Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

épritSs It ■ Dtmanttni rmoiö Nemcsak a kiadás több, hanem a bevétel is Milyen gazdasági kihatásokkal jár az új tsz-törvény végrehajtása Minden értekezleten el­mondják, hogy milyen szép és jó, fizetett szabadságot kap már a tsz-tag is. Arról már kevesebb szó esik, hogy a fi­zetett szabadság évi három- százezer forint többletköltség­gel jár, s valahonnan elő kell teremteni azt a pénzt!... Mert igaz: örülnek a tsz-ta- gok a szabadságnak. De nem fogadnák ám szívesen, ha amiatt csökkenne az év végi részesedés!... Ami több pénzt igényel Nem egy értekezlet szüneté­ben hallottunk ilyen kifaka- dásokat. Ezek indítottak ben­nünket arra, hogy felkeressük Rótt Antalt, a véméndi Egye­sült Lenin Tsz elnökét és fel­tegyük a kérdést: tulajdonkép pen mennyi többletköltség­gel jár a fizetett szabadság bevezetése és más — a tsz- törvény végrehajtásával kap­csolatos — intézkedése lebo­nyolítása? „Behozhatók”-e va­lahonnan azok a költségek, s ha igen, honnan? — A kérdés első részével kezdeném — mondotta Rótt Antal — azzal, hogy pontos számításokat végeztünk a té­ma „felderítésére”. Eszerint évi egymillió forintot kell be­fizetnünk az SZTK-nak, s to­vábbi félmilliót vesznek majd igénybe a fizetett szabadsá­gok. Újabb háromszázezer fo­rintot igényel az a tény, hogy a tsz kiegészíti a családi pót­lékokat, tehát lehetővé teszi, hogy a tsz-tagok is annyi csa­ládi pótlékot kaphassanak, mint az ipari biztosítottak. További 50 ezer forint körüli összeget költünk házassági és bevonulási segélyre, illetve arra, hogy 15, még nem nyug- tííjképes, de a munkában már megrokkant tsz-tagunk jára­dékát kiegészítsük. Ott van még mindemellett a háztáji. Közismert, hogy az alkalmazottak belépése, ez a rendkívül örvendetes tény anyagi kihalásokkal is jár. Nálunk mintegy 30 holddal növekszik majd emiatt a ház­táji gazdaságok összterülete. Igaz, hogy ez a 30 hold nem sok, mégis, reálisan számot . kell vetnünk avval a ténnyel, hogy 30 holddal szűkült a kö­zös terület. S mivel ml olyan 3 és félezer forint körüli brut tó jövedelemre tudunk szert tenni egy holdról, a • 30 hold ] vagy százezer forint kieséssel jár,.. S amiből visszatérül — Ha mindent összeadunk, kétmillió forint körüli össze­get kapunk — folytatta Rótt Antal. — Ha számításba vesz- szük, hogy tavaly 14 millió forintot fizettünk ki a tagok­nak összrészesedés fejében, akkor igen soknak tűnik az a kétmillió. Mondhatnám: ag­gasztóan nagy összegnek mu­tatkozna, Dehát nem szabad csalj ezt nézni! Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy van egy sor olyan dolog is, ami viszont pluszt jelent a múlt évhez képest, s ha ezeket a dolgokat összeadjuk, akkor magasabb összeget kapunk még az előbbi kétmillió forint­nál is! Az elnök elmondotta, hogy 30 forinttal emelkedtek a bú­zaárak, s ez az egyetlen in­tézkedés évi 900 ezer forintot jelent számukra. (Háromszáz vagon búzát adnak el éven­te). Ezer forinttal többet kap­nak minden hízómarháért, mint azelőtt. Ez évi 500 ezer forint. Ugyancsak félmillió forint pluszuk van a hízóser­tésekből, mert azok felvásár­lási árát is felemelték Újabb 360 ezer forint többletet kap­nak a tejért, mert a literenkénti felvásárlási árat 30 fillérrel ott is megemelték. — Igaz, hogy emelkedtek a takarmányárak is — folytatta Rótt Antal. — Egy bizonyos összeget tehát le kell számí­tani abból a két és negyed- millió forintos pluszból, amit az előbb „összehoztunk”. Akárhogy is számolunk azon­ban — összegyűjtjük a továb­bi pluszokat és levonjuk az újabb mínuszokat —, egy tény és való: nem jártunk rosszul, s az a többletkiadás, amit a tsz-törvény végrehajtása meg­kíván, visszatérül. Rótt Antal hozzátette, hogy a legfontosabbról még nem ' is volt szó. Ha jól hajtják végre a tsz-törvényt, annak minden résre — a nyugdíj, a háztáji stb. — arra ösztönzi a tsz- tagot, hogy serényebben dol­gozzék. Ez viszont lehetőséget ad a tsz-vezetésnek arra, hogy újabb belső tartalékokat tár­jon fel és szabadítson fel a szövetkezetben. A tartalékok mindenütt megvannak, csak észre kell venni és persze ki kell aknázni azokat! Mi a fontos a tsz-tagnak? Már az elején utaltunk ar­ra, hogy nem minden tsz­vezető ítéli meg ilyen opti­mista módon a pluszok és mínuszok végső egyenlegét. Meggyőződésünk viszont, hogy ha a dolgok mélyére néznek, ők is hasonló következtetések­re jutnak, majd, mint az Sikerül leküzdeni a rákot? Vezető orvostudósok szerint remélhető, hogy a következő húsz évben sikerül — lega­lábbis részben — leküzdeni a rákbetegséget és megelőzni a szívinfarktusokat. Az ENSZ egészségügyi világszervezeté­nek 20. évfordulója alkalmá­ból hires tudósokkal készített interjúiból kitűnik, hogy a szaktekintélyek a világ élelmi­szer-gondjainak megoldását és az elmebetegségek fizikai okai­nak megszüntetését is várják a következő két évtizedtől. Nézetük szerint eltilnteihetöTz lesznek a fertőző betegségek és nagy lépéseket tesznek majd előre az emberi kor meghosszabbításában. A film- interjúk tíz országban, köztük a Szovjetunióban készültek. előbb Rótt Antal, illetve a véméndiek, hiszen nem is történhet másképp. Ez a va­lóság, ez a tény! Az ilyen számítások elvég­zése már azért sem volna ha­szontalan, mert -— arkácsak Véménden — „lezárnák” ezt a témát. Mgenyugodnának a kedélyek, s máshol is belát­nák, hogy az új tsz-törvény végrehajtása elsősorban még­sem forint-, hanem minde­nekelőtt társadalmi és politi­kai kérdés. Valljuk meg őszintén, a tsz- tagok többsége nem tanúsít nagy érdeklődést a könyvelés tartozik és követel rovata, ill. az előbbi pluszok és mínuszok összehasonlítása iránt. Mással mérik az új tsz-törvényt, s örömmel újságolják, hogy ezt is megérték: táppénzt, nyugdí­jat és fizetett szabadságot kapnak ők is. — Magyar — Üzemi jutalék a vasúton A Pécsi Vasútigazgatóság területén 18 millió 741 ezer forint üzemi jutalékot fizet­tek ki, ami 680 ezer forinttal több az előző évi részese­désnél. Az igazgatóság köz­pontjában dolgozók 14,85 napi, a külszolgálatnál lé­vők pedig 13,7 napi kerese­tüknek megfelelő jutalék­ban részesültek. Az élüzem címet elnyert öt szolgálati főnökség 25 százalékos, a vezérigazgatói és igazgatói elismerést kapott 49 szolgá­lati főnökség pedig 15 szá­zalékos többlet jutalékban részesült. Az egyes szakszol­gálatok részére kifizetett ju­talék így alakult: forgalom 7 millió 483 ezer, vontatás 4 millió 804 ezer, pályafenn­tartás 3 millió 691 ezer, épí­tési főnökség egy millió 202 ezer, központ 528 ezer, szer­tár 467 ezer, távközlés 406 ezer, számviteli főnökség 82 ezer, egészségügyi szolgálat 58 ezer, napközik 15 ezer forint. Beremenden felkészülten fogadják a vetélytársat — Mi a véleményük az új, épülő gyáróriásról? Milyen hatást gyakorol ez a tsz-re? Ezt a kérdést tettük fel Schmidt Józséfnek, a be- remendi Dózsa Tsz elnökének. A választ három pontban le­hetne összefoglalni: örülnek, hiszen beremen- diek, s az építkezés meggyor­sítja a község fejlődését. Gazdaságilag sem járnak rosszul, hiszen az építkezésnél dolgozó munkássereg — kez­detben 800, a munka tetőfo­kán 3000 ember dolgozik az építkezésen — biztos felvevő piacot jelent számukra. Máris megnagyobbították a zöldséges kertészetüket, a ko­rábbi két és fél vagonnal szemben három és fél vagon­ra növelik évi „haltermésü- ket” halastavaikon stb. Űj tej-, illetve zöldségboltot sze­retnének nyitni a községben. A harmadik pont a leglé­nyegesebb. Schmidt József ar­ról beszél, hogy az épülő gyáróriás nagy „vetélytárs” A szakma kiváló tanulói Jók között a Tanulóként indultak el ha­zulról, szakmunkásként tértek vissza. Mindhárman harmad­éves ipari-kereskedelmi ta­nulók, pontosabban csak voltak, mert A szakma kiváló tanulója versenyben olyan nagyszerű eredményt értek el, hogy azonnal kéz­hez kapták a szakmunkásbi­zonyítványt, ami különben csak június végi vizsgák után lenne esedékes. Morovics Margit (Schaffer Albert, Pécs, Alkotmány utca 4. szám alatti fodrász kisipa­ros tanítványa) a területi ver­senyen első lett. — És megkaptam a második szakmunkás bizonyítványt. — Hogy-hogy a másodikat? — Két évig tanultam a fér­fi fodrászatot, akkor kaptam az elsőt, három évig a női fodrászatot Schafferéknél. Nem mindenütt lehet egyszer­re kettőt elsajátítani. Így az­tán kétszer voltam iparitanu­ló. — Mi volt a gyakorlati vizsgafeladat? — Egy modem nappali vas­hullámot és egy modern víz­hullámot kellett csinálnom. Majdnem sírtam örömömben, amikor kihirdették az ered­ményt. A vizsgán ott volt a főnököm is. felesége Mária néni és a fia is. — Nyilván jó hírnevet szer­zett a mesternek is. — A hírnevet ő szerezte meg saját magának. A szak­mában nagyon elismert em­ber. De Mária néni is, tulaj - dóképpen tőle tanultam a legtöbbet. Mária néni itt is, még Pesten is — ha teheti végignézi a nagy fodrászver­senyeket és. amikor hazajön, a legújabb frizurákat bemu­tatja, megtanít rá. Margit Kozármislenyben la­kik, ápja bányász, a mama a termelőszövetkezetben bér- számfejtő. A verseny első dí­ja kéthetes üdülési beutaló. De csak egyszemélyes. Már­pedig Margit menyasszony, egyedül nem megy el üdülni, így a beutalót átadta a má­sodik helyezettnek cserébe egy asztali lámpáért és más em­léktárgyakért. e éveken át féloldalvást ült, különben nem látta jól a táb­lát. Itt kapta gerincferdülését és a gyógyulást csak a spor­tolás hozza meg. Alacsony nö­vésű gyerek volt, de az utób­bi két évben mintha hirtelen megnyúlt volna. Az általános iskolai tanulmányi eredmé­nye sem volt valami jó. Több szakmára jelentkezett, elta­nácsolták a közepes iskolai bizonyítvány miatt. Bátyja tí­már a bőrgyárban, ő egyen­geti az öccse útját, fel is ve­szik. Es a lehető legszebb eredményt éri el az országos versenyben. Szívós, akarat- erős legénnyé cseperedett a gyárban. o Sokacz Marika, az űjme- csekaljai ABC áruház eladója is elég sokat kilincselt, míg a kereskedelmi tanulók or­szágos versenyén első lett. Je­lentkezett a Porcelángyár­ban, jó a rajzkészsége, kerá­mia festést tanulna. Nincs felvétel. Megy a művészeti gimnáziumba, felvételi vizsgá­ja sikerül, de még így sem jut be a felvehető huszonnégy közé. Majd jövőre. Próbálja meg újra. — Nem akartam egy évet várni. Jelentkeztem kereske­delmi tanulónak és elég ha­mar elszaladt a három év, il­letve csak két és fél év. A budapesti József Attila lakótelep ABC áruházában rendezik meg a gyakorlati vizsgát Munkatársnője, Ha- jabács Gizella is ott van, ő harmadik lett. De ott volt Jilly Csaba is, tanítómesterük, illetve a vizsgán nem jelen­hetett meg a rendezés szabá­lyai szerint. — Először beugrattuk Gizi­vel, azt mondtuk, hogy nem sikerült. Nagyon mérges lett, azt mondta, ez egyszerűen le­hetetlen, el is szomorodott. De amikor megmondtuk neki, igazán örült. — Ml volt a vizsgafeladat? — Többek között kiszolgál­nunk kellett tíz-tíz percen át az édesség-, illetve a cse­megepultnál. A bizottság meg figyelt bennünket. — És ha éppen nincs vevő a tíz perc alatt, akkor köny- nyen megússzák a vizsgát, nem? Kineveti magát. —- Tömve volt az áruház. És különben is, voltak szer­vezett vásárlók. Szőke, göndörhajú, törékeny kislány, inkább úttörőkorú­nak képzelhetnénk. A pécsud- vardi traktoros kislánya va­lóban növelte az újmecsekal- jai ABC áruház egyébként is jól megalapozott, hírnevét. A hetven főnyi személyzetből ötvenen tanulók. A „mester"’ Jilly Csaba is fiatal férfi. Bab Feres® Helyszínen végzik a kotrógép nagyjavítását a Villányi Gépjavító erőgép- műhelyének szerelői a kövácshídai tőzegbánya részére. A nagyjavítást három liet alatt végzik el. lesz számukra. Pontosabban: már most is az, hiszen már az egész környékre kiterjesz­tették a segédmunkás tobor­zást és két emberük — Kele György traktoros és Hódi Ist­ván segédraktáros — már el is ment tőlük. Ök az első fecskék. Bár nehéz előre jósolni, annyi bizonyos, hogy nem ölthet végleges méreteket a a munkaerő elvándorlás, hi­szen a megye egyik legrégeb­bi és legszilárdabb tsz-éről van szó, amelyben az elmúlt évben is 19 500 forint jövede­lem jutott minden dolgozó tagra. A tízórás munkanapra eső kereset 96,86 forint. Ez nagyon szép summa. Számí­tások bizonyítják, hogy az átlagos tsz-tag — a háztáji hasznát is beleértve — körül­belül akkora évi jövedelemre tesz szert, mint a gyárépitke- zés segédmunkása, a külön- élési pótlékot is beleszámítva. Ennek ellenére, fel kell ké­szülni arra, hogy mások is elhagyják a tsz-t. Mégcsak nem is lehet megharagudni ezért, hiszen elsőrendű nép- gazdasági beruházásról van szó, s valahonnan össze kell toborozni a munkássereget. A kérdés most már csak az: mi lesz, ha a beremendi Dózsa Tsz dolgozó tagságának 10, 20, sőt — mondjunk egy rendkí­vül valőszínűtlenül hangzó számot — esetleg 30 százalé­ka elmegy? — Mivel a tsz gazdag és szilárd, még a legborúlátób­bak sem jósoltak többet 30 százaléknál — mondotta Schmidt József tsz-elnök. De a példa kedvéért induljunk ki ebből a lehetőségből! Ebben az esetben 90 ember távozna el tőlük, pontosan annyi, mint amennyi ma a szövet­kezet betonüzemében, építő­brigádjában, szénporos tégla- égetőjében és homokbányájá­ban, tehát a melléküzemágak­ban dolgozik. Ügy vélem, semmi katasztrófa nem szár­mazhatnék abból, ha e mel­léküzemágak egyike, vagy má­sika esetleg — hangsúlyozom: esetleg! — megszűnne. E se­gédüzemágakat ugyanis első­sorban nem azért hoztuk lét­re, hogy szaporítsuk a nyere­séget — bár az sem volt utol­só szempont, hiszen hasznot hoznak — hanem mindenek­előtt azért, hogy munkát ad­junk egy seregnyi embernek. A melléküzemágak léte tehát azt is bizonyítja, munkaerő­tartalék volt a községben, melyet nem tudott felszívni a szoros értelemben vett me­zőgazdaság. Nagyon logikusan és meg­győzően hangzik, amit a tsz- elnök mond. Hátra van azon­ban még egy nagy probléma, nevezetesen: a gyárépítkezés során, s különösen az ultra­modern üzemóriásban minden fontosabb munkafolyamatot gépesíteni fognak. Követke­zésképp az új monstrum sok­kal mechanizáltabb lesz, mint a mezőgazdaság. Közismert, hogy a fiatalok nagyon vonzódnak a géphez. Az utolsó kérdésünk tehát így hangzik: nem fogják-e majd ezért otthagyni a tsz-t? Schmidt József — mintha csak számított volna a kér­désre — elmosolyodik. Fel­készültek erre is. Ami­kor végképp megbizonyo­sodtak arról, hogy valóban felépül az új gyár — az ere­deti tervtől eltérően — azon­nal vásároltak három új traktort és egy seregnyi mun­kagépet. S ez csak a kezdet, pedig már így is a megye egyik legjobban gépesített tsz-ének mondják őket. 1969- ben az egész kukorica betaka­rítást mechanizálni akarják. S hogy a kapálás se maradjon ki a sorból: a 850 holdnyi ku­korica vetésterületén még eb­ben az évben bevezetik a vegyszeres gyomirtást. A töb­bit csak azért hagyják ki egyelőre, mert ma még nem tudnák megoldani a vetésfor­gót, ha minden talpalatnyi helyet vegyszereznének. Ezért optimisták a Dózsa Tsz-ben, ezért néznek nyu­godtan a jövő elé. Nincs okuk arra, hogy aggodalmaskodja­nak. at e» 4 K De nézzük csak, mit produ­káltak a fiúk! A különböző iparágakból a bőrgyártást vá­lasztottuk ki, itt is a legif­jabb tímársegédet, Bokrétás Ferencet A Perczel utca 25. szám alatt hátul az udvarban lakik a Bokrétás család. Sze­rencsém van, otthon találom a fiút, csak délután kettőkor kezdi a munkát a Pécsi Bőr- gyárban. A szakmában erős volt a „mezőny”: írásbeli vizsga a Bőripari Taninté­zetben, gyakorlati másnap az Újpesti Bőrgyárban. A zsűri­ben kiváló szakemberek, mér­nökök és az eredményhirde- I tésen maga a könnyűipari mi- I niszterasszony, Nagy József né. —.Kezet is fogott velem, ! amikor átadta az oklevelet és i azt mondta: „Gratulálok fiam, sok sikert kívánok!” Pedig I nem hittem volna, hogy má- j sodik leszek a tizenhárom ver- I senyző között. Az elsőtől csak | egyetlen ponttal maradtam el. í Az utóbbi hetekben nagyon sokat tanultam, még techni- s kumi tankönyvekből, is és ! mégis úgy éreztem, mindent | elfelejtek, mire vizsgázni kell. Közben a mania a szekrény­ből jókora vaskos borítékot emel ki, szedi az okleveleket, j „Ez Apádé, a bátyádé, ez is, 1 ez is... Na itt van!” Olva­som a bizonyítványt, „Kitű- : nőén megfelelt.” Gyakorlati feladat: a bőr faragása, pu~ hítása, csiszolása ... — Milyen előnyökkel jár a második helyezés? — Először is nagyon jó ér- í zés. Aztán, kaptam pénzjutal- I mat Pesten, de itthon is Bér- ] czi igazgató elvtárstól, és hát ami a legfontosabb segéd va­gyok, ezután már rendes havi keresetem lesz. — Mivel foglalkozol? —- Most már több időm jut a sportolásra. A Spartacusban tájékozódási futóversenyeken veszek részt. Voltam már megyebajnok is. Az anyja közbeszól: — Pedig gerincferdülése volt... Hihetetlen akaratereje van Bokrétás Ferinek. A zsúfolt általán®» iskolai tanteremben

Next

/
Oldalképek
Tartalom