Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
(968. április 7. Dutiammi napio Egy pakli kártya... IJjmecsekaljai séta a tervezővel Ai építészet, kollektív művészet. Benne kifejeződik a társadalom. Hogyan építkezzünk? A kérdést a társadalom teszi fel a tervezőknek és a ki vitelezőknek ... A tervező műszak! és gazdasági feltételek és lehetőségek, program nyújtotta keretek között végez alkotómunkát, munkájának határt szab a kivitelezői kapacitás, a kivitelezési alapanyagok milyensége, minősége ... Ami a rajzon meggyő zően egyszerű, a kész épületen gyakran bosszantóan nehézkes. A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei újat keresnek a várostervezésben, nyilvánvaló céljuk: átlépni a típusépitkezés uniformisait. A panelek olyan egyformáit, mint egy pakli kártya. De benne azért mindegyiknek más és másnak kellene lennie. A tervezők keresik a jobb megoldásokat, amelyek azonban csak adott kér etek között realizálhatók. Álltaim azkodniuk kell az egyenletes, nagyüzemi termeléshez, az építőipar gazdaságosságához... Pécsett jártak olaszok, lengyelek, spanyolok, franciák, németek és m cglepte őket egy kicsit a pécsi p anelépítkezések jellege, karaktere. Hősök nyomán Az egymásra rétegződöttség urbános hatást kelt. Ettől szép a város. De, ha mindezt tudatosan idézzük elő egy új városban, észre lehet venni, hogy a változatosság csinált, spekulatív. A történelem rombolva épít. Tartalomnak kell lenni a forma mögött, tényleges információknak. Ezért vagyok pesszimista a panelházak változatosságát illetően. Nem sikerülhet. Pécs öreg város, környéke teljesen falusias, közötte Űj- mecsekalja az alvó város, amely sem nem falu, sem város, se nem park. Komlón például kellemesebb a környezet. A fák miatt. A fák alatti tartózkodás olyan érzést kelt, mintha térben mozognánk. Újmecsekalján a felnövő fák alatt, majd kialakul ez az érzés. Üjmecsekaljához végül is hozzászokunk és az emberek nagyrészének nem is lesz kérdés, hogy város-e vagy nem. Akadnak, akik nehezen vagy egyáltalán nem találják meg életformájukat. Az értelmiség a belvárosi környezetbe menekül, a faluból érkezett segédmunkás, idegennek érzi magát, mert például nem tud sertést tartani. Menekülés a városból — Amerikában ez tendencia. Csak mozit nézni, vagy munkahelyükre járnak be az emberek. Európában viszont még mindig a város- központ a vonzó. — Űjmecsekalja városi vonásai egyre jobban kibontakoznak, gazdagodnak. Toronyház épül, üzletek, SZTK-ren- delö, strand■:.. A 6-os főútvonal is itt fut majd keresztül, nagyobb lesz a forgalom. További besürüsödés várható, beépítenek olyan hézagolcat is, amelyekre korábban nem került sor. Körülkerített játszótereket, szélvédett üldögélőhelyeket, pavilonokat képzelek ide még... De nézze csak — figyelmeztetett Tillai Ernő — a zöld felületet, hogy széttapossák az emberek. Garázsokat építenek rá. Kifolyatják az olajat a fűre. Csak fákat az épületek közé! Erdők, ligetek, parkok kellenének, de egyszerre nagyobb, összefüggőbb területen. Ne pedig három csenevész bokor és néhány virágágy jelentse a zöldet. Az Olimpia környékén hosz- szasan időztünk. Eszembe jutott, a nyugatnémet Baumeis- terben egy, évekkel ezelőtt íródott cikk, Peters Paulhans a magyarországi építészetről és építészekről írt cikke. „ ... Van az ilyen új városrészekben iskola, mozi, étterem stb., tehát híres centrum (például az Olimpia Pécsett) az egészből azonban sugárzik az unalom és ez az unalom marad belőlük emlékezetes ... Az a kísérlet, hogy emlékezetes térképzést teremtsenek, mint a világon mindenütt, itt is csak kisebb részben sikerült. Oka valószínűleg az, hogy hamis a lépték, aránytalanok a nagy zöld felületek, és sokszor túl nagyok az épületek közti távolságok (préri- tervezés).” — Az új épületeinknek általában nincs karakterük? Mitől szép egy város? Jártam Olaszországban és láttam egy sziklán épült csodálatos várost, csupa változatosság, míg épületei egyenként meglehetősen csúnyák. De ezt a történelmi rétegződöttséget és a térbeli, környezet adta változatosságot nem lehet tervezni. Ez adottság. •— Minél tovább csináljuk ezeket a paneleket, annál rondábbak lesznek. — Űjmecsek- aljai sétánk és beszélgetésünk Tillai Ernő Ybl-díjas építőművésszel ezzel kezdődött. A Tüzér utca környékén jártunk, az itt épülő panelek bizony szürkécskék, csúnyácskák. Nos hát mi is a típusterv útja? A Pécsi Tervező Vállalat alkotó kollektívájának terveit budapesti tervtanácson hagyják jóvá. Vannak országos irányelvek: a harmadik 5 éves tervben a költségmegtakarítási tendencia érvényesül. Tehát szürkíteni kell. — A kérdést a társadalom teszi fel... A lakosság igényei hogyan jutnak el a tervezőhöz és a kivitelezőhöz? — A tervezési irányelvek kötelezőek, s minden pontosan előírt. Az építtető az állam. Ha prüszkölünk valamilyen hibáért, az csak évek múlva realizálódik a tervekben, s csak évek múlva leszenek megelégedve a prüszkölök. A mostohább lakásviszonyokból beköltözők szerencsésnek érzik magukat, örülnek, hogy lakást kaptak, s csak kisebb kifogásaik vannak, csöpög a vízcsap... A társadalom tehát nem igényes. Általában négy személyre tervezünk lakásokat. Ennél kevesebbre, többre nem sokat. Változatos ez? Nem. Valaki demográfiai öngyilkosságnak nevezte. Képzeljük el például azt az esetet, hogy másfél szobás lakásban hatan laknak? Ösztönözzük-e őket vajon a gyermeltáldásra. Kezdettől fogva érdekelt, mi a véleménye, van-e Űjme- csekaljának városi atmoszférája? — Némi. De ez nem város, lakónegyed. Alvó városnak is szokták mondani, ahová csak hálni járnak az emberek. Nincs nyüzsgés, nincs benne munkahely, üzlethálózata fejletlen, nincsenek középiskolái... Míg tovább sétáltunk, e témát alaposan körbejártuk. Miért is a Széchenyi tér a „világ közepe”’ Az embereknek információkra, hírekre van szükségük, s ott éppen nagy a jövés-menés. Az sem véletlen, hogy egy fényűzőbb külföldi kocsi rögtön a bámészkodók gyűrűjébe kerül. Mennél több az információk száma, annál urbánosabb egy város. Ezért unalmas falun, ha csak nem főútvonal közelében fekszik, ahol sok a jövő-menő autó, némelyik meg is áll, utasai kiszállnak, esetleg baleset történik. Ezek jelentik az eseményt. Melyek tehát a város ismérvei? A zártság, sok kő, események, információk, ősi be- rögződöttség, hogy az emberek jobban szeretnek köveken, kövek között járni. Urbános hatást kelt. A lakónegyed viszont pihentető, sok zöldterülettel. És még mi a város? Mozgásban levő, változó, élő test, soha be nem fejezett alkotás, amely mindig megújulásra képes. — A városnak ki kell fejezni az időbeniséget, benne meg kell nyilvánulnia, jelen kell lennie a történelemnek. — A baranyai KISZÖV vezetősége még a múlt év elején egyéni munkaversenyté- icieket tűzött ki a szövetkezetek elnökei, műszaki vezetői és főkönyvelői részére. A versenyt most értékelték és annak eredményeként a Pécsi Faipari, a Pécsváradl Járási Építő, a Pécsi Fodrász, a Fcnyszöv és a Pécsi Bádogos Szövetkezet vezetőállású dolgozóinak a KISZÖV vezetősége a Kisipari szövetkezetek kiváló dolgozója jelvényt adományozta. A sétában kifáradtunk. Megkérdeztem, mit kívánna magának a tervező. A válasz az volt, ne legyen annyira nyomasztó a koordináció, az építőipar csak típusszerkezeteket gyártson, és ha egy sablon elkopott dobják el. — Láttam az összes lényeges panellakás tervét az országban. Egyre szellemtelenebek, nívóilanabbak, színtelenek. Látja azokat a házakat, ott az ABC áruháznál? Ebben a műfajban nívót képviselnek. .4 D-tipus az első között épült. Egyedi tervezés, színes üvegfalakkal. Ügy kellett kiverekedni. Ezt szürkí- tettük öt éven keresztül. Tíz év múlva ennek a költség- differenciának a tízszeresét is megfizetnénk, csakhogy ne legyenek olyan szürkék. Amit mi tehetünk, megtesszük. Most például más homlokzati megoldásokkal, színekkel próbálkozunk — mondta sétánk be- bejeztével Tillai Ernő. De kérdés, egy város csak csupa homlokzatokból áll-e? Miklósvárl Zoltán lörténelmi irodalmi víií él kedd A KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága,- a Megyei és Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a MÉSZÖV, a TIT, a | Dunántúli Napló Szerke izLősége | és a Janus Pannonius Múzeum j helytörténeti osztálya a KM? és a KiMSZ megalakulásának 50. I évfordulója alkalmából „Hősök nyomán” címmel történelmi, irodalmi veiélkedősorozaiot Indít a Dunántúli Naplóban a EMP és a j KIMSZ harcainak, a kommunista mártírok éle;ének és tevékenységének felelevenítésére, bemutatá- | A vetélkedő hél fo dűlőből áll, j a kérdések először ma, majd minden hónap első vasárnapján jelennek meg a Dunántúli Napló hasábjain, ugyanakkor ismertetjük az előző havi helyes megfejtéseket és a jutalomsorsolás nyerteseinek névsorát. A vetélkedőn részt vehet minden 15—35 év közötti pécsi és Baranya megye! fiatal. A záró vetélkedő díjai: I. IT. III. 1500 Ft 1000 Ft 500 Ft A fődíjakon kívül könyvjutalmakat sorsolunk ki a havi legjobb megfejtők és a műsoros vetélkedőn résztvevők között. A műsoros vetélkedő, mely egyben a vetélkedősorozat, záró aktusa, november 29-én lesz, a nyilvánosság előtt. Befejezték az atomreaktor rekon strukcióját. A Központ! Fizikai Kutató Intézet atomreaktora a r ekonslrulrcíá befejezése óta ismét teljes kapacitással dolgozik. Kép iinkön: a reaktor vezérlőterme. A Május: szabad. Örüljön ma minden bilincócs «obbr V'an mód aki magyar íoldun b/almd. Meri a 'lavaiszt nem tudták meRkuloioJ S » Maju* tncgb tr ugat, be&zd * Majui» ír ..Itt ovutfs/ik -ját mohi ina Sulikra »An kik oly lii/.ukodók. I j rn 8 U RliialMt«i'>wM» »irr«, hl' őrizni nem akad porkoláb <i Május i/gat CMipa vrrőfcnnyel S ug\ ;igy;i//u kc»zm a liPÖl. s/.V ln/unsA# óz-T/ huzur t-M\eruiycl ll««iry ultiii.i hasztalanul join t Maju' !>es/el e- nekünk moc« mm« mond. Kmilóril' O im ma» m m lililiatö Vn A|f«»Z7 t;i «'s mm hegyimre kis dotnb S dolgok u iga/iapot lepjetek S/abad Ma.tu> »/aba«( es «atu tömegje. Virágok alatt rsokoloz/atok. Ueátok var ív ors/ap Hiszekegyig Szabadit.'a tok % bulcscu higyjetek. Bölcsen bigyietek de kemény ököllel S tömlőtök mellett till kötorók. ügy törjetek, hogy -aki követ tördel. Törhet gonosz lejei e* korszakot örüljön ma minden bilincse* lobbi. Van még. aki magyar lóidon szabad. Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni S a Május mégis ir. izgat, beszel. I. forduló kérdései: ® Mikor jelent meg Pécsett a Munkás című újság első száma? 1898, 1906, 1911. <5 Melyik utcában volt a pécsi SZDP székháza a két világháború között, Jókai, Zrínyi, Petőfi. ® Mikor volt az első bányászsztrájk Pécsett? 1812, 1883, 1893. © Ki volt a Vörös Crjság főszerkesztője? Rudas László? Alpári Gyula? Szántó Béla? © Ki írta a ...Harcban az elnyomók, megszállók ellen” c. könyvei? Dr. Doktor Sándor, dr. Hajdú Gyula, Szabó István. © Melyik vers mozgósította forradalomra 1918-ban a tömegeket? Katonafiamnak, Itt a nagy harc, Az új istén, 0 Mikor ünnepelték Oroszországban a szabadság első napját? 1917 február 27-én, március 12-én, március 17-én. © Mikor volt az ifjúmunkások első országos kongresszusa? 1907, 1912, 1918. © Melyik év melyik hónapjában alakult meg Moszkvában a Bolsevik Párt magyar csoportja? 1917 novembere, 1918 márciusa, 1919 januárja. © 1918 április 3-án melyik magyar internacionalista újság jelent meg? Világforradalom. Nemzetközi Szocialista, Szociális Forradalom. © Hol folytak béketárgyalások Szovjet-Oroszországban 1917 decembere és 1913 márciusa között? Breszt-Litovszkban, Lvovban, Kiev- ben. © Ki írta ezt a verset, és ki illusztrálta ezt a Népszava oldalt? Ady Endre, Juhász Gyula, Babits Mihály; Derkovits Gyula, Bíró Mihály," Uitz Béla. Az első forduló megfejtéseit április 20-ig levelezőlapon kérjük beküldeni név. lakcím és születési év megjelölésével az alábbi címre: TIT, Pécs. Janus Pannonius u. 11. A levelezőlapra írjuk fel: „Hősök nyomán”. Plusz feladat: az 1915 előtti munkás—ifjúmunkás mozgalom emléktárgyainak (igazolvány, újság, levél, jelvény, irat, bélyeg, plakát stb.) beküldői külön tíz jutalompontban részesülnek. Az emléktárgyak beküldési határideje a kérdésekével szemben nem április. hanem május 20. Fiatalok! Ifjú kommunisták! Vegyetek részt a vetélkedőn! — Színes diafiira vetítés Indiáról. A Természetbarát Szövetség klubnapja keretében dr. Tóth Géza élménybeszámolót és színes diafilm vetítést tart április 9-én, kedden este fél 7 órai kezdettel a KISZÖV nagytermében (Pécs, Megye u. 20.) Indiáról. Minden érdeklődőt szívesen lát a szövetség. Mi a d A délelőtti sajtófogadás és divatbemutató vendégei még messzi vannak, de a Pannónia Szálló nagytermében magával- ragadó élénkség uralkodik. A színpadon a ruhákat egyeztetik és a bemutató sorrendjében sorbarakják az OKISZ Labor munkatársai. A mane- kenek sminkelnek, hajlokni- kat igazítanak. — Tíz év óta dolgozunk a Gyapjúmosó és Szövőgyár anyagaival — mondja Várnai Zsóka, az OKISZ Labor művészeti vezetője —, de ez az első alkalom, amikor teljes kollekciót mutatunk be egyetlen gyár alapanyagainak fel- használásával a strandöltözéktől a nagyestélyi ruháig. Az OKISZ Labor tervezőit az a cél vezette, hogy bebizonyítsák: a Gyapjúmosó és Szövőgyár egyik legnagyobb hazai gyárunk termékei a mai öltözködési kultúrát is figye- lembevéve alkalmasak arra, hogy minden korosztályt, min den időben, minden alkalommal elegánsan, célszerűen, divatosan és olcsón öltöztesse- sek. Várnai Zsóka leemel egy kosztümöt a legsikerültebbek közül. Dublé szövetből készült, egyik fele kockás, másik sima. A kockás feléből lefelé bővülő szoknyát készítettek hasítottbőr mellénnyel, a simából béleletlen kabátot s így az egész ügy tűnik, mintha a szoknya drappkockás anyagából bélelték volna ki a bordóslilaszínű elegáns kabátok Egy csinos modell teltUarcSúaí számára Foto: Erb J altos V- — Érdemes felfigyelni erre- a kockás-csíkos kiskosztümre Z is, mert divat lesz belőle — :- mutat egy fehér-alapú barna í- mintázatú ruhadarabra, melynek gallérja, kézelője kockás, a egyéb részei csíkos szövetbői r készültek. ií Az állványokon meglepően- sok a kockás ruha s feltűnik, z hogy a tervezők merészen pá- :s rosították a legélénkebb színekét. — Két hónapja Párizsban '* jártam. Ezek a kockás anyagok felveszik az ott divatosakt kai a versenyt. Sőt! Sok di- dattervezőnél még a sötét szí- s nek mennek, de mi már a vi- b dám, élénk színeket pártol- ü juk a divatban. — Van önálló magyar di- l> vat? — Várnai Zsóka maga- n biztosan válaszol: — Hogyne, mindig is volt, mert a magyar nők alkatának ~ megfelelően alakítjuk a diva- I tot. Most például Londonban ■ a mini, Párizsban a maxi- _ szoknya divatos, mi viszont térdközépig érő szoknyát hor- ’ dunk. A divatbemutatón ter- a mészetesen láthatnak minit és maxit is. S mi a divat? A válasz: minden! s :i — A kosztüm, a kompié,- a pelerin, a nadrágszoknya, a Rprmnrlfl-narlráf» a orrú, színes lakkcipő, a kisebb karimájú angolos kalap, a barettsapka és a kamásli. Érdekes összeállítás a kosztüm, vagy kabát anyagából készült kalap és ugyanolyan cipő ... A gyár 4 700 000 négyzetméter szövetet bocsát ki évente, ebből 40 ezer négyzetmétert vásárol meg a Déldunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. A 40 ezer négyzetméteren kívül nagymennyiségű — a gyár anyagából készült — konfekciótermék jut 31 a nagykereskedelem közvetítésével a pécsi és baranyai üzletekbe. Benépesül a terem, a szakmai közönség körülüli a fehér asztalokat. Itt van Titz Mátyásné, a száz esztendős Gyapjúmosó és Szövőgyár igaz gatója is. — Országos véleménykutatásunk része a pécsi bemutató. Mivel a kiskereskedelemmel nincs közvetlen kapcsolatunk, szeretnénk megismerni véleményüket és — mondja szemét végig jártatva a nők divatját irányító csaknem férfiakból álló társaságon — a közönségét is. Látogatásunk ezt a célt szolgálja. Kezdődik a bemutató. Harsányi Márt*
