Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-24 / 120. szám

1968. május 24. Dunonttsii napto 3 Nagyarányú városfejlesztés 1971-től Pécsett Tízezer lakás építését készítik elő Zöldkártya? Kékhártya? Hogyan lehet autóyal külföldre menni? Aki gépkocsival akar külföld­re utazni, annak tudnia kell a kővetkezőket: A külföldön okozott gépjár- mükárok rendezését szerződések szabályozzák. A nyugati orszá­gokban keletkezett gépjármű­szavatossági károkat a nemzet­közi zöldkártya-egyezmény alap­ján vállalja az Állami Biztosító. Magánszemélyeknek, szövetkeze­teknek, költségvetési szerveknek Ausztriába és a Német Szövet­ségi Köztársaságba nem kell a zöldkártyát kiállíttatniuk. A szo­cialista országok között kék- kártya-egyezmény áll fenn. En­nek az az előnye, hogy a szo­cialista országokba induló gép­járművek számára külön igazo­lásra nincs szükség, mert az or­szágjel és a rendszám elegendő a biztosítás igazolásához. A vállalati formában gazdál­kodó állami és társadalmi szer­vek által üzemben tartott gép­járművek részére, külföldre tá­vozás előtt be kell szerezni az Állami Biztosítótól a gépjármű­szavatossági biztosítási igazolást» mert az ország határát csak en­nek birtokában léphetik át. Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: időnként megnövekedő felhőzet, legfeljebb jelentéktelen esővel, kissé megélénkülő, változó irá­nyú szél. A nappali hőmérséklet lényegesen nem változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22—27 fok között, észak­nyugaton húsz fok körül. A Ba­laton vizének hőmérséklete Sió­foknál csütörtökön 12 órakor 1< fok volt. Május 28-án, 0 órától a vas­úton kívül a MÁVAUT-nál is új menetrend lép életbe. Ezzel egyidejűleg 47 járat — ebből 22 diákjárat — sűríté­sét valósítják meg. A megye több helységét, Kékesdet, Ka- csótát, Keresztespusztát és Csonkamindszentet újonnan bekapcsolják az autóbusz for­galomba. Az utazóközönség régi kí­vánságát teljesítve indítják meg Pécsről, az új autóbusz- járatot a csokonyavisontai fürdőre. A járat naponta 5.30 órakor indul Pécsről, Sziget­váron és Barcson át 7.45-kor érkezik Csokonyavisontára. — Visszaútban 17.00 órakor in­dul a kocsi a fürdőhelyről és 19.15-kor érkezik Pécsre. — Ugyancsak új járatpár bein­dítását jelenti a Pécsről na­ponta 7.20 órakor Bólyon és Siklóson át Harkányba in­duló autóbusz, amely vissza 17.00 órakor indul Harkány­ból és 15.05-kor érkezik a megyeszékhelyre. Harkányfür- dővel javítja az összekötte­tést az onnan 4.50-kor induló járat is, amelyik 5.48-kor ér­kezik Pécsre. A megye távolabbi részeit köti össze Harkánnyal, illet­ve Siklóssal a Nagymányok- ról 6.30 órakor induló és naponként Szászváron, Kom­lón és Pécsett át közlekedő autóbuszjárat, amely 9.05-kor érkezik Siklósra. Az ellen­járat 16.40-kor indul Siklós­ról és 19.15 órakor érkezik Nagymányokra. A Kacsótát és Csonkamind­szentet Szentlőrinccel összekö­tő járat előnyös lesz azok számára, akik Szentlőrincről vonattal folytatják útjukat munkahelyükre. E járat for­galma az új tanév megkez­désétől a tárcsái és a keresz­tespusztai diákszállítással bő­vül. Mivel elkészült az iba- fai bekötőút, a községet má­jus 26-tól Almamelléken át bekapcsolják a szigetvári tér­ség autóbuszforgalmába. Hor- váthertelerrdet sem kerüli el az autóbusz, amint elkészül a község bekötőútja. Módosítják a Harkányfürdö •-Pécs—Eszék között közleke­1970-ben lezárul a harma­dik ötéves terv időszaka. Hány lakás épül a következő öt­éves tervben Pécsett? A ter­veket a pécsi Városi Tanács tervosztályán már felvázolták. Igen, vázlat csak, nem pedig készpénz, kellő óvatossággal kezelendő tervek. A milliár- dokba kerülő lakásépítkezés költségeinek 80 százalékát ugyanis az Országos Tervhi­vatal fedezi, a saját források csak a fennmaradó 20 száza­lékra elegendők. A kitűzött cél a következő: a negyedik 5 éves terv lakás- építési volumene minimum 130, maximum 220 százaléka legyen a harmadik ötéves terv tényszámainak. Miért éppen 220 százalék a maximum? A kivitelezői kapacitás növeke­dése legfeljebb ilyen ütemet tesz lehetővé. Állami erőből nem tudjuk enyhíteni a lakáshiányt Pé­csett. A tanács évi 50—45 mil­lió forintot költ az állami la­kások fenntartására, három­szor annyit, mint a befolyó lakbér. A jövőben tehát első­sorban az OTP-lakások építé­sét szorgalmazzák. De nem családi, hanem öt és 11 szin­tes sorházakról van szó. Ezek a magasságok a leggazdaságo­dő nemzetközi járat menet­rendjét. A járatok Pécsről naponta 5.45 órakor és 13.45 órakor indulnak. Az eszéki indítási idők: 8.40 óra, és 16.40 óra. Harkányfürdőról válto­zatlanul 13.10-kor indul az eszéki járat A MÁVAUT új menetrend­je, amely az idényjáratokat ismertető mellékletet is tar­talmazza, május 25-től lesz kapható a pécsi, a komlói és mohácsi elővételi pénztárak­nál, valamint a szigetvári MÁVAUT állomáson. A közü- letek menetrend Igényét az idén is a 12-es számú Autó­közlekedési Vállalat személy- forgalmi és kereskedelmi osz­tálya közvetlenül elégíti ki. M. József huszonhét éves, fiatal házas, egy kisfia van. Széchenyi-aknán dolgozik, a város labdarúgó szurkolói jól ismerik, gyakran láthatták a piros-fekete színekben, a 6-os számmal a hátán kifutni a pályára. M. József már el­hagyta a kórházat, de az or­vosi kezelés még távolról sem ért véget. Az orvosok biztatják, a körülményekhez képest ő is elég jól érzi ma­gát, legfeljebb a tükörbe nem pillant be szívesen, s ha vé­letlenül igen: tehetetlen fáj­dalommal teli aggodalom töl­ti el. Pedig végződhetett vol­na tragikusabban is. A ke­rékpáros, a baleset másik szereplője egyelőre még a klinikán fekszik koponya­sérüléssel. A baleset ez év április 14- én, hűsvétvasámap este tör­tént — Pécsről indultam motor- kerékpárral anyámékhoz Vas­kóira — emlékezik a karam­bolra M. József. — Este fél hétkor indultam. Szederkény után bekapcsoltam a világi- tást. Körülbelül hetven kilo­méteres sebességgel mentem, az út tiszta és nyugodt volt. sabbak. Az 5 szintesbe nem kell lift, míg az alapozás és felvonó költségei a 11 szintes háznál oszlanak meg a legop­timálisabban. Milyen költséggel építke­zünk? Jelenleg körülbelül 280 ezer forintba kerül egy lakás, amely magában foglalja az előkészítés, a kapcsolódó és a járulékos beruházások költség- hányadát is. A költségek nö­vekedni fognak, mivel az új mechanizmusban az építő­anyagok árindexe máris 16 százalékos emelkedést jelez, s vélemények szerint az árszín­vonal a mostaninál jóval ma­gasabb is lehet. A negyedik ötéves tervben jellegében kétféle területen építkeznek: ún. tiszta, viszony­lag szanálásmentes területen és rekonstrukciós területen. A kettőt „keverni” kell, mégpe­dig az arányok miatt. A ren­delkezések értelmében a sza­nálási arány nem haladhatja meg a 15 százalékot, tehát 15 lebontott helyett 100 új lakást kell építeni. A rekonstrukciós területen ugyanis jóval ma­gasabbak a költségek. A kal­kulációk szerint az egy la­kásra eső előkészítési költsé­gek (közművesítés, kisajátítás, kártalanítás) az ún. tiszta te­rületen 55 ezer, mig például a szigeti városrészben 82 ezer forintot tesznek ki. Hol és mennyi lakás építé­sének előkészítését vette terv­be a tanács? Még ebben az 5 éves tervben összesen 570 lakás készül a Kertvárosban a borsodi bányászok részére, ezekből száz lakás építése előreláthatólag áthúzódik 1971-re. 1971-ben folytatódik a Kertvárostól délre eső, sza­nálásmentes területen a la­kásépítkezés. öt év alatt ösz- szesen 2100 lakást terveznek ide, amelyből 500 OTP-köl- csönnel épülne fel. Az öt és 11 szintes házak mellett a pé­csi tervezők kétszintes sorhá­zakkal kísérleteznek, ame­lyekben három, három és fél­szobás lakásokat alakítanak majd ki. Ezek a lakások drá­gábbak lesznek és az OTP-vel építtetnék és értékesíttetnék. A Szigeti úttól északra, a jelenleg épülő városrésszel szemben, magas laksűrűséggel 2600 lakást szeretnének fel­építeni a negyedik 5 éves tervben. Míg a kertvárosi építkezések 1972-ben lezárul­nak, a szigeti részen a re­konstrukció egészen a Kórház térig terjedhet. A cél: a bel­városban ne legyen földszin­tes ház. Az elképzelések sze­rint 1975-ig évente itt átlago­Negyed nyolc lehetett, ami­kor a lánycsóki Pótkerék- csárdához érkeztem. Kissé lassítottam, puszta óvatos­ságból körülbelül hatvan ki­lométerre, mert ismerem azt a helyet. Gyakran előfordul, hogy részeg emberek tánto­rognak ki a csárdából, ott szállingóznak az út körül. Akkor szembe egy magán­gépkocsi közeledett. Az ő reflektorában is messze be­láttam az utat magam előtt. Amikor az autó odaért hoz­zám, a reflektora egy pilla­natra elvakított. Lassítani kezdtem, majd a fényfüggöny után egy szürke árny bukkant fel előttem. Egy kerékpáros volt, hét méterre lehetett. Fékeztem, csúsztam, de már késő volt. ö az út közepén feküdt, én a jobboldali árok­ba fordultam. Megütöttem a fejemet, de hogy miben, azt már nem tudom. Jött egy Trabant Mohács felől, annak a vezetője intézkedett. — Maga nem vesztette el az eszméletét? Épílkejé'i közportok: Kertváros 2100, Szigeti úttól északra 2600, Kovács teleptől nyugatra 2500, A belvárosban 900, Makár-oldal 2500 san 600 lakás épülne. Beépül Mecsekalja, ott, ahol jelenleg mezőgazdasági művelés folyik. 2500 lakást terveznek Kovács­teleptől nyugatra (Patacs alatt) és az új 6-os út, vala­mint a vasútvonal közötti te­rületre. A munkák előrelát­hatólag 1972-ben kezdődnének meg. Az egy lakásra eső elő­készítési költségek e sík te­rületen körülbelül 60 ezer fo­rintra rúgnak. A belvárosban, pontosabban a déli városrészben, a 6-os úttól délre összesen 900 lakás építését készítik elő. 120-nak — ezeket 1971-ben tető alá is akarják hozni — már megvan a helye, míg a fennmaradó 780 lakást, köztük 11 szintese­ket, a negyedik 5 éves terv utolsó évében építenék meg. Ezeknek a helyét még nem jelölték ki, egy azonban biz­tos, igen magas lesz itt a sza­nálási arányszám. Tervezik a Makár oldal be­építését is, 2500 lakással, ami­ből 1300-at — tekintve, hogy itt a paneles technológia ki­vihetetlen — hagyományos technológiával, OTP-kölcsön- nel készítenének el. Az épít­kezés 1971—72-ben indulna 5 —11 szintes házakkal. Az elő­készítés költségei lakásonként körülbelül 60 ezer forintot tesznek ki. A negyedik 5 éves tervben tehát összesen több, mint 10 ezer lakás építését készítik elő, aminek 20 százaléka OTP segítséggel valósulna meg. Hogy mindebből öt év alatt ténylegesen mi fog realizálód­ni, az a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a kapaci­tás függvénye. (Csak össze­hasonlításul: az ötvenes évek közepén Pécsett évente 100— 200 lakás épült.) Ugyancsak a kapacitás függvénye, hogy a kapcsolódó beruházások — üz­lethálózat, iskola, óvoda, or­vosi rendelő stb. — mikor va­lósulnak meg. Erre ezer laká­sonként OT norma van. Ahogy ez lenni szokott mindezekre minden bizonnyal csak a la­kások után kerül sor. Miklósvári Zoltán — Nem. Megérkezett az orvos is. Megnézte a kerék­párost és látta, hogy tele van szesszel. Én a ía mellett tá­maszkodtam, az orvos akkor vette észre, hogy csupa vér az arcom. — A körülményekhez ké­pest elég szerecsésen meg­úszta a karambolt. — Csúnyábban is járhat­tam volna. Talán a reflexe­imnek köszönhetem, hogy például a lábaim nem törtek el. A lábaimat azonnal le­dobtam. Csak a fejem ... Hol üthettem meg, nem tu­dom ... — A sérülés óta nem szo­kott a feje fájni? — Nem, nem fáj, csak... A balesetnél az orrcsontom teljesen összetört, a fél száj­padlás a felső fogsorommal leszakadt. Most szabályozzák a fogaimat. — Az orvosok mit mon­danak? — Biztatnak. Szerintük nem lesz különösebb utóhatása a sérülésemnek. Menetrendváltozás a MÁVAUT-nál Új járatok További öt községet kapcsolnak be a forgalomba Tragédiák az országutakon (II.) Egy árny bukkant fel előttem A figyelmeztetést elsősor­ban az újmecsekaljai szü­lőkhöz címezzük és sajnos nem az első esetben. Ugyan­is amióta építeni kezdték az új városnegyedet, min­den évben visszatérő prob­léma az iskolás gyerekek szinte számolatlan és már- már féktelenségbe menő csínytevései vagy inkább kártevései, melyeket rend­szerint az építkezések terü­letén okoznak, s nem egy esetben éppen a szülők vagy a járókelők szeme lát­tára. Ügy véljük, felesleges volna külön-külön is meg­nevezni az építkezéseket, mert a garázdálkodás nyo­mai majd mindegyiken fel­lelhetők, tehát általánosak. Ezért csak néhány olyat közlünk, melyekhez az ada­tokat a legutóbbi hetek so­rán gyűjtöttük össze. Kezdjük a „vasgyűjtők­kel”, akik egy-egy kampány során több tízezer forintos kárt okoznak a különböző méretű és súlyú betonvasak vagy a még frissen beágya­zott közmű-fedlapok „be­gyűjtésével”, és folytassuk a forintokban már kevésbé kifejezhető, de annál több munkát és bosszúságot oko­zó csínytevésekkel. Például: a csatorna-aknák szellőző, illetve kiemelő nyílásainak limlomokkal való eltömésé­vel vagy a félig kész köz­művek elleni „rohamokkal”, melyeknek rendszerint cső­törés vagy más súlyos ron­gálás az eredménye, amit szintén csak fáradságos és időigényes munkával lehet helyrehozni. S bőven akadnak köz- és önveszélyes „játékprogra­mok” is. Például nemrég a 98/1 jelű épület kapcsoló- termének ajtaját törték be a gyerekek, majd ezt köve­tően máglyát gyújtottak az elektromos hővezeték alatt. Szerencsére idejében tör­tént a közbelépés, különben felbecsülhetetlen kárral, de súlyos balesettel is végződ­hetett volna a „rablópandu- rosdi”. Ugyancsak tragédiát okoz­hatott volna az a hátbor­zongató játék is, amit az épülő 24 tantermes iskolá­ban és annak területén mű­veltek a tizenévesek, ami­kor hintát kötöttek a már végérvényesen felszerelt elektromos kábelekből, vagy amikor az udvaron lévő ki­kapcsolt szállítószalagot újra áram alá helyezték és fel­váltva „utaztatták” vele — Fog még futballozni? Fáradt mosollyal remény­kedik. — Talán az ősszel... — Mióta motorozik? — Két éve. — típlt valami karambolja? — Semmi, soha ... Most is, az én véleményem szerint, ha ez a kerékpáros nem ittas, és ki van világítva, akkor a karambol nem következik be. Abban a pillanatban, ami­kor a személygépkocsi a kö­zelembe ért, a kerékpáros nem volt előttem. Ha latom, megállók. Ha ki van világít­va, akkor öt-hat méterrel előbb észreveszem, és ez elég lett volna, hogy elkerüljem az összeütközést. így is sokat lelassultam... Mondom, mi­előtt a kocsi jött szembe, méssze beláttam az utat. Ki tudja, hogy ez az ember ho­gyan kacskaringózott az úton? Ki tudja ezt? A húsvéti kettős ünnepen az ország területén három­egymást a közönyös járó­kelők szemeiáttára. Csak néhányat soroltunk fel a sok és hasonlóan elké­pesztő példákból, amelyek­be legutóbb egészen „újsze­rű” játékok is belevegyül­tek. Mint a már említett 98/1 jelű épület lépcsőházá­ban is, ahol az időközben beköltözött néhány lakó je­lenléte sem zavarta a gye­rekeket abban, hogy lesze­reljék és ellopják a sze­mélyfelvonó értékesebb al­katrészeit. Ezekután oly'an példák már csaknem szoli­máknak számítanak, amikor egy-egy ritkán előforduló rajtakapás, vagy neadjisten pofon után a kiskorúak „maffiája” ablakbetörések­kel torolja meg a sérelmet. Lehetséges volna, hogy a szülők és a felnőttek éppen az ilyen, vagy az ehhez ha­sonló „viszont-törlesztések” kilátásai miatt hagyják bün­tetlenül a gyerekek tobzó­dását? Aligha csak ezekért. Sok­kal valószínűbb ok az, amit már fentebb is említettünk: a közönyösség, a: — nem az én asztalom — elve, amit nem egy esetben konkrétab­ban is „kifejtettek” egyes szülők vagy járókelők, ha szemtől szembe kerültek a felelősség kérdésével. — Arra valók a telepőrök és a hatóságok, hogy ügyel­jék a rendet, ha már fize­tik őket érte... Természetesen nem alap nélküli ez az érvelés, s ezért nincs is szándékunkban visz- szautasítani. Valóban célra­vezetőbb volna mind az építő vállalat, mind pedig a hatóságok r észéről, ha egy­részt éberebb, s főleg eré­lyesebb telepőröket állíta­nának az építkezésekre, másrészről pedig gyakoribb, rendszeresebb őrjárattal látnák el az említett mun­kahelyek környékét. De ahogy mondottuk, ez­zel csak célravezetőbb, te­hát koránt sem volna még minden tekintetben megold­va a probléma. S mind ad­dig nem is lesz, amíg az „érvelők” a felelősség teljes áthárítása helyett maguk is nem vállalnak részt az „ügyeletből”. Elvégre nem „csak” a közvagyon védel­méről van szó, hanem saját gyermekeik testi, s nem ki­csit erkölcsi épségének meg­óvásáról is, ami szerintünk felér a telepőrök és a ha­tósági közegek „fizetségé­vel”. —s—gy— száz közlekedési baleset tör­tént, köztük több halálos. M. József — a körülményekhez képest — szerencsésen járt, hisz az összeütközés fordul­hatott volna szerencsétleneb­bül is. A kerékpáros álla­pota kérdéses. A karambol szakmai, jogi tisztázása még ezután követ­kezik, nem tartozik e riport hatáskörébe. De az eset jogi kimenetelétől függetlenül — M. József és a kerékpáros összeütközése szinte „proto­típusa” a kerékpárosok és szekerek által okozható bal­eseteknek. Az ittas, kivilágí­tás nélkül billegő kerékpáro­sok, a világítás nélkül köz­lekedő szekerekkel együtt az országút farrtomiai. Nem tö­rődnek a közlekedési szabá­lyokkal, és aggasztó, hogy mindenütt ott vannak. Az ábra mindig ugvanaz- féktá­volságon belül semmi se lát­szik, piros fény sehol messze elől, akkor szembe autó jön, aztán a fényfüggöny mögött egyszercsak ott a szekér vagy a kerékpáros „Biztonsági autó” különböző hevederek­kel, stabilitásokkal periszkóp­pal, automatikusan előrecsú­szó lökhárítókkal? Ugyan... Thiery Árpád i I Veszélyes csínytevők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom