Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

1968. május 4. pnnammi navto Külföldi tanulmányutak a tsz-szakemberek számára Az új gazdasági mechaniz­mus időszakában élünk. Aki előbb honosít meg egy új, több és jobb árut eredménye­ző termelési eljárást, az nem- ésak a népgazdaságnak tesz jót, hanem magának is. Ha igaz a régi mondás: „Aki időt nyer, az életet nyer”; akkor ez is igaz: „Aki időt nyer, an­nak több lesz a bevétele” Egyszerűbben: Az idő pénz. Hét országba Ez volt az egyik vezérlő gondolata a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsége elnökségi ülésének, melyet tegnap tartottak meg, ezúttal a baranyahidvégi Kö­zös Üt Tsz-ben. A testületnek vendégei is voltak: dr. Né­meti László, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa munkatársa, Szarka Árpád, a Siklósi Járási Tanács elnök­helyettese, Hunyadi István, a Siklósi Járási Pártbizottság munkatársa. Többször elhangzott: az új termelési eljárások meghono­sításának egyik legfontosabb feltétele a tanulmányút, a ta­pasztalatcsere. Ezért a tsz- szövetség, a TOT és a MŰM (Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium) soha nem látott bőségben kínálja a le­hetőségeket. A tsz-szakembe­rek, illetve vezetők egyhetes tanulmányútra mehetnek Bul­gáriába, Csehszlovákiába, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Lengyelországba, Jugoszláviá­ba és Ausztriába. Bulgáriában főként a zöldség- és gyümölcs­termesztés, Csehszlovákiában az állattenyésztés és erdőgaz­dálkodás, az NDK-ban a nö­vényvédelem és üzemszerve­zés tanulmányozása ígérkezik a leghasznosabbnak. Minden mezőgazdasági termelési ág tanulmányozása célszerűnek mutatkozik a Szovjetunióban, Jugoszláviában és a többi or­szágban. A külföldi tanul­mányút 1400—1600 forintba kerül személyenként, az igé­nyeket a területi tsz-szövet- ségnél kell bejelenteni. A tsz-szövetség külön autó­buszt indít a Budapesti Nem­zetközi Vásárra, ha elegendő jelentkező lesz. A Vörös Csil­lag Traktorgyár külön mező- gazdasági gépbemutatót tart a BNV ideje alatt, majd Pest- imrén, ahol a tsz-vezetők előtt kipróbálják a legújabb Dutra traktortípust is. A gyár díjta­lanul szállítja ki az érdeklő­dőket Pestimrére. Mindez csak a töredéke an­nak a sok bemutatónair, ta­pasztalatcserének, amit a tsz- szövetség szervez. Az országos program keretében a bara­nyaiak június 9—10-én meg­tekinthetik az abaliget—bük­köséi legelőgazdálkodási, jú­nius 24-én a drégelypaiár.ki bogyósgyümölcs termesztési, július 22-én pedig a nagykő- i ősi nyári zöldség-gyümölcs félék bemutatóját. Csemege- szőlő termesztési bemuta'ó lesz még Egerben, téli alma­bemutató és kiállítás Nyíregy­házán, ahol szintén részt ve­hetnek baranyaiak is. Mind­emellett egy seregnyi bemuta­tót szerveznek a baranyai tsz- ek számára itt a megye te­rületén. Ennek a belvíz az oka Bár már több hónapja le­zajlottak a zárszámadó köz­gyűlések a megye területén, mégis időszerűnek mutatko­zott, hogy a tsz-szövetség el­nöksége megvitassa a zárszá­madások tapasztalatait. Kide­rült ugyanis, hogy amíg a mo­hácsi tsz-szövetséghez tartozó átlagos dolgozó tsz-tag 14 290 forint évi jövedelemre tett szert 1967-ben, a pécsi tsz- szövetséghez tartozó tsz-ek- ben csak 12158 forint volt a megfelelő izám. Nem kis ösz- szeg ugyan, nem kell szégyen­kezni miatta. Mégis: miköz­ben a tsz-parasztság jövedel­me országos viszonylatban emelkedik, s ha még nem is érte el, de lépésről lépésre ha­ladva megközelíti a munká­sok és alkalmazottak re üjö­vedelmét, a pécsi tsz-szövet­ség területén a tsz-parasztság közösből származó személyi jövedelme stagnál. Mint mindig, ebben a vitá­ban is bebizonyosodott, hogy ennek is a belvíz az oka ~ok volt a bíráló megjegyzés, s mindegyikből az derült ki. hegy a tsz-vezetők elégedetle­nek a belvízlecsapolás je.en- legi ütemével, s úgy vélik, jobban, hatékonyabban is fel­használhatnák azokat az alia, mi erőforrásokat, amelyeket a rendelkezésükre bocsátottak. Szívért Kálmán hangsúlyozta, hogy azok a tsz-ek, amelyek nem kapnak száz százalékos állami támogatást a belvizek lecsapolására, nem képesek arra. hogy a lecsapoláshoz 30 százalékos hozzájárulást elő­teremtsék, illetve ezzel egy­idejűleg sertéskombinátot vagy nagy szarvasmarhaistállókat építsenek. Bállá András, a drávasza- bolcsi Dózsa Tsz-ből, elmon­dotta, hogy — a korábban ér­vényes rendeleteknek megfe­lelően — megrendelték és el­készítették a tsz belvízlecsa- polási tervét. Több mint 400 ezer forintba került ez a ‘érv. Aliban az időben, amikor az i készült, még az állam fizerte a lecsapolás minden költségét. Az állt a rendeletben. Ezért ők minden szabad pénzüket a sertéskombinát felépítéséhez szükséges téglára, cementre sfb.-re költötték. Amikor mindez megtörtént, kiderült, hogy érvénytelen lett a ko­rábbi rendelet, s hogy nem száz, hanem csak 70 százalék lesz az állami támogatás. Mi legyen hát most velük? Ad­ják el az építőanyagot? Vagy dobják el a 400 ezer forint ér­tékű tervet? Csötönyi Gyula, a tsz-szö­vetség titkára közölte, hogy a közeljövőben külön tanácsko­zást hívnak össze a téma meg­vitatására. Magától értetődik, nem mennek üres kézzel a tanácskozásra: külön progra­mot dolgoznak ki, abban ösz- szesítik a terveiket, elképzelé­seiket. Szerveződik a takarmánybank A szövetség elnöksége Bak- sai Antalt megbízta az ún. ta­karmánybank megszervezésé­vel. Rajkai Gyula az új pénz­ügyi bizottság vezetésére ka­pott megbízást Elhatározták, hogy egy kisebb kereskedel­mi irodát hoznak létre a szö­vetség mellett. Az elnökségi ülést Papp Zoltán, a szövetség elnöke zárta be. M. L. CSENDfiLET Foto: Erb János ismeretes, nogy ivonuuu, az. 1200 fős munkásszálló III. szekciójában létesíti hatodik vidéki telepét a Május 1 Ru­hagyár. A telep létesítésének ügyében járt pénteken Kom­lón Fekete László igazgató fő­mérnök, Gónda Pál igazgató főkönyvelő, Mórocz László főmérnökhelyettes és Farkas Jenő üzemmérnök a Május 1 Ruhagyárból. Megtekintet­ték az üzemépület átalakítási munkálatait, majd a Komlói városi Tanácson Nagy Ferenc elnökhelyettessel és az érde­kelt szakelőadókkal megtár­gyalták a telep beindításával kapcsolatos feladatokat. — Eredetileg július 1-re ter­veztük az egész komlói telep üzembehelyezését. Az átalakí­tási munkálatok megkéstek, így július 1-től csak szaka­szos üzembehelyezésről lehet szó — tájékoztatta munka­társunkat a megbeszélés után Fekete László igazgató fő­Városunk régi óhaja május 4-én testté vált,..64 Ssáséve indult el us első vonat Pécsről 1868. május 4-én az akkori pécsi hetilap, a Pécsi Lapok írta egész oldalas vezércikké­ben: „Városunk és vidékünk egy régi óhaja, hogy déllel és nyugattal való vasúti össze­köttetés által a világforga­lomba léphessen, május 4-én részben testté vált, s biztos a remény, hogy pár hónap múl­va egészen megvalósul.” Eddig a város kapcsolatát a „világforgalommal” a sze­kér, a hintó és a mohácsi ki­kötő jelentette, ahonnan he­tenként háromszor Pestet, il­letve Zimonyt, egyszer Orso- vát lehetett elérni hajnali in­dulással és majdnem egész­napos hajókázással. A Duna- gőzhajózási Társaság ugyan menetrendje alján azt hir­dette, hogy a hajóknak köz­vetlen csatlakozásuk van a pécs—mohácsi vasútvonalon járó vonatokhoz, de a szerel­vény valójában csak Üszögig járt, magát Pécset nem érin­tette. A város már 1842-ben meg­indította a harcot a vasúiért. Tervezetet nyújtott be a köz­lekedési tárcához, hogy a ten­gerhez vezető vasútvonalat Budapest és Fiume között Szé­kesfehérvár—Pécs—Eszék— Károlyváros érintésével épít­sék meg. A terv kivihetetlen­nek bizonyult. Ekkor vetődött fel a Pécs— Nagykanizsa közötti vasútvo­nal gondolata, amelyet erőtel­jesen támogatott gr. Majláth György országbíró is. Nagy gondot jelentett azonban az építkezéshez szükséges pénz előteremtése,, ami a tőkesze­Épül az SZTK palotája a Majláth utcában Beldeg Andrá* Kivétel* gény Magyarországon akkor | lehetetlen volt. j Megváltozott a helyzet, ami- ; kor a Déli Vasút Társaság I tervbe vette a Nagykanizsa— Barcs szárnyvonal kiépítését. A tekintélyes részvénytársa­ság vonalához csatlakozó rö- videbb pécs—barcsi vasútvo­nal kiépítéséhez szükséges pénz előteremtése már meg­oldhatónak látszott. A Duna- gőzhajózási Társaság, a Darm- stadti Bank, a Kramer és Klett Bankház által létreho­zott konzorcium teremtette meg a szükséges alaptőkét. 1867 nyarán nagy erővel in­dult meg az építkezés, és a felmerülő viták, problémák ellenére meglepően gyorsan haladt. 1868. január 28-án a Pécsi Lapok már arról tudó­sítja olvasóit, hogy március végére, „legfőllebb április ele­jén a közforgalomnak átadat- hatik”. Február 6-án a Pécsi—Bar­csi Vasút Rt. igazgatótanácsot választ, amelynek elnöke gr. Majláth György, tagjai B. Rot- schild, br. Wodianer Mór, Cas- sian M., gr. Zichy Ferdinánd, Harkányi, Holl, Szemler és Bánffai Sándor. A bécsi Gi­zella út 5. alatt székelő, a Dunagőzhajózási Társasággal szoros kapcsolatban álló vál­lalkozás vezetői' Pécsett Nendt- vich Sándor megyei mérnö­köt, Raith János és Rotter Lá­zár osztálymérnököket, Sziget­váron Hortig Vince osztály­mérnököt bízták meg az épít­kezés helyszíni vezetésével, ök erős iramot diktáltak az építkezésen. Az áprilisra ki­tűzött határidőt ugyan már akkor sem tudták betartani, de május 4-re készen állt a pécsi—nagykanizsai vasútvo­nal pécs—barcsi szakasza. A bares—nagykanizsai szakaszt építtető Délivasút Társaság csak néhány hónappal később fejezte be az építkezést. „Glück auf’ kiáltással búcsúz­tatták az állomásról kigördü­lő szerelvényt. A vonatot, amerre csak elhaladt, kitörő örömmel üdvözölték. Négy állomáson: Szén ti ő- rincen, Szigetváron, Darány- ban és Barcson terített aszta­lokkal, tele üvegekkel,; mo­zsárágyúk díszlövéseivel üdvö­zölték az első vonat utasait és — mint a Pécsi Lapok tu­dósítója írta — „mindenütt két-három zenekar is fogadott bennünket”. A tudósítás ma­ga bővebben számol be a bő­séges eszem-iszomról és az el­hangzott beszédekről, mint magáról az új vasútról. Ar­ról pusztán annyit írt, hogy a szerelvény kényelmes, a pá­lyán pedig a szakértők szerint megtalálhatók a biztonsági és egyéb berendezések. A Pécsi Lapok „Pécsi Tá­rogató” rovata, ami a mai hírrovatnak felel meg, néhány soros tudósítást közöl arról, hogy a megnyitást követő na­pon „még egy ingyenmenet volt” Barcsra és vissza, ame­lyen nagy tömeg vett részt Május 4-én reggel a pécsi „indóháznál” lelkes tömeg gyűlt össze a nagy eseményre. Az előkelőségek között a va­súttársaság, a megye és a vá­ros vezetőin kívül ott volt gr. Mikó Imre közlekedésügyi mi­niszter és gr. Majláth György országbíró, a Pécs—Barcsi Va­sút Rt. igazgatótanácsának el­nöke. Az avatóbeszédek elhangzá­sa után mintegy 80 meghívott előkelőség szállt be a szerel­vény közepén lévő felvirágo­zott, feldíszített kocsiba, a többi vagonba pedig az a kö­rülbelül 200 boldog pécsi pol­gár, aki a pár nappal koráb­ban szétosztott jegyekhez hoz­zájutott. „Füttyjellel” indult a mozdony, dörögtek a mozsár­ágyúk, a bányászok pedig Az ünnepség lezajlása, az első „ingyenmenetek” után megkezdődött a vasút hétköz­napi munkája. A vegyes — személyeket és teherárut egy­aránt szállító — egyetlen sze­relvény a május 10-én közzé­tett menetrend szerint meg­kezdte rendszeres ingajáratát Pécs és Barcs között. Pécsről reggel 6.40-kor indult, 40 perc múlva Szentlőrincen volt, in­nen fél óra alatt ért Sziget­várra, háromnegyed kilenckor volt Darányban, negyed tíz­kor érkezett a barcsi végállo­másra. Innen délután 3 óra­kor indult vissza és fél hat után ért Pécsre. Ettől kezdve a dunai hajójáratokhoz csatla­kozó mohácsi szerelvénynek sem Üszög volt a végállomá­sa, hanem Pécs, és így tulaj­donképpen létrejött a vasúti összeköttetés Mohács és Barcs között. A vasútvonal megépítése minden tekintetben meghozta a várt eredményt. A Pécsi La­pok december 17-i számában arról tudósítja olvasóit, hogy a Pécs—Barcsi Vasút Rt. ki­mutatása alapján december 2. és 8. között a vasút 1527 sze­mélyt, több, mint 68 ezer má­zsa árut és közel 15 ezer má­zsa kőszenet szállított, a be­vétel pedig ezen a héten 9500 Ft felett, a pálya megnyitása óta közel 125 000 Ft volt. ösz- szehasonlításul: egy ács heti keresete 4—5 F’t, egy mázsa búza 4 Ft, egy malom és egy ház együttes ára egy árveré­sen ugyanebben az időben 12 500 Ft volt. Barbarics Miklós mérnök. — Eire az more cgas az épület felső szintje, a har­madik emelet készül el. Az átalakítás generál kivitelező­jével, a Mecseki Szénbányák komlói karbantartó üzemével abban állapodtunk meg, hogy ezt követően havonként egy- egy szintet átadnak nekünk, így október 31-től már teljes létszámmal és üzemmel dol­gozhat a komlói telep. — Mennyi lesz a telep in­duló létszáma? — Az első lépcsőben 279 fizikai dolgozó felvételét ter­vezzük és mai tanácskozásun­kon megállapodtunk a 25 fős alkalmazotti létszám összeté­telében is. Mi azt szeretnénk, ha a telepvezetőn^ kívül mást nem kellene Budapestről kül­denünk, mert így több munka- alkalmat biztosíthatunk a komlóiaknak. De szükség ese­tén a művezetőket is meg­lévő létszámunkból biztosít­juk — felelte az igazgató fő­mérnök. — A felvett dolgo­zókat egy-egy hónapos in­gyenes tanfolyam keretében tanítjuk be a munkára. — Hogyan gondoskodtak eddig a komlói telep meg­indításának technikai előfel­tételeiről? — Budapesti raktárunk már szállításra készen tárol 100 konfekció célgépet, varrógé­pet, melyekkel felszereljük az első lépcsőben létesülő négy szalagot. _ Az átalakítást végző kivitelezőktől függ, milyen ütemben léphetnek a terme­lésbe a további üzemrészek, ■hogyan valósul meg telepünk 20 millió forintos beruházása. A technológiai létszámot ok­tóberre már 660 főre kíván­juk növelni. — Milyen munkákat szán­nak a komlói telepnek? — Elsősorban felső kabá­tokat, női kosztümöket kívá­nunk itt gyártatni — vála­szolta Fekete László. — Az anyagot leszabva küldjük Bu­dapestről, amelyből Komlón elkészítik a konfekcionált ter­méket. Még ebben az évben 40 000 szivacskabátot szeret­nénk gyártani itt, ahol a leg­szebb és a legkorszerűbb üze­münk létesül. Az első hóna­pokban még Budapesten vé­gezzük a Komlón varrt fel­öltők végkikészítését, mert a „bevégző” részleg gőzvasalói és más gépei az üzem első emeletén lesznek és október előtt aligha számíthatunk rá­juk. — Indul szakmunkásképzés is az új telepen? — Természetesen — feleli a Május 1 Ruhagyár igaz­gató főmérnöke. — ősztől 60 ipari tanuló oktatását kezd­jük meg. Komlón a ceglédi után a második legnagyobb vidéki telepünk létesül, s bí­zunk abban, hogy az itt dol­gozók viszonylag rövid időn belül produkálják majd az exportképes minőségű gyárt-i mányokat. Komlón a Városi Pártbizott­ság és a Tanács minden se­gítséget megad a közel 700 új munkahelyet jelentő ruha­gyári telep létrehozásához. Eddig 360 komlói lakos — többségük ma még háziasz- szony — iratkozott fel a ruha­gyári jelentkezők listájára és nagy érdeklődés mutatkozik az új könnyűipari üzem iránt a sásdi járás községeiben is. L. J. FELHÍVJUK az állami vállalatok, gazdaságok és tsz-ek figyelmét arra, hogy személy és teher gk. nagyjavítását, n. sz. revízióját, motorok fel­újítását, főtengely csiszolását, csapágyak vonalba fúrását, Illesztését, rövid határidőre vállaljuk. Pécsi Fémipari Vállalat autójavító részlege, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. ✓ I Munkakezdés július 1-én Hétszázan dolgoznak majd a Ruhagyár komlói telepén Aki időt nyer, annak több lesz a bevétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom