Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

1968. május 23. Dutmntmi napio 3 Kedvezmény nyugdijáé építőknek Hatezer forintos pluszkereset 3 hónap alatt Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium a SZOT és a Munkaügyi Miniszté­rium hozzájárulásával intéz­kedett a nyugdíjas építőipari munkások ez évi foglalkoz­tatásának megkönnyítéséről. Az általános szabályok sze­rint a nyugdíj folyósításának korlátozása nélkül havi 500 forintot kereshetnek a nyug­díjasok. Az új intézkedés viszont lehetővé teszi, hogy az idén a havi 500 forintos tételeknek megfelelő évj hat­ezer forintos keresetet ne 12 hónap alatt érjék el, hanem rövidebb időszakban. Így akár két-három hónap alatt megszerezhetik a nyug­díjon felüli évi jövedelmet. Ezt a kedvezményt viszont csak az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a tanácsok építő-, szak- és sze­relőipari, valamint építő­anyagipari vállalatai adhat­ják meg. Jövedelmező melléküzemágak Vita a tsz-ek melléküzemági tevékenységéről — Vadhajtások Akiknek 15—16 ezer forintos „keresetükM van Kereshet-e havi 15—16 ezer forintot egy piaci eladó be­csületes munkával? Ez a kér­dés a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság tegnapi ülésén vetődött fel. Nem ok nélkül. A Bács megyei boro- tai Béke Tsz ugyanis eláru­sítóhelyet nyitott a Felsőma­lom utcai piacon, s a bódé két eladója — különböző sza­bály- és törvényellenes ma­chinációkkal — valóban havi 15—16 ezer forintos fejenkén­ti jövedelmekre tett szert az utóbbi időkben. Nem kincsesbánya Az egész borotai-ügy csak egy szerény helyet foglalt el abban a Megyei NEB-vizsgá- latban, amelynek a termelő- szövetkezetek melléküzemági tevékenységének felmérése volt a célja. Hivatalosan „csak” 16 tsz ebbeli tevékeny­ségét vizsgálták meg, gyakor­latilag viszont az egész me­gyét áttekintették. Így derült ki, hogy a tsz-ek szinte min­den évben megkétszerezik a melléküzemágakból származó jövedelmüket, s megyei mé­A Pécsi ti5 völgyzáró gátját állandóan szem előtt kell tarta­ni, hiszen egy esetleges felhő­szakadás következtében órást víztömeg zúdulhat a mélybe, s az áttörheti a gátat. Az üdülők és a környék érdeke egyaránt azt kívánja, hogy minden ilyen esetleges veszélyt megelőzzenek, ezért a Vízügyi Igazgatóság egy épület átalakításával gátőrházat rendezett be az orfitl vízfolyás mentén, Tekeresen. A mintegy negyedmillió forintos költséggel átalakított, berendezett ház nem­csak Kovács József gátőrnek és családjának nyújt hajlékot, ha­nem nagy raktárhelyiséggel is tendelkezík, ahol — minden es­hetőségre felkészülve szádpalló­kat, homokzsákokat és hason­lókat tárolnak. Foto: Szokolal A mechanizmus — ahogy a munkások látják Anyagi érdekeltség „egyenlősdi66 nélkül Árut termel, sőt exportál is a HÉV szolgáltatóüzeme lyen, ahol már a múltban ii kőbányászat, mészégetés stb folyt, mert valamivel, ki kel­lett egészíteni a mezőgazda­ságból származó jövedelmet A reménypusztai tsz földje viszont nem rosszak. A rend­kívül eltorzult 16:8 millió fo­rintos arány itt messze nenr indokolt. Valószínű senki sem fogj« nehezményezni a reménypusz­taiaknak, hogy például fény­csőarmatúrákat gyártanak, hi­szen ez ma hiánycikk. Jogos viszont a kérdés: kútásó bri­gád, sírgondozó részleg — va­lami nyolc-tíz féle mellék­üzemág: nem sok kicsit? Nerr maguknak tesznek rosszat amikor ennyibe belefognak' Hiszen fehéren-feketén bébi zonyították: a mezőgazdaság többet hoz! Erkölcsi bizonyítvánnyal A vitában újólag visszatért a borotai-ügy. Kiderült ugyanis, hogy a borotai tsz két pécsi elárusítójának nem volt er­kölcsi bizonyítványa, hogy a legtöbb tsz-nél raktárkezelők, elárusítók stb-k dolgoznak bi­zalmas munkakörben — er­kölcsi bizonyítvány nélkül. A vizsgálat feltárta, hogy nem egy esetben büntetett előéle­tűeket foglalkoztatnak! Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy egyes el­árusítók 15—16 ezer forinto­kat tudnak havonta zsebre- vágni, s hogy az egyes piaci elárusítóhelyekből a fenntartó tsz-nek tulajdonképpen semmi haszna nincs. A tsz-érdekek is amellett szólnak tehát, hogy bizalmas munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal ren­delkező személyeket foglal­koztassanak! M. Ii. Tavaly amikor csak készül­tünk az új mechanizmusra csak 1.7 millió forintos árbe­vételünk volt, az idén már 4.5 milliós árbevétel elérése a cél. Még exportra is dolgoznak. Megrendelőjük a HALDEX lengyel—magyar vállalat 1.5 millió forint értékű gépalkat­részt vár az idén az üzemtől. Mi ösztönzi a dolgozókat arra, hogy szíwel-lélekkel résztvegyenek ezekben az áru­termelő munkákban? — A prémium és az egyen­lőtlen nyereségelosztás — mondta Steinhőfer Károly, a szakszervezeti bizottság tit­kára. ' El is magyarázta, hogyan. — A béralap 10 százalékának megfelelő összegből premizál­hatják a dolgozókat. Koráb­ban mindenki kapott ebből. Bérkiegészítésnek tekintették. Ma már csak az kaphat pré­miumot, aki hoz is terven felüli eredményt az üzem „konyhájára”... A nyereséget is differenciáltan osztják el. így kapott már a múlt évi munkája alapján az üzemi át­lagnál 11 nappal többet a gyártó üzemegység és hat na­pi keresetüknek megfelelő összeggel „fejelték” meg az öntödeiek nyereségét. — Nekünk jól jött, hogy szolgáltató üzemünk most már vállalhat külső munkát is — mondta Varga László fiatal lakatos. — Műszakbé­rünket szépen megnövelik az elérhető prémiumok. — Mun­kapadja mellett négy elkészült csilletovábbító berendezés so­rakozott. Ezekre mutatva je­gyezte meg: — 2500 forint prémiumot kapott értük a brigádom... A teljesítmények alakján mérlegelt bérezés jótékonyan hatott az üzemi fenntartási, javítási munkákra is. A laka­tosok, szerelők nem használ­nak fel új alkatrészt, amíg a meglévő gazdaságosan javít­ható. A rakodógépek megko­pott bordás tengelyéből kúpos tengelyt készítenek a lakato­sok könnyűszerrel, s így meg­takarítják a 3000 forintot érő új tengelyt. A vitlák dobkere­tét hegesztéssel szépen kija­vítják és igyekeznek rendbe­hozni a megkopott fogaskere­keket is. Az üzem gazdasági érdekeit szolgálja, hogy a ko­rábban importált vitlákaf ma már „házilag” gyártják. Az idén 18 vitlát rendelt tőlük a vállalat. Legnagyobb árutermelő üzemegységük az acélöntődé. Villamos acélolvasztóval dol­gozó, korszerű üzem. Sikerrel valósították meg a precíziós öntést is. — Hozott-e változást üze­mükben az új mechanizmus? — a kérdést Piros Ferenc formázónak, a Gábor Áron szocialista brigád szakszerve­zeti bizalmijának tettük fel. — Több a munkánk, s csak­nem valamennyi sürgős ren­delés ... — És a keresetük? — Arra sem lehet panasz Nekem például rendszerint megvan a havi 2500 forintom. A teljesítményeket, különösen 3 selejtmentes munkát premi­zálják. Sokat jelent, hogy gaz­dasági vezetőink minden segít­séget megadnak a jó minő­ségű munkáhaz. Ha azt is el­érnénk, hogy még egy darut kapjon a műhely, akkor to­vább növelhetnénk termelé­sünket ... Lőrinc? János — Saját érdekünk, hogy ol­csóbban, gazdaságosabban dol­gozzunk — mondotta Kishal­mi Vilmos lakatos, akit a Mecseki Ércbánya Vállalat szolgáltató üzemében keres­tünk fel. — Annál több pré­miumot kapunk, mennél rö- videbb idő alatt végezzük el a munkát. — Például? — Most két olajkazánt ké­szítünk. Ezek gyártási rajzait a Láng Gépgyártól vettük át. Ha egy kazánnál a tervezett időből 100 órát megtakarítunk, akkor óránként 6 forint a prémium. Ha 150 órával le­rövidítjük a gyártási időt, prémiumunk már 8 forint, 200 óra után pedig már 10 forint az óránkénti plusz keresetünk. Éppen tegnap mondta a mi­nőségi ellenőrünk, hogy 150 órás megtakarítás biztosan lesz mindegyik kazánon. Csak egy formája ez a dol­gozók anyagi érdekeltségének a szolgáltató üzemnél, ahol a gazdaságirányítás új rendsze­rének bevezetése óta erre fo­kozott gondot fordítanak. Ke­resve sem találhatnánk üze­met, ahol jobban érvényesül­nének az új mechanizmus el­vei, mint ebben az ezer főt foglalkoztató — túlzás nélkül mondhatjuk — vertikális nagyüzemben. Acélöntöde, gép üzem, szerelde és minden egyéb megtalálható itt, ami kell a gépgyártáshoz. A bányaüzemi gépek fenn­tartási munkái nem kötötték le teljesen üzemünk kapaci­tását — tájékoztatott Vági Jó­zsef főmérnök. — Igyekszünk külső munkák elvállalásával is megkeresni a pénzünket. Tragédiák az országutakon (I.) Az akácfák mögül kibújt a Trabant... VIT-körműsor Kétrészes miniifjúsági találkozó hat megye részvételével A családi ház drótfonatú kerítését festegefi elmerülten, az arcán türelem pihen. A ka­put udvariasan kitárja előt­tem, azután sietve utánambi­ceg, majd bámulatos ügyes­séggel jön le a lépcsőn a szu- terénba — ritmustalan moz­dulataiban van valami gör­csös folyamatosság, a mozdu­latok csakazértis egyenjogúsá­ga. A súlyos emlékeket nehéz és felelősségteljes dolog meg­bolygatni, ha mégis megte­szem — az intelem, a szomo­rú példa kedvéért — Megengedi, hogy kiírjam a nevét? Rövid töprengés után vála­szol. — Nyugodtan írja ki. Soha­se voltam büntetve. Egyszer csináltam bajt és nagyon meg. jártam. Gál Lajos nagypalli lakos 1967 június 3-án 14 óra 10 perckor a munkahelyéről, a Komlói Kőbányából hazafelé útközben szabálytalan előzés miatt egy Trabanttal karam­bolozott. Motorkerékpárjának pótutasa lábtörést szenvedett, Gál Lajos bal lábát pedig a baleset következtében ampu­tálni kellett. A bíróság Gál Lajost öthónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, de az ítélet magyarázó részében ott szerepel egy tanulságos le benne lábának elvesztése után. Harmincnégy éves. Szik- Lakeménységü ember, s ennek a nagy bajban örülhetett. A munka az ő számára egyen­értékű volt az oxigénnel, a vízzel, a táplálékkal. Csak az érti ezt, aki képes igazán sze­retni a munkáját. A kőbányá­ban vezető robbantómester volt. Havi fizetése 2400 fo­rint, háromszoros Kiváló dol­gozó. ötszörös szocialista bri­gádvezető. Húsz ember dol­gozott a keze alatt. Tizenkét éven át volt jogosítványa, egyetlen baleset nélkül. A fe­leségével úgy házasodtak ösz- sze. hogy összes vagyonuk a munkaerejük volt. A szép csa­ládi ház Nagypallon a kezük munkája. Gál Lajos sokszor csak alva látta egész héten a gyerekeit, hajnalban ment dol­gozni, késő esté érkezett ha­za. A fia elsős gimnazista, a kislány általános iskolás. — Most mi lesz? — kérde­zem. — Elsején munkába lépek — mondja tompán, eltökél­ten. — Tudom, a müláb az nem rendes láb, de ha vala­ki elhagyja magát, akkor vé- ~ ge van. A fiam jól tanul. Most mondjam azt neki, hogy nincs tovább? A vállalat ragaszko­dik hozzám. Látom, hogy sze­retnek. Egyelőre robbanó­anyag-raktáros leszek. Az is jó. Később talán a régi be­osztásomat is visszanyerhe­tem ... Én úgy érzem hogy el tudok menni dolgozni, lesz eredménye is. Annak ellenére, hogy így vagyok. Valahol egy óra ketyeg, ta­lán a falon, talán a kreden- een. Tik-fak, tik-tak. Megy. Feltartóztathatatlanul, előre. Az első hetekben a mankóját elkeseredésében össze akarta törni. December végén jött haza a kórházból, rá két hét­re már kipróbálta a műlábat. Alig tudott menni, de ment, topogott előre. A disznóölést ilyen állapotban ő bonyolítot­ta le. A kerítést megcsinálta a ház körül. Engedélyt kért az orvostól, hogy mozoghas­son. Azt móndja végül: — A gépjárművezetőknek, mindnek merem javasolni, hogy figyeljenek arra, amit A másik Csinálhat. Az előttem lévő motoros nem akarta, hogy mégelőzzem, különben nem ,hagyott volna ott. Mon­dom, mindén gépjárművezető, ne Csák magára vigyázzon, hanem arra is, hogy mit csi­nálhat a másik __ T hiery Árpád MÜSZERALK \TRKSZ­galvanisálás, műszer jav lás üzemi, laboratóriumi. kémiai, orvosi, geofl"1’ ai és villamos alapinü'izerck tavítását RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJUK ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM Kövágószöllös. Tel.: 18-95/16. félmondat is: „ ... emellett az ismeretlen motorkerékpár ve­zetője ugyancsak szabálytala­nul vezette járművét...” — Igen, én ott tévedtem — mondja Gál Lajos —, hogy bíztam az előttem haladó mo­torosban, hogy a jobbszélen marad. Rá is dudáltam, egy piros Danuvia volt. Előzésben voltam. már a hátsó kereké­nek a vonalában, amikor hir­telen az út közepe felé húzó­dott. Szemben, az akácfák mögül ekkor kibújt a Trabant. A kanyar beláthatatlan volt, fékezni már nem mertem, a Trabant is jól bent jött az út közepe táján. Én nem. taga­dok semmit. Miért előztem? A saját hibám volt, de amit az előttem haladó motoros el­követett, az direkt a rossz­akarat műve. — Ki volt az a motoros? — Sajnos, nem tudjuk. Az meglógott. Volt ugyan egy mo­toros, aki telefonált a men­tőknek, az állítólag messze előttünk haladt, de hogy az volt-e? Azt mondtam, ne bolygassák. Olyan lelkiálla­potban voltam. A lábam le­szakadt térd fölött, azt se tudtam, mi lesz velem. Bíró­ság előtt sohasem álltam, még tanúként sem. Egy helyszíni fotót tesz elém — a rendőröktől kapta — rajta egy széles útkanyar, egy Trabant áll a középvonal táján, hátrább egy motorke­rékpár fekszik az úton, Gál Lajosé. — Akkor már elvittek ben­nünket a mentők — mondja szomorúan. — Az utasom ke­servesen nyögött. Ott feküd­tünk az úton. Mondtam neki: a te lábad eltörött, de az enyém leszakadt, öt liter há­rom deci véri kaptam, de majdnem végig észnél voltam, még a kórházban is. A Tra­bant vezetője ott szaladgált, a kocsiját siratta, nemhogy a mentődobozt előszedte volna és elköti a lábomaL — Volt a kanyarban záró­vonal? — Utána megcsinálták ott a záróvonalat, és az akácokat is kivágták. Nem akarom men­tegetni magámat, de ha van záróvonal, eszembe se jut az előzés ... . Nincsenek szavak annak el­mondására. hogy mi játszódott retekben az idén már 156 millió forintot akarnak sze­rezni a segédüzemágak révén. E számok mögött újabb építő­brigádok megalakítása, fa- feldolgozók, piaci elárusítóhe­lyek létrehozása, kőbányák, téglaégetők megnyitása és sok más egyéb áll. Mindez — ha nem is ilyen pontos számok formájában — már eddig is ismert volt. Meg­lehetősen új volt viszont a vizsgálat egy seregnyi megál­lapítása. Kiderült, hogy a melléküzemágak, illetve fel­dolgozó üzemek még ma is csak 6,4 százalékkal részesed­nek a tsz-ek összes árbevéte­léből — megyei átlagban. Ez bizony meglehetősen szerény szám! Minden megvizsgált helyen jövedelmezők voltak a mel­léküzemágak, s növelték a tagság jövedelmét. Kitűnt azonban — s ezt adatokkal tudják bizonyítani a vizsgá­lók —, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység még ennél is jövedelmezőbb volt! A bel- várdgyulai Közös Út Tsz-ben például a termelési értékben 31,3 százalékkal részesedett a melléküzemági tevékenység, az üzemi bruttó jövedelemben viszont már csak 21,2 száza­lékkal. A többi a mezőgazda­ságból származott. Az elmon­dottakból arra a következte­tésre lehet jutni, hogy a mel­léküzemági tevékenység hasz­nos, nélkülözhetetlen, ám nem olyan kimeríthetetlen kincses- bánya, mint néhányan gon­dolták. Aránytalanságok Az előbb említett 6,4 szá­zalék — ennyivel részesednek a melléküzemágak a tsz-ek összbevételéből — olyan szám, amj sok mindent eltakar. Van­nak ugyanis tsz-ek, ahol alig lehet érdemleges melléküzem- ági tevékenységről beszélni, vannak viszont helyek, ahol azt tartják a legfontosabb­nak. A reménypusztai Űj Élet Tsz például 24 millió forint árbevételt tervez erre az év­re, s 16 milliót akar megsze­rezni a melléküzemágakból. A mezőgazdaság csak 8 millió­val szerepel. Hasonló a hely­zet a hetvehelyi Egyetértés Tsz-nél is! Szembeszökő aránytalansá­gokról van tehát szó. A vita résztvevői azonban arra fi­gyelmeztettek — s jól tették —, hogy aligha volna szeren­csés, ha tértől és körülmé­nyektől függetlenül ítélnénk. A hetvehelyi Egyetértés Tsz ugyanis a megye legdombo­sabb, legsoványabb földű vi­dékén gazdálkodik, olyan he­Június 1-én, szombaton este 7 órakor vetélkedővel egybekötött Ifjúsági bált rendez az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda és a KISZ az Olimpia étteremben. A veélkedő témája a VIT-ek története és a szófiai találkozó, a győztesek csapat és egyéni dí­jazásban részesülnek. A vetélkedő második részét Június 2-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor rendezik meg a Pécsi Nemzeti Színházban. Az Itt be­mutatásra kerülő VTT-kokté! 6«. című műsört Keresztes Tibor ve­zeti. Közreműködik az OMEGA-e gyüttes, Horváth Vilmos, Magay Clementina, Jósé Arsaihendia paraguayi énekes, Soós Zoltán költő, Sándor György humorista. Kö’lö Miklós pantomim-művész. Witek Mária és Benkő Péter tan.-eleiénekések. Ezenkívül még egy meg­lepetést ígér az EXPRESS iroda, melynek megye! kirendeltségén (Pécs, Rét u. 4. I. em. «.), valamint a helyszínen lehet megvásá­rolni a jegyeket 10-től 25 forintos árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom