Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-06 / 81. szám
t$68. április 6. 3 DunQntmi nap to Végre eltűnnek a putrik A szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken élők helyzetét tárgyalta Pécs város Tanácsa vb-a Pécsett a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek általános helyzetét, a telepi lakosok életkörülményeit illetően az utóbbi három évben nem történt lényeges változás, s figyelembe véve a telepek elhanyagoltságát, az ott élő lakosság életmódját, továbbra is nagymértékben rontják a városképet Pécs három kerületében — zömmel azonban az X, kerületben — 11, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepen 164 épület 168 család, összesen 763 ember él. Csak segédmunkása ak kellenek Nyolc nagy vállalatnál végzett vizsgálat alapján, megállapították, a város vállalatai kirívóan nem zárkóznak el a cigányszármazásúak alkalmazásától. Legnagyobb arányú a foglalkoztatás a Mecseki Szénbányák István- és Petőfi-ak- nai üzemegységeiben, a Köz- tisztasági Vállalatnál, az Állami Erdőgazdaságnál, a 'MÁV-nál és a Mecseki Ércbányáknál. Néhol igen alacsony a fluktuáció, de például a Köztisztasági Vállalatnál és Pincegazdaságnál eléri a 100 százalékot. Sajnálatos, hogy a vállalatok elsősorban a szakképzetlen, férfi munkaerőt keresik. Perspektivikusan vizsgálva a kérdést, mindez azt eredményezi, hogy a segédmunkásként alkalmazott férfi munkaerő nem tud szakmát szerezni, egyrészt mert nem követelik meg tőle, másrészt mert az alkalmazó vállalat nem hajlandó anyagi áldozatokat hozni. Különösen súlyosan jelentkezik e probléma a 14—18 éves fiatalkorúak munkába állításánál. A fiatalokat, alacsony iskolai végzettségük miatt kizárólag mint szakképzetlen, 4—6 órás fiatalkorú munkavállalóként alkalmazzák. A női munkavállalóknál — hasonlóan az általános pécsi helyzethez — kedvezőtlen a helyzet. Bár a telepen élő nők közül kevesen kívánnak munkába állni, mégis, a jövőben női munkaerő kínálattal kell számolni. Ami a telepek általános egészségügyi és higiénés viszonyait illeti, a közműellátottság, ámyékszékek, derítők stb. száma minimális. A szemétgyűjtés és a vízellátás az I.- és a III. kerület telepein teljesen megoldatlan. A táplálkozás mennyisége és minősége a telepi lakosoknál kielégítő, de egyoldalú. A családfenntartók zöménél igen nagymértékű az alkoholfogyasztás. Analfabéta nem „termelődik“ A telepek körzeti orvosi ellátottsága megfelelőnek mondható. A körzeti orvosok a telepeket negyedévenként ellenőrzik. Súlyt helyeznek a megelőzésre, a gyermek körzeti orvosok, védőnők, valamint a Vöröskereszt alapszervezetek rendszeresen látogatják a telepeket, ápolási és táplálkozási tanácsokat adnak az ott élő családoknak. Sajnálatos, hogy ennek ellenére a csecse. mőhalálozási arányszám magasabb, mint a városi átlag; 7,7 százalékos, tehát majdnem kétszerese annak. Sok a koraszülött. Pécsett jelenleg 180—190 az 50 év alatti analfabéták száma. Beiskolázásuk igen nehéz, mert lakóhelyüket állandóan változtatják. Analfabéta termelődés már nemigen fordul elő. A tanköteles korba kerülő tanulók beiskolázása 100 százalékos. Az iskolába járás azonban nem mindenütt kielégítő. A mulasztási átlag szembetűnően magas a pécs- szabolcsi, Ágoston téri. gyárvárosi és kertvárosi iskolákban. A mulasztások oka a telepen élésből adódó nehézségekre és a családi helyzetre vezethető ’ vissza. A helyzet enyhítésére a cigánytanulók részére előkészítő osztályt, külön elsőosztályt, és külön napközi otthont szerveztek. A szülők azonban csak igen kis mértékben veszik igénybe az állam által nyújtott segítséget. Pécsszabolcson például 56 cigánytanuló igényelt napközi elhelyezést, jelenleg viszont csak tizennyolcán veszik igénybe, mivel a napközi térítési díjat a szülők zöme nem hajlandó megfizetni. Tavaly az OTP Országos Központja rendkívüli méltányosságból Pécsett nyolc kedvezményes házépítési kölcsönt engedélyezett, ebből azonban, részben szervezési és adminisztrációs okokból, sajnos hármat nem használtak fel. Az idén az OTP 30 kedvezményes házépítési kölcsönt engedélyezett. A keretből elsősorban az I. kerületben lévő Majális téri települést szüntetik meg teljes egészében, ahová már el is rendelték a letelepedési és építési tilalmat. Ha korlátozott számban is, de természetesen a II. és a III. kerület is lehetőséget kap a házépítési kölcsön fel- használására. Patronáló vállalatok A Mecseki Szénbányák tervező kollektívája a vb. társadalmi megbízásából áttervezte a minisztérium által kiadott, s a városképbe nem illő típusterveket, de a telepi lakosok akár egyedi tervek alapján is építkezhetnek. Lakóház építését a szanált épületek bontási anyagaival is segítik, ezen kívül a kerületi tanácsok a felszámolás ütemének meggyorsítására egyes esetekben állami lakások juttatásával támogatják a telepen élő családok belterületre való költözését. Az intézkedések eredményeként a harmadik ötéves tervben 93, míg a negyedik ötéves kunyhót illetve putrit szüntetnek meg, ami azt jelentené, hogy 1976-ra végleg eltűnnek a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek. A Pécs Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén határozatot hozott. Felkérik többek között a nagyvállalatokat, patronálják az egyes telepeket. A patroná- lás kiterjed: 1. A vállalat évente a telepről bizonyos százalékban munkaerőt alkalmazna. 2. Vállalná, hogy a 8 általános iskolát végzett d- gányfiatalok közül évente szakmunkásokat képez. 3. A telepeket rendszeresen látogatnák, az építkezőket segítenék, társadalmi munkával, fuvarral stb. A vb. javasolta a Városi Nőtanácsnak, hogy szervezzen főzőtanfolyamot a telepeken élő asszonyok körében. A körzeti orvosok az eddigi negyedéves ellenőrzés helyett havonta tartanak ellenőrzéseket, s szervezettebbé teszik a telepeken élő terhesanyák megelőző, illetve szülés utáni gondozását. Javasolják, hogy a telepi . lakosok részére szervezett ismeretterjesztő előadásokat a jövőben lehetőség szerint magukon a telepeken tartsák. A végrehajtó bizottság tagjai egyöntetű véleménye végül az volt: a cigányoknak nemcsak joguk, de kötelességük is a letelepedés jogával élni. A komplex feladat’ sikere nagyban függ ettől. Jól haladnak a tavaszi munkák Fokozódik a szárazság Öntözik a lucernát és a cukorrépát A Megyei Tanás mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára kedden beérkezett statisztika szerint, jól halad a tavaszi mezőgazdasági munka a tsz-ekben. Csupán a kalászosok és a kukorica vegyszeres gyomirtásával maradtak le kissé az üzemek, nem mindenütt használták ki a permetezések elvégzésére rendkívül kedvező időjárást. Igaz, hogy tavaly április 1-ig mindössze 265 hold gabonán végezték el a gyomirtást, most pedig 3500 hold az elvégzett terület, a feladat azonban rendkívül nagy, hisz 60 ezer holdat kell még vegyszerezni az esőzések beköszöntése előtt, mert egy kiadós eső után a gabona olyan gyors növekedésnek indulhat, hogy a permetező gépekkel taposási kár nélkül már nem lehet belemenni. Az idén már mintegy 42 000 hold kukoricát különféle vegyszerekkel gyomtalanílanak a tsz-ek, ezen belül megnőtt a rövidebb ideig — egy évig — ható szerek aránya. Használatukkal az üzemek elkerülhetik a monokulturális termesztést. Helyenként —kissé túl korán — a kukorica vetését is megkezdték már, a szigetvári járásban április I-én 455 hold kukorica és 80 hold silókukorica már el volt vetve. E kivételtől eltekintve azonban a tsz-ek a mostani meleg idő ellenére is óvatosak, s a fagyérzékeny növények vetésével megvárják az optimális április időszakot. A tavaszi vetések lényegesen gyorsabban haladnak, mint az előző években. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy tavaly április 1-gyel a szántási munka még csak 67 százalékban volt elvégezve, most pedig nincsen szántatlan terület. Az idén alig maradt szántás tavaszra, a tsz-ek már ősszel elvégezték s e kedvező ténynek most ezen a száraz tavaszon különös jelentősége van. Az ősszel megszántott földeken a növényzet nem szenved úgy a csapadékhiánytól, nem kell olyan termés- kiesésre számítani. A szárazság azonban még így is aggasztóan hosszú, a csapadék- hiányt mintegy 250 milliméterre becsülik. Az Iregszem- csei Kutató Intézet vizsgálatai szerint a kívánatos 6—8 kilogram helyett mindössze 1,5 kilogram szárazanyag termelésére elegendő nedvesség van a talajban négyzetméterenként. A szárazság miatt a megye zöldségtermelő tsz-ei a szoÁprilis 4-én délben PetOházi Szilveszter, a KISZ megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a