Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

t968. április 18. Dunonttui napto I) Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) kodásunkban és a társadalmi közvéleményben tanúi va­gyunk az ilyen irányú fejlő­désnek. Mindez azzal a követ­kezménnyel jár, hogy oldot­tabb és javuló tendenciájú társadalmunk közérzete, annak ellenére és azzal együtt, hogy ilyen légkörben élesebben je­lennek meg társadalmunk problémái és ellentmondásai. De éppen ilyen társadalmi légkörben közelebb is jutunk igazi megoldásukhoz. Ezt a Szocialista Tisztelt Kongresszus! A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömeg­politikai bázisa legyen az ál­lamhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban él­jen észrevételező, esetenként bíráló és javaslattevő jogával s a szocialista demokrácia fej­lesztésének állandó tényező­jévé váljék. A szocialista demokrácia ki- fejlesztése azonban nem kor­látozható az állami életre. Már történeti tapasztalataink és bizonyítékaink is vannak arra, hogy a szocialista de­mokrácia tényleges megvaló­sítása milyen történeti fejlő­dés útján halad előre a tár­sadalmi élet egyes területein. Szemünk előtt és közreműkö­désünkkel halad előre az a társadalmi folyamat, amely intézményeink szervezeti fej­lesztését, intézményeinken be­lül az eljárások demokrati­zálását állítja előtérbe. Előre­látható, hogy a gazdaságirá­nyítás reformja tovább erősíti a szocialista demokrácia fej­lesztésének a lehetőségeit is, feltételeit is. És a bürokrácia betegsége ellen is a demokrá­cia szélesítése és fejlesztése a legfőbb orvosság. A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a tár­sadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cse­lekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a „já­folyamatot akarjuk a továb­biakban is előrevinni. A Ha­zafias Népfront mostani kong­resszusa is ennek a fejlődés­nek egyik állomása, tovább­vivő lépcsője. Népfrontpolitikánk, a szo­cialista nemzeti egység poli­tikája tehát fejlődőben van. Mindaz, amit eddig elér­tünk, e politika helyességét igazolja, s minden felada­tunk, amit jövőnk érdeké­ben meg kell oldanunk, ezen az alapon tűzhető ki. demokrácia tékszabályokat” írja elő, ame­lyek szerint egyének, csopor­tok és osztályok cselekedhet­nek, hanem kizárja a „me­zőnyből” az elnyomó és ki­zsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a nép­hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymás­sal és a többi dolgozó réte­gekkel szövetségben demokra­tikus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társa­dalmat. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meg­határozott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múl­hatatlan feltételei: a munkás­hatalom, a munkásosztály szervezett ereje és vezető sze­repének érvényesülése s szö­vetsége a parasztsággal és a többi dolgozó réteggel. A mi demokráciánk tehát szervezett demokrácia, amelyben alapve­tő szerepe van a Szocialista Munkáspártnak, fontos hiva­tása a társadalmi szerveze­teknek s megkülönböztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb keretének, a népfrontmozgalomnak. Dr. Erdei Ferenc ezután a Népfront, a békemozgalom az MSZBT együttműködéséről szólt és ismertette a Haza- rias Népfront nemzetközi kap­csolatát, majd a Népfront mozgalmi tevékenységéről be­szélt. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront min­dennapi mozgalmi tevékeny­sége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nemzeti célja­ink szolgálatában — fejlő­dött. Erősödtek a népfront szervei, kialakultak főbb munkaterületeink és szélese­dett mozgalmunk hatósugara. Állandósultak és törvény­ben meghatározottak a Ha­zafias Népfront alkotmányjo­gi funkciói. Azaz, az állam- hatalmi szervek létrehozásá­val és működésével kapcso­latos népfront feladatok. Ezekben testesül meg legjob­ban a Népfront nemzeti egy­séget képviselő jellege, s egy­ben politikai felelőssége. A jelölések és a választások időszakában a népfrontbizott­ságokban úgy kell politizálni, hogy mind a választási agitá­ció, mind a jelölések keretei között szigorúan és teljessé­gében érvényesüljön a szocia­lista nemzeti összefogás po­litikája, városon és falun egyaránt. Az országgyűlés és a ta­nácsok államhatalmi testüle­tek, a népfront testületéi pe­dig mozgalmi szervek. Viszo­nyuk lényege az, hogy a nép­frontmozgalom közreműködik az államhatalmi testületek létrehozásában és a létreho­zott testületekben szószólója a népfrontpolitikának. Gon­doskodik az élő kapcsolatok­ról a képviselők és a válasz­tók között. Hagyományosan kialakult és sokoldalú népfrontmozgal­mi munka a község- és vá­rospolitikai tevékenység. Ez is kétoldalú tevékenység: egyfelől a kommunális veze­tés tearveit, törekvéseit ismer­teti és népszerűsíti a lakos­ság körében, másfelől a la­kosság állásfoglalását, igé­nyeit, bírálatát és javaslatait közvetíti a felelős tanácsi szervekhez. Gazdaságpolitikai mozgalmi tevékenységünk a korábbi időszakban csaknem teljesen a falura és a mezőgazdaságra szorítkozott, ott viszont igen sokoldalú volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig két fő irányban tevékenyke­dett a népfrontmozgalom: a szocialista átszervezés propa­gandájával foglalkozott és azzal, hogy a termelési kam­pányokat társadalmi szerve­zőmunkával alátámassza. Az átszervezés befejezésével új helyzet állott elő, amiben a népfrontbizottságok félig-med- dig megtalálták új munka- területeiket: a szakismeretek terjesztését, a termelőszövet­kezeti klubélet fejlesztését, a versenymozgalom szélesítését, a szocialista brigádok erősí­tését, a szövetkezeti bizottsá­gok tagjainak oktatását jo­gaikra és kötelességeikre, a jogi felvilágosítást és tanács­adást, továbbá a társadalmi munka különféle formáit (mű­szaki tervek, fejlesztési prog­ramok kidolgozását) stb. A népfrontmozgalom álta­lános gazdaságpolitikai mun­kájaként tulajdonképpen csak az éves és ötéves tervek pro­pagandája bontakozott ki. Ezt a jövőben sem hanyagolhat­juk el, de a gazdaságirányítás új rendszere ezen messze túl­menő gazdaságpolitikai és társadalompolitikai feladato­kat ró ránk. Ezek lényege: erősíteni a kezdeményező készséget, s egyben a szocia- J lista morált a gazdasági élet­ben és az egyes emberek munkájában. Sajátságos területe a nép­front művelődéspolitikai tevé­kenységének a társadalmi-po­litikai ismeretek terjesztése. E téren országszerte önálló népfront-kezdeményezések is kibontakoztak, több-kevesebb sikerrel. Ezeket a legnagyobb mértékben buzdítanunk és támogatnunk kell. Itt kell megemlítenünk, hogy a TIT- tel létrehozott szervezeti kap­csolat — amiben a III. kong­resszus foglalt állást, — nem bizonyult helyesnek, ezt tehát fel kell oldanunk, viszont az együttműködést sokoldalúan lehet és kell fejlesztenünk. A népfront jellege, helye és szerepe kialakult. Mégis vannak nem egészen tisztá­zott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfejlesztés szempontjából — állást kell foglalnunk. Hazánkban a népfrontmoz­galom szervezetten 1941-ben kezdett kibónlakozni. A főbb események és megnyilvánulá­si formák a következők voltak: A Népszava karácsonyi száma 1941-ben, a magyar Történel­mi Emlékbizottság megala­kulása 1942-ben, a Magyar Front megalakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létre­hozása. Mindezeket a fasiz­mus elleni harcban a kommu­nisták kezdeményezték és szervezték, de resztvettek benne a baloldali szociálde­mokraták, a kisgazdapárt ha­ladó tagjai és a parasztpárt képviselői is. Ezek az első népfront tömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők mozgalmi szövet­kezése formájában jöttek lét­re. Politikai bázis A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, mint a Ma­gyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt, a Kisgaz­dapárt és a Nemzeti Paraszt­párt népfront-jellegű koalíci­ós pártszövetsége — a szak- szervezetek csatlakozásával —, amelyhez Budapest felszaba­dulása után fejlődött ki fel­szabadult országunk népfront- mozgalma. Igen változatos szervezeti formák és több­féle politikai törekvés válto­zásain keresztül. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártok koaliciójá volt az or­szág demokratikus átalakítá­sának és újjáépítésének prog­ramjával, de olymódon, hogy a pártok külön listával indul­tak a két első választáson — 1945-ben és 1947-ben; viszont a kormány a front koalíciós kormánya volt. Ennek meg­felelően a Függetlenségi Front tulajdonképpen a pártközi ér­tekezletek egyezkedéseiben valósult meg. A helyi politi­kai életben azonban készlet­ben a nemzeti bizottságok va­lóságos népfront-szervek vol­tak, amelyekben kommunis­ták, más pártbeliek és párton- kívüliek összefogása nyilvá­nult meg a régi hatalom bá­zisainak a szétverése és az új néphatalom megszervezése cél­jával. Lényegében ugyanilyen jellegű népi szervek voltak a földosztó bizottságok is. Az új demokratikus állami szervek létrehozása azonban megszün­tette a népi szervek működé­sét és szerepüket helyileg is a pártközi értekezletek vették át. A két munkáspárt egyesü­lésével és a szocialista átszer­vezés programjának napirend­re kerülésével azonban az az álláspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoaliciót és 1949- ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfront-jellegű politikai szö­vetség már lényegében elvesz­tette a pártkoalició jellegét és a munkás-paraszt szövetség lett politikai bázisa, abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt vezetésével szö­vetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő poli­tikai erők. Ennek megfelelő­en az így megszerveződött népfront a Választásokon egy­séges listával indult, s a többi pártok tevékenysége fokozato­san meg is szűnt. Ez a nép­front-tömörülés azonban a sze­mélyi kultusz viszonyai kö­zött teljesen formálissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfront­mozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Ha­zafias Népfront, s ez év ok­tóberében tartotta első kong­resszusát. Ez szintén nem párt koalíció volt, hanem a külön­féle társadalmi szervezetek és egyes személyek tömörülése a \ Magyar Dolgozók Pártja köré i a szocialista építés programja ! alapján. Az akkori hatalmi J harcok eredményeként azon- ! ban a népfronlmozgaloni nem i tudott konszolidálódni. S olyan I irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a párton- kívüliek szervezetévé, lénye­gében a párt ellenzékévé. 1957-ben — az ellenforra­dalom leverése után — terem­tett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt hatá­rozott állásfoglalása: a Népfront nem a párton- kíviiliek szervezete, nem is tömegszervezet, hanem szé­les demokratikus társadal­mi, politikai tömegmozga­lom, amely mint a népi- nemzeti egység kifejezője, összekapcsolja a tömegszer­vezeteket, társadalmi és kulturális szerveket: de le­gyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias töme­gekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfront politikája, szö­vetségi politikája jutott ki­fejezésre, S egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak. Ilyen jellegében vált szocialista tár­sadalmunk állandó intézmé­nyévé. A Hazafias Népfront nem tömegszervezet, hanem politi­kai tömegmozgalom, amely­nek eszmei és politikai veze­tője a párt, s amely a szo­cialista társadalmat alkotó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, pártta­gok és pártonkívüliek, a szo­cializmus építésében részt ve­vő erők együttműködésének legtágabb mozgalmi kerete. A Hazafias Népfront-mozgalom programja a szocializmus tel­jes felépítése, amely a párt népfrontpolitikáján alapszik és célja minden hazafias al­kotó erő bevonása a szocia­Tisztelt Kongresszus! Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? El­nökségünk is, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következ­tetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell tovább­fejleszteni népfrontmozgal­munkat. A szocializmus teljes felépí­tésének időszakában is, az új gazdasági mechanizmus fel­tételei között is, a nemzetkö­zi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politi­kát, a szocialista nemzeti egy­ség politikáját kell folytat­nunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a Népfront sze­repe és különösen a szocialis­ta demokrácia és nemzeti po­litikánk vitele szempontjából különleges jelentőségű. Éppen ezért azt javasoljuk a kong­resszusnak, hogy tegye ma­gáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk továbbfejleszté­sének feladatai tekintetében is ennek megfelelően foglal­jon állást. Mit jelent a továbbfejlesz­tés? Az eddigi tapasztalatok helyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő új feladatok felis­merését és tevékenységünk módszereinek javítását, haté­konyabbá tételét. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a Népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy to­vább csökkentsük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük moz­galmunk nyíltságát, kHoriedé- sét. Népfrontunknak nincse­nek kollektív tagjai, de része­sei a Népfrontban megteste­sülő nemzeti összefogásnak a különféle társadalmi szerveze­tek és mozgalmak. Erősí te­lista építésbe. A népfront­mozgalom állandó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyekben képviselve van­nak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a párton- kívüli tömegek, tehát keretük­ben szervezetileg is a nem­zeti egységfront valósul meg. A Hazafias Népfront szere­pe és feladatköre sokoldalú. Egyfelől törvényben megha­tározott alkotmányos funkció­kat lát el, másfelől a társa­dalmi-politikai élet legszéle­sebb területén tevékenykedik. A népfront ilyen jellegében és szerepében vált szocialista társadalmunk állandósult in­tézményévé: döntő eleme a szocialista demokráciának és tömegbázisa az állami szer­veknek. Társadalmunkban már elfoglalta a helyét a Népfront és mind több terü­leten eredményesen be is töl­ti szerepét, noha fejlődési le­hetőségeit még korántsem me­rítette ki. nünk kell tehát részvételüket a Népfront mozgalmi tevé­kenységében úgy is, hogy mi­nél több közös akciót szervez­zünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem toborozhatunk új tagokat, de bővíthetjük a tény­legesen közreműködő társa­dalmi erők körét, különösen olyan rétegekből és helyekről, ahonnan még kevés az aktív részvevő. A Hazafias Népfront tevé­kenységi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk továbbfejlesztése, különösen az, hogy a városok­ban is intenzívebbé tegyük a mozgalmi tevékenységet. A népfrontmozgalom tevékeny­sége több irányú; a tisztánlá­tást segíti elő, ha megkülön­böztetjük a következőket: © A választások során be­töltendő alkotmányos funk­ciók. © A párt és állami vezető- szervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos po­litikai és gazdaságpolitikai fel­adatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása. © Ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdemé­nyezései és akciói is vannak. © Végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végeznie a Népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széleskörű, soka­kat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Azonban minden fajta működésünkben törekedni kell arra, hogy ha­tékonyabban, állandóan pö- vekvő eredménnyel fejtsük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi mun­kamegosztásban. Népfrontmozgalmunk to­vábbfejlesztése ilyen széles skálán tárul elénk. Hogy eb­ből minél többet realizálhas- sunk, ahhoz működési, mun­kaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért terjeszt­jük a kongresszus elé a Ha­zafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a nép­front jellegén, hanem, hogy a fejlődés során kitisztult jellegét, bevált szervezési módszereit minél világosabban kifejezésre juttassuk. Termé­szetesen új elemek is vannak javaslatunkban, azonban ezek­nek is az az értelme, hogy jobban felkaroljuk és erősít­sük a bevált régi elemeket, s újakkal váltsuk fel az el­avultakat. Az Országos Tanács nevé­ben kérem, hogy a kongresz- szus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseinket, s ennek eredményeként © fogadja el az Országos Tanács előadott beszámolóját; © tegye magáévá a Haza­fias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfoglalá­sát, amit írásban megküld- tünk a kongresszusi küldöt­teinknek; © fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kér­déseire vonatkozóan kidol­gozott és szintén írásban elő­terjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon ál­lást a kongresszus, hogy azo­kat, a vitában kialakult mó­dosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és meg­bízza a megválasztandó Orszá­gos Tanácsot, illetőleg Elnök­séget, hogy bocsássa a nép­frontbizottságok rendelkezé­sére a munkájukban való fel- használás végett. Ma folytatják a tanácskozást Tisztelt Kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa előtt. Tevékenysé­günk szilárd politikai alapok­ra támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyanazt kell tennünk, amit a Hazafias Népfront újjászervezése óta eltelt évtizedben tettünk, de mindig jobban és hatéko­nyabban. Szilárd meggyőző­désünk, hogy mozgalmunk munkája értékes, sőt, nélkü­lözhetetlen hozzájárulás nem­zeti céljaink eléréséhez, a szo­cializmus teljes felépítéséhez hazánkban. * Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc beszé­dét, s ezzel végétért, a kong­resszus szerdai tanácskozása. Csütörtökön reggel fél 9 órá­tól folytatódik a kongresszus munkája. Hogyan fejlesszük tovább? > t A küldöttek egy csoportja Erdei Ferenc beszámolóját hall­gat ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom