Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Ara: 70 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek i Dunámon napló xxv. évfolyam, 118. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és^a Megyei Tanács lapja 1968- m°ius 22-> szerda Európa kirakatában Jól vizsgáztak a baranyai áruk Pécs „utazó nagykövetei“ ♦ A kesztyűk és a porcelánok ♦ Felzárkózott a szövetkezeti ipar ♦ „Elveszett cikkek“ (Kiküldött munkatársunk je­lenti a BNV-ről) » Szinte valamennyi hazai pavilonban találkoztam pé­csi, illetve baranyai áruk­kal. Termékeink nem tartoz­nak a vásár sztárjai közé, a szakemberek azonban ismerik és keresik a Mecsek-alji vá­ros kiváló minőségűnek meg­ismert cikkeit. Nagy hagyomá­nyaihoz méltóan az idén is a Zsolnay Porcelángyár repre­zentálja legsikeresebben a baranyai ipar életerejét és versenyképességét, a centená­riumát ünneplő üzem ugyanis nagyszerű hagyományainak fel támasztása és továbbfejleszté­se mellett a kerámia művé­szet legújabb irányzataival gazdagította gyártási program­ját. Az üveg- és porcelángyá­rak pavilonjában már a be­járatnál pécsi termék köszönti a látogatót, s egyáltalán nem túlzás, ha azt állítom: a Zsol­nay-porcelánok uralják a tár­latot. Meglepően sok klasszi­kus vonalú, rendkívül gazda­gon díszített edény kapott helyet a vitrinekben, s ami külön öröm: végre hírnevük­höz méltó teret kaptak az eozinmázas termékek is. Még szakmai körökben is meglepetést keltettek a gyár égé szén modern vonalú, máznél­küli vázái, kisplasztikái. Ezek kiállítási darabok, a legfiata­labb keramikus nemzedék al­kotásai — a gondosan ápolt vetés tehát beérett. A nagy- közönség körében egyébként a porcelánból készült kerti­bútor aratta a legnagyobb si­kert — többen még azt is megkockáztatták, hogy az ára felől érdeklődjenek... A legújabb kesztyűdivatról röviden csak annyit: a színek tovább élénkültek, a díszíté­sek pedig minden eddiginél merészebbek. Ugyanebben a pavilonban helyezték el a Pé­csi Kesztyűs Ktsz termékeit, melyek ugyancsak Pécs „uta­zó nagyköveteinek” számíta­nak. A szövetkezeti ipar — hagyományaihoz híven —, tás­kákat is bemutatott, melyek szintén azt bizonyítják: hogy az idei divat a színek divata. A vásárigazgatóság idén elő­ször sorolta egymás mellé az azonos jellegű tanácsi, minisz­tériumi és szövetkezeti válla­latokat, az ötlet azonban be­vált: a* új elrendezés egy- egy Iparágról teljes képet ad, s ugyanakkor nagyszerű ösz- szehasonlítási lehetőségeket biztosít. A könnyűipari pavi­lon cipőrészlegét a szövetke­zeti ipar Uralta. Hogy ezek a viszonylag kis üzemek mi­lyen jelentős tételt jelentenek a népgazdaság egészén belül, csak egyetlen számot: az idei tervükben 3,5 millió pár cipő szerepel, melyből 2,6 millió párat exportálnak. A felada­tok maradéktalan teljesítése érdekében jelentős beruházá­sokra is sor kerül, többek kö­zött Pécsett, ahol a Kossuth Cipész Ktsz biztos alapot je­lent a további fejlesztés szá­mára. A Pécsi Kesztyűgyár új ter­mékei a könnyűipari pavilon­ban kaptak helyet. Mint már annyiszor, ez alkalommal is verhetetlennek bizonyultak az öttornyú embléma alatt bemu­tatott modellek. — Mind a színek, mind a minőség, mind a vonalak szellemessége te­kintetében sajátos pécsi is­koláról beszéltek a szakembe­rek, s éppen ezért nehezen érthető: miért nem nevezett be a gyár a „kiváló áruk fó­ruma” minőségi versenyére? A Sopiana Gépgyár az Élel­miszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat kebelén belül jelentkezett a vásáron A néhány évvel ezelőtt létre­hozott nagyvállalat a jelek szerint fokozatosan magára ta­lál, az energikus profilrende­zés következtében ugyanis a legígéretesebb területekre kon­centrálhatják a rendelkezésre álló erőket. A kiállítás köz­ponti darabja a Lipcsében arany éremmel kitüntetett, VEU—01 jelű uborkaosztályo­zó automata. A Mohácsi öntöde a külön­böző vasöntvényeken kívül kézi lemezvágógépekkel, olaj- és vízszivattyúkkal, valamint vízhálózati szerelvényekkel je­lentkezett. Ugyancsak az or­szágos vállalat keretei között mutatkozott be a Szigetvári Hazaérkezett Belgiumból a magyar parlamenti küldöttség Kedden este Kállai Gyulá­nak, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hazaérke­zett egyhetes belgiumi láto­gatásáról a magyar parla­menti küldöttség. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nökel s több országgyűlési képviselő. Cipőgyár, a Hirdi Kenderfonó és a Mohácsi Farostlemezgyár. Utóbbi különösen legújabb termékével — csempeutánzatú farosttal — aratott megérde­melt sikert. A Magyar Selyemipari Vál­lalat Mohácsi Selyerriszövő- gyára a vállalat kilenc gyár­egységével közös bemutatót tartott, melynek érdekessége a hazai, szintetikus fonalból készített lastex gyártmány volt. A kiállítás a megszokott­nál is reprezentatívabb volt, az információs szolgálat a le­hető legprecízebb, ami nyil­ván azzal a ténnyel függ ösz- sze, hogy a vállalat ötven­hatvan százalékkal kívánja export-kiszállítását növelni. ,. Még néhány szót az élelmi­szeriparról. — A pécs-bara- nyai gyárak — Sörgyár, Do­hánygyár, Szigetvári Konzerv­gyár, Mecseki Pincegazdaság, — nagyvállalataik kiállításá­nak részeként szerepeltek, s miután újdonságot ez alka­lommal nem hoztak, el is vesztek a tengernyi áru kö­zött Anélkül, hogy a nagy- vállalati koncepció helyessé­gét vagy helytelenségét fe­szegetném, arra hívnám fel a figyelmet, hogy a közös ve­zetés ellenére is lehetnek — sőt kellene, hogy legyenek, minőségi különbségek a gyár­egységek termékei között, s éppen ezért az is fontos len­ne, hogy nagyobb propagan­dát, s ha erre rászolgálnak, nagyobb becsületet kapjanak az egyes gyárakat képviselő emblémák... Békés Sándor Kádár János fogadta Zs. Szambut Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden dél­ben fogadta Zs. Szamba mongol államfőt, akit a látogatásra elkísért Mja- tavin Lhamszuren, a Mi­nisztertanács mellett mű­ködő Állami Munka- és Bérbizottság elnöke, Luv- szandorzsijn Tojv, a kül­ügyminiszter első helyet­tese és Magalzsavin Zsamszran, budapesti mongol nagykövet. A szívélyes légkörű fo­gadáson jelen volt Lo- sonczj Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és And- rásfi Gyula, Ulán Bator-i nagykövetünk. Zs. Szambu mongol államfő és kíséretének tagjai kedden délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Idénynyitás Szigetváron Földieper-feldolgozás a Konzervgyárban A korai tavasz ellenére is lassan indul az új gyártási idény a Szigetvári Konzerv­gyárban. Mint „első fecske” a földieper érkezett meg a gyárba. Kedd délig 21 má­zsát vásároltak fel az érett gyümölcsből, amelynek fel­dolgozását most már folya­matosan végzik. Az ízletes eperdzsemet várja a belke­reskedelem, de angol és nyugatnémet exportra is rendeltek belőle. A termés­től, a felvásárlás eredmé­nyétől függ, milyen mérték­ben tehet eleget az igények­nek a konzervgyár. Képünk a feldolgozás második — mosás utáni — műveleté­ről készült: szárától, levelé­től tisztítják, szaknyelven „csumázzák.” a földiepret a konzervgyár munkásnői. Kedden megkezdték az őszi vetésű zöldborsó feldol­gozását is. Cölopverés az országúton Építik a 6-os út szigetvár—barcsi szakaszát A 6-os út szigetvár—bar­csi szakaszának átépítése so­rán kedd délelőtt a harma­dik közúti kishíd építését kezdte meg a Közúti Építő Vállalat szigetvári építésve­zetőségének cölöpverő bri­gádja. Képünk az első, vagyis a próbacölöp leverését örökí­tette meg. Amint Albert Miklós kotrómester, a cölöp­verő brigád vezetője elmon­dotta, a hat méteres nyílá­sú betonúidat szilárdan tart­ja majd a 18 darab, egyen- két hét méter hosszú vas­beton cölöp. Több, mint 400 ütést végez az 1310 kilós cölöpverő kalapács, amíg a cölöp acélhegye szilárdan a talajba ékelődik. A kitűnő cölöpverő szer­kezetet egy újítás alapján „házilag’’ készítették a Köz­úti Építő Vállalátnál. Az „E 302”-es, gumikerekes kotró­gépet a célnak megfelelően átalakították. A kotró daru­ként működtetve emeli he­lyükre a cölöpöket, majd könnyedén emelgeti a veze­tősínen mozgó nehéz cölöp­verő kalapácsot. S hogy ez a cölöpverő ka­lapács miért éppen 1310 ki­lós és ejtési magassága miért egy méter? — A cölöpverés optimális műszaki adatai ezek — gondos mérnöki szá­mításon alapulnak. Az üté­sek mindig egyforma ere­jűek, de addig ismétlődnek, amíg a cölöp a helyére ke­rül. A brigád egy hét alatt végez a 18 cölöppel. „A jövő szerdán már a következő hídnál kalapálunk...” — mondták a szorgalmas „ta- lajszögezők”. Szokolal felv. Tartalomból t Nyolcmillió francia sztrájkoló ♦ Olasz választási eredmények ♦ Dráma Kairó külvárosában ♦ Interjú Gáspár Sándorral ♦ Miért csak 45 százalék? ♦ A borverseny díjazott borai ♦ Jogi tanácsadó ♦ „A bérlük“ a levélszekrényben ♦ Keveset öntöznek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom