Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
IMS. május 5. DUTUintmi napto 3 A Statisztikai Hivatal jelenti (Folytatás az 1. oldalról) az, hogy az összes építési igény 3 százalékát kapacitás hiányában vissza kellett utasítani. Több árut adott a mezőgazdaság A mezőgazdaság a negyedév folyamán több áru értékesítésével biztosította a lakosság ellátását, vágómarhából 9 százalékkal, vágósertésből 64 százalékkal, vágóbaromfiból 31 százalékkal, tejből 2 százalékkal, tojásból 18 százalékkal többet vásároltak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában. (Vágósertésből a múlt év I. negyedévében nagyon alacsony volt a felvásárolt mennyiség.) A márciusi állatösszeírás adatai az állat- állomány további fejlődését jelzik, sertésből 8,9 százalékkal, szarvasmarhából 0,6 százalékkal nőtt az állatállomány. A kora tavasza száraz időjárás elősegítette a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését, ugyanakkor szükségessé tette az amúgy is szűkös vízkészlettel való takarékos gazdálkodást. A munkák végzése hozzávetőlegesen az évszaknak megfelelően alakul, a kukorica-vetőgépek hiánya azonban valamelyest késlelteti a kukoricavetést. A nagyüzemi gazdaságokban viszont gondot okoz a kalászosok vegyszeres gyomirtásának időben történő elvégzése. Április első felében a gyümölcsösök és a szőlő egy részét fagykár érte. A gyümölcsösökben főleg az őszi barackot, a szőlőkben pedig a korán érő fajtákat érte ki- sebb-nagyobb károsodás. Nőtt a lakosság jövedelme A lakosság foglalkoztatottságának javulását jelzi, hogy az iparban 4,3, az építőiparban 4,5 százalékkal több főt foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezeti tagok száma is 882 fővel, közel 2 százalékkal nőtt a negyedév folyamán. A munkaerőgazdálkodás terén még nem mutatkozott meg az új gazdaságirányitó rendszer hatása, sem a vállalatok, sem a dolgozók nem éltek a szabadabb mozgás lehetőségével. Az elbocsátások, a munkából való kilépések aránya megközelítően annyi, mint a múlt év első negyedévében volt. Továbbra is munkaerőhiány mutatkozik számos ipari szakmában és segédmunkásokban — problémát okoz a mind nagyobb számban munkát kereső nők elhelyezése. Ugyancsak nagyobb gondot okoz ez évben az iskolából kikerülő fiatalok elhelyezése. Ez évben 1200 fővel többen végzik el az iskolák és szakmunkás- képző intézetek utolsó évfolyamait, mint egy évvel korábban. Előzetes felmérések szerint a most végzős tanulók mintegy negyedrésze kíván továbbtanulni és mintegy 7 százalékának az elhelyezése, munkába állítása problematikus. A lakosság anyagi helyzete általában kedvezően alakult. A január 1-ével életbe lépett árváltozások a vártnál kevesebb és kisebb mérvű áremelést jelentettek. Az áremeléseket az árcsökkentések kiegyensúlyozták. A negyedév folyamán bekövetkezett árváltozások is kismérvúek voltak, a lakosság ellátását biztosító élelmiszerfogyasztási árindexek csökkenést mutatnak az előző év azonos időszakához mérten. A munkás-alkalmazottak élelmiszerfogyasztói árindexe januárban 97,4, februárban 96,5, márciusban 97,9 százalék volt. Ezen belül nagyobb csökkenést mutatnak az idényáras cikkek árindexei, melyek a piaci cikkek, a szövetkezeti zöldség-gyümölcs szakboltok, valamint a baromfi ipar együttes árváltozását mutatják. Itt az árindex a negyedév három hónapjában 91,6 százalék, 89,5 százalék, 85,5 százalék volt, ami elsősorban a gyümölcs- és baromfi árak csökkenésének hatását mutatja. A banki kifizetések szerint a lakosság pénzjövedelme 7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Minthogy az átlagkeresetek a negyedév folyamán lényegesen nem változtak, a nagyobb | pénzbevétel a foglalkoztatottság növeléséből, a múlt évinél nagyobb nyereségrészesedésből adódik, valamint abból, hogy a parasztság a fel- vásárlási árak emelése következtében is jelentősebb bevételhez jutott. 530 új lakás A lakosság áruellátása kielégítő volt és a kiskereskedelmi áruforgalom mennyisége mintegy 5—6 százalékkal növekedett az egy év előttihez mérten. Míg élelmiszerekből és vegyesiparcikkekből nőtt a forgalom, a lakosság jóval kevesebbet vásárolt ruházati cikkekből. Az élénkebb bolti élelmiszerforgalom a tejtermékek megnövekedett keresletének, a jobb húsellátásnak és a helyi árualapok jobb kihasználásának következménye. Vegyesiparcikkekre 6 százalékkal többet költött a lakosság a negyedév folyamán. Az ellátás nem volt folyamatos egyes elektromos háztartási készülékekből, háztartási vegyiárukból, hengerelt és húzott vasárukból. Nem változott azoknak a kultúrcikkeknek a kereslete, ahol árdrágulás történt. Továbbra is nagy volt az érdeklődés a bútorok iránt és itt az igényeket nem tudták kielégíteni. Bár az átlagkeresetek nem növekedtek és a kereskedelmi áruforgalom növekedett, a lakosságnál megtakarítás is mutatkozott, sőt a takarékbetét- képződés nagyobb volt, mint a múlt év első negyedében. A takarékbetétállomány 10 százalékkal nagyobb volt a negyedév végén az egy év előttinél. Ugyanakkor a lakosság 10 százalékkal kevesebb hitelt igényelt, az építkezésekkel kapcsolatos hiteligények a megváltozott feltételek következtében közel felére csökkentek. A negyedév folyamán 11 százalékkal több utast szállítottak az autóbuszok, a gépkocsin történő teherszállítás azonban nem növekedett. A negyedév folyamán 530 új lakást vettek használatba Baranya megyében és Pécsett, 165 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Míg a televízió előfizetők száma 12,5 százalékkal nőtt egy év alatt, a rádióelőfizetők száma vezetékes hálózat megszüntetése következtében közel kétezerrel csökkent. A mozielőadásokat 854 ezren látogatták a negyedév folyamán, 8,8 százalékkal kevesebben, mint 1967. első negyedében. Az egészségügyi helyzet kevésbé volt kielégítő, mert a táppénzen töltött napok száma 16 százalékkal növekedett, viszont az üzemi balesetek száma 3,8 százalékkal csökkent. BNV E héten a munkások újabb százai kapcsolódtak be a vásárváros építkezéseibe, s a BNV-n dolgozók száma a hét végén elérte a 4500-at. Több szakembercsoport érkezett külföldről is, megkezdődött a munka az angol, az ausztráliai s a jugoszláv, a lengyel és a koreai pavilonban. A szíriai kiállítók részére új, ideiglenes pavilont állítanak fel, a 27-es pavilonban pedig megkezdődött a Siemens-cég nagyméretű automata számológépének a szerelése. A hollandok gépbemutatójuk előtt egy kisebb pavilont emelnek, ebben tárgyaló- fülkéket helyeznek el. A szovjet pavilonban már számos gépet összeszereltek, a hét végén megkezdték a pavilon körüli betonalap építését és azokon a különböző nagyberendezések felállítását, amelyek közül kiemelkedik egy nyolc méter magas vegyianyag-táro- lótartály. Vasárnap sem tartanak pihenőnapot a vásárváros építői. A számítások szerint ezen a napon mintegy 3500-an dolgoznak majd. Meddig (erjed a vállalat működési köre? Mikor felelős a balesetért a sérült dolgozó? A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának állásfoglalása Az első hónapok tapasztalatai Több gépei kell vásárolni Keresettek a füstszűrös cigaretták — Naponta hatmilliót készítenek Pécsett —• A mostani gépparkkal a termelést már nem lehet növelni Feltételezhető, hogy egy üzem — amely végülis egyféle terméket állít elő — köny- nyebben találja meg helyét az új gazdaságirányítási rendszerben, hiszen termelési profilja viszonylag egyszerűbb és áttekinthetőbb. Alapjában véve ez igaz is, azonban a kezdeti nehézségeket — főként ilyen rövid négy-öt hónapos távon — megkerülni itt sem lehet. Hiszen a reform nyújtotta lehetőségek, jogok és kezdeményezések még eléggé kötődnek a korábbi gazdasági mechanizmushoz, és az ebből származó gondoktól egyelőre egyetlen iparág sem mentesülhet. Emiatt nem könnyű a helyzete a Pécsi Dohánygyárnak sem. Irimi Sándor igazgató elmondja, hogy a pécsi üzem — a többi dohánygyárakkal együtt — korábban is az élelmiszeripari tárcához tartozott, és ezen belül a dohányipar az első tizenöt esztendő alatt alig fejlődött valamit. A hatvanas évek elejétől kezdődően aztán lehetővé vált bizonyos fokú fejlesztés, de többnyire saját erőből. Az előkészítést végző gépparkot fejlesztették Pécsett is, és amikor a dohánygyár rátért a filteres cigaretták gyártására, ezt megelőzte az alapműveleteket végző új, kényes és meglehetősen drága gépek beállítása. — A fogyasztói igény azonban nemcsak hogy állandó növekedésben van, hanem a filteres cigaretták irányába terelődött. Ez különben nagyon helyes, hiszen a dohányipar célja az volt és az ma is, hogy az egészségre kevésbé ártalmas füstszűrös cigaretták előállítását a legmesz- szebbmenőkig fokozza. — A kommersz rovására? cigaretták Kiállítás Bolyban Szerszámok, makettek, modellek Vasárnap délelőtt 10 órakor nyitják meg a bólyi Mező- gazdasági Gépszerelő Szakközépiskola tanulói által készített makettok és szemléltető eszközök kiállítását, ötven nagyobb méretű mezőgazdasági gépmodellt és mintegy nyolcvan szerszámot és szemléltető eszközt helyeztek el a kiállítóte- ■Bbcn. — Nem, mert még mindig jelentős tömeg hódol a Kossuth, Munkás, Terv cigarettáknak és mi gyártunk Pécsett is annyit, hogy szabad kapacitásunk van. A filteres cigarettánál azonban más a helyzet. Naponta 6 millió füstszűröst gyártunk, de annyira nagy a kereslet, hogy szerintem legalább 25 százalékkal kellene növelnünk napi termelésünket, hogy az igényeket kielégíthessük. — Mi ennek az akadálya? — Elöljáróban elmondom, hogy a Dohányipari Vállalat valamennyi gyáregysége meghatározta az éves feladatokat. Az iparág — a beszerzett piaci információk ismeretében — növelte a mennyiségi tervet. Ez a mi esetünkben tíz százalékkal több, mint amennyit a nettó termelési időben elvégezhetünk. Három műszakban dolgozunk, de ebből le kell számítanunk a gépek rendszeres és folyamatos ellenőrzését, karbantartását, magát a gépápolási időt is, hogy megkapjuk az úgynevezett tiszta, vagy nettó termelési időt. Nos, más megoldás nem volt, mint hogy egy gondosan kidolgozott munkaszervezéssel lerövidítettük a TMK- munkát és ezzel növelhettük a nettó termelési időt. Szép eredményt értünk el, hiszen nemcsak az előbb említett 10 százalékot termeltük meg, hanem az első negyedévben még 32 millió filteres cigarettával többet is gyártottunk. — A karbantartási idő lerövidítése viszont korlátozott. Nem tartanak-e attól, hogy emiatt gyakoribbá válik az üzemzavar? — Ezt számításba vettük. Ezért június második felében körülbelül két hétre leállunk, elvégezzük a nagyjavítást, és ezzel megelőzzük az esetleges későbbi, komolyabb üzemzavarokat. De ezzel még nem oldjuk meg legfőbb problémánkat, azt, hogy miképpen tudnánk jelentősebb mértékben megnövelni a filteres cigaretták gyártását? Ugyanis a karbantartási időt tovább csökkenteni egyetlen perccel sem lehet már és bár mondom — értünk el bizonyos többlettermelést, — az igényeket egyszerűen nem tudjuk „utolérni”. Pedig a dohányiparban a főszezon a III. negyedév — ezt hosszú évek tapasztalata bizonyítja. Ugyanis ebben a nyaralási, szabadságolási időszakban az emberek többet szórakoznak, többet dohányoznak, „megnyúlnak” a napok, megint csak több cigarettát szívnak, arról nem is beszélve, hogy a külföldiek mennyi filteres cigarettát vásárolnak. De mondom, ez a főszezonra vonatkozik, pedig már most is akadozik a filteres cigaretta-ellátás. — A kapacitásnövelésnek tehát mi lenne a módja? — Egyetlen szóval megmondom: gépi beruházás. Csak ez nem olyan egyszerű. Köztudomású, hogy az import- tevékenységet erősen korlátozza az állam, ez, mondjuk rendben is lenne. Tudomásom van arról is, hogy az iparág ebben az esztendőben importálhat néhány, — alapműveletet végző — gépet. De a szükséges hitel-nyitás késik. Azt hiszem, itt a probléma gyökere. Ha az iparág megkapná az igényelt gépeket, úgy, hogy a főszezonra üzembehelyezhetné, akkor a megnövelt kapacitás megközelíthetné az igényeket. De addig nem. Én tisztában vagyok a megszigorított beruházási politika jelentőségével, de mégis azt mondom, hogy a dohányipar — amelynek azelőtt is eléggé szűkmarkúan adták a pénzt — ma többet érdemelne. Mert lehetőségeink végesek. Hiszen gépparkunkból kicsikartunk mindent, amit csak lehetett és most már csak gépi beruházások révén tudjuk a jövőben fedezni a piac igényeit. Hozzáteszem ehhez azt, hogy a fogyasztói igény — egyáltalán nem túlzott, vagyis nem a dohányzók számának növekedéséről van szó, hanem csupán ízlés-változásról. A kommersz-cigaret- ták iránti kereslet lassan csökken a filteresek javára. A füstszűrös cigaretták gyártásához viszont más gépi berendezés szükséges. Ehhez pedig pénz kell. Rab Ferenc Négyszázezer hallgató a pártoktatás tanfolyamain Befejezéshez közeledik a tanév a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen és a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Középfokú Iskolán is, ahol több mint 53 ezren hallgatták az előadásokat. A legnépesebb az idén is az egye em hároméves általános tagozata volt. A pártoktatás egyéb, szerveze t formáiban az elmúlt év októberében hangzottak el az első előadások, amelyeket csaknem 400 ezren hallgattak. A változatos tematikájú tanfolyamok résztvevőinek számát egyébként az elmúlt hónapok során még növelték a köte’len formában tanulók a különböző előadássorozatok spontán érdeklődői. A hamarosan véget érő pártoktatási évad statisztikájából kitűnik, hogy az oktatásban részt vevők között megnőtt a párttagok száma. Az arányeltolódás oka, hogy a pártonkívüliek zömét a szakszervezetek von'ák be tanfolyamaikra, a korábbi éveknél lényegesen nagyobb részt vállalva a politikai oktatásból. k Mivel az új Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó rendeletek a munkajogot újra szabályozták, a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma is megvizsgálta több korábbi munkajogi állásfoglalását. A jogszabályok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében közzé tette, hogy ezek közül melyeket és milyen módosításokkal lehet továbbra is alkalmazni a bírósági eljárásban és hogy melyek váltak túlhaladottakká. A többi között foglalkozik a vállalatok kártérítési kötelezettségével. A Munka Törvénykönyve és a végrehajtási rendelet értelmében a vállalat akkor felelős a dolgozónak a baleset és a foglalkozási megbetegedés okozta kárért, ha az a munka- viszony keretében, a munka, viszonyból folyó kötelességek teljesítésével összefüggésber keletkezett, függetlenül attól hogy ebben vétkes-e a vállalat. Csak akkor mentesül a ■ felelősség alól. ha a balesel ! működési körén kívül eső, a ; foglalkozási megbetegedést pedig a működési körén kívül j vagy azon belül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag s károsult dolgozó magatartása I okozta, amit nem leheteti megakadályozni. A polgári kollégium az említett rendelkezésnek több fo. galmát tisztázza. Eszerint a „munkaviszony keretére” történő utalás egyrészt azt fejezi ki. hogy ilyenfajta kártérítés csak munkaviszony esetén jár másrészt azt, hogy a munka- viszony és a károsodás közötl összefüggésnek kell lennie. Az állásfoglalás szerint a munkavégzéssel összefüggnek annak előkészületei és befejező munkálatai, de ide sorolhatók az üzemi étkezés, a tisztálkodás, vagy például a kiküldetés is. Abban a kérdésben, hogy a balesetet előidéző ok mikor esik a vállalat működési körén kívül, minden esetre kiterjedő eligazítást a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma sere tud adni. Ezt esetenként kel] megvizsgálni. Baleset okozás szempontjából minden olyan személy a vállalat működési körébe számít, akinek a vállalat lehetővé tette a jelenlétét, beleértve például más vállalat ott tartózkodó dolgozóit, hatósági kiküldötteket, üzletfeleket.' látogatókat stb. A vállalat felelős tehát, ha az Otl tartózkodó személyek bármelyike sérülést okoz a munka- viszonyban álló dolgozónak. A működési kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, ide tartozik például a vállalat úton lévő gépkocsija is. Előfordulhat, hogy bár a balesetet a vállalat működési körén kívüli ok idézi elő, a felelősség alól mégsem mentesülhet a vállalat, mert a sérülést el tudta volna hárítani. A villámcsapás például mini természeti erő, kívül esik a vállalat működési körén, adott esetben azonban elvárható, hogy a vállalat az ilyen balesetet villámhárító felszerelésével kiküszöbölje. A jogszabályok értelmében a vállalat mentes a felelősség alól, ha a balesetet a dolgozó kizárólag maga okozta és azt a vállalat nem háríthatta el. A dolgozó kizárólagos felelősségének vizsgálatakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkahely káros hatásait, a munka végzésének sajátos körülményeit. Ha a vállalat tud arról, hogy a dolgozó a technológiai előírásokat, az óvórendszabályokat nem tartja meg, de ellenőrzéskor a megfelelő intézkedéseket elmulasztja, vagy eltűri. hogy a dolgozó a munkát az előírások megszegésével végezze, akkor nem lehet szó arról, hogy a balesetet kizárólag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta, tehát a felelősség alól a válla, lat nem mentesülhet.
