Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-03 / 102. szám
1968. május J. Dttnontmi napto •» Gazdag program megyeszerte Nemcsak Pécsett, hanem megyeszerte gazdag programmal ünnepeltek május 1-én. Mohácson mintegy 5—6 ezer dolgozó vonult fel a Széchenyi térre. A felvonulók „El a kezekkel Vietnamtól!” ,3ékét a világnak!”, „Testvéri üdvözlet a kommunizmust építő nagy szovjet népnek!” feliratú táblákat vittek. A Park utcai Általános Iskola tanulói a város különböző nemzetiségeinek népviseletébe öltözve vettek részt a felvonuláson. A nagygyűlésen Nagy Tibor, a Városi Tanács vb-elnök- helyettese mégnyitója után Borsos János, a Városi Pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet Délután különböző rendezvények, sportműsorok szórakoztatták a város dolgozóit Komlón a virágoktól színes Lenin térre fél 10 órakor kezdődött meg a felvonulás, amelyet a Béta-aknai bányászok, a Megyei Pártbizottság oklevelével kitüntetett üzemek, intézmények dolgozói nyitottak meg A felvonulók a vietnami agressziót elítélő jelmondaté táblákat emeltek a magasba. Szigetvárott a Városi Művelődési Ház udvarán 10 órai kezdettel mintegy 2000 ember részvételével politikai gyűlést rendeztek. Ünnepi beszédet Szűcs István, a Városi Pártbizottság tagja, a Konzervgyár igazgatója mondott. A Szigetvári Várbaráti Kör a vár udvarán műsoros emlékestet rendezett a költő Zrínyi születésének 348. évfordulóján. Sok látogatót vonzott a strand, a csónakázó tó is. Siklóson az iskolások nyitották meg az ünnepi felvonulást, majd a várkertben rendezett majálison szórakoztak a község lakói. Beremenden a művelődési ház udvarán tartottak politikai gyűlést, ünnepi beszédet Mitzki Ervin, a Megyei Pártbizottság munkatársa mondott. Sásdon a Járási Művelődési Ház udvarára vonultak a község lakói, ahol Nyári Gyula, a Járási Pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet, majd az irodalmi színpad műsora következett Sellyén a sportpályán rendezték meg a politikai gyűlést, előadó Vas István gimnáziumi igazgató volt Negyvenezer felvonuló a pécsi május 1-én' Vasúti kedvezmény a BNV-re érkező látogatóknak A Budapesti Nemzetközi Vásárra érkező hazai és külföldi látogatók, kiállítók ez évben is vasúti kedvezményben részesülnek. Harminchárom százalékos menetdíjkedvezményre jogosítanak az előre megváltott úgynevezett vásár-igazolványok, amelyek 10 forintért a vasúti pénztárakban, az IBUSZ menetjegy-irodáiban, az idegenforgalmi hivatalokban, valamint a városi és községi tanácsoknál szerezhetők be, s egyben vásári belépőjegyül is szolgálnak. Az utazási kedvezményt a belföldi látogatók május 16- tól, a hazai kiállítók május 6-tól vehetik igénybe. Ez az igazolvány a visszautazásnál május 29-ig, illetve a külföldiek számára június 3-ig érvényes. (Folytatás az 1. oldalról) következik, Gázmű, Erdőgazdaság, Pécsi Állami Gazdaság, Vízügyi Igazgatóság, Mezőgazdasági Vállalat, AGRO- KER, Mezőgazdasági és BeruTanárfcépzös tomászlányok a (#- iskolás sportolók élén házási Vállalat, Megyei és Vá- i rosi Tanács, de hol vannak 1 akkor még a Bíróság, az j Ügyészség, a bankok, az OTP és az Állami Biztosító, a KP- VDSZ és a Centrum Áruház, a Földhivatal és a különböző kereskedelmi vállalatok, a kiválóan dolgozó ktsz-ek egész sora, a TÜZÉP, a MÉK, a vendéglátó vállalatok, a Sörgyár, a Pincegazdaság, a Tejipar, a Húsipar, a Dohánygyár, a PIK, a Köztisztasági, a Bútorgyár, a Patyolat, a Vízművek, a Fémipari, a Fodrászipari, a Ruhaipari Vállalat, hiába, lehetetlen mindegyiket név szerint még csak megemlíteni is. A MÁV Pécsi Igazgatósága menetét egyenruhás vasutas dolgozók nyitják, a 12. AKÖV a már-már megszokottá vált panoráma busszal szállítja ■ a hamar elfáradó gyerekeket, feltűnnek a város felsőoktatási intézményeinek dolgozói, a pécsi pedagógusok, őket a pécsi sportegyesületek csoportjai követik, a Pécsi Dózsától egészen a Nagy Lajos Gimnázium sportköréig, különösen imponáló rendben, szívet-lel- ket gyönyörködtetően vonulnak a Pécsi Sportiskola ifjú növendékei, majd a város közép- 'és felsőoktatási intézméVidám majális nyeinek tanulói, gimnáziumok, technikumok diákjai, egyetemisták, főiskolások, az Orvostudományi Egyetem májusfáján a szófiai VIT jelszava: szolidaritás, béke, barátság, hatan-heten viszik, köztük néger fiatalok is. A felvonulást a 40 fős rendezőgárda zárja, kiknek 80 ifjú gá- dista segített az előkészítő munkában, a menet kialakításában. a besorolásban, hogy ne akadjon el egy pillanatra sem a hatalmas tömeg. A készenlétben álló mentőautókra nem volt szükség; komolyabb rosz- szullét nem fordult elő, s ami ugyancsak örvendetes, az embereknek nem kellett órákig várakozni, ment minden az előre kidolgozott felvonulási terv szerint. A léggömbök derűs felhőt alkotnak a felvonulók felet* „Szeretem az embereket, a munkámat44 Tízezrek tiszteletétől övezve Nyugalomba vonult dr. Steinmetz Endre, a megyei kórház igazgatója Tegnap délelőtt a M egyei Tanácson ünnepélyes keretek között adta át Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke dr. Steinmetz Endrének, a megyei kórház igazgató-főorvosána k érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát. A kitüntetés átadása egybeesett dr. Steinmetz Endre búcsúztatásával, a megyei kórház igaz- ' gatója nyugállományba vonult. Pedig hát akkor még írem is volt kommunista, csak 1944-től az. — Sokat fáradoztunk azokban a nehéz időkben, amikor vallási és faji ellentéteket szítottak az egyetemen is, és napirenden voltak az incidensek i.. Ott a pályán nem volt soha egyetlen ilyen verekedés sem. Ma is a PEAC örökös díszelnöke, van egy magas kitüntetése, amelyet a munkássport szolgálatáért kapott, s egy ötven kötetes, ritka könyv tára magyar, német, francia, olasz nyelven megjelent vívószakkönyvekből. Az egyetem elvégzése után nyolc évig volt díjtalan tanársegéd és gyakornok a szemklinikán. — Mindig szerettem volna szemész lenni, matematikai érdeklődésem miatt elsősorban az optika izgatott. Minden második nap ingyen inspekciózás, rengeteg munka — dehát dr. Steinmetz Endre mindenekelőtt mégiscsak orvos volt. Kitűnő orvos — Kiváló és Érdemes Orvos kitüntetése is van! — és később a rendelőintézet szemész főorvosa. Ott a rendelőintézetben voltak olyan évek, hogy negyvenezer beteg is megfordult a szemészeten. — Hogy hány beteget kezeltem életemben? A múltkor egyszer fenn voltam a népstadionban, akkor tűnődtem el rajta, milyen sokat — mondja derűsen. — Körülbelül ötszázezret... 1944. december 13-án (57. sorszámmal!) belépett a Kommunista Pártba, s teljes lélekkel részt vett a kezdeti küzdelmekben. — Akkor hozta Vas Zoltán a hirt, hogy itt az unoka j Öcsém és találkozni akar velem ... De ez a találkozás már nem jöhetett létre, Steinmetz Miklóst, a Vörös Hadsereg kapitányát Budapest határában, fehér zászlóval a kezében lőtték le a németek. Dr. Steinmetz Endre ott volt 1945-ben az orvosszakszervezet megalakításánál, máig elnöke az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet. megyebizottságának. Hat évig volt a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, jelenleg a pécs’ városi pártbizottság tagjaként tevékenykedik. Sokmindenben benne van az ő munkája; jórészt neki köszönhető, hogy létrejött Pécsett a tüdőszanatórium. Egy darab könyvvel vette át annakidején a megyei kórházat — rengeteget fáradt azért, hogy a rendelőintézetet és kórházakat is ellássák szak- folyóirattal, szakkönyvekkel. Hogy beindult az új megyei kórház munkája — mondani sem kell, hogy nagyon sok fáradságos óra, sőt „túlóra” fekszik ebben is. 1956-ban, az ellenforradalom idején végzett munkájáért megkapta a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. — Szeretem a városomat, a népemet, a költészetet, a muzsikát, a szép képeket. Szeretem az embereket és a munkámat. Hatvanhat éves vagyok — át kell adnom a helyet a fiatalabb generációnak. Társadalmi funkciói persze bőséges teret biztosítanak számára a további tevékenységre. És hallatlanul sokirányú érdeklődése, tiszteletreméltó „hobbyjainak” sora úgyszintén. A pécsi Munkáskaszinó (a mai Doktor Sándor Művelődési Ház) egykori igazgatója, aki jólesően emlékszik vissza, „milyen gyönyörű hangversenyeket rendeztünk ott!”, csodaszép gyűjteménynyel rendelkezik a régi Pécsről; metszetek, rajzok, festmények őrzik otthonában a száz-kétszáz éves Széchenyi teret és a város műemlékeit. Fárszáz ex libris, egy ugyancsak értékes bibliofil-gyűjtemény, Bartók műveinek csaknem minden megjelent lemeze — egy harmonikus, munkás élet szépségeinek kézzelfogható emlékei várják ódahaza. — Ahhoz az értelmiséghez tartoztam, amely egyszer-mát- szor nem félt besétálni az oroszlán szájába — mondja tréfásan. Amihez legfeljebb azt té- hetjük ho 'mit Palkó elvtárs mór-Jolt a búcsúztató szavaiban: „Tanítsa továbbrá is a munka szeretetére á fiatalokat...” H. K. A munkásmozgalom veteránjainak egy csoportja a látványos, színes felvonulásban gyönyörködik TiÉlután kettőkor már ^ apák, anyák és gyerekek siettek a balokányi szabadtéri színpad felé. A gyerekek és a mamák az óvodások műsoráért, a papák pedig azért, mert ott állt már a szabadtéri kimérés sörrel, borral és egyéb folyékony élvezettel. Igaz, a mamák gyűrűjébe belekeveredett néhány gyermekszerető férfi is, de a kimérés mellett még ott szerénykedett egy-egy asszonyka, finoman forgatva ujjai között a söröspoharat, így hát a kimérés és szabadtéri színpad között helyreállt a társadalmi egyensúly. Azután egyre többen lettek. A színpad az óvodások után az úttörők műsorával vonzotta a kiváncsiakat, utána meg Bázsa Éva, Nagy Józsa, Győry Emil lépett fel Pau- lusz Elemér zongorakíséretével, és sorra aratták a tapsot. Azután Rudolf Gyula öntevékeny színjátszói — akik a József Attila Művelődési Házat képviselték — tapsoltatták meg a közönséget rövid jeleneteikkel, majd a Steinmetz Miklós Művelődési Ház tánccsoportja és pécsi délszláv tambu- razenekar lépett fel. Végül a pécsi karhatalom beatzenekara szórakoztatta a Ba- lokány vendégeit. A május elseji tömegsző- rakoztatást az idén URH- berendezéssel irányították. — Állandó összeköttetésben állok a Vidámparkkal A történelmi név, amit visel, fokozott tiszteletet parancsol, mégis: dr. Steinmetz Endrét senki sem neve miatt , tiszteli és becsüli, hanem tulajdon, munkálkodásban és harcban eltöltött életéért. Igaz, olyan családban született, ahol korán magába szívta az igazságért harcra is képes keménységet. Már középiskolás korában tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. Két évet emigrációban Olaszországban töltött, s csak hazatérve iratkozhatott be a pécsi egyetem orvoskarára. — Eredetileg elzárásra ítéltek — emlékezik vissza — és azt csak egy jó barátom közbenjárására változtatták át pénzbüntetésre. Másfél évig álltam rendőri felügyelet alatt Hetente egyszer meglátogatott a nagybajuszú detektívfőnök. Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a mozgalomba, természetesen a lehetőségeknek megfelelően. Remekül vívott — huszonhét bajnokságot nyert kardban és tőrben! — és mivel korán felismerte a sport jelentőségét és nevelő hatását, természetes tehát, hogy sportvezető lett az egyetemisták között. Mikor azért küzdött, hogy ne vigyék el a PEAC pénzét a leventéré, azt mondta neki egy százados; sose gondoltam volna, hogy ekkora kommunista vagy! és az Olimpia előtti szabadtéri színpaddal __ mondott a Komlódi József, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. — Fennakadás így nem lehet, a három műsornak szinte minden percéről tudok. Kimegyünk az Olimfna felé, éppen Bázsa Évának tapsolnak, közben megszólal a készülék: az öntevékeny együtteseket várják a Balokányban. Máris indul velük a busz, hála az URH- nak. Este hétkor érünk a Vidámparkba. Éppen vélje az ŐRI könnyűzenei műsorának. A közönség kifelé tolong. Valaki megjegyzi: — Szegény Medgyesi Marinak, csak nem esett valami baja? Az énekesek névsora ugyanis változott, állítólag Nyíregyházán karambolozott Medgyesi Mária és Bakacsi Ferenc kocsija, s így nem jöhetett le Pécsre. Ezért Borvető János, Bérces Tibor, Vas Mari, Gombos Klára és Kovács János énekeltek az Ostor zenekar kíséretében. Ügy számolták, nyolcezer ember hallgatta őket. Az URH-val irányított tömegszórakoztatás végülis jól sikerült. Hogy a műsor után ki hová ment, s főleg kivel, arról csak bizonytalan adatokat írhatnánk meg. Így maradjunk annyiban: az idei majális általában kellem.es volt V