III. Országos Középiskolai Fotókiállítást a Nagy Lajos Gimnáziumban. A megnyitó után került sor a tiszteletdíjak kiosztására, majd dr. Szász János fotóművész tartott tárlatvezetést. Foto: Rácz Károly kottnál jóval korábban kezdték meg áz öntözést. Második hete üzemelnek az öntözőgépek a szabadszentkirályi tsz- ben, de napok óta rendszeresen öntöznek a Mohácsi Üj Barázdában. Görcsönyben, Kémesen, és Pellérden is. A kertészeteken kívül szokatlan módon a szántóföldön is meg kellett kezdeni az öntözést. Több helyen öntözik a cukorrépát és az új telepítésű lucernát, a pogányi tsz-ben még április 4-én is működtek az öntözőgépek. Különösen e két növénynél, a lucernánál és a cukorrépánál, melyek vetését 80, illetve 93 százalékban már befejezték, félő hogy nem kel ki a mag. A baranyai tsz-ek öntözőkapacitása 15 ezer hold öntözését teszi lehetővé a megyében a korán beköszöntő szárazság arra figyelmezteti a szövetkezeteket, hogy ezt a kapacitást a lehetőségekhez képest használják is ki, s a tavalyi példán okulva még időben készüljenek fel az öntözésre. A tsz-ek tavaszi vetésterveiben némi változás tapasztalható az elmúlt évhez képest, néhány növénynek, így a burgonyának, a napraforgónak és a cukorrépának, csökkent a vetésterülete, ez utóbbinál a csökkenés alig 400 hold, tehát nem számottevő. A napraforgó-terület azonban közel 2000 holddal, a burgonya pedig 2667 holddal, vagyis több mint 30 százalékkal kevesebb, mint a korábbi években. Ezzel egyidejűleg növelték abrak- és általában takarmánytermő területeiket a közös gazdaságok. Hatszázezer négyzetméter virág és gyep A Pécsi Kertészeti Vállalatnál ilyenkor van a legtöbb munka. A parképítő részlegben már elkészültek a pécsi, harkányi, szigetvári, abaligeti és orfűi területek parkosítási tervei. A melegházakban virágok tízezrei várnak kiültetésre. A vállalat Pécsett és Baranyában 600 ezer négyzetméternyi területet gondoz, gyepesít és ültet be virággal minden esztendőben többször is. Ök gondoskodnak a harkányi kemping, a szigetvári vár, az abaligeti és orfűi tó-környék rendbentartásáról, csinosításáról, de legtöbb munkájuk természetesen Pécsett, s itt is Üjmecsekalján akad. Pécsett 450 ezer négyzetméternyi parkosított területre ügyelnek. Üjmecsekalján van a legtöbb zöld és virág, az új városrész épületei között már kétszázezer négyzetméternél nagyobb területet parkosítottak. A parkok gondozására sokat költenek a tanácsok. Minden négyzetméternyi park ápolása évente 8—9 forintba kerül. Tavaly óta Pécsett 20 százalékkal nőtt a parkosított terület. Érkezik az áru a BiVF-re A MASPED raktáraiban már napok óta gyűlik a Budapesti Nemzetközi Vásárra érkező áruk egy része. A legtöbb szállítmány, mintegy 80 vagon kiállítási anyag a Szovjetunióból futott be. Eddig 152 szovjet küldeményt fogadtak. Ezek között található 14 tonna súlyú fúróberendezés, 10 tonnás automataprés és egy 15 tonnás traktorra szerelt mosóagregát. A MASPED pénteken megkezdte a szovjet kiállítási anyag helyszínre leállítását, s így a pavilonban rövidesen megkezdődhet a gépek szerelése, üzembehfelyezé- se. Az előkészületek már hónapok óta tartanak, hogy időben a BNV területére jussanak az áruk. mind az európai, mind a tengerentúli országokból. Érkezik kiállítási anyag többek között Ausztráliából, Argentínából, Algériából, az Egyesült Államokból, Kubából, Nigériából, Kamérunból és főként a Magyarországgal nagyarányú kereskedelmet folytató európai szocialista és tőkés országokból. Húsz év dióhéjban olyan munkákkal, mint az „A/'l” és a soron következő más építmények. De azért némiképpen mégis rendszerezte a „sort”, mert először a háztáji változásokról beszélt. A saját üzemi orvosi rendelő, az építő klub, az ebédlő és az első munkásszálló felépítéséről, a bérezés és más szociális juttatások eredményeiről, de hát mi mással is kezdhette volna a vállalat egykori szakszervezeti megbízottja vagy ahogy ő mondotta, szocpolosa. — Na persze hozzá kell tennem, hogy könnyebb is volt a dolgom, mint teszem azt a Sopiana vagy a Bőrgyár hasonló beosztású funkcionáriusainak, — mondotta. — Mi ugyanis nem voltunk rászorulva arra, hogy megvárjuk, amíg mások építik meg helyettünk a szociális létesítményeinket. De, amikor a vállalat további lépéseire terelte a szót, valahