Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
# 4 8 Dunommt namo 1963. május 26. Város a tengeren « Bakutól mintegy ötven kilométerre csupasz sziklák meresztek a tenger vize felett. A Káspi-tenger hullámai évszázadokon keresztül csaptak át meg át felettük. A hajóskapitányok igyekeztek, messze elkerülni ezt a veszélyes helyet. A sziklák közül buborékok táncoltak, a víz sötét volt a zsíros olajfoltoktól. A geológusok hatalmas olaj és gáz-lelőhelyet találtak itt és elnevezték Olajos Köveknek. A sziklákon felállították az első fúrótornyot, s 1949. november 7-én feltört az olaj Rövid idő alatt acélsziget épült acélsziget mellé. Vasbeton oszlophidakkal kötötték őket össze. így jött létre a Kaspi-tengeren Azerbajdzsán legnagyobb olaj ki terme lő helye. Ma a fúrótornyok sokaságát oszlophidakon épült utak kanyargó szalaga köti össze, a hidak kiszélesedő részein hófehér emeletes házakból egész települések alakultak ki. A házakban kényelmes lakások és munkásszállások nyújtanak otthont az olajmunkásoknak. A cölöpvárosban többezer ember él és dolgozik. Kényelmükről az élelmiszer-, iparcikk- és könyvesboltok sora, éttermek, kórház, posta és a bakui televízió gondoskodik. A Művelődési Házban hivatásos művészek és műkedvelő csoportok lépnek fel. A telepen működik a világ első nyílttengeri gáz-hőerőművé. * A település és a kitermelő helyek között autóbusz-járat közlekedik, keskenyvágányú hossza mintegy 200 kilométer. Diesel-vonat szállítja az építő- Az azerbajdzsán olajvárost anyagokat és más felszereié- az ipar legkorszerűbb terméseket. A többszáz fúrótor- keivel látták el: speciális nyot összekötő - cölöp-utak építőgépekkel, nagyteljesítményű szállítóhajókkal és nak több mint felét. A tehger úszódarukkal, modern fúró- fenekéről nyert olaj több és kitermelőberendezésekkei. mint kétszer olcsóbb a szá- A Kaspi-tengeren termelik ki razföldinél, minősége pedig jelenleg az azerbajdzsán olaj- lényegesen jobb. Harc a csendért A világméretű techniclzá- lás és városiasodás egyre növeli a zajt, amely körülvesz bennünket. Kiszámították, hogy egy modern ipari város lakosa százszor akkora lármában él, mint egy athéni Periklész idején. A lármától nem óvnak meg a házak falai, mert az egész éjjel tartó utcai forgalom az ablakokon és falakon át behallatszik lakásunkba. Nincs már meg a közmondásos falusi csend sem. Falun is harsognak a hangszórók, rádiók, motorkerékpárok, gépkocsik, lármás traktorok és mezőgazdasági gépek. Különösen nagy zajt csapnak a repülőgépek. A repülőterek közelében levő kerületek lakosainak sem éjjeli sem nappal nincs nyugtuk. A lökhajtásos gépek állandó bőgése messze elhallatszik a repülőterekről. Az angol, francia, ausztráliai, dán és amerikai repülőtereken előírásokat dolgoztak ki a zaj korlátozására. Speciális hangtompítókat szerelnek fel, amelyek bizonyos mértékig csökkentik a lökhajtásos gépek motorjának bőgését. Megvizsgálják a legelőnyösebb indulási és leszállási módokat. Egyes repülőtereken megtiltották, hogy a pilóták alacsonyan szánjanak a háztetők fölött. A londoni repülőtéren korlátozták az indulásnál és leszállásnál megengedhető decibelek számát: éjjel 102 decibel, nappal 110 decibel. A New York-i Kennedy-repülő- téren éjszaka kizárólag a víz fölötti startpályáról szállhat- . nak fel a gépek. A lárma egyre égetőbb társadalmi probléma lesz, amelyet csak az egész társadalom mozgósításával lehet megoldani. Világszerte előírásokat adnak ki egészségünk védelmére. Ha már a nagy ipari üzemekben elkerülhetetlen a zaj, legalább pihenőidőnket csendben tölthetnénk! Franciaországban ezért tiltották meg a tranzisztoros rádiók nyilvános használatát. Svájcban a gépkocsik ajtajának hangos becsapása neveletlenségnek számít. Megtalálták Kolumbusz két hajóját? Mint a bogotai El Especta- dor című lap jelenti, két hajót fedeztek fel Jamaicában a Szent Arma-öböl mélyén, amelyek feltehetően Kolumbusz Kristóf első flotillájához tartoztak. A hajókat egy kolumbiai mérnök, Mauricio Orbegon fedezte fel, aki Samuel Morris amerikai volt admirálissal együtt számos tengeralatti kutatást végzett Spanyolországban és Jamaicában. Nagaszakiban vízrebocsátották a világ legnagyobb hajóját, egy 276 ezer tonnás tartályhajót. A 346 méter hosszú, 53,3 méter széles hajó körülbelül 20 millió dollárba került. Eddig a 209 ezer tonnás Idemitszu Maru tankhajó volt a legnagyobb a világon. A civilizáció „ajándékai" Egy neves földrajztudós, a Föld leghidegebb térségeinek közgazdasági problémáit vizsgáló szakember nemrégen tért vissza Gröndland- ról, ahol hosszú időt töltött az eszkimók között, eszkimóöltözéket viselt, s megosztotta velük táplálékukat és hajlékukat. A tudós nagy szeretettel emlékezett vissza az eszkimókra. Lelkesedéssel ecsetelte érzelmi és érzékelő képességeiket, kitűnő felfogóképességüket. A tudós megállapítása szerint az eszkimók nyelve összehasonlíthatatlanul gazdagabb más népek nyelvénél. Ez utóbbi körülmény rendkívül meglepő. Eddig sokan úgy képzelték, hogy a nyelv gazdagsága arányos a „kultúra bonyolultságával” és, hogy annak a népnek, amelynek ilyen egyszerű az életmódja, nem lehet sem fejlett grammatikája, sem gazdag szókészlete. Kiderült, hogy tévedtek, akik így vélekedtek. „Több mint 30 szavuk van arra, hogy (leírják a különféle hóviszonyokat” — mondta a földrajztudós. Az eszkimó irodalom négy évezredes múltra tekint visz- sza; folklór-hagyományok révén marad fenn minden fókavadász kívülről tud igen hosszú elbeszélő költeményeket és akár egész éjszaka képes verseket mondani. Az eszkimó mondák legalább olyan érdekesek és vonzóak, mint bármelyik európai vagv keleti népmese. És ami igen érdekes, az eszkimó eposzokban elvont fogalmak is vannak. „Az eszkimók távoli ismeretlenek voltak számomra, — mondta a földraj ztudós, — mindaddig, amíg köze) nem kerültem hozzájuk.” A tudós beszámolt e derék nép bajairól is. Ezek a bajok — a Nyugat „ajándékai”: a cukor, amit különösen szeretnek az eszkimók és ami nagyon gyorsan tönkreteszi pompás fogaikat; az alkohol, amely már érezteti pusztító hatását. Férjet Keres a 24 éves melbourne-i Lorraine Hall (Ausztrália). Hajlandó bárkihez férjhezmenni, legyen az fekete, fehér, fiatal vagy öreg és 50 fontot fizetni csakhogy feleségül vegyék. Ö így Angliában maradhatna és folytathatná filmkarrierjét. Lorraine 1965 óta él Nagy-Britanniában. A belügyminisztérium most megtagadta tartózkodási engedélyének meghosszabbítását október 1 utánra. Ha férjhez megy és utána azonnal elválik azon az alapon, hogy a „házasság nem nyert beteljesülést”, remélheti, hogy Angliában maradhat. A fényképen útlevéllel a kezében kensingston-i (London) lakásán látjuk. Forró tenger Szibéria alatt A nyugat-szibériai geológusok föld alatti forróvízmedencét tártak fel. A gigantikus tenger több mint 3 millió négyzetkilométernyi területen fekszik. A feltárt forrásokat gyógyászati célokra fogják kihasználni. A forróvizet ezenkívül hasznosítani fogják az iparban, lakóházak fűtésére, igénybe veszik zöldségtermesztésre. A nyugat-szibériai föld alatti termál-medence 1100 —3000 méter mélyen húzódik. A feltárt termálvizeknek több mint a fele a tyumeni terület alatt húzódik. Itt már sok aknát fúrtak. Az első kutakból napi 200 000 köbméter termálvizet lehet kiemelni. Süllyed egy világváros Hosszabb idő óta különös dolgok történnek a csaknem 5 millió lakosú Ciudad Mexicó- ban, Mexico fővárosában: az óriási város szakadatlanul süllyed. Alig van már. olyan épülete, amely eredeti függőleges helyzetben állna. A geodéták megállapították, hogy a bemérési alappontok évek óta süllyednek és az 1890-ben rögzített magassági pontokhoz viszonyítva 3—6 méterrel mélyebbre kerültek. A város belsejében az utak hullámosakká váltak, a századokkal ezelőtt épített gyönyörű paloták falai megrepedeztek. Kiderült, hogy a világváros egy óriási iszaptó fölé épült. Ez annál meglepőbb, mert Mexico City 2265 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik. Megállapították, hogy ezen a helyen viszonylag vékony íöldréteg -alatt sok-sok évezred előtt egy iszaptó képződött, amely egyharmad részben vulkánhamuból, kétharmad részben pedig vízből áll. A hatalmas új épületek — a városban helyenként már 200 1 méter magas felhőkarcolók is állnak — egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vékony földrétegre, amely a nagy nyomás következtében süllyed, és nyomja az iszapot is. De nem ez a legnagyobb baj. A leg nagyobb veszély onnan származik, hogy az utóbbi évtizedek folyamán igen sok vizet szivattyúztak ki az iszapból a város lakossága számára és így az iszaptömeg fokozatosan zsugorodott, mégpedig annyira, hogy az utóbbi években a város szintje havonta 2— 3,5 centimétert süllyedt. Ezen megállapítások után megtiltották a víz kiemelését a város alatti területről, új vízvezetéket építettek és nagy távolságból^ vezetik az ivóvizet a városba. Ezzel azonban a süllyedés nem szűnt meg. A meghívott külföldi szakértők és a mexikói szakemberek véleménye szerint a város csak úgy menthető meg a pusztulástól, hogy visszaállítják az alatta levő iszaptó egyensúlyi helyzetét. Ennek végrehajtási terve már befejezés előtt áll. Az elgondolás szerint a környező 4000—5450 méter magas hegyláncok közt tároló medencéket építenek, és innen — az iszaptó körzetében . felállított szivattyútelepeken keresztül — 300 atmoszféra nyomású vizet préselnek az iszaptóba. Remélik, hogy ezzel lassanként stabilizálni tudják Mexico City talaját. majd fokozatosan eredeti szintjére emelik. A stabilizálás után cementpép keveréket nyomnak az iszaptóba, amely a tóban levő vulkánikus hamuval betonszerű keveréket alkot és megszilárdul. Ehhez sok millió tonna cementre lesz szükség. De az eredmény megéri majd a pénzt meg a fáradságot is, hiszen egy világváros menekül meg így a pusztulástól. AZ „ÉQI KELEPCE" Mikor egy hajó vagy repülőgép a tengerbe süllyed, várják a roncsok felbukkanását, minthogy szerencsétlenségre gondolnak. De mit lehet mondani akkor, amikor a roncsoknak semmi nyoma? Az Atlanti-óceánon van a Florida—Bermuda— Haiti háromszög, ahol eltűntek repülőgépek minden nyom nélkül. Akik eredménytelenül kutattak nyomok után, ezt a helyet Sky trap- nak. Égi kelepcének nevezték el. Íme néhány titokzatos eset: 1945. december 5-én öt Avenger-bombázó szállt fel Fort Lauderdal-bázisról (Florida) két órás gyakorlatozó repülésre. A csoportnak csak 160 mérföldre kellett haladnia keletre, majd 40 mér- földnyire északra és aztán vissza kellett térnie a támaszpontra. 14 óra 2 perckor szállt fel az első gép, 6 perc múlva követte a többi. 15 óra 45 perckor, amikor a repülőgépek visszatérőben voltak, a bázison ezt a különös tartalmú üzenetet vették: „Nem látunk földet, nem tudjuk, hol vagyunk”. Szélmentes, kitűnő idő volt, és úgy látszott hogy a repülőraj mégis eltévedt. A parancsnok furcsa hangon beszélt, nem követte az utasításokat, amelyeket pedig jól ismert. A rádióstiszt a szárazföldön megállapította. hogy az egység vezetője a parancsnokságot másokra ruházta át. 16 óra 25 perckor érkezett az utolsí üzenet, kétségbeesett dadogó hangon: „Nem tudjuk biztosan, hol vagyunk... a tenger különös... — körülbelül 225 mérföldnyire lehetünk északra a bázistól. Ügy látszik ...” Ez volt minden. Általános riadó hangzott e nyomban a Martin hidroplan 13 tagú mentőszemélyzettel útnak indult. Tíz perc múlva a gép eltűnt és a rádiófelhívásra nem válaszolt. 24 órán belül 100 hajó és 300 repülőgép kutatta át az óceánt és kereste az eltűnt repülőgépeket és a hidroplant. A kutatás két héten át tartott, minden eredmény nélkül. 1948. januárjában egy négymotoros, a Comp. British South American Airways Tudor IV. típusú Star Tigerje. amely Londonból szállt fel, hasonló módon tűnt el negyven emberre] a fedélzetén. Ugyanaz év december 23- án Porto Ricóban felszállt szállítógép 32 személlyel a fedélzetén Florida felé repült. Négy óra 13 perckor hívta a miami ellenőrző tornyot, utasítást kért a leszállásra. Elmondta, hogy az idő jó, minden rendben halad és körülbelül 50 mérföldre vannak Miamitól délre, a város fényét látják. Ezután mély csend. Három héttel később Ariel, ugyanannak az an- gol-délamerikai társaságnak négymotorosa elindult Bermudából 1949. január 17-én reggel 7 óra 45 perckor Kingston irányába, 13 utassal és öttagú személyzettel és hasonló módon eltűnt, miután a kapitány szintén közölte, hogy minden rendben van és az idő jó. Mi az „égi kelepcédben titokzatos módon történt eltűnések magyarázata? Sokféle „elmélet” született akkoriban modern kalózokról, akik ismeretlen készülékkel dolgoznak, földönkívüli lények emberrablásáról stb. A kérdésekre és a titokzatos eltűnések okaira azonban ma sincs megnyugtató felelet. Akik az eseményeket fel akarták deríteni, három körülmény találkozását állapították meg. 1. Szép idő 2. Semmiféle vészjel. 3. Roncsoknak semmi nyoma. De a hasonlóságok dacára a probléma megoldása semmit sem haladt előre, semmi nem oldotta meg a Sky-trap titokzatosságát.
