Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

1968. május 28. DunontQii napio 3 Tragédiák az országutakon (V.) A kárt meg kell téríteni A hivatásos gépkocsivezetők hibájából, gondatlanságából eredő anyagi károkat, kárté­rítéseket a munkaadó vállalat bizonyos százalékban áthárítja a vétkes dolgozóra. A ható­ságok véleménye szerint a közlekedési baleset folytán bekövetkezett károk áthárítá­sa az 5-ös ÉPFU-nál a legkö­vetkezetesebb. Fölkerestem dr. Sigora Lászlót, a vállalat jog­tanácsosát, hogy tájékoztatást kérjek. — Történik egy karambol az országúton — kezdtem —, amelyben vétkes a vállalat egyik gépkocsivezetője. Ho­gyan történik a káráthárítás, milyen mértékben, mi a me­chanizmusa? — A feltételezett karambol következtében megsérül a sa­ját gépkocsi, az idegen gép­kocsi, esetleg műtárgyak is, mint például az útkorlát, a híd, a telefonoszlop, épület, és előfordulhatnak természe­tesen személyi sérülések is. A rendőrségi balesetfelvétel után kiszállnak a mi balesetvizs­gálóink is, részletes jegyző­könyvet vesznek fel. Közben folyik a rendőrségi szabály­sértési eljárás, de folytatódhat az ügy ’a bíróságon is. A vál­lalati káráthárítás alapját a büntetőügy képezi, és az át­hárítás csakis a hatósági el­járás, a büntetőjogi felelősség tisztázása után következik. Az ügy folyamatában már jelent­keznek a károsultak, a közü- letek vagy a magánosok, az SZTK is, amely a szoláltatá­sok ellenértékét követeli. Ezekben a kárigényekben dönteni kell, hogy kit mi illet, hisz nem egyszer 30—40 ezer forintos kártérítésekről van szó, de a döntés alapját, is­métlem, a büntető vagy a sza­bálysértési eljárás képezi. — Ez elég hosszadalmas. — Igen, ez elhúzódhat eset­leg fél éven át is. — A vállalat milyen szem­pontok alapján állapítja meg a kár áthárítás összegét? — A közlekedési balesetek kárügyeinek jogrendje, a munkajogi felelősség szabályai jelenleg átalakulóban vannak. A karambolok zöme a sza­bálysértési vonalra terelődik. 1968. január 1. előtt a vétkes gépkocsivezető gondatlanság­ból eredő bűncselekmény ese­tében is egy évi átlagkerese­tének összegéig volt felelős, és súlyosabb esetekben ez .az anyagi felelősség öt évi átlag- keresetre is kiterjedhetett. Ja­nuár elseje óta az a változás, hogy szándékos károkozás ese­tében az anyag) felelősség tel­jes, gondatlanságból okozott kár esetén csak akkor teljes, ha a bíróság a gépkocsiveze­tőt szabadságvesztésre ítélte. Egyébként csak három havi átlagkeresetéig felelős. Ez a leggyakoribb eset. Ha se bün­tetőjogilag, se szabálysértési szempontból nem vonják fe­lelősségre, akkor a dolgozó az okozott kárért egyhavi fizeté­sének 15 százalékáig, súlyo­sabb esetben 50 százalékáig felel. Gondolok itt például a telepen belüli összekoccaná­sokra. A káráthárítás mérté­kében szerepet játszanak az elkövetés körülményei, a szo­ciális szempontok, a család, a kereset, vagyoni helyzet, mióta dolgozik a vállalatnál, hogy dolgozik stb. Az üzem­igazgatónak adott esetben enyhítési lehetősége van, sőt a munkajog a teljes elenge­désre is lehetőséget biztosít. — Évi átlagban a vállalat mennyi közlekedési balesetből eredő kárt fizet ki, és ehhez viszonyítva mennyi a kárát­hárítás összege? — Az évi kifizetett kárösz- szeg általában 300 és 500 ezer forint között van, de meg kell jegyeznem, hogy ez az összeg a vállalati termelés összérté­kének alig fél százaléka. Az áthárítás összege körülbelül a vállalat által kifizetett összeg­nek a 40—50 százaléka, de ez az összeg természetesen hosz- szú éveken át folyik be a vállalat pénztárába. — Az előbb említette, hogy az elkövetés körülményei fon­tos szempontot képeznek az áthárítás összegének kialakí­tásában. — Két példával szemléltet­ném ezt Volt egy eset. Egyik gépkocsivezetőnk menetköz­ben elmerülten integetett az országúton bicikliző lányok­nak, eközben áthúzódott a baloldalra. Szembejött egy másik ÉPFU-kocsi. Az előbbi gépkocsi kihajló vezetőjének bal válla az összeütközés kö­vetkeztében összeroncsolódott, a karját amputálni kellett, az agya is megsérült Örökre roncsember. A két kocsiban keletkezett kár összesen 34 ezer forint volt, de tekintettel az eset körülményeire, a sé­rült gépkocsivezetőt nem kö­teleztük kártérítésre. Viszont egy másik kocsink figyelmet­len vezetés következtében Pé­csett a Malom utcánál bele­ment egy Opelba, s azt be­lökte egy másik magánkocsi­ba, ezzel tetemes anyagi kárt okozva. 47 ezer forintot fizet­tünk ki. Figyelembevéve az eset körülményeit, a gépko­csivezető személyes magatar­tását, egy évi átlagkeresetének erejéig, pontosabban 18 697 fo­rint kárt ráhárítottunk. — Mi a vállalat belső ta­pasztalata? Csökkent-e a vál­lalat kocsijai által okozott balesetek száma? Ha igén, közrejátszik-e ebben a követ­kezetes kárátháritás is? •— Baleseteink száma csök­kent, és ebben feltétlenül sze­repet játszik a dolgozók anya­gi felelőssége, hisz nem mind­egy, hogy fizetniök kell, vagy nem kell. Ha a dolgozó kap egy fegyelmit, nincs olyan ha­tása, mintha anyagilag is fe­lelősségre vonják, hiszen az zsebre megy. A vállalatnál kilométerre vetítve 1966-ban 210 ezer kilométerre jutott egy baleset, ez az arány 1967-ben 265 ezer kilométer volt Te­hát csökkent az általunk oko­zott baleseti szám annak elle­nére, hogy azóta nagyobb az utak telítettsége. Súlyos sérü­léssel járó balesetünk utoljá­ra 1967. április 22-én volt. Anyagi kár, árukár már köny- nyebben előfordult, és ez kü­lönösen figyelmeztet bennün­ket a rakodási szabályok be­tartására. Viszonylag kis fi­gyelmetlenség is komoly kö­vetkezményekkel járhat. — A vállalat gépkocsijai ál­tal okozott közlekedési bal­esetekben melyek a főokok? — A gyorshajtás, az elsőbb­ség meg nem adása és a kö­vetési távolság be nem tar­tása. Thiery Árpád Kiosztották a gyermeknapi tárlat díjait Hétfőn délután Pécsett, a Városi Tanács nagytermében osztották ki a Centrum Aru­ház által meghirdetett gyer­meknapi rajzpályázat díjait. A pályázatra közel húsz általá­nos iskolából, többszáz mun­ka érkezett. A fődíjat, 500 forintos vásár­lási utalványt, Dallos Vera, a Bánki Donát utcai Általános Iskola Vili. osztályos tanuló­jának ítélte a zsűri. I. helye­zettek: Branovits Ildikó, Gál Gyula, Oroszlán 'Zsuzsa. II.: Bánjí’ász Lívia, Dankó Éva, Kárpáti László. III.: Ágoston Zsuzsa, Bleier Klára, Hoff­mann Anna. Az I. helyezettek 300, a II. helyezettek 250, a III. helyezettek 200 forintos vásárlási utalványt kaptak a Centrum Áruháztól. Házi Lajos kitűnő plakáttervéért mackót kapott ajándékba. Tömegbaleset a 6-os út kővágószőlősi elágazásánál Két életveszélyes és 22 súlyos sérült Hétfőn délután 15 óra 07 perckor tömeges sérüléssel já­ró közúti közlekedési baleset történt Pécs közelében, a 6-os számú főútvonal 205—206 ki­lométer közötti szakaszán, a kővágószőlősi útelágazásnál. A baleset szenvedő alanyai a Mecseki Ércbánya Vállalat IV. üzeme és a Kutató- és Mély­fúró Vállalat dolgozói, jórészt munkából hazaigyekvő bányá­szok voltak. A baleset helyszínére azon­nal kiszállt a megyei közle­kedésrendészet. A vizsgálatba bevont igazságügyi szakértő megállapította, hogy a Bozó István által vezetett GA 53-57 forgalmi rendszámú autóbusz fékberendezése nem volt üzemképes. így történhetett meg, hogy a Kővágószőlős fe­lől nagy sebességgel robogó busz átszelve a 6-os főútvona­lat, áttörte a korlátot, majd átrepülve a terméskővel ki­rakott négy méternyi mély vizesárok felett, az ütközés helyétől mintegy 12 méternyi­re, a rétben állt meg. A bal­Frissítőt, cigarettát, élelmiszert! Roppant nagy munka folyik már Beremend előtt, mintegy száz holdnyi területen. Ne­héz szkréperek és más föld­gépek gyalulják egyenesre a terepet, ahol majd felépül a Beremendi Cementmű. Építik az ipari vasutat Kistapolca mellett és ide csatlakozik majd a közforgalmi vasútvonal is, Villánytól kiindulva. Nagy tel­jesítményű dömperek és bil­lenős Skodák szállítják el a leszedett — több tízezer köb­méternyi — földréteget. Szinte hetente növekszik a munká­sok létszáma. Rövid időn belül négy-ötszáz, az esztendő má­sik felére pedig már legalább ezer ember dolgozik itt. Mindezt azért kell így rövi­den vázolni, hogy a kereske­delmi szerveknek legyen va­lami fogalmuk, arról, mi is történik itt. A földgépesek váltott műszakban dolgoznak. Kint a szabad ég alatt a tűző napon, szemet, torkot maró porfelhőben. A község boltjai messze vannak. A munkahe­lyen viszont se egy üveg szó­dát, se frissítőt, cigarettát vá­sárolni nem tudnak« A község Élelmiszerpavilon kellene a beremendi építkezésnél egyik vendéglőjében ugyan kapnának előfizetéses menüt, de a földgépesek ezt a lehe­tőséget nem tudják kihasznál­ni, különben is, a menü nem elég egy olyan embernek, aki nyolc órán át rázatja magát az óriás földgyalu vezetőülé­sében. Arra pedig nincs mód­juk, hogy kint az épülő gyár­telepen magasabb kalőriatar- talmű élelmiszerhez jussanak. Már csak üzleti szempont­ból is megérné akár a föld- müvesszövetkezetnek, az élel­miszerkereskedelemnek, vagy az üzemélelmezési vállalatnak, hogy itt fölállítson néhány elárusító pavilont. Megtehetné ezt a MÉk is, hiszen gyü­mölcsre, paprikára, paradi­csomra is szükség lenné. Igaz, hogy az említett kereskedelmi szerveknek bizonyos vonatko­zásban más a profiljuk, de koordinálással végül is meg lehetne oldani, hogy a ciga­rettától kezdve a sörig és a húskészítményekig minden kapható legyen. Nem fizetné­nek rá a „boltra”, bár ez­úttal kivételesen nem is a jö­vedelmezőség Itt a lényeg, ha­nem elsősorban az, hogy amíg fel nem épül az Ideiglenes konyha és étterem — ami csak ősz végére várható — ad­dig is a legmesszebbmenőkig gondoskodjanak a nagyon ne­héz, fáradságos munkát végző dolgozók ellátásáról. Az egész építkezést az Építőipari Beru­házási Vállalat beremendi ki- rendeltsége fogja össze és irá­nyítja. A kirendeltség vezetői örömmel fogadnák a keres­kedelem jelentkezését. Bab Ferenc eset következtében az autó­busz valamennyi utasa meg­sérült. A sérülteket az I. szá­mú Sebészeti Klinikára, az Idegklinikára, a Megyei Kór­házba és a Fül-, Orr-, Gége Klinikára szállították. Lapzártakor kapott értesü­lések szerint életveszélyesen sérült Bozó István 40 éves gépkocsivezető, újpetrei és Rónai József 25 éves, Pécs, István utca 35. sz. alatti la­kos. A baleset súlyos, de nem életveszélyes sérültjei: Vamyu Ferenc 23 éves, Pécs. Felső­malom u. 4 sz., Árvái Sándor 22 éves, Pécs. Hajnóczy u. 35. sz., Gáspár Ferenc 38 éves, Pécs. Hajnóczy u. 35. sz., Kazi József 35 éves, Pécs, Hajnóczy u. 9. sz., Borobás Aladár 46 éves, Pécs, Türr István u. 5/a. sz., Kovács László 34 éves, Pécs. Páfrány u. 23. sz., Holló János 44 éves, Pécs, Bánki Donát u. 1/a. sz., Nitt János- né 46 éves, Pécs, Szigeti út 156. sz., Varasdi László 49 éves, Pécs, Páfrány p. 9. sz., Vitvindits Lajos 29 éves, Pécs, Blaha u. 34. sz.. Verbőczi Ist­ván 45 éves, Pécs, Páfrány u. 15. sz.. Csizmadia András 25 éves, Pécs, Hajnóczy u. 35. sz., Schuták Vendel 36 éves, Pécs, Légszeszgyár u. 2. sz.. Mátrai György 34 éves, Pécs, Hajnó­czy u. 35. sz., Hermann Fe­renc 42 éves, Pécs, Körösi Cs. u. 7/b.. Fábián József 49 éves, Pécs, Dobó István u. 70. sz., Üjhelyi János 40 éves, Pécs, Hajnóczy u. 19. sz., Tóth Já­nos 39 éves, Pécs, Hajnóczy u. 25/a. sz.. Balogh György 30 éves, Pécs, Görgey u. 9. sz., Szőke Ferenc 23 éves, Pécs, Rózsa F. u. 2. sz., Tóth György 30 éves, Pécs, Páfrány u 11. sz. és Lukács István 28 éves, Pécs. Ybl M. u. 6. sz. alatti lakosok. Az autóbusz utasai közül tizenheten könnyebben sérül­tek. közülük többen, az első­segélynyújtás után elhagyhat­ták a kórházat. A balesetből eredően az autóbuszban keletkezett kár hozzávetőlegesen 80 ezer fo­rint. A baleset körülményei­nek vizsgálata folyamatban van. fi @€finyÖ €LŐTT AZ OSZTÁLYOZÁSRÓL A „Szülök, nevelők egy­másközt” legutóbbi, pénteki műsorában egy valóban mindenkit, pedagógust, szü­lőt s gyereket érintő s ér­deklő témáról volt szó, az osztályozásról. Időszerűsé­gét aligha kell hangsúlyoz­ni, annál inkább a szer­kesztők rugalmas ötletessé­gét, hogy a témát elég sok oldalról vizsgálva, viszony­lag reálisan tárták a néző elé. A bevezető filmriport szerkezetileg csupán „han­gulatot” teremtett, a vita­rész azonban már megkísé­relte, hogy képet nyújtson a pedagógus felelősségéről, gyakran nehéz helyzetéről, az osztályzás iskolai problé­máiról. Kifogásként említ­jük meg, hogy egyrészt a vitapartnerek csupán arról beszéltek, hogy a pedagó­gus számára milyen nehéz az osztályozás, másrészt nem kapott kellő, demokra­tikus súlyt a szülői oldal, amely pedig nem csupán szubjektív elemekből áll, tehát pedagógiailag nyugod­tan értékelhető. A műsor legnagyobb érdeme így is — nem tudni, a késői idő­pontban mennyien nézték? — hogy az iskola, a ha­gyományos pedagógia ré­széről megpróbálta felvá­zolni az osztályozás tartal­mát és formáját egy olyan időben, amikor a szülői és a tanulói közvéleményt épp a sajátos év végi izgalom tölti el. A rövid vita nyil­ván nem tisztázhatott vitás nézeteket, nem adhatott sza­bad utat a logikus, de ma még hivatalos érvényben nem lévő osztályzási szem­pontoknak, mint ahogy né­hány vitávéi eményt (többek között dr. Fekete József fő­osztályvezetőét) egyértelmű­en nem fogadhattunk el. A téma rendkívül izgalmas, és a korszerű pedagógiának ha nem is kulcskérdése, de a reformlistán szerepel. Osz­tályozni, vagy nem osztá­lyozni — ez nem vitakér­dés. De, hogyan? — ennek reális, az egyetemmel, az élet követelményeivel össz­hangban lévő kialakítása még hátra van. Reméljük, a témát a televízió szak­műsora hasonló nyíltsággal még többször és vitajelleg­gel napirendre tűzi. S talán nem is olyan késői időpont­ban, hogy minél nagyobb légyen a publicitása. KI MIT TUD? Végetértek az idei Ki mit tud? elődöntői, nagyjából kialakultak az erőviszonyok, és nagyjából képet lehet al­kotni arról is, hogy milyen a mostani Ki mit tud? me­zőnye. Végülis egyéni ízlés dolga, hogy személy szerint, mint néző, melyik kategó­riában tapasztaltunk az elő­döntők folyamán kielégítő színvonalat, hol fedeztünk fel ifjú tehetségeket, és hol mondtuk magunkban száj­biggyesztve: hát, ez a produk­ció, bizony nem érdemelte meg a kamera nyilvánossá­gát. Ennek az egyéni ízlés­nek a kockázatával írjuk le: csupán a vers-próza, a tánc, az egyéb (egyben a legerő­sebb) kategória képviselt el­fogadható, az amatőr és a hivatásos között elfogadható színvonalat. A többi kate­góriában csak egy-egy tánc­zenekar, illetve a bámula­tosan tehetséges ifjú zon­gorista. Schiff András ér­demel említést. A legalacso­nyabb színvonalat a tánc- daléneklésnél tapasztaltunk. Bár a pécsi, baranyai ver­senyzők közül csak a Bó­bita bábegyüttes és a Me­csek Táncegyüttes jutott be a középdöntőbe, külön örö­münkre szolgál, hogy pro­dukciójuk az elődöntők leg­színvonalasabb, legjobb per­cei közé tartozik. A Ki mit tud? most már jellegzetes, visszatérő fóruma a fiatal amatőröknek, de nem csak a fiatalok igénylik e fóru­mot, hanem a korábbi jó tapasztalatok alapján a né­zők is. Azonban az első, az újdonság varázsával ható Ki mit tud? úgy látszik, többé nem reprodukálható, sem hangulatban, s úgy tű­nik: a tehetségek nagy szá­mában sem. Ez az idei elő­döntők tapasztalata. ZSAKBAMACSKA A közönség, a néző az esztrádműfajhoz, a kabaré­hoz rendszerint, könyörtelen, mindig valami mást, újat, szórakoztatót követel, A mű­fajnak a tv-ben megszokott formáit van hivatva fella­zítani Abody Béla hatrészes sorozata, a Zsákbamacska. Egyetlen s első rész isme­retében aligha lehet végle­ges véleményt mondani, leg­feljebb „fogadni” lehet a sorozatot. A „gyerekkori ál­modozások” a lassú, kicsit körülményeskedő kezdet után lendületbe jöttek, tár­sasjátékká alakultak át, amelyet kitűnően fűszére- i zett a szerző Abody Béla jellegzetes, ironikusan cse­vegő stílusa. Az Igényes műsorból is kitűnt, különö­sen elszórakoztatott Bárdi György paródiája, Páger Antal és Sinkovits Imre je­lenete, és a Flinstone-csa- lád szellemes négyese. A szerző vendégei első alka­lommal neves színészek vol­tak. Kíváncsian és az első igényével várjuk az érdekes sorozat következő vendégeit <T) Vasárnap az esti órákban, a régen várt csapadék hívat­lan vendéget is hozott Mint minden évben, úgy idén is, a május meghozta az első jég­esőt. A kárjelentések már hétfőn megérkeztek az Állami Bizto­sítóhoz. A jelenlegi adatok szerint Ócsárdtól Mohács-szi­getig terjedő szélességben és Belvárdgyulától Máriagyűd magasságáig károsított este hét óra és fél kilenc között a jég. Villányban hét órakor kezdtek hullani a cseresznye nagyságú és annál is nagyobb jégszemek, s még fél nyolckor is kopogtak a tetők. Az Álla­mi Biztosító Igazgatóságához beérkezett hírek szerint a sik­lósi termelőszövetkezet hárs­levelű szőlejében és a mohá­csi Üj Barázda Tsz szállítás­ra kész káposztájában kelet­keztek jelentősebb károk. A jég — az eddigi szeszé­lyes időjárás ismeretében — várható volt. Siklóson szom­baton délben is jelentkeztek Muiosgazuas jegoizrosixas megkötésére, hátha hétfőn mát késő lesz. Nekik lett igazuk. A károk felmérésére az Ál­lami Biztosító szervei megtet­ték a szükséges intézkedése­ket. Halálos bukás Vasárnap délután száz kilomé­teres sebességgel akartak beka­nyarodni motorkerékpárjukkal a 6-os főútvonalról a kővágószőlősi útra Vajda Béla 34 éves és Vajda Lajos 28 éves kővágószőlősi lako­sok. A nagy sebesség miatt át­sodródtak az út baloldalára éa az útmenti korlátot átszakítva felbuktak. A szántóföldön talál­tak rájuk eszméletlen állapotban. A két testvért koponyatörés gyanújával szállították a pécsi idegklinlkára a mentők. Vajda Béla sérüléseibe belehalt. Vajda Lajos eszméletét visszanyerte, de súlyos állapotban ván. A vizs­gálatok eddigi eredménye szerint nincs koponyatörése, de mint bátyja, ő is agyzúzódást szen­vedett. Jégeső volt Baranyában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom