Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

1968. május 31. DUTiQntmi aau 10 Hogy viszik, hogy hordják! „Király“ Opel Rekordon — Amis; az áru eljut a fogyasztóig A bevallott és a valóságos forgalom A legkitűnőbben összehan­golt együttes sem közelítheti meg azt az összjátékot. amit Kepecs László, a Sásd és Vi­déke Fmsz felvásárlási cso­portjának vezetője, Magyari János, az fmsz gépkocsiveze­tője és Saska József, az fmsz meződi csárdájának vezetője produkáltak. A nagy lehetőség Kepecs abban látta a nagy üzleti lehetőséget — egy ideig meg is találta —, hogy az fmsz magánosoktól is vásárolt árut. Nosza, elindultak beszer­ző körútra, hol a szövetkezet Magyari János vezette gép­kocsiján, hol Saska József ma­gángépkocsiján. Vásároltak dióbelet- gesztenyét, pálinkát... Kepecs László és Saska József például 55 liter, feketén fő­zött pálinkát vásárolt Csuha Albert zalakarosi lakostól. Az már természetes, hogy a „fe­kete vásárt” fekete folytatás is követte: a ténylegesnél ma­gasabb felvásárlási árak fel­tüntetésével saját zsebükre dolgoztak és az árut busás haszonnal értékesítették a csárdában. így aztán nem cso­da, hogy a csárdában mind kevesebb lett a központi áru­készletből eladott ital... Kepecs László nemcsak Sas­kával játszott össze. Mint a felvásárlási csoport vezetője minden rendelkezéssel ellen­tétben engedélyt adott Ma­gyari Jánosnak, az fmsz gép­kocsivezetőjének, miszerint Magyari árut adhat el az fmsz-nek. Beültek a szövetke­zet gépkocsijába és „messzi tájakon” vásároltak. A vizs­gálat adatai szerint Magyari János 1967-ben mintegy 32 000 forint értékű gyümölcsöt adott el a szövetkezetnek. Hogyan? Úgy, hogy saját pénzéért vá­sárolt termelőktől s az árut mint sajátját adta el. Érthe­tetlen módon senkinek sem tűnt fel, hogy Magyarinak egy tenyérnyi gyümölcsöse sincs. A felvásárlási és eladási ár közti különbségként több ezer forintot vágott zsebre. „Tíz év alatt nem állítottak ki annyi hamis bizonylatot mint Kepecs idejében” — mondta az fmsz raktárosa. Senki sem Olcsó János A kereskedelem célja: mi­nél rövidebb úton eljuttatni az árut a fogyasztóhoz. A rö­videbb út természetesen az alacsonyabb árban is jelent­kezik. A sásdi fmsz-nél a helyes elvet éppen a visszá­jára fordították. Érdemes ezt az utat végig követni, hogyan sütögette mindenki a saját pe­csenyéjét — a fogyasztó ká­rára. Vegyük például a dió útját! A kiskereskedő meg­vásárolta a termelőtől, mi­után levette a maga hasznát, eladta az fmsz-nek. Nem vi­tás, hogy az fmsz is a „piac­ról él”, ő is haszonnal adja tovább a Nagykereskedelmi Vállalatnak. A Nagykereske­delmi Vállalat sem „Olcsó Já­nos”. haszonnal továbbítja a kiskereskedelmnek. Ha min­denki keres rajta, semmi cso­dálni való azon, hogy a kis­kereskedelem is haszonnal adja el a fogyasztónak. így aztán míg a dióbél eljutott a fogyasztóig csaknem kétszere­sére nőtt az ára! Mindent bele! De egy pillanatra térjünk vissza az út kezdetére, oda ahol a kiskereskedő megvásá­rolja a termelőtől. A kiskeres­kedő pedig — aki az fmsz- nek adta tovább az árut — jelen esetben nem más, mint Juhász Ferenc kaposvári la­kos. Az ember nem akar hinni a szemének, pedig hivatalos kimutatásokat tárnak elé. Dió­belet, gesztenyét, fokhagymát vásárolt fel és adott tovább az fmsz-nek. Nem is kis té­telben és nem is kis összeg­ben. Nézzük csak: 1967. ok­tóbertől, decemberig, tehát mindössze három hónap alatt gesztenyéből 110 000 forint, dióbélből 83160 forint, fok­hagymából 12 360 forint érté­kűt! Csak a sásdi fmsz fize­tett kezéhez több mint 205 000 forintot! Húsz százalékos ha­szonnal adhatja tovább áru­ját, nem nehéz kiszámítani, hogy Juhász Ferenc kiskeres­kedő rövid három hónap alatt több mint 40 000 forintot ke­resett az üzleten! Több mint 13 000 forintos havi káreset­nek felel meg! Mindezt Ke­pecs tudtával, segítségével. Mert ha Kepecs nem Juhász­tól, hanem közvetlen a ter­melőtől veszi az árut, akkor a kiskereskedő hasznát ki­kapcsolva olcsóbban jut hoz­zá, következésként olcsóbbért is adhatja a fogyasztónak. Azt talán már említeni sem kell, hogy Juhász Ferenc adó­bevallása mindkét „lábára” sántít. Az elmúlt évre össze­sen 90 000 forint forgalmat vallott be. (Mint a kimutatás bizonyította: csak a sásdi fmsz-től több mint 205 000 fo­rintot vett fel 3 hónap alatt!) Juhász tudta: vigyázni kell, mert mint kiskereskedőnek kimutatják a forgalmát. — Ezért nem kiskereskedőként, hanem termelőként adta az áru jelentős részét az fmsz- nek. Mint termelőnek pedig nem tartják nyilván a for­galmát. Tehette mindezt Ke­pecs „palástja” alatt... „A piac királya” — így hívják Juhászt Kaposvárott — Opel Rekordjával járta az Tereprendezés Siklóson A június 8—9-i várfeszti­válra a Komlói Víz- és Csa­torna Művek és a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat dolgozói készítik elő a tere­pet. Vízvezetékhálózatot bőví­n tavon szerelmespárok csó­nakáztak, a sétányop pá­rocskák andalogtak, forgott a körhinta — ilyen volt hajdan a Balokány. Népliget. S most? A valaha kedvelt, nagy látogatottságnak örvendő liget elhanyagolt, a tavat be­lepték a vízinövények, a pá­zsit kopott, a szürkületben még az a kis élet is megszű­nik. ami nappal zajlik benne, mert kinek van kedve (és esetleg mersze) a sötétbe bo­rult parkban bolyongani. A tavat, amely pillanatnyi­lag egyedül a horgászgató gye­rekeknek nyújt örömet, sür­gősen ki kellene tisztítani és vízre bocsátani a sokak által remélt és várt csónakokat. Bi­zony, csónakázás! Fel kellene újítani ezt a hagyományt. Ha már ebben sem látnak üzletet, nem tudom, hogy miben. A befektetés minden bizonnyal rövid idő alatt busásan meg­térülne. A tó másfajta szóra­kozást is ígér. Miért ne tart­hatnának itt a Magyar Hon­fenek, terepet rendeznek és biztosítják a tökéletes szenny­vízelvezetést a vár körüli ke­reskedelmi rendezvények te­rületén. országot. Az emlékezetes fokhagyma ínségben a kocsi­jával leugrott Makóra, egy nap alatt megfordult, haszna több mint 2000 forint volt. Adót persze nem fizetett utá­na ... Adócsalását illetékes szervek vizsgálják. Szép ösz- szegeket kereshetett. Palotá­jában 3 olajkályha, 2 hűtő­szekrény, 3 táskarádió, több száz férfiing, szövetek, vagy 20 000 forint készpénz, taka­rékbetétkönyv. Már újabb autóra is befizetett... „Itt az új mechanizmus, most min­dent bele” — hangoztatta, ö így értelmezte! A Sásdi Járási Rendőr- kapitányság Kepecs László, Magyari János és Saska Jó­zsef bűnügyében befejezte a vizsgálatot, ügyüket vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. Garay Ferenc Üszókosár ring majd a Dunán Ép üt a halászcsárda a Duna-parton Fürdőváros lesz ? Emeletes házsor a Duna-parton — Épül az uszodakombinát Vikendtelep a Csele-patak partján A mohácsi-szigeti rév fölött, a Szabadság-zátony felé eső részen még most is láthatók annak a nagyméretű vízi le­ventetábornak a nyomai, amely még a felszabadulás után is sokáig foglalkoztatta a mohácsiakat, főleg az ifjú­sági szövetséget. Ésszerű lett volna, hogy a létesítménye­ket később is kiránduló vízi­tábor céljaira használják fel. A gondolat nem valósult meg, de a legfőbb feltétel, amely a vízitábor létrehozását indo­kolta, ma is adott. Nevezete­sen a mohácsi Duna-kanyar- ban olyan jó a part, hogy öt kilométernyi távolságban se lejjebb, se följebb nem lehet ehhez hasonló strandhelyet találni. A Duna selymes hor­dalékát aranyhomoknak neve­zik a mohácsiak. Itt szelíd a folyam és a Balaton somogyi oldaláéhoz hasonlóan enyhe lejtésű a part, így a gyerekek számára sem rejt veszélyt a víz. Nyári vasárnapokon öt­hatezren fürdenek a szabad­strandon és keresnek enyhü­lést a sziget ligetes partré­szein. A Duna-víz, a festői szépségű sziget már önmagában is in­dokolná, hogy ezt a területet a víkendezők, üdülők és spor­tolók paradicsomává tegyék. De a környéknek ilyen célok­ra is alkalmassá tételét olyan nyomós okok is sürgetik, mint a rövidített munkahetek be­vezetése és Mohács erőteljes idegenforgalma. A Duna-parf rendezésének gondolatát a várostervezők vetették fel miután az 1965- ös árvíz miatt összedőlt és le­bontott házakkal túlságosan foghíjassá vált a városi ol­dal. Azóta érvényes a városi tanács határozata: a városi parton csak többszintes, rep­rezentatív külsejű köz- és A halovány Balokány védelmi Sportszöve‘ség hajó­modellezői bemutatókat. Vasár­nap délelőttönként bizonyára sok érdeklődőt odavonzana az esemény, s egyben kitűnő pro­paganda lehe:őség. Az MHSZ szerződést kötött az X. kerü­leti tanáccsal a tó használatá­ra, a szerződést azonban az idén sajnos nem újították meg. A Balokány-ligetbe virágszegé­lyezte sétány és padok kelle­nének. pázsit és megfésült bokrok; nem pedig cigánybúza és ősbozót, ami most van. Es megfelelő világítás, természe­tesen nem rivaldafény, hanem módjával, hogy a környéknek kellő intimitása legyen, az em­bereknek pedig „bátorsága”, hogy esetleg sötétedés után is bemehessenek séltálni vagy ül­dögélni a liget padjain. A városi tanácsnak a Balo- kány-ligetet Uletöen, beleértve a fürdőt is. vannak perspekti­vikus elképzelései, tekintve, hogy az ottani lakásépítkezé­sek kapcsán a Balokányhoz is hozzá kell nyúlni. Hogy ezekből mi valósul meg, mire lesz pénz, az a negyedik öt­éves terv időszakában derül majd csak ki. S addig? Pécs kőrengetegé­ben nem vagyunk bőviben a parkoknak, ligeteknek, hogy ne becsüljük meg valameny- nyit. Mindezideig az I. kerü­leti tanács kezelésében volt a Balokány-liget. Ez évben át­adták a Pécsi Víz- és Csator­na Műveknek. Telefonon már sürgették, most pedig hama­rosan írásban kérik fel a Csa­tornaműveket, hogv tegye rendbe a ligetet. Reméljük, hogy minél hamarább sor ke­rül erre. (M-z) lakóépületek építésére adnak engedélyt. Az első, az új kö­vetelményeknek megfelelő építmény már ott ágaskodik a rév alatt — augusztustól vendéglátásra rendezkedik be falai között a helyi szövetke­zet. A következő a vízügyi palota lesz. melynek helyén most kezdik bontani az utolsó épületet. Érdeklődők igen sokan van. nak, elsősorban közületek sze­retnének helyet kapni közvet­lenül a parton: a MAHART, a vízi-rendőrség és még so­kan mások. A tanács társas­házépítőket is szívesen látna ezen a területen, csakhogy a 100—120 forintos négyszög­ölenkénti telekárak mellett nehezen viselnék a bontás költségeit az építőközösségek. Az elképzelések szerint a város alsó végétől a vasút­állomásig kíséri majd a Du­nát a többszintes épületek so­ra. Itt megszakítja a már épülő uszoda-strand kombinát, amely mellett már most is érdemes megállni. Az augusz­tusban átadandó medence mé­retein látható, hogy nemzet­közi úszóversenyek rendezésé­re is alkalmas lesz, nem be­szélve arról, hogy a követ­kező esztendőben újabb me­dencék épülnek és az uszoda végülis fedett lesz. Az uszoda­strand kombinát és a vízpart között összeköttetést teremte­nek. E célból már idén meg­szüntetik a vasútállomás épü­letéhez vezető közutat és a vasút új bejáratot kap. A kombinát és a Duna összeköt­tetésének a vízisportok fej­lesztése és a vízi élet élén­kítése szempontjából lesz nagy jelentősége. Mivel a nagy sod­rás miatt a Duna vize ezen a szakaszon nem alkalmas a fürdésre, itt helyezik el sze­gedi mintára a város első, öl­tözőből, csónaktárolóból, ven­déglátó egységből, napozóból és dróthálóval körülvett úszó­medencéből álló úszókosarát. A Duna szerelmesei közül máris sokan jelentkeztek az OTP-nél vételi szándékkal, pe­dig Mohácson épp csak most kezdték el az ipari objektu­mok fölött, a szőlőhegy lábá­nál, illetőleg a Csele patak­nál, víkendtelkek kialakítását. Az első 36 telek napokon be­lül elkelt, s a siker láttán most folytatja a tanács a par­cellázást. Ügy vélik, hogy el­sősorban a Csele patak két partja alkalmas vikendtelep kialakítására, hiszen az autó­buszközlekedés elfogadható és a telep tervezett területén máris működik egy hideg- konyhás vendéglátóegység. Ké­sőbb — erre a részletes ren­dezési tervek elkészíttetésénél már gondolni kellene — szük­sége lesz a víkendtelepnek más kereskedelmi egységekre és szolgáltató objektumokra is, amelyek a már épülő uszoda-strand kombinát kör­nyékéről sem hiányozhatnak. Ha Mohács fürdővárossá válnék, ez sok előnyt, főként olcsó közlekedési lehetőséget jelentene a víkendezők szá­mára, de kiegyenlítődnék az idegenforgalom is (ma még a busójárás jelenti az idegen- forgalmi csúcsot) és elérhető közelségbe kerülne a régóta tervezett turistaszálló, mely­nek kihasználtsága ma talán még nem volna biztosítható. A tanács három éve kérte, hogy nyilvánítsák fürdőváros­sá Mohácsot, de akkor még nem volt strandjuk, hiányzott a vízvezeték és a csatornahá­lózat. Azóta a feltételek meg­változtak. A vízvezeték behá­lózza a város nagy részét, a csatornázás részben kész, a városi strand épül, indokolt tehát, hogy ismét megkeres­sék a felsőbb hatóságokat. Ar­ra az esetre, ha a kérés tel­jesül, sok javaslatot, megva­lósításukhoz segítőkészséget várnak a város lakóitól Mo­hács vonzerejének további növelésére. Harsányi Márta Komló, június 2: Műkedvelő csoportok bemutatója A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a megye legjobb műkedvelő cso­portjainak bemutatóját, Kcjmlón, június 2-án dél­után 5 órakor a Zrínyi Művelődési Házban. Baranya megye leg­jobb műkedvelő csoport­jai, amelyek a műsorban szerepelnek: a komlói művelődési házak ifjúsá­gi színpada, a Mecsekná- dasdi Fmsz néptánccso­portja, a mohácsi városi művelődési ház fúvósze­nekara, a Szigetvári Fmsz Tinódi kórusa, a komlói művelődési házak Lyra-tánczenekara, a Mágocsi Fmsz Kodály vegyeskara és a siklósi járási művelődési ház bábcsopórtja, amely kü­lön, délelőtt fél 11 óra­kor ugyancsak a Zrínyi Művelődési Házban mu­tatja be műsorát. Dől gozókat felvesznek Ács szakmunkásokat kedvez® feltételekkel, állandó foglalkozta­tásra pécsi és beremendi mun­káira felvesz a 2G. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat. - Jelentkezés » pécsi kirendeltségen, Hőerőmű. — Levélcím: Pécs, 12 pf. 7. (1464) •is DIÁKOK FIGYELEM! A nyári szünidő alatt munkalehető­séget KERESETET biztosít a B. m. Állami Építőipari Vállalat 14. éle évüket betöltött, a következő tanévre beiratkozó tak részére. — MUNKAHELYEK A VÁROS MIN­DEN RÉSZÉN. Érdeklődni, jelent­kezni lehet a munkaerőgazdálko­dáson: Pécs. Rákóczi út 56. (1929) ☆ Épületgépészeti és technológiai szerelési munkák számlázásában jártas dolgozót felveszünk. Jelent­kezés: Kiss Sándor főkönyvelőnél. Gépjavító Vállalat, Cserkút. (1932) * Ács, kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. TÜZÉP, Pécs, Rákóczi út 46. SZ. (1959) * A Kesztyűgyár szerszámkészítőt keres. Jelentkezés a Kesztyűgyár személyzeti osztályán. (2026) •is KPM Közúti Igazgatóság egy fiatal esztergályos szakmunkást keres felvételre. Fizetés megegye­zés szerint. — Jelentkezés: Pécs, Rácváros 68. szám alatti gépészeti telepen. (2031) Gyakorlattaf rendelkező mély­építő technikusokat vesz fel a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés életrajzzal és oklevéllel a személyzeti osztályon. Pécs, Rákóczi út 56. (2046) * 12. AKÖV felvesz gumijavító szakmunkásokat és segédmunká­sokat. Jelentkezés: Pécs, Rózsa F. u. 22. (2051) * Horganyzó üzemünkbe, három- műszakba. hétórás munkaidővel férfi segédmunkásokat felveszünk. Pécsi Vegyesipari Vállalat. Irányi D. tér 9. (2052) •is Magas kereseti lehetőség! Má­sodállásba üzletszerzőket alkalma­zunk pécsi és komlói értékesítés­re. Jelentkezés ma 8—16 óráig. Pécs, Rákóczi út 66, udvarban. (2059) •is Városi Rendelőintézet kisebb ja­vítási kőműves-munkákat nyug­díjas kőművessel kívánja végez­tetni esetenkénti megbízással. Je­lentkezni lehet munkanapokon de. 8 órától du. 4 óráig az intézet gazdasági hivatalában. (Munkácsy M. u. 19. sz. III. em. 1. ajtó). (640) •is A Baranya—Tolna megyei Hús­ipari Vállalat felvételre keres árukísérőket valamint férfi segéd­munkásokat. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán. (641) •is A B. m. Tanács VB Kórháza azonnali belépéssel keres négy segédmunkást belső rakodásra, gépkocsi és kazánházi munkákra. Jelentkezés: Garay u. 1. Műszaki vezetőnél. (642) * Lakatos szakmunkásokat és se­gédmunkásokat keres felvételre a Pécsi Sütőipari Vállalat. Jelentke­zés; Pécs, Zsolnay V. u. 61. (634) * A Zala megyei Állami Építő­ipari Vállalat hegesztőt, beton- acélhegesztöt, vasbetonszerelőt, víz-, gáz-, központifűtés-szerelőt, ácsot, gépkezelőt, asztalost és se­gédmunkást vesz fel. Többéves nagy beruházási programok való­sulnak meg. a vállalat nagy mér­tékben fejlődik. „A” kategóriába vagyunk sorolva, így munkabér­ben és szociális ellátásban min­dazt biztosítani tudjuk, amit az ország legnagyobb építőipari vál­lalatai SEGÉDMUNKÁSOKAT KÍ­VÁNSÁGUK SZERINTI SZAK­MÁKRA ÁTKÉPEZZÜK. Az ottho­nuktól távol dolgozó zalai mun­kásokat hazavárjuk, részükre a megyén belül kínálunk biztos és állandó munkalehetőséget, jó ke­resettel, Jelentkezéseket Zalaeger­szegre, Kossuth u. 11. sz. alá, ft munkaerőgazdálkodásra kérjük. (632) * Cserépkályhás szakmunkást ke­resünk. Ha szükséges, szállást ét­kezési lehetőséggel biztosítunk. — Bérezés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Komlói Városgazdálko­dási Vállalat munkaügyi osztá­lyán, Komló, Kossuth L. u. 11. sz. alatt. (625) •k Gépkocsivezetőket felveszünk. — Belépés azonnal. Tejipari Szállí­tási Vállalat, Pécs, Szigeti út 69. (2129) * Pécs város ni. kér. Tanács VB pü. osztálya szerződéssel alkalmaz napidíjasként középiskolai vég­zettséggel rendelkező fiatal mun­kaerőt azonnali belépéssel. Jelent­kezés: Pécs, Szigeti út 33. fszr 10. (650) •is Borpalackozáshoz női és férfi dolgozókat, továbbá tizenk étórás munkaidőre éjjeliőrt keresünk. —- Állami Pincegazdaság, Batthyány u. 2. (651) Áramszünet — Áramszünet lesz június 8-ig 8—16 óráig a Tettye-dűlőben. — Áramszünet lesz Komló. Zobák- puszta, Gesztenyés Halastó, Csiz- mazia u., Anna-akna. Ady E. u., József A. u.. Kossuth L. u.. Dó­zsa Gy. u., Bem u.. Kossuth L. tér, valamint Felsőplató egész te­rületén június 2-án 7—16 óráig hálózatkarbantartás miatt. (x) — Bőr aktatáska cippzáros, 122 forint helyett 74 forintért, női kö­tény 34 forint helyett 23 forintért vásárolható a Leértékelt Áruk Sallai utcai boltjában. (x) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom