Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
t968. április 18. Dunonttui napto I) Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) kodásunkban és a társadalmi közvéleményben tanúi vagyunk az ilyen irányú fejlődésnek. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy oldottabb és javuló tendenciájú társadalmunk közérzete, annak ellenére és azzal együtt, hogy ilyen légkörben élesebben jelennek meg társadalmunk problémái és ellentmondásai. De éppen ilyen társadalmi légkörben közelebb is jutunk igazi megoldásukhoz. Ezt a Szocialista Tisztelt Kongresszus! A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban éljen észrevételező, esetenként bíráló és javaslattevő jogával s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. A szocialista demokrácia ki- fejlesztése azonban nem korlátozható az állami életre. Már történeti tapasztalataink és bizonyítékaink is vannak arra, hogy a szocialista demokrácia tényleges megvalósítása milyen történeti fejlődés útján halad előre a társadalmi élet egyes területein. Szemünk előtt és közreműködésünkkel halad előre az a társadalmi folyamat, amely intézményeink szervezeti fejlesztését, intézményeinken belül az eljárások demokratizálását állítja előtérbe. Előrelátható, hogy a gazdaságirányítás reformja tovább erősíti a szocialista demokrácia fejlesztésének a lehetőségeit is, feltételeit is. És a bürokrácia betegsége ellen is a demokrácia szélesítése és fejlesztése a legfőbb orvosság. A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a társadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a „jáfolyamatot akarjuk a továbbiakban is előrevinni. A Hazafias Népfront mostani kongresszusa is ennek a fejlődésnek egyik állomása, továbbvivő lépcsője. Népfrontpolitikánk, a szocialista nemzeti egység politikája tehát fejlődőben van. Mindaz, amit eddig elértünk, e politika helyességét igazolja, s minden feladatunk, amit jövőnk érdekében meg kell oldanunk, ezen az alapon tűzhető ki. demokrácia tékszabályokat” írja elő, amelyek szerint egyének, csoportok és osztályok cselekedhetnek, hanem kizárja a „mezőnyből” az elnyomó és kizsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a néphatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymással és a többi dolgozó rétegekkel szövetségben demokratikus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társadalmat. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meghatározott társadalmi és gazdasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múlhatatlan feltételei: a munkáshatalom, a munkásosztály szervezett ereje és vezető szerepének érvényesülése s szövetsége a parasztsággal és a többi dolgozó réteggel. A mi demokráciánk tehát szervezett demokrácia, amelyben alapvető szerepe van a Szocialista Munkáspártnak, fontos hivatása a társadalmi szervezeteknek s megkülönböztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb keretének, a népfrontmozgalomnak. Dr. Erdei Ferenc ezután a Népfront, a békemozgalom az MSZBT együttműködéséről szólt és ismertette a Haza- rias Népfront nemzetközi kapcsolatát, majd a Népfront mozgalmi tevékenységéről beszélt. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront mindennapi mozgalmi tevékenysége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nemzeti céljaink szolgálatában — fejlődött. Erősödtek a népfront szervei, kialakultak főbb munkaterületeink és szélesedett mozgalmunk hatósugara. Állandósultak és törvényben meghatározottak a Hazafias Népfront alkotmányjogi funkciói. Azaz, az állam- hatalmi szervek létrehozásával és működésével kapcsolatos népfront feladatok. Ezekben testesül meg legjobban a Népfront nemzeti egységet képviselő jellege, s egyben politikai felelőssége. A jelölések és a választások időszakában a népfrontbizottságokban úgy kell politizálni, hogy mind a választási agitáció, mind a jelölések keretei között szigorúan és teljességében érvényesüljön a szocialista nemzeti összefogás politikája, városon és falun egyaránt. Az országgyűlés és a tanácsok államhatalmi testületek, a népfront testületéi pedig mozgalmi szervek. Viszonyuk lényege az, hogy a népfrontmozgalom közreműködik az államhatalmi testületek létrehozásában és a létrehozott testületekben szószólója a népfrontpolitikának. Gondoskodik az élő kapcsolatokról a képviselők és a választók között. Hagyományosan kialakult és sokoldalú népfrontmozgalmi munka a község- és várospolitikai tevékenység. Ez is kétoldalú tevékenység: egyfelől a kommunális vezetés tearveit, törekvéseit ismerteti és népszerűsíti a lakosság körében, másfelől a lakosság állásfoglalását, igényeit, bírálatát és javaslatait közvetíti a felelős tanácsi szervekhez. Gazdaságpolitikai mozgalmi tevékenységünk a korábbi időszakban csaknem teljesen a falura és a mezőgazdaságra szorítkozott, ott viszont igen sokoldalú volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig két fő irányban tevékenykedett a népfrontmozgalom: a szocialista átszervezés propagandájával foglalkozott és azzal, hogy a termelési kampányokat társadalmi szervezőmunkával alátámassza. Az átszervezés befejezésével új helyzet állott elő, amiben a népfrontbizottságok félig-med- dig megtalálták új munka- területeiket: a szakismeretek terjesztését, a termelőszövetkezeti klubélet fejlesztését, a versenymozgalom szélesítését, a szocialista brigádok erősítését, a szövetkezeti bizottságok tagjainak oktatását jogaikra és kötelességeikre, a jogi felvilágosítást és tanácsadást, továbbá a társadalmi munka különféle formáit (műszaki tervek, fejlesztési programok kidolgozását) stb. A népfrontmozgalom általános gazdaságpolitikai munkájaként tulajdonképpen csak az éves és ötéves tervek propagandája bontakozott ki. Ezt a jövőben sem hanyagolhatjuk el, de a gazdaságirányítás új rendszere ezen messze túlmenő gazdaságpolitikai és társadalompolitikai feladatokat ró ránk. Ezek lényege: erősíteni a kezdeményező készséget, s egyben a szocia- J lista morált a gazdasági életben és az egyes emberek munkájában. Sajátságos területe a népfront művelődéspolitikai tevékenységének a társadalmi-politikai ismeretek terjesztése. E téren országszerte önálló népfront-kezdeményezések is kibontakoztak, több-kevesebb sikerrel. Ezeket a legnagyobb mértékben buzdítanunk és támogatnunk kell. Itt kell megemlítenünk, hogy a TIT- tel létrehozott szervezeti kapcsolat — amiben a III. kongresszus foglalt állást, — nem bizonyult helyesnek, ezt tehát fel kell oldanunk, viszont az együttműködést sokoldalúan lehet és kell fejlesztenünk. A népfront jellege, helye és szerepe kialakult. Mégis vannak nem egészen tisztázott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfejlesztés szempontjából — állást kell foglalnunk. Hazánkban a népfrontmozgalom szervezetten 1941-ben kezdett kibónlakozni. A főbb események és megnyilvánulási formák a következők voltak: A Népszava karácsonyi száma 1941-ben, a magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása 1942-ben, a Magyar Front megalakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létrehozása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunisták kezdeményezték és szervezték, de resztvettek benne a baloldali szociáldemokraták, a kisgazdapárt haladó tagjai és a parasztpárt képviselői is. Ezek az első népfront tömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők mozgalmi szövetkezése formájában jöttek létre. Politikai bázis A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mint a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfront-jellegű koalíciós pártszövetsége — a szak- szervezetek csatlakozásával —, amelyhez Budapest felszabadulása után fejlődött ki felszabadult országunk népfront- mozgalma. Igen változatos szervezeti formák és többféle politikai törekvés változásain keresztül. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártok koaliciójá volt az ország demokratikus átalakításának és újjáépítésének programjával, de olymódon, hogy a pártok külön listával indultak a két első választáson — 1945-ben és 1947-ben; viszont a kormány a front koalíciós kormánya volt. Ennek megfelelően a Függetlenségi Front tulajdonképpen a pártközi értekezletek egyezkedéseiben valósult meg. A helyi politikai életben azonban készletben a nemzeti bizottságok valóságos népfront-szervek voltak, amelyekben kommunisták, más pártbeliek és párton- kívüliek összefogása nyilvánult meg a régi hatalom bázisainak a szétverése és az új néphatalom megszervezése céljával. Lényegében ugyanilyen jellegű népi szervek voltak a földosztó bizottságok is. Az új demokratikus állami szervek létrehozása azonban megszüntette a népi szervek működését és szerepüket helyileg is a pártközi értekezletek vették át. A két munkáspárt egyesülésével és a szocialista átszervezés programjának napirendre kerülésével azonban az az álláspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoaliciót és 1949- ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfront-jellegű politikai szövetség már lényegében elvesztette a pártkoalició jellegét és a munkás-paraszt szövetség lett politikai bázisa, abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt vezetésével szövetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő politikai erők. Ennek megfelelően az így megszerveződött népfront a Választásokon egységes listával indult, s a többi pártok tevékenysége fokozatosan meg is szűnt. Ez a népfront-tömörülés azonban a személyi kultusz viszonyai között teljesen formálissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s ez év októberében tartotta első kongresszusát. Ez szintén nem párt koalíció volt, hanem a különféle társadalmi szervezetek és egyes személyek tömörülése a \ Magyar Dolgozók Pártja köré i a szocialista építés programja ! alapján. Az akkori hatalmi J harcok eredményeként azon- ! ban a népfronlmozgaloni nem i tudott konszolidálódni. S olyan I irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a párton- kívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzékévé. 1957-ben — az ellenforradalom leverése után — teremtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt határozott állásfoglalása: a Népfront nem a párton- kíviiliek szervezete, nem is tömegszervezet, hanem széles demokratikus társadalmi, politikai tömegmozgalom, amely mint a népi- nemzeti egység kifejezője, összekapcsolja a tömegszervezeteket, társadalmi és kulturális szerveket: de legyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfront politikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, S egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak. Ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandó intézményévé. A Hazafias Népfront nem tömegszervezet, hanem politikai tömegmozgalom, amelynek eszmei és politikai vezetője a párt, s amely a szocialista társadalmat alkotó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésében részt vevő erők együttműködésének legtágabb mozgalmi kerete. A Hazafias Népfront-mozgalom programja a szocializmus teljes felépítése, amely a párt népfrontpolitikáján alapszik és célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szociaTisztelt Kongresszus! Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? Elnökségünk is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfejleszteni népfrontmozgalmunkat. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági mechanizmus feltételei között is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politikát, a szocialista nemzeti egység politikáját kell folytatnunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a Népfront szerepe és különösen a szocialista demokrácia és nemzeti politikánk vitele szempontjából különleges jelentőségű. Éppen ezért azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy tegye magáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk továbbfejlesztésének feladatai tekintetében is ennek megfelelően foglaljon állást. Mit jelent a továbbfejlesztés? Az eddigi tapasztalatok helyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő új feladatok felismerését és tevékenységünk módszereinek javítását, hatékonyabbá tételét. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a Népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy tovább csökkentsük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságát, kHoriedé- sét. Népfrontunknak nincsenek kollektív tagjai, de részesei a Népfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a különféle társadalmi szervezetek és mozgalmak. Erősí telista építésbe. A népfrontmozgalom állandó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyekben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a párton- kívüli tömegek, tehát keretükben szervezetileg is a nemzeti egységfront valósul meg. A Hazafias Népfront szerepe és feladatköre sokoldalú. Egyfelől törvényben meghatározott alkotmányos funkciókat lát el, másfelől a társadalmi-politikai élet legszélesebb területén tevékenykedik. A népfront ilyen jellegében és szerepében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé: döntő eleme a szocialista demokráciának és tömegbázisa az állami szerveknek. Társadalmunkban már elfoglalta a helyét a Népfront és mind több területen eredményesen be is tölti szerepét, noha fejlődési lehetőségeit még korántsem merítette ki. nünk kell tehát részvételüket a Népfront mozgalmi tevékenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szervezzünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem toborozhatunk új tagokat, de bővíthetjük a ténylegesen közreműködő társadalmi erők körét, különösen olyan rétegekből és helyekről, ahonnan még kevés az aktív részvevő. A Hazafias Népfront tevékenységi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk továbbfejlesztése, különösen az, hogy a városokban is intenzívebbé tegyük a mozgalmi tevékenységet. A népfrontmozgalom tevékenysége több irányú; a tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a következőket: © A választások során betöltendő alkotmányos funkciók. © A párt és állami vezető- szervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos politikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása. © Ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdeményezései és akciói is vannak. © Végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végeznie a Népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széleskörű, sokakat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Azonban minden fajta működésünkben törekedni kell arra, hogy hatékonyabban, állandóan pö- vekvő eredménnyel fejtsük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi munkamegosztásban. Népfrontmozgalmunk továbbfejlesztése ilyen széles skálán tárul elénk. Hogy ebből minél többet realizálhas- sunk, ahhoz működési, munkaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért terjesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a népfront jellegén, hanem, hogy a fejlődés során kitisztult jellegét, bevált szervezési módszereit minél világosabban kifejezésre juttassuk. Természetesen új elemek is vannak javaslatunkban, azonban ezeknek is az az értelme, hogy jobban felkaroljuk és erősítsük a bevált régi elemeket, s újakkal váltsuk fel az elavultakat. Az Országos Tanács nevében kérem, hogy a kongresz- szus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseinket, s ennek eredményeként © fogadja el az Országos Tanács előadott beszámolóját; © tegye magáévá a Hazafias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfoglalását, amit írásban megküld- tünk a kongresszusi küldötteinknek; © fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kérdéseire vonatkozóan kidolgozott és szintén írásban előterjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és megbízza a megválasztandó Országos Tanácsot, illetőleg Elnökséget, hogy bocsássa a népfrontbizottságok rendelkezésére a munkájukban való fel- használás végett. Ma folytatják a tanácskozást Tisztelt Kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Tevékenységünk szilárd politikai alapokra támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyanazt kell tennünk, amit a Hazafias Népfront újjászervezése óta eltelt évtizedben tettünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szilárd meggyőződésünk, hogy mozgalmunk munkája értékes, sőt, nélkülözhetetlen hozzájárulás nemzeti céljaink eléréséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. * Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc beszédét, s ezzel végétért, a kongresszus szerdai tanácskozása. Csütörtökön reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Hogyan fejlesszük tovább? > t A küldöttek egy csoportja Erdei Ferenc beszámolóját hallgat ja.
