Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

Ara: 70 filléi Világ proletárjai, egyesUljetex t Dunámon napiö xxv. évfolyam, 90. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 °Pri|is 18-. csütörtök Célunk a szocializmus teljes felépítése Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában összeült a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Délután három óra után néhány perccel a küldöttek nagy tapsa köz­ben foglalta el helyét a kongresszus elnök­sége. Az elsökség tagja volt többek között: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Ne­mes Dezső, az MSZMP KB. pártföiskola igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Az el­nökségben foglalt helyet Arnold Károly, a villányi Uj Alkotmány Tsz elnöke is. Ezután Harmati Sándor, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára ismertet­te a Hazafias Népfront IV. kongresszusá­nak napirendjét. © Elnöki megnyitó beszéd: Tartja: Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke. © A Hazafias Népfront Országos Taná­csának beszámolója és javaslatai: Előadó: Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 0 A Hazafias Népfront Országos Taná­csának megválasztása. Harmati Sándor után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula: A szocialista Magyarország a nemzet erejének összefogásával teremthető meg A Hazafias Népfront IV. or­szágos kongresszusa mozgal­munk csaknem 30 éves törté­netének újabb kiemelkedő állomása. Hazánk politikai életének nagy jelentőségű eseménye ez: az egész nem­zet hivatott fóruma ült össze, hogy tanácskozzék olyan fon­tos kérdésekről, mint orszá­gunk további felemelkedése, népünk jólétének, kultúrájá­nak további fejlődése, hazánk és a világ békéjének biztosí­tása. Szeretettel üdvözlöm kong­resszusunk küldötteit. Őszinte tisztelettel és barátsággal üd­vözlöm a külföldi testvéri népfront- és nemzeti egység­front-mozgalmak képviselőit, akik elfogadták meghívásun­kat, s résztvesznek kongresz- szusunk munkájában. Tisztelt Kongresszus! Négy évvel ezelőtt, 1964. márciusában tartottuk leg­utóbbi kongresszusunkat. Az azóta eltelt idő alatt ismétel­ten bebizonyosodott, hogy a szocialista Magyarország csakis a nemzet minden ere­jének összefogásával teremt­hető meg, s ebben fontos po­litikai szerepe van a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront a szocialista Ma­gyarország teljes felépítésének nélkülözhetetlen tényezője lett. Kongresszusunk feladata, hogy az elmúlt idők tapaszta­latai, s a jelenlegi körülmé­nyek figyelembevételével meghatározza a mozgalom legközelebbi konkrét tenniva­lóit. Az a feladatmeghatá­rozás már a kongresszust megelőző hónapokban meg­kezdődött. Csaknem négyezer falugyűlést és száz városi gyűlést tartottunk, amelye-1 ken mintegy félmillió állam­polgár vett részt. Ezeken az eszmecseréken szóba került fejlődésünk minden alapvető, fontos kérdése. A viták iga­zolták, hogy a tömegek he­lyeslik pártunk és kormá­nyunk politikáját, készek an­nak valóraváltására. A mi népfrontmozgalmunk negatív és pozitív példákkal is igazolhatja azt a megálla­pítást, hogy — bár a szocia­lista forradalom osztályharc­ban, sőt, néha igen éles osz­tályharcban megy végbe — helyes politika esetén ez a küzdelem nem bontja meg a munkásosztály vezette dolgo­zó tömegek egységét, mert a harc nem a dolgozó osztályok között, hanem a nép és el­nyomói, a nép és a reakció erői között folyik. A Magyar Kommunisták Pártjának történelmi érdeme, hogy sok nehézség között já­ratlan utakon haladva, saját hibáival is szembe nézve és leküzdve azokat, győzelemre vitte ezt a helyes politikát; de történelmi érdeme ez azoknak is, akik hallgattak a párt hívó szavára és jóban, rosszban kitartottak mellette. A szocializmus megváltoz­tatta Magyarország gazdasági — társadalmi arculatát. Fel­számoltuk a régi tőkés- föl­desúri rendszert; a dolgozó tömegek kizsákmányolását és elnyomását. Leraktuk a szo­cialista társadalom alapjait. Ezzel megszüntettük az ezer­éves nemzeti átoknak neve­zett széthúzás és viszályko­dás gazdasági és társadalmi okait. Ma társadalmunk vala­mennyi osztályának és rétegé­nek lényegében közösek az ér­dekei. A szocializmus teljes felépítése a tízmillió magyar személyes ügye lett. A mi népfrontmozgal­munk alapvető külpolitikai feladata a magyar nemzeti függetlenség és szuverenitás, a nemzetközi béke és biztonság védelme. Nemzeti függetlenségünk, békénk, szocialista építőmun­kánk védelme eltéphetetlen szálakkal fűz egybe bennün­ket a Szovjetunióval, s a test­véri szocialista országokkal. Barátságunk és együttműkö­désünk a Szovjetunióval né­pünk szent nemzeti érdeke, I amelynek ápolását és erősíté­sét a Hazafias Népfront meg­tisztelő kötelességének tartja. A nemzetközi élet esemé­nyei mindig mozgalmunk fi­gyelmének középpontjában állottak. Miként korábban a fasizmus elleni harc, úgy ma a nemzetközi reakció, az im­perialista agresszió és hábo­rús fenyegetések ellen vívott küzdelem is megköveteli a haladó erőknek, a világ né­peinek legszélesebb egység­frontját. Az antiimperialista egység­front alapja a nemzetközi komminusta és munkásmoz­galom egyöntetű fellépése. Elsősorban ezért van döntő jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítéseknek. A budapesti konzultatív tanács­kozás ■ sikere, s a nemzetközi kommunista mozgalom nagy tanácskozásának összehívása valamennyi antiimperialista, békeszerető erő nagy nyere­sége. Ezért üdvözli a mi nép­frontmozgalmunk is az év végén Moszkvában összeülő tanácskozást. Kongresszusunk nyugodt lé­lekkel megállapíthatja: a Hazafias Népfront-mozgalom mindenkor igyekezett eleget tenni nemzetközi kötelezett­ségének. A Magyar Népköz- társaság külpolitikikájának népünk akaratának, nemzeti érdekeinknek megfelelően va­lamennyi alapvető nemzetkö­zi kérdésben helyes álláspon­tot foglalt el. Mozgalmunk teljes szolida­ritásáról és támogatásáról biztosította és biztosítja a szabadságáért küzdő vietna­mi népet. Népünk csodálattal és tisztelettel adózik hősies harcuknak, amelyet a világ­imperializmus vezetőjének I agresszív, jogtipró, hódító há­borúja ellen vívnak. Meggyő­ződésem, hogy kongresszu­sunk nevében jelenthetem ki: velük voltunk és velük leszünk igazságos harcukban mindaddig, amíg ki nem vív­ják végső győzelmüket az amerikai imperialista asresz- szió felett. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy a magunk eszkö- keivel közreműködjünk az európai béke és biztonság megszilárdításában. Népünk, amelyet a reakciós német imperializmus kétszer sodort világháborúba, mélyen elítéli a nyugatnémet monopol tőke Az elnökség. Képen balról az első sorban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. (Erb János képernyőfelvétele) mai revansista törekvéseit. Felemeli intő szavát, mert a Német Szövetségi Köztársa­ságban újjáéledő fasiszta párt újból fenyegeti az euró­pai népeket. Az európai béke és biztonság megerősítésének útja a második' világháború után kialakult tényleges euró­pai helyzet, a két Németor­szág léténeik és - államhatárai­nak elismertetése. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Amikor munkánkat meg­kezdjük, kifejezzük azt a szi­lárd meggyőződésünket, hogy mozgalmunk a kongresszus magas fórumáról ismételten kinyilvánítja egyetértését nagy nemzeti célkitűzésünk­kel, a szocializmus teljes fel­építésével, s közvetlenül és hatékonyan hozzájárul annak megvalósításához. Meggyőződésünk, hogy kong­resszusunk vitája, javaslatai, és állásfoglalásai tovább erő­sítik társadalmi osztályaink és rétegeink összéforrottságát, segítik népünk anyagi, erköl­csi és kulturális felemelkedé­sét. Meggyőződésünk, hogy kong­resszusunk ismételten kifeje­zi, teljes egyetértését, a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikájával, az imperializmus ellen, a békéért, a társadalmi haladásért folytatott állhata­tos küzdelmével. Amikor ismételten üdvöz­löm tanácskozásunk minden résztvevőjét, engedjék meg, hogy kifejezzem azt a megy- győződésemet, hogy kong­resszusunk újabb nagy állo­más lesz a szocialista nemze­ti egység erősítésének, hazánk további felvirágoztatásának, népünk boldogulásának, a szocialista Magyarország tel­jes felépítésének történelmi útján. Kállai Gyula mégnyitója után Erdei Ferenc lépett a szónoki emelvényre. Erdei Ferenc: Népfrontpolitikánk a szocialista nemzeti egység politikája 1964 tavaszán tartott III. kongresszusunk óta a nép­frontmozgalom a megszilár­dulás és az egyenesvonalú fej­lődés útján haladt előre. Erről az időszakról úgy számolha­tunk be a most összeült kong­resszusnak, hogy változatlan az a főirány, amelyet a Ha­zafias Népfront az ellenforra­dalom utáni konszolidáció óta követ; és ebben az irányban folyamatos erősödés, a Haza­fias Népfront szerepének és jelentőségének fokozatos nö­vekedése következett be. A néphatalom kivívása, megvédése és megszilárdítása: a szocializmus alapjainak le­rakása, szocialista társadal­munk fejlesztése és ezen az alapon elért nemzeti előreha­ladásunk egyértelműen bizo­nyítja, hogy hazánkban sike­resen valósítjuk meg azt a népfrontpolitikát, amelyet a munkásosztály és pártja kez­deményezett, s amelyhez tár­sadalmunk mind szélesebb kö­rei csatlakoztak. A nemzeti egység politiká­ja ez, amely a szocializmus alapjain teremti meg a mun­kásosztály, a parasztság, to­vábbá az . értelmiségi és egyéb rétegek szövetségét. Helyes volt ez a politika, ezt különösen bizonyítja, hogy nemzeti fejlődésünk néhány történelmi jelentőségű felada­tát sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt első­sorban a néphatalom megvé­dése és megszilárdítása, to­vábbá a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. A legfőbb ez utóbbiban az, hogy a ter­melés csökkenése nélkül va­lósult meg a szövetkezeti át­szervezés, továbbá olymódon, hogy az átszervezés után gyor­san konszolidálódott a terme­lőszövetkezetek nagyobb ré­sze, s a mezőgazdasági ter­melés — viszonylag fogyaté­kos anyagi-műszaki feltételek mellett — erőteljesen fellen­dült. Ilyen jelentőségű — és szintén sikeresnek ígérkező — feladat a gazdaságirányítás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek kezdemé­nyezését és felelősségvállalá­sát, gyarapítja népgazdasá­gunk erőforrásait. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társa­dalmi légkörben végbemegy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb viták kibontako­zása magában véve is ered­mény, de méginkább ered­ménynek tekinthető ezek tar­talma, jellege. Igaz, a szocia­lista gondolkodástól távol ál­ló nézetek és a szocializmus korábbi fázisában megrekedt felfogások is kifejezésre jut­nak közvéleményünkben, azon­ban ezekkel szemben mind erősebb a hangja a haladó, demokratikus szocialista szem­léletnek. Tudományban, irodalomban, művészetben, egész közgondol­(Folytatás a 3. oldalon) * % t i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom