormány egyik elnökhelyettesének fő feladatává tette a kutatás és fejlesztés valamennyi ágának kormányszinten történő gondozását. — Céltudatos politikával kell elősegíteni, hogy a tudomány kedvező hatása a társadalmi haladásra minél gyorsabban és hatékonyabban érvényesüljön — hangsúlyozta a beszámoló. — Ezért az alapkutatások főirányait is úgy kell kijelölni, hogy azok elsősorban a termelés és az egyéb társadalmi gyakorlat céltudatos fejlesztését mozdítsák elő. A természettudományokban elsősorban olyan problémaköröket kutassanak, amelyek előreláthatólag a legtöbb segítséget nyújtják az ipari és a mező- gazdasági termelés előirányzott fejlesztéséhez. — Az alapkutatások tematikáját az eddiginél nagyobb mértékben kell egyeztetni a gyakorlat időszerű igényeivel és az erők nagy részét olyan alapkutatási problémák megoldására kell fordítani, ahol előreláthatólag leginkább támaszt majd igényeket a gyakorlat. — Ilyen megfontolások alapján határozta el az elnökség, hogy a jövőben kiemelt kutatási területként fejleszti a biológiai tudományokat és ezeknek különösen néhány területét Megkezdődött a szegedi biológiai kutatótelep építkezése. Ez az új tudományos központ nagy szerepet kap majd a hazai biológiai kutatás fejlődésében. — A tudomány fejlődésének mindinkább gyorsuló üteme, az új kutatási módszerek és műszerek, a gyakorlat gyorsan változó igényei szükségessé és időszerűvé teszik a kutató inFET,HÍVJUK as állami vállalatok, gazdaságok és tsz-ek figyelmét arra, hogy személy és teher gk. nagyjavítását, DL az. revízióját, motorok felújítását, főtengely csiszolását, csapágyak vonalba fúrását, csapágyazását, Illesztését rövid határidőre vállaljuk. Pécsi Fémipari Vállalat autójavító részlege, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. tézetek szervezeti felépítésének felülvizsgálatát — állapította meg a továbbiakban a szónok. — Szakítani kell a jelenlegi merevséggel, nagyobb teret kell engedni egy-egy időszerű problémakör megoldására alkalmas kutatókollektívák, tematikai kutatócsoportok létrehozásának. Jelentőségének megfelelően foglalkozott az elnökség beszámolója a tudományos utánpótlás, a tudósképzés problémáival, hangsúlyozta: — A tudományos utánpótlás nevelése, tudományos iskolák kialakítása az akadémiai intézeteknek is egyik legfontosabb hivatása. Bármilyen nagy a technikai fejlődés, az egyre tökéletesedő műszerek, a fokozódó automatizálás korában is az alkotó emberen, a kutatón múlik a tudomány fejlesztése. Tudományunk jövője és ennek révén társadalmi haladásunk töretlensége nagymértékben függ attól, hogy képesek vagyunk-e olyan kutatógárdát nevelni, amely meg tud felelni a tudomány munkásaitól megkívánt szakmai, politikai és társadalmi követelményeknek. Akadémiánk egyik legfőbb feladata, hogy minél több munkatársban kifejlessze a szocialista tudós hivatástudatát. — A tudományos utánpótlás bázisai kétségtelenül a kutatóhelyek. Az utánpótlás nevelését, a tudósképzést azonban jobban össze kell hangolni a tervekkel és a kutató munkával. A fiatalokat segíteni kell abban, hogy képességeiknek legmegfelelőbb munkaterületen dolgozhassanak. A feladatokról szólva a beszámoló hangoztatta: nagy szerep és felelősség hárul az Akadémiára a távlati tudományos kutatási terv előkészítésében. Az Akadémiának kritikái elemzés alá kell vonnia a jelenlegi kutatási terv rendszerét és ki kell dolgoznia a jövő évben érvénybe lépő új rendszert. E munkában sok segítséget nyújthat az egyes intézetekben bevezetett hároméves tervezési rendszer. Ez a kísérlet főbb vonásaiban bevált. Fokozni kell az alapkutatások koncentrálását olyan tudományterületekre, amelyek a következő évtizedben leginkább elősegíthetik a gyakorlati termelést. Bánvagépészfíoníereneia Harkányban Háromnapos bányagépész konferencia színhelye lesz a harkányi bányászüdülő. A Mecseki Szénbányáit által rendezendő országos konferencia május 8-án 14 órakor kezdődik Banhmann Mátyásnak, a Me^eki Szénbányák óhelye’ «esőnek megnyitó szavaival. Ezt követően Pozsgai Károly igazgatóhelvettes. főmérnök tar» előadást „A gépésze^ helyzete és jövőbeni feladata a bányászatban” címmel. Az előadáshoz hozzászól Hegedűs József villamosmérnök. az DBF gépészeti ősz ályveze- tőie. Május 9-én, csütörtökön az aknaszállttó fr^nekrő’ és azok korszerű villamos haj- tásairó’ tartanak előadásokat Ekkor keTül sor Er’eh Volkere villamosmérnök, műszaki leazga^ó előadására az NDK-ban gyártott ak- n&szállító g«pek villlamos megbánásáról. A bányagéoész konferencia harmadik napián a bányászatban haszná’atos berendezések műszaki ellenőrzéséről szó'ó előadások hangzanak el a hazai szénbányák gépészen és villamos szakembereit képviselő nyolcvan résztvevő előtt. Tessék parancsolni! Tessék választani! Színes forgatag; a vásáron így mondják: „Színes vásári forgatag...” Valóban f o- r o g is — már ami ezt a tülekedő, jókedvű, örökké mozgó tömeget illeti — és s z í- n e s is, főként a harsogó színekben pompázó falvédők, művirágok, ágypárnák sokasága. A középkorú, gömböly- ded asszonyság szinte azonosult szelíd tekintetű, hímzett galambjaival, amelyek ékesítik a rózsaszínű selyemmel és fehér fátyolszerű micsodával behúzott párnákat. Potom 200 —300 forint, amelyiknek meg szív alakja van, az drágább, 450 forint az ára. Nyilvánvaló, hogy itt már a „formatervezői” munkát is meg kell fizetni. — ön varrja, hímezi ezeket a párnákat? — Nem. Én csak árusítom, megbízásból — feleli, kevésbé szelíden, Inkább gyanakodva és megbízója nevét is eltitkolja. A falusi kendős asszony — aki már jól benne van a kodban — lányát húzza ide kezénél fogva a sátorhoz és a szívalakúra mutat: — Ez jól fest a heverődön majd. .. Szó nélkül fizeti a 450 forintot, lastex-nadrágos lánya pedig ajkát biggyesztve csavargatja táskarádiója gombjait. Nem szól bele az üzletbe, ráhagy mindent a mamára, de NEVEZETES BALLAGÁS Nevezetes ballagás Tolt szombaton, május 4-én a Lcöwey Gimnáziumban. Díszbe öltözött az iskola, de ezúttal először csak egyetlen osztályt búcsúztatták, a női szabó szakközépiskola IV. a. osztályát. Az iskolán kívül 26 tagú jugoszláv delegáció búcsúztatta a lányokat. Eszékről Jöttek a Szlavónia Ruhagyár dolgozói, Franyo Bogdán igazgató vezetésével. Már egy hete a IV. a. osztály szívesen látott vendégei, május elsején is együtt vonultak fel a tanulókkal. Tavaly nyáron a IV. a. osztály Eszéken, a Szlavónia-gyárban töltötte a négyhetes gyakorlatot. Ott alakult ki ez a szoros kapcsolat. A lányok becsületesen végzett munkájukkal jó hírnevet szereztek a szakközépiskolának. Kilenc órakor kezdődött a ballagás. A félhomályos folyosókon nehéz virágillat és ünneplőbe öltözött emberek, az erTiG^e en énekszó: a harmadikosok szerenádodnak. A dísz teremben rendezett ünnepélyen búcsúzik a lányoktól az igazgató és a harmadik osztály, aztán a jugoszláv delegáció ifjúsági vezetője áll a mikrofon elé. Meleg szavakkal búcsúznak a lányoktól, megköszönik a jó munkájukat. Végezetül a IV. a. osztály képviselője mond köszönetét. Nehéz a búcsú olyan helytől, ahol a legszebb éveket töltötték. A négy év folyamán megszerezték az általános tudást, amire egy 18 éves embernek szüksége van, és nemcsak egyszerű érettségi oklevelet kapnak, hanem szakmai érettségit is, amire nyugodtan alapozhatják a jövőjüket. Most elbúcsúzott a IV. &•• de a stafétát átadja a következő osztálynak, «mert mint a gyár igazgatója mondotta, minden nyáron szívesen várják a lányokat és lehetőséget adnak, hogy a modern és jól felszerelt gyárban kellő módon gyarapíthassák szaktudásukat a tanulók. hogy ezt az „öreganyám” párnáját soha nem helyezi modern vonalú heverőjére, az biztos. Látok itt habszivacsból készült virágokat is, amelyeknek szára egyben fényképtartó. Az üveglap között ripacsosan festett ifjú hajadon és festett szájú legény. Szivacsvirág-erdő az asztalon, más portéka itt nincs Is. Ládán ül az öregúr fekete mellényben, poros, fekete zakóban, fekete kalapban lehorgasztott fővel. — Mennyiért adja? — kérdem. Alszik. Szuszog és alszik. A sátrak némelyikén —- táblák, rajta nevek: T. Lajosné, Pécs... stb. Vagy: BenczeGé- záné, Pécs ... stb. Az egyikben férfiak tevékenykednek. Egyik ül, „Tesék parancsolni! Tessék választani!” A másik, a sátor előtt, napfénynél lebegteti meg a falvédőt. Mindegy, hogy melyiket, sok választék nincs, talán négy-öt féle, de legalább egy teherautóra való. És mit ábrázolnak a falvédők? Nehéz lenne elmondani, mert a haragoszöld, élénkpiros, rózsaszín és sárga színekből „megkomponált remekművek” témája összefüggéstelen. Például: a háttérben a park közepén „görög” homlokzatú, oszlopos épület, aztán szökőkutak levegőbe felugráló aranyhalakkal, az előtérben pedig lárva-arcú hölgyek kör- be-karikában táncolnak, földig érő fehér tógában és ott, ni csak, a fa mögött igazi magyar huszár ül a lovon, pödört bajusszal, sunyin leselkedve. Ez a téma. — Tetszik? — Hogyne. Ki festette vagy nyomta vagy szőtte? — bizonytalankodom. A vásározó vállát vonja és beszól a sátorba társának: — Ki csinálja ezeket a francokat? — Nem tudom. Pesti pasas. Valami Tömő! Mindenkinek ő gyártja. Sehol egyetlen sátorban el nem árulják a „műremekek” alkotóját. Üzlet-üzlet. A személykocsik persze Itt szerénykednek a sátrak mögött, valóban van ebben üzlet, és bizonyára a „művész” sem jár gyalog, aki szériában ömleszti e rongyokat. — Önöknek tetszik? összenevetnek, véleményüket két kurta szóval kifejezik, amit persze leírnom nem lehet. — De hát tudja, hogy van ez! — folytatja az egyik. — Ha megveszik, hadd vigyék! Szájához emeli a sörösüveget, meghúzza, kipillant az út közepén csipegető verebekre: — Szóval, amíg ló lesz, veréb is lesz ... Ennek a kiskereskedőnek kicsit igaza is van. Az ízlésnevelést nem itt kell elkezdeni. Van ezernyi más módja is, többek között az, hogy a giccsgyártó kontárok műtermében kellene egyszer körülnézni. Tudom azt, hogy a képző- és iparművészeti alkotások, nagyon szigorú zsűri rostáján át kerülhetnek csak a vásárló elé. És ki szűri a giccsőrök pocsék falvédőit? Senki. Csoda-e, ha még mindig akad veréb? Rab Ferenc fi ®€RnüÖ 6LŐTT A CSODALATOS VARGANE A klasszikus művek megfilmesítésének ellenzői általában az új művek háttérbe szorítását szokták emlegetni, a védelmezők pedig főérvként azt mondják: klasszikus művekben az ember sohasem csalódhat, a klasz- szikus mű mindig képes az újdonság varázslatára, és egy-egy rendezői felfogás a mű addig rejtett oldalait tárhatja fel. Ez utóbbi, ha nem is volt egészen érvényes a televízió adaptációjára, de kétségtelen: Garcia Lorca e korai művével kultúráltan, modern műfajkezeléssel, jó ritmusban ismertette meg a nézőt. Az örök konfliktusok egyike elevenedik meg Lorca műfajilag is színes vígjátékában, és nem utolsó sorban a rendező Kende Márta ke- zemunkájának az eredménye, hogy az eredeti mű szerint a szerelmi konfliktusnak valami kellemes, csöppet sem fárasztó bájt tudott kölcsönözni, a másik konfliktusnak pedig — a szép vargáné és a közvélemény között — bizonyos értelemben társadalmi színezetet is adott. Meg kell még említeni a rendezés szempontjából azt is, hogy kellő arányban és jól tájékozódva mozgott a valóság és a bábszerűség elemei között. S meg kell említeni természetesen a szertelenül szerelmes vargáné kitűnő alakítójának a nevét, Dómján Edit, és a bánatosan férfias, de végül is bölcsen ravasz varga, Koltay János ugyancsak kitűnő játékát. Legvégül pedig — bár ez már nem tartozik szorosan a tv-játékhoz — meg kell említeni egy műsorszerkesztési következetlenséget: a korhatár nélküli János vitézt (amelyet ünnep előestéje lévén a nagyobb iskolásgyerekek megnézhettek volna) a 14 éven felülieknek szánt A csodálatos vargáné után tűzték műsorra. Vajon mi erre a magyarázat? PLUSZ EGY Fö Az ünnepi műsoroktól túlságosan el nem kényeztetett néző kellemes meglepetéssel fogadta — egyrészt egy sok lehetőséget rejtő szórakoztató műsor folytatását, másrészt azt, hogy ez az összeállítás, mindent egybevéve is jobban sikerült, mint a tavalyi első. Az első három rész ugyan még nem nagyon kápráztatta «• a nézőt, a jelenetek kissé savanykás szellemesség# közt volt alkalom arra gondolni, hogy a néző e műsorban nem már játszott (és látott) szerepismétléseket akar látni, hanem valami egyedit, valami kedves titkot akar felfedezni, valami ismételhetetlent. A műsor további kétharmada viszont egyre inkább betöltötte ezt a különleges igényt, az utolsó három részlet pedig már az volt, ami e műsorformában lehetséges. Különösen Lórán Lenke és Kozák László szellemes jelenete, az énekesnőként ügyesen „debütált” Poór Klári és fivére, valamint a kacagtató , mozzanatokban (s egy kis igazságban) bővelkedő Kazal-jelenet igazolta: a Plusz egy fő kitűnő sorozatnak ígérkezik, jövője beláthatat- lanul népszerű. A magunk részéről reméljük is, hogy a következő Plusz egy fő (amire talán nem kell egy újabb évet várni) további minőségi plusszal fogja meglepni a nézőt. TÜRELMETLEN SZERETŐK Több mint tíz éve már, hogy a fővárosi hirdetőoszlopokon megjelent a Türelmetlen szeretők színházi plakátja. A tv-változat bizonyította, hogy Illés Endre drámája szilárdan állja az idő támadásait, mert témaköre a korunkban tapasztalható fájdalmas társadalmi témák egyike, és mert a dráma maga: mű. A drámai mozgatóerő az a fájdalmas türelmetlenség, amely oly gyakran feldarabolja a legjobban induló szerelmeket, házasságokat is, az az értetlenség, amelyet az emberek rendszerint utólag megbánni szoktak, és nem a veszélyt időben megérezni. Illés Endre tv-játéka magas érzelmi szinten, változatos írói eszközökkel és különböző oldalról ábrázolta e fura érzelmi négyszöget, amelyben négy ismerősre bukkant a néző: élettel, árnyalatokkal, valósággal teli alakokra. S négy kitűnő színész váltotta színpadi valósággá az írói-rendezői elképzelést, s köztük is legjobban az álmok és valóság között reménytelenül hányódó Töröcsik Mari, és a szerető szerepében Polónyi Gyöngyi, akit rég láttunk ilyen jól, a szereppel tökéletes egyetértésben játszani. ÍT) 1 „Park“ kertmozi megnyílt! Előadások kezdete este fél 8 órakor. Rossz idő esetén az előadás a teremben. 7, 8-án: Vörös rózsák Angelikának Színes olasz—francia—spanyol kalandfilm. k
