Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
1968. Április IX 3 DunQniau napul Ezer éves a magyar pénzverés László Gyula egyetemi tanár meggyőző érvekkel mutatta ki azt, hogy a 969— 970 táján fellépő Géza fejedelem — Szeirt István atyja — keresztény hitre térve az István nevet vette fel és királyi címet használt. így az ő nevéhez fűződnek a legelső, István király (Stephanus Rex) feliratú magyar ezüstpénzek is. Géza — István korától a tatárjárásig Esztergom volt a királyi székhely, s a pénzverés színhelye is. Itt — az esztergomi vasútállomás alatt — a közelmúltban meg is találták Kovácsi falunak, az Árpádok pénzverő-kovácsai falujának temploma maradványait. A templom belsejében ráakadtak az itt eltemetett hajdani pénzverőknek — István, Géza, I. Endre király pénzeivel datált — sírjaira. Az első, nálunk is használatos papírbankókat L Ferenc császár-király a napóleoni idők inflációjakor nyomatta. De nyomatott — immár magyar — papírbankókat Kossuth Lajos is, a sza- szabadságharc idején. Pénzgyűjtőinken, érmészein ken a sor, hogy a közeljövőben megüljék a magyar pénzverés millenniumát Kétszáz előadás, tizenegyezer hallgató A kobaltétól a rakétáig Beszélgetés a hadtudományi ismeretterjesztés eredményeiről I960 nyarán kilenc hivatásos tiszt részvételével alakult meg Pécsett a TIT hadtudományi szakosztálya. Az alakuló ülés résztvevői szenvedélyes vitá- val kezdték a munkát — a megye legifjabb ismeretterjesztő szakosztálya előtt ugyanis csak a célok és feladatok voltak ismertek, a végrehajtás módját senki sem tudta előre megmondani. Központi utasítások, módszertani útmutatások nélkül rajtolt hát a lelkes kollektíva, menetközben alakítva ki a sajátos feladatok elérését biztosító sajátos „taktikát” és „stratégiát”, i — Programunkat az MSZMP 1964 áprilisában kiadott, honvédelmi neveléssel foglalkozó, határozata szellemében ! állítottuk össze — mondja elöljáróban dr. Koronczai József alezredes, a szakosztály elnöke, akivel a TIT hét elején megtartott küldöttgyűlés után a szakosztály eddigi eredményeiről, további célki- t tűzéseiről beszélgetünk. — Ka- i tonapolitikai, hadművészeti és hadtörténelmi előadásaink mindenekelőtt a honvédelem fontosságát voltak hivatottak bizonyítani, továbberősítve a lakosságban a szocialista haza szeretetét és az ellenség gyűlöletét. — A legnehezebb feladat nyilván az érdeklődés felkeltése volt... — Valóban, bár ami az ifjúságot illeti, rövid idő alatt i jelentős eredményeket sikerült elérnünk. 1967 végéig 200 előadást tartottunk, s a hall- j gatók száma megközelítette a | tizenegyezret. Számos előadás hangzott el a néphadsereg jel- I legéről, a Varsói Szerződés j jelentőségéről, erejéről, az im- | perialista hatalmak fellazítási hadműveleteiről, s a témákkal kapcsolatos kérdések azt bizonyították, hogy ezek a problémák foglalkoztatják az embereket. — A szakosztály tevékenysége különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának időszakában látszott élénknek... — Pezsgő hónapok voltak. Két sorozatot indítottunk — az egyiknek „Az Októberi Forradalom a katona szemével”, a másiknak „A szovjet hadsereg 50 éves útja” címet adtuk —, s néhány hónap alatt 36 előadást tartottunk. — Pécsetti — Vidéken is, bár az az igazság, hogy hatékonyságunk ma még csak Pécsett és a járási székhelyeken mondható megfelelőnek. A kisebb helységekben sajnos még „áll a víz” — amit egyebek mellett a szakemberek és a közlekedési eszközök hiánya magyaráz. Pedig a falvakban óriásiak a lehetőségek... — Talált-e a szakosztály „szövetségeseket” az elmúlt két év alatt? — Enélkül sehova sem jutottunk volna. A Magyar Honvédelmi Szövetség és a KISZ szerveivel rendkívül szoros a kapcsolatunk, bár az indulás időszakában voltak olyan hangok, hogy minek az MHS- nek konkurrens? Az ifjúsági szövetséggel kialakított együttműködés első mozzanataként 1966-ban részt vettünk a vezetőképző táborokban, s így sikerült elérni, hogy a vezetőségi tagok nemcsak ismerői, de propagandistái is lettek a honvédelem eszméjének. — Milyen elképzelések születtek a községek „meghódítására" ? — Miután vidéken nincsenek egyetemet, illetve akadémiát végzett hivatásos tisztjeink, a tartalékos tiszti rendfokozattal bíró pedagógusokra, agrár-értelmiségiekre szeretnénk jobban támaszkodni. A cél az, hogy járási gócok alakuljanak, lelkes, hozzáértő, köztiszteletnek örvendő előadógárdával. — Mi újat hoz az idei év? — Az idei tématervet az országos választmány ajánlása és az év folyamán beérkezett igények alapján állítottuk össze. Négy-nyolc témát magában foglaló — előadássorozatot indítottunk. Azt hiszem, már a címek is sokat ígérnek: Korszerű háború és néphadseregünk, Mi újság a haditechnikában?, Haladó katonai hagyományaink és végül: A szovjet hadsereg ötven éves útja. Ez a sorozat közkívánatra került be ismét a programba. — A statisztika adatai szerint az előadások látogatottsága megfelelő. Mégis, mi az, ami tovább növelhetné a szakosztály ismeretterjesztő munkájának hatékonyságát? — A jobb szemléltetési „Fegyvertárunkból” sajnos még mindig hiányzik a film, a dia, pedig az emberek mindent látni szeretnének... — A napi munka során szerzett ismeretek mellett van-e más lehetőség az előadók továbbképzésére? — A szakosztály nemcsak „kifelé”, „befelé” is tanít. Három szakcsoportunk van — a hadművészeti, a haditechnikai és a hadtörténeti —, s ezek kebelén belül tagjaink saját ismereteik bővítésére is módot találnak. B. S. BvJ négyminw forint értékű műnkét végeznek a motortekercselök a Baranya megyei Szerelő és Sz olgá'.tafó Vállalat mohácsi telepén. Az ország különböző részeire kite rjedő munkájuk között néhány wattos villanymotoroktól százkilo watt nagyságrendű villanymotorokig szinte minden nagyságot megtaláljuk. MINDENT A VÁSÁRLÓÉRT! Hűlőszekrényt ajándékkal, bázhozszállilva, csak nálunk 1 DB. HŰTŐSZEKRÉNYHEZ — I DB. HÖPALACK Telefon: 52. Hívjon — szállítunk. SIKLÓSI FMSZ. SZÉCHENYI U. 10. SZÁM. Baranya fásítási programja Új erdő 3800 hektáron Korszerű úttásítás — Zöldövezet a Pécsi tó, Komló és Pécs körül Április — fásítási hónap. Az ' erdők területi arányát tekint- ; ve, Baranya a „fás” megyék közé tartozik, hisz míg az ország területének mindössze 13 százalékát borítja erdő, addig i megyénkben 151 ezer hold erdő van, s ez az összes területnek a 20 százaléka. Az utóbbi 17 évben szép fásítási sikereket értünk el, 1950 és 1967 között, mintegy 43 mil- ! lió forintos állami beruházással 5788 hektár új erdőt telepítettek a megyében. Ennek zöme akác és nyár, kisebb része fenyő, tölgy és egyéb j lomberdő. A megye 1968. évi és távlati fásítási feladatait a napokban Siklóson megtartott megyei fásítási ankéton vitatták meg az érdekelt szervek. , E terveknek az 1966. évi felmérés szolgál alapul, mikor az , OMMI talajvédelmi terveinek I megfelelően és a szektorok igénye alapján a Megyei Ta- I nács és az Erdőgazdaság kijelölte az 1976-ig beerdősitésre kerülő területeket, az évi ütemezést és meghatározta a fafajok arányát. E tízéves tervből az első két évben 500 hektár új erdő telepítése valósult meg, a feladat tehát igen nagy, hisz 1968 és 1976 között. több, mint 3800 hektárt kell beerdősíteni s ez mintegy 114 millió forint beruházást igényel. Az állam az erdő telepítést, fásítást, továbbra is célcsoportos beruházásból finanszírozza. A feladat gyakorlati megoldása különösen a termelőszövetkezetekben ütközik akadályokba, pedig a tsz-ek tulajdonában van a megye erdőterületének 26 százaléka. A 40 100 hold erdő a tsz-ek összterületének 10 százalékát képezi. A közös gazdaságok az : elmúlt 4 évben 18,7 millió forintot kaptak az államtól er- ! dősítésre és külön 4,3 milliót | nyárfásításra. Ebben az év- ' ben kb. 500 hektár új erdőt ! telepítenek a tsz-ek s ehhez, 9,3 millió forint beruházási hitelt biztosít számukra az állam. E nagyarányú telepítési ■ és pótlási munkához ötmillió facsemetét kell beszerezniük. A csemeteellátást eddig az erdőgazdaság bonyolította, az új rendelet értelmében az idén már a tsz-eknek maguknak kell beszerezniük a szaporító anyagot s ez kezdetben nem megy zökkenőmentesen. A megye erdősítési programjának egyik érdekessége, az akác háttérbe szorítása és a fenyő, különösen az erodált domboldalakon az erdei fenyő előtérbe kerülése. A mély, vizes területeken főleg éger- és fűzcsemetéket telepítenek, mint papírfa továbbra is fontos szerepet kap a nyár, de telepítését az eddiginél körültekintőbben kell végezni, mivel a közhiedelemmel ellentétben a kényesebb fák közé tartozik. A megye fásítási feladatai között továbbra is fontos helyet foglalnak el az út- ée vasútmenti, a vízparti és zöldövezeti fásítások. Ez a munka 1954-ben kezdődött meg, azóta 42 kilométer hosszú — 75 hektár — hóvédő erdősáv telepítése történt meg, ezek ma már a nagy hófúvások idején védik a megye közútjait, biztosítják azokon a zavartalan közlekedést Tíz éves már a hatos út nyárfasora Is. Az út- fásítási követelményeknek ! azonban ma már a megnövekedett forgalomhoz kell iga- zodniok. A sablonosán, mértani pontossággal beültetett fasor károsan hat a forgalomra, ezért a jövőben, a közlekedési balesetek számának csökkentése céljából a baranyai utak mellé olyan facsoportokat, egyes fákat és cserjefoltokat ültetnek, amelyek téresztétikai és színhatása változatos, s beleillik az útvonalat övező táj természetes képébe. Tovább növelik a MÁV baranyai vasútvonalai menti hóvédő erdősávokat, az egyes termőhelyeknek megfelelő fasorokkal facsoportokkal. A Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő csatornák partjainak nyárfásítása tavaly befejeződött, 170 ezer nyánsuhángot ültettek ki a vízfolyások mellé, ezekben a napokban végzik nyesésüket, ápolásukat. A MÉM Erdészeti Hivatal balatonfüredi tervező csoportja végzi az ipari városok zöldövezeti tervezését. Baranyában ilyen terv egyelőre csak a Pécsi tó környékére készült el, ahol a következő öt év alatt 400 holdnyi területet fásítanak be, tájesztétikai, üdülési és erózióvédelmi okokból. Most készül Komló város zöldövezeti terve, a bányászváros zöldövezetét 1969 tavaszán kezdik kialakítani, tehát hamarabb, mint Pécsét. Pécs zöldövezetének tervezése is folyamatban van. Mindig célt tűzni magunk elé... — Karácsony másnapja volt Éppen a fürdőkádban ültem, amikor csengett a telefon. Márokra hívtak, hogy a Kon- rád János bácsi tehenének ellesi bénulása van. Na, gyerünk, gyorsan ki a kádból, ugrás a kis Jáwa motoromra — talán eljutok rajta Márokra, mert a községnek nincs bekötőútja — s máris zöty- kölődtem a nehéz terepen. Odaértem valahogy, elláttam a beteg állatot, aztán indultam vissza. Közben megeredt az eső. A kis motor hiába erőlködött, hányta a sarat a hátsó kereke, nem haladt előre egy lépést sem. Mit tegyek, nem maradhatok az esőverte sötét határban, hátamra vettem a 60 kilós masinát aztán caplattam előre. Ahogy én kinéztem, mire a köves útra értem! Dr. Kurucz Árpád, a villányi kötóllatorvos „gyűjteményének” egyik története az előbbi. Otthonában beszélgetünk a fiatal állatorvossal, aki tanulmányai befejeztével 1961-ben került ’ Villányba. Mint akkor, most is telve ambícióval, hivatástudattal. — Tudtam, hogy falura megyek, ismertem a falusi életet, semmi panaszom nincsen — mondja. — Ha valaki hivatásának akar élni, megtalálja falun is a lehetőséget, számítását. Hét község tartozik hozzá, a mindennapi murikában évek során jól megismerte a környéket, az embereket is. — Ha például márokiakkaí találkozom, akármilyen témánál kezdjük is el a beszélgetést, a tizedik szónál már a bekötőutat említik. Mikor készül el? Annyit mondták, mon dogatták már, hogy... De a beszédből, meg a kérdésekből nem lesz út. Arra gondoltam: riem beszélgetni; cselekedni kell. Maga készítette kis térképet mutat. Végighúzza ujját a papíron. — Nézze, ha innen a Villány—bólyi úttól Márok II-ig vezető földutat meg lehetne javítani, legalább salakot hordani rá, akkor kerékpárral vagy motorbiciklivel is közlekedni lehetne rajta a községig. Nem több ez, mint egy kilométer. De hát ki kezdjen hozzá és hogyan ? Bekopogott a villányi tanácsra, elmondta a salakos út tervét. Elment a tsz-hez is: tudnának-e segíteni? A tanács: két vontatót talán... A tsz: három vontatót, pótkocsival... Magyarbóly mellett látta az útjavításnál a régi út felszedett, kallódó köveit. Milyen jó lenne alapozáshoz! Oda adnák? — Vigyék, ha nagyow kell — mondta az útjavítók főnöke. Látott a közelben egy markolót is. — Nem rakna meg szombat délután egy-két vontatót ebből a kőből? — kérdezte a gép kezelőjét. — Szombaton délután? Akkor már lejár a műszakom. — Nézze, pénzt nem tudok ígérni, ha társadalmi munkában elvállalná ... — Abba nincs is hiba, hanem az üzemanyaggal is el kell számolnom. Na, ha a falunak kell, akkor majd csak kigazdálkodom valahogy azt a kis üzemanyagot. Hát jöjjenek! Hordták a követ, dé ki rakja le? Sorra zörgette a má- roki házak kapuit. Emberek jöjjenek, itt a kő, segítsenek lerakni! Jöttek idősek, KISZ- fiatalok. Aztán hordták tó a salakot — Egy darab elkészült az útból, folytatni kellene — mondja. — Bizony folytatni, mert nincs kész. Bár az újság arról adott hírt, hogy készen van. Most az a célom, hogy befejezzük. Mert az ember mindig tűzzön maga elé valami célt, dolgozzon annak eléréséért Mit jelent a bekötőút egy falunak? A villányi körorvos is írt szerkesztőségünknek a bekötőútról. Hadd idézzek a levélből: „Október végétől áprilisig traktoroktól és vontatóktól felszántott földút szin te járhatatlan. Korábban a községben számos lovasfogat állt minden időben az orvos, az állatorvos, a szülésznő rendelkezésére. Ma elsősorban fogat nem található. Ha igen, a tsz-fogat nem fog be gyári dolgozó betegsége esetén, vagy az állami gazdaság kocsiját nem vehetik igénybe tsz-dolgozó szállítására. Mentőautó a rendelkezések szerint földúton nem közlekedhet, tehát még nyáron is a beteget, vagy szülő nőt szekéren (!) kell kiszállítani a kövesútig, onnan szállítja a mentő. így nem meglepő számunkra, ha a szülő nő az út szélén bokorban vajúdik ...” — Igen, ismerem ezt a levelet — mondja, — beszélgettünk erről a körorvossal. Ezért ii sürgettem ezt az útépítést, meg ahogy lehet, segítek is. Maga újságíró, mondja: nem tudna valamit segíteni, sürgetni? Megkérem, nézzen utána, mikór lesz már bekötőútja Mároknak? Megígérem. Mutatja a könyvtárát. — Olvasni is kell, lépést tartani az idővel. Szigetváron voltam, egy házban idős néni sok könyvet mutatott, orvosi könyveket is. Kérdeztem: mennyiért adna el ezekből? Hát fiam öt forintjával elviheti az egészet. Megvettem. Nem egy közülük még antikváriumban is alig található. Olvasom, tanulmányozom. — Meg aztán Szeretnék egy kis laboratóriumot is berendezni — kísérletek céljára. Ez a vágyam. Talán a következő évek ben megvalósíthatom. Tudja mire vagyok büszke? Hat tehénen végeztem császármetszést, mind a hat sikeres volt. Villányi vörös borból készített likőrrel kínál. Az én poharamat tele, az övét félig tölti. Kérdőn nézek rá. — Nem iszom, nem szeretem a bort. Csak megkóstolom akkor, ha valaki vendégségbe jön... A falon gyönyörű színekkel kivarrt gobelinek. A parla- I ment, a halászbástya ... Elmosolyodik. — Én öltögettem. Ez a hobbym. Ez a halászbástyát ábrázoló vagy kétszázezer öltéssel készült. Éjszaka varrók, ha nem tudok aludni. Idegnyugtató. De ugye ezt a má- roki utat megnézi? A Hazafias Népfront községi bizottságába választották legutóbb. — Nem az a fontos, högy ki milyen „címet” kap, hanem a köz hasznára dolgozzék. Fiatal vagyok, kedvem is van hozzá. Megérdeklődtem a mároki utat. A Közúti Igazgatóságon Marosi főmérnök válasza: „Hatvanöt községnek Baranyában nincs bekötőútja. Ebben az évben kilenc készül el, jövőre héthez kezdünk hozzá. Márok község bekölő- útjának építését előre hoztuk, a jövő évben a munkákat elkezdjük”. Garay Ferenc i A
