Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

1968. május J. Dttnontmi napto •» Gazdag program megyeszerte Nemcsak Pécsett, ha­nem megyeszerte gazdag programmal ünnepeltek május 1-én. Mohácson mintegy 5—6 ezer dolgozó vonult fel a Széchenyi térre. A fel­vonulók „El a kezekkel Vietnamtól!” ,3ékét a világnak!”, „Testvéri üd­vözlet a kommunizmust építő nagy szovjet nép­nek!” feliratú táblákat vittek. A Park utcai Ál­talános Iskola tanulói a város különböző nemzeti­ségeinek népviseletébe öl­tözve vettek részt a fel­vonuláson. A nagygyűlé­sen Nagy Tibor, a Vá­rosi Tanács vb-elnök- helyettese mégnyitója után Borsos János, a Városi Pártbizottság tit­kára mondott ünnepi be­szédet Délután különbö­ző rendezvények, sport­műsorok szórakoztatták a város dolgozóit Komlón a virágoktól színes Lenin térre fél 10 órakor kezdődött meg a felvonulás, amelyet a Bé­ta-aknai bányászok, a Megyei Pártbizottság ok­levelével kitüntetett üze­mek, intézmények dol­gozói nyitottak meg A felvonulók a vietnami agressziót elítélő jelmon­daté táblákat emeltek a magasba. Szigetvárott a Városi Művelődési Ház udvarán 10 órai kezdettel mint­egy 2000 ember részvé­telével politikai gyűlést rendeztek. Ünnepi beszé­det Szűcs István, a Vá­rosi Pártbizottság tagja, a Konzervgyár igazgatója mondott. A Szigetvári Várbaráti Kör a vár ud­varán műsoros emlékes­tet rendezett a költő Zrínyi születésének 348. évfordulóján. Sok láto­gatót vonzott a strand, a csónakázó tó is. Siklóson az iskolások nyitották meg az ünnepi felvonulást, majd a vár­kertben rendezett majá­lison szórakoztak a köz­ség lakói. Beremenden a művelődési ház udvarán tartottak politikai gyű­lést, ünnepi beszédet Mitzki Ervin, a Megyei Pártbizottság munkatársa mondott. Sásdon a Já­rási Művelődési Ház ud­varára vonultak a köz­ség lakói, ahol Nyári Gyula, a Járási Pártbi­zottság tagja mondott ünnepi beszédet, majd az irodalmi színpad mű­sora következett Sellyén a sportpályán rendezték meg a politikai gyűlést, előadó Vas István gim­náziumi igazgató volt Negyvenezer felvonuló a pécsi május 1-én' Vasúti kedvezmény a BNV-re érkező látogatóknak A Budapesti Nemzetközi Vásárra érkező hazai és kül­földi látogatók, kiállítók ez évben is vasúti kedvezmény­ben részesülnek. Harminc­három százalékos menetdíj­kedvezményre jogosítanak az előre megváltott úgynevezett vásár-igazolványok, amelyek 10 forintért a vasúti pénz­tárakban, az IBUSZ menet­jegy-irodáiban, az idegenfor­galmi hivatalokban, valamint a városi és községi tanácsok­nál szerezhetők be, s egyben vásári belépőjegyül is szolgál­nak. Az utazási kedvezményt a belföldi látogatók május 16- tól, a hazai kiállítók május 6-tól vehetik igénybe. Ez az igazolvány a visszautazásnál május 29-ig, illetve a kül­földiek számára június 3-ig érvényes. (Folytatás az 1. oldalról) következik, Gázmű, Erdőgaz­daság, Pécsi Állami Gazda­ság, Vízügyi Igazgatóság, Me­zőgazdasági Vállalat, AGRO- KER, Mezőgazdasági és Beru­Tanárfcépzös tomászlányok a (#- iskolás sportolók élén házási Vállalat, Megyei és Vá- i rosi Tanács, de hol vannak 1 akkor még a Bíróság, az j Ügyészség, a bankok, az OTP és az Állami Biztosító, a KP- VDSZ és a Centrum Áruház, a Földhivatal és a különböző kereskedelmi vállalatok, a ki­válóan dolgozó ktsz-ek egész sora, a TÜZÉP, a MÉK, a vendéglátó vállalatok, a Sör­gyár, a Pincegazdaság, a Tej­ipar, a Húsipar, a Dohány­gyár, a PIK, a Köztisztasági, a Bútorgyár, a Patyolat, a Vízművek, a Fémipari, a Fod­rászipari, a Ruhaipari Válla­lat, hiába, lehetetlen mind­egyiket név szerint még csak megemlíteni is. A MÁV Pécsi Igazgatósága menetét egyenruhás vasutas dolgozók nyitják, a 12. AKÖV a már-már megszokottá vált panoráma busszal szállítja ■ a hamar elfáradó gyerekeket, feltűnnek a város felsőokta­tási intézményeinek dolgozói, a pécsi pedagógusok, őket a pécsi sportegyesületek csoport­jai követik, a Pécsi Dózsától egészen a Nagy Lajos Gimná­zium sportköréig, különösen imponáló rendben, szívet-lel- ket gyönyörködtetően vonul­nak a Pécsi Sportiskola ifjú növendékei, majd a város kö­zép- 'és felsőoktatási intézmé­Vidám majális nyeinek tanulói, gimnáziu­mok, technikumok diákjai, egyetemisták, főiskolások, az Orvostudományi Egyetem má­jusfáján a szófiai VIT jelsza­va: szolidaritás, béke, barát­ság, hatan-heten viszik, köz­tük néger fiatalok is. A fel­vonulást a 40 fős rendezőgár­da zárja, kiknek 80 ifjú gá- dista segített az előkészítő munkában, a menet kialakítá­sában. a besorolásban, hogy ne akadjon el egy pillanatra sem a hatalmas tömeg. A készen­létben álló mentőautókra nem volt szükség; komolyabb rosz- szullét nem fordult elő, s ami ugyancsak örvendetes, az em­bereknek nem kellett órákig várakozni, ment minden az előre kidolgozott felvonulási terv szerint. A léggömbök derűs felhőt alkotnak a felvonulók felet* „Szeretem az embereket, a munkámat44 Tízezrek tiszteletétől övezve Nyugalomba vonult dr. Steinmetz Endre, a megyei kórház igazgatója Tegnap délelőtt a M egyei Tanácson ünnepélyes keretek között adta át Palkó Sándor, a Megyei Ta­nács elnöke dr. Steinmetz Endrének, a megyei kór­ház igazgató-főorvosána k érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát. A kitüntetés átadása egybeesett dr. Stein­metz Endre búcsúztatásával, a megyei kórház igaz- ' gatója nyugállományba vonult. Pedig hát akkor még írem is volt kommunista, csak 1944-től az. — Sokat fáradoztunk azok­ban a nehéz időkben, ami­kor vallási és faji ellentéte­ket szítottak az egyetemen is, és napirenden voltak az in­cidensek i.. Ott a pályán nem volt soha egyetlen ilyen ve­rekedés sem. Ma is a PEAC örökös dísz­elnöke, van egy magas ki­tüntetése, amelyet a munkás­sport szolgálatáért kapott, s egy ötven kötetes, ritka könyv tára magyar, német, francia, olasz nyelven megjelent vívó­szakkönyvekből. Az egyetem elvégzése után nyolc évig volt díjtalan ta­nársegéd és gyakornok a szemklinikán. — Mindig szerettem volna szemész lenni, matematikai érdeklődésem miatt elsősor­ban az optika izgatott. Minden második nap ingyen inspekciózás, rengeteg munka — dehát dr. Steinmetz Endre mindenekelőtt mégiscsak or­vos volt. Kitűnő orvos — Kiváló és Érdemes Orvos ki­tüntetése is van! — és ké­sőbb a rendelőintézet szemész főorvosa. Ott a rendelőinté­zetben voltak olyan évek, hogy negyvenezer beteg is megfordult a szemészeten. — Hogy hány beteget ke­zeltem életemben? A múlt­kor egyszer fenn voltam a népstadionban, akkor tűnőd­tem el rajta, milyen sokat — mondja derűsen. — Körül­belül ötszázezret... 1944. december 13-án (57. sorszámmal!) belépett a Kom­munista Pártba, s teljes lé­lekkel részt vett a kezdeti küzdelmekben. — Akkor hozta Vas Zol­tán a hirt, hogy itt az unoka j Öcsém és találkozni akar ve­lem ... De ez a találkozás már nem jöhetett létre, Steinmetz Mik­lóst, a Vörös Hadsereg kapi­tányát Budapest határában, fehér zászlóval a kezében lőtték le a németek. Dr. Steinmetz Endre ott volt 1945-ben az orvosszak­szervezet megalakításánál, máig elnöke az Orvos-Egész­ségügyi Szakszervezet. megye­bizottságának. Hat évig volt a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, jelenleg a pécs’ városi pártbizottság tagjaként tevékenykedik. Sokmindenben benne van az ő munkája; jórészt neki köszönhető, hogy létrejött Pé­csett a tüdőszanatórium. Egy darab könyvvel vette át an­nakidején a megyei kórházat — rengeteget fáradt azért, hogy a rendelőintézetet és kórházakat is ellássák szak- folyóirattal, szakkönyvekkel. Hogy beindult az új megyei kórház munkája — mondani sem kell, hogy nagyon sok fáradságos óra, sőt „túlóra” fekszik ebben is. 1956-ban, az ellenforradalom idején végzett munkájáért megkapta a Magyar Szabad­ság Érdemrend ezüst fokoza­tát. — Szeretem a városomat, a népemet, a költészetet, a mu­zsikát, a szép képeket. Sze­retem az embereket és a munkámat. Hatvanhat éves vagyok — át kell adnom a helyet a fiatalabb generáció­nak. Társadalmi funkciói persze bőséges teret biztosítanak számára a további tevékeny­ségre. És hallatlanul sokirá­nyú érdeklődése, tiszteletre­méltó „hobbyjainak” sora úgyszintén. A pécsi Munkás­kaszinó (a mai Doktor Sándor Művelődési Ház) egykori igaz­gatója, aki jólesően emlék­szik vissza, „milyen gyönyörű hangversenyeket rendeztünk ott!”, csodaszép gyűjtemény­nyel rendelkezik a régi Pécs­ről; metszetek, rajzok, fest­mények őrzik otthonában a száz-kétszáz éves Széchenyi teret és a város műemlékeit. Fárszáz ex libris, egy ugyan­csak értékes bibliofil-gyűjte­mény, Bartók műveinek csak­nem minden megjelent leme­ze — egy harmonikus, mun­kás élet szépségeinek kézzel­fogható emlékei várják óda­haza. — Ahhoz az értelmiséghez tartoztam, amely egyszer-mát- szor nem félt besétálni az oroszlán szájába — mondja tréfásan. Amihez legfeljebb azt té- hetjük ho 'mit Palkó elv­társ mór-Jolt a búcsúztató szavaiban: „Tanítsa továbbrá is a munka szeretetére á fiatalokat...” H. K. A munkásmozgalom veteránjainak egy csoportja a látványos, színes felvonulásban gyönyörködik TiÉlután kettőkor már ^ apák, anyák és gyere­kek siettek a balokányi sza­badtéri színpad felé. A gye­rekek és a mamák az óvo­dások műsoráért, a papák pedig azért, mert ott állt már a szabadtéri kimérés sörrel, borral és egyéb fo­lyékony élvezettel. Igaz, a mamák gyűrűjébe belekeve­redett néhány gyermeksze­rető férfi is, de a kimérés mellett még ott szerényke­dett egy-egy asszonyka, fi­noman forgatva ujjai kö­zött a söröspoharat, így hát a kimérés és szabadtéri színpad között helyreállt a társadalmi egyensúly. Az­után egyre többen lettek. A színpad az óvodások után az úttörők műsorával von­zotta a kiváncsiakat, utána meg Bázsa Éva, Nagy Józsa, Győry Emil lépett fel Pau- lusz Elemér zongorakísére­tével, és sorra aratták a tapsot. Azután Rudolf Gyu­la öntevékeny színjátszói — akik a József Attila Mű­velődési Házat képviselték — tapsoltatták meg a kö­zönséget rövid jeleneteikkel, majd a Steinmetz Miklós Művelődési Ház tánccsoport­ja és pécsi délszláv tambu- razenekar lépett fel. Végül a pécsi karhatalom beat­zenekara szórakoztatta a Ba- lokány vendégeit. A május elseji tömegsző- rakoztatást az idén URH- berendezéssel irányították. — Állandó összeköttetés­ben állok a Vidámparkkal A történelmi név, amit vi­sel, fokozott tiszteletet pa­rancsol, mégis: dr. Steinmetz Endrét senki sem neve miatt , tiszteli és becsüli, hanem tu­lajdon, munkálkodásban és harcban eltöltött életéért. Igaz, olyan családban szü­letett, ahol korán magába szívta az igazságért harcra is képes keménységet. Már kö­zépiskolás korában tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. Két évet emigrációban Olasz­országban töltött, s csak ha­zatérve iratkozhatott be a pécsi egyetem orvoskarára. — Eredetileg elzárásra ítél­tek — emlékezik vissza — és azt csak egy jó barátom köz­benjárására változtatták át pénzbüntetésre. Másfél évig álltam rendőri felügyelet alatt Hetente egyszer meglátogatott a nagybajuszú detektívfőnök. Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a mozgalomba, természetesen a lehetőségek­nek megfelelően. Remekül ví­vott — huszonhét bajnokságot nyert kardban és tőrben! — és mivel korán felismerte a sport jelentőségét és nevelő hatását, természetes tehát, hogy sportvezető lett az egye­temisták között. Mikor azért küzdött, hogy ne vigyék el a PEAC pénzét a leventéré, azt mondta neki egy száza­dos; sose gondoltam volna, hogy ekkora kommunista vagy! és az Olimpia előtti szabad­téri színpaddal __ mondot­t a Komlódi József, a Városi Tanács művelődésügyi osz­tályának főelőadója. — Fennakadás így nem lehet, a három műsornak szinte minden percéről tudok. Kimegyünk az Olimfna felé, éppen Bázsa Évának tapsolnak, közben megszó­lal a készülék: az öntevé­keny együtteseket várják a Balokányban. Máris indul velük a busz, hála az URH- nak. Este hétkor érünk a Vi­dámparkba. Éppen vélje az ŐRI könnyűzenei műsorá­nak. A közönség kifelé to­long. Valaki megjegyzi: — Szegény Medgyesi Ma­rinak, csak nem esett va­lami baja? Az énekesek névsora ugyanis változott, állítólag Nyíregyházán karambolozott Medgyesi Mária és Bakacsi Ferenc kocsija, s így nem jöhetett le Pécsre. Ezért Borvető János, Bérces Ti­bor, Vas Mari, Gombos Klá­ra és Kovács János énekel­tek az Ostor zenekar kísére­tében. Ügy számolták, nyolc­ezer ember hallgatta őket. Az URH-val irányított tömegszórakoztatás végülis jól sikerült. Hogy a műsor után ki hová ment, s főleg kivel, arról csak bizonyta­lan adatokat írhatnánk meg. Így maradjunk annyiban: az idei majális általában kellem.es volt V

Next

/
Oldalképek
Tartalom