Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-12 / 86. szám
Vn&g proletárjai, egyesüljetek t Aro: 70 ,mé' Dunámon napio xxv. évfolyam, 86. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és^a. Megyei Tanács lapja 196S- °pri|is '2., péntek Képzettség és munkakör Három végzős technikumi hallgató mondja: „Egyáltalán nem félünk a fizikai munkától, csillézünk ha kell, de... meddig?” Aggodalomra az adott okot, hogy korábban végzett néhány társuk már másfél-két éve segédvájárként dolgozik a bányában és egyelőre remény sincs arra, hogy technikusi beosztást kapjanak. Azzal tisztában vannak, hogy az iskolai végbizonyítvány önmagában még nem minden, ahhoz a gyakorlati tapasztalatot is meg kell szerezni. Ezért egyenesen igénylik a termelő munkában való közvetlen részvételt tie a kilátástalan- ság kedvüket szegi, hiszen előttük is ismeretes az a tény, hogy például a szénbányánál jelenleg 450 technikus, csillés, vagy segédvájári munkát végez és éz a szám — egyelőre nem csökken — inkább növekszik az újonnan érkezettekkel. Hasonló tapasztalatok vannak az építőiparban is. Viszonylag kevés fiatal technikusnak adatik meg az a szerencse, hogy képesítésének megfelelő munkakört kapjon. Egyelőre. Ezt hangsúlyozni kell, mert — hogy maradjunk a két iparágnál — a megye építőipara és a két bánya közel sem rendelkezik még azzal a termelőlétszámmal, amelyre szükség van. Mi mást tehet a gazdasági vezetés, mint hogy ideiglenesen fizikai munkára osztja be a fiatalokat. Viszont méltányolni kell az újdonsült műszakiak reményeit, ambícióit is, amelyet a technikum, vagy egyetem padjaiból hoztak niagukkal: szeretnék minél hamarabb realizálni azokat a magasabb szintű ismereteket, amelyeket négy-hat éven át fokozatosan; nem kevés küszkö- dé^/ffemondás, fáradozás révén megszereztek. Végül is ezért tanultak, ami nem kevés pénzbe került az államnak sem. És cserébe mit profitál ebből a népgazdaság? Ott nem sokat, ahol a fiatal technikusok, mérnökök egy része képzettségüktől eltérő munkakört töltenek be. Egy vegyészmérnöknő — aki Veszprémban1 kapta kézhez diplomáját — évek óta egyik tömegszervezet központjában újításokkal foglalkozik és persze nem vegyiparral kapcsolatos újításokkal, mert az éppen nincs. Mondhatja valaki, hogy e példák általában nem jéllem- zik a való helyzetet. Ez igaz is, de a példák mégis figyelmeztetnek. Találkoztam olyan véleménnyel is, hogy először a termelő munkában mutassák meg mit tudnak és majd utána követeljék a magasabb beosztást Nem éppen egészséges szemlélet, hiszen a termelésbe belekóstoltak a nappali tagozatosok a gyakorlati munkák idején is, a nyári iskolai szünidő alatt szintén, arról nem is beszélve, hogy a technikusok legalább egy évet fizikai munkával töl térrel: el az üzemben. Es az esti, levelező tagozat hallgatói? Akik nappal dolgoznak az üzemben — zömében egyébként is szakmunkások — esténként pedig órákat hallgatnak az iskolában? Rég megmutatták mire képesek a termelő munkában. E fenti problémákat sokhelyütt felvetették, amelyből levonható az a következtetés, hogy elsősorban az erkölcsi megbecsülést hiányolják. Panaszkodtak a kereseti állapotokra is, bár ennek másodrendű szerepet szántak. Pedig... az anyagi megbecsülés ugyancsak sántít. A fiatal mérnökök — -1200— 16Q0 forintot kapnak a „cselédkönyves” időszakra, de már ez is megemelt bér, mert a korábbi években még ennél is kevesebb volt. Jó néhány évnek kell eltelnie, míg lassan elérik az átlagos két-két és fél ezer forintot. De számoljunk csak. Az általános, majd a középiskola és végül az egyetem tizennyolc esztendei folyamatos tanulást jelent. A fiatal diplomás 24— 25 esztendős korában kapja meg élete első és — kezdetben meglehetősen alacsony — fizetését. Mire anyagilag is kiegyensúlyozottá válik, ismét néhány esztendő eltelik. A vele egykorú szakmunkás viszont már nyolc-tíz éves előnnyel rendelkezik. A kereseti aránytalanság nemcsak a fiatal diplomások körében tapasztalható. Egy Sopiana gépgyári művezető — az iparitanuló évek utáp — segédlevelet kapott. Később — esti tagozaton — elvégezte a technikumot. Szorgalmára, jó szakmai képzettségére felfigyelt a vezetőség előléptették művezetővé. Egyenes, töretlen utat tett meg a művezetői tisztségig, munkakörét szépen el is látja. De a keresete jelenleg 2150 forint, viszont hajdani „inastársai”, a vele egyivású szakmunkások zöme 400—600 sőt, némelyik 9Q0 forinttal is többet visza haza havonta. Tisztában van a gyár bérügyi helyzetével, a szigorú pénzügyi korlátokkal, tudja, hogy a bérkategóriákat átlépni nem lehet. De az aránytalanság mégis szembeötlő, még akkor is, ha a gazdasági mechanizmus számos lehetőséget biztosít az anyagi ösztönzés különböző formáira. A reform bizonyára megoldja a fiatal műszakiak kereseti problémáit — az adott bérszínvonalon belül persze — de a képesítésüknek megfelelő munkaköröket csakis belső szervezéssel, gondosabb munkaerőgazdálkodással lehet és kell is, betölteni. Rab Ferenc Befejeződött az országos egyetemi nevelési konferencia Csütörtökön Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen megtartott plenáris üléssel befejeződött az országos egyetemi nevelési konferencia, amelyen hazánk felső- oktatási intézményeinek mintegy 250 küldötte vett részt- A záróülésen dr. Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője foglalta össze a háromnapos tanácskozás eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás sok segítséget adott a vitára bocsátott tézisek tökéletesítéséhez, pontosabb megfogalmazásához. Javasolta, hogy a sze gedi konferencián eüiangzott- tak alapján ősszel valameny- nyi felsőoktatási intézményben vitassák meg a nevelő munka hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Bejelentette, hogy a szegedihez hasonló széleskörű felsőoktatási nevelési konferenciát legközelebb a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen rendeznek, ahol a hallgatók közösségi nevelésének problémáit tárgyalják meg. Marian Spychalski Lengyelország új államfője ötezer mázsa füzvesszőt dolgoznak fel évenként az Erdő- gazdaság Fűz- Nád- és Kosáripari Vállalat Irma-pusztai telepén. A száznegyvennyolc holdas füzes termését hántolják és osztályozzák. A hántolt vesszők egy részét exportálják — Szokolai felv. — A lengyel parlament tavaszi [ első ülésszakának záróakkordjául Marian Spychalski marsaik választotta meg az Államtanács új elnökévé. A parlament csütörtökön folytatta a politikai vitát Cyrankiewtcz miniszterelnöknek a szerdai ülésén elhangzott beszéde fölött, s további 14 képviselő fejtette ki nézeteit a kormánynak a miniszterelnök által ismertetett álláspontjáról a márciusi eseményekkel kapcsolatban. A képviselők óriási többsége — a ZNAK katolikus csoport képviselőinek kivételével — támogatta a félrevezetett egyetemi ifjúság tüntetéseivel, az utcai incidensekkel kapcsolatban hozott hatósági intézkedéseket, s elfogadta az eseEgyüttműködés az osztravaibányászokkal A hét közepén magasrangú csehszlovák bányászdelegáció járt Baranyában: a Mecseki Szénbányák igazgatóságának meghívására a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Bányaipari Minisztériuma műszaki fejlesztési és nemzetközi főosztályának vezetői látogattak Pécsre. A szerdán lefolytatott tanácskozások alapját az a két eredményes esztendő képezte, mely időszak alatt szoros kapcsolat alakult ki & mecJRki Üzembe helyezik a kabaréi téglagyárat „Gyártulajdonosok” lettek a babarci szövetkezeti gazdák. Megvásárolták, mintegy kétmillió forintos költséggel rendbehozták és korszerűsítették a község határában levő bezárt téglagyárat. Ma ez Baranya megye legnagyobb szövetkezeti ipari üzeme. Már az idén 5,5 millió téglát égetnek benne. Felét a közös gazdaság, illetve tagjai használják fel saját építkezésre, felét pedig a kereskedelem rendelkezésére bocsátják. A gyár 10 kamrás égető kemencéjét ' jövőre újabb hat kamrával bővítik. Az üzem megindítására, fejlesztésére fordított költségek a termelőszövetkezet kezelésében négy év alatt amortizálódnak. és az osztravai szénmedence bányászai között. A tárgyalások folyamán mindkét fél megállapította: az 1966-ban létrejött együttműködés meghozta a várt eredményeket, a szerződő felek számos hasznos műszaki, technológiai tanácscsal, javaslattal segítették egymás munkáját. A most aláírt dokumentum a kapcsolatok további bővítését irányozná elő. Mint azt dr. SzTrtéS Rajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője, a tanácskozás egyik vezetője, elmondotta, a mecseki bányászok mipdfenek- előtt a csehszlovák kollégák féjtésgépesítésí eredményeivel szeretnének jobban megismerkedni. Az osztravai medencében ugyanis jelentős sikereket értek el az önjáró biztosítóberendezések és a jövesztő gépek alkalmazása terén, s ki- emelkedőek a por elleni küzdelem eredményei is. A csehszlovák tárgyalófél azt javasolta, hogy az analitikai számítások bonyolítása és a számítástechnikái központ kialakítása terén alakítsanak ki szoros együttműködést. Folytatódik a korábban megkezdett „dolgozó-csere” is: az idei nyáron mecseki bányászok üdülhetnek Csehszlovákia legszebb vidékein, illetve osztravaiak tölthetik szabadságukat a Balatonon. menyek mozgatóira vonatkozóan a miniszterelnök beszédébe foglalt megállapításokat. A vita befejezése után Czeslaw Wycech, a szejm elnöke megállapította, hogy a képviselőház szolidáris a kormány , politikájával. Ezt követően a parlament egyhangú szavazással elfogadta Edward Ochab lemondását az államelnöki tisztségről és Wladys- law Gomulka, a LEMP KB első titkára előterjesztésére a Lengyel Államtanács új elnökévé Marian Spychalski marsaik, eddigi nemzetvédelmi minisztert, a LEMP Politikai Bizottságának tagját választotta meg — szintén egyhangúlag. Cyrankiewicz miniszterelnök előterjesztésére ezután a szejm megszavazott néhány személyi változást a kormány összetételében és az Államtanács elnökévé megválasztott Spychalski marsai! utódául Wojciech Jaruzelski altábornagyot, eddigi nemzet- védelmi miniszter helyettest, a vezérkar főnökét választotta meg nemzetvédelmi miniszternek. ötmillió forint a nyereségrészesedés a kereskedelmi vállalatoknál Sikeres évet zártak a Baranyában működő nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, s ennek következtében nagy összegű nyereségrészesedést kaptak a kereskedelmi dolgozók. Eredményeik alapján a Papír- és írószer Értékesítő Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói kaptak legtöbb — 24 napi fizetésüknek megfelelő — nyereségrészesedést, majd a Cipőnagykereskedelmi Vállalat következik 22. a TÜZÉP 21,3, az ÜVÉRT 21, a Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat 19, a Textil- és Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vállalat 14,9 és végül a Rö- V1KÖT 13,6 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedéssel. A kiskereskedelmi vállalatok közül a Centrum Áruház ért el kiváló eredményt. Dolgozói 22 napi átlagöt, együttesen 316 ezer forintot kaptak nyereségvisszatérítés címén. A Bm Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat 756 000, a Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál 573 000, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál 250 000 forintot osztottak szét a dolgozók között. A vendéglátó szakma dolgozói kevéssé voltak szerencsések, mégis a Hungária Vállalat Nádor üzeme 209 000, a Mecsekvidélri Üzemi Vendéglátó Vállalat 528 000, a Vendéglátó Vállalat 510 000 forintot fizetett ki nyereségrészesedésként dolgozóinak. A megyében működő kereskedelmi vállalatok együttesen ötmillió forint nyereségvisszatérítést fizettek kL Luna 14. a Hold mesterséges holdja A Lima—14 szovjet önműködő űrállomást a fékezési művelet végrehajtása után ápPullai Árpád a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke szerdán fogadta Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, aki a koreai testvérpárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és elvtársi, baráti eszmecserét folytat a két pártot érintő kérdésekről. A baráti beszélgetésen jelen volt Gyenes András, as MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, aki Pullai Árpáddal együtt érkezett a KNDK-ba, Pák Szón Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter. * Szerdán este a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága vacsorát adott Pullai Árpád tiszteletére. A vacsorán Pák Szón Csői és Pullai Árpád mondott pohárköszöntőt. rilis 10-én Hold körüli pályára vezérelték és így a Hold újabb mesterséges hoildjává vált. Az önműködő űrállomás folytatja a Hold és a kozmikus térség tudományos vizsgálatát, ami az e sorozathoz tartozó szovjet űrállomásokkal kezdődött. A Luna—14-et április 7-én vezérelték a Holdhoz vívó pályára. Abból a célból, hogy az űrállomást a Hold mesterséges holdjává változtassák, április 8-án, moszkvai idő szerint 22 óra 37 perckor, módosították haladásának irányát. A művelet sikerült és a \Luna—14 rátért tervezett pályájára. Azután meghatározták a fékezés kiindulási adatait, hogy az űrállomást Hold körüli pályára irányítsák. A Hold irányába történő repülés közben, földi parancsra bekapcsolták az űrállomás fékezését biztosító rendszert. A hajtómű bekapcsolása uttán a Luna—14 sebessége a másodpercenkénti 2 190 méterről 1 279 méterre csökkent, ezt követően az űrállomás rátért Hold körüli pályájára. Az új önműködő űrállomás tudományos programjában szerepel a Föld és a Hold tömege egymáshoz való viszonyának pontosabb meghatározása, a Hold gravitációs mezejének tanulmányozása. Tanulmányozzák ezenkívül azoknak a rádiójelzéseknek az eredetét és stabilitását, amelyek a Földről érkeznek az űrállomásra és fordítva. A tervek között szerepel a Napból kiinduló, töltéssel rendelkező részecskeáramlatok mérése. Az állomás feladata továbbá, hogy újabb adatokat szerezzen a Hold mozgását leíró pontos elmélet felállításához. Az űrállomás Hold-fel széntől való legnagyobb távolsága 870 kilométer, a legkisebb 160 kilométer. Az űrállomás a Hold körüli teljes fordulatot két óra negyven perc alatt teszi meg. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései megfelelően működnek. A Luna—14-gyel állandó rádiókapcsolatot tartanak fenn. 4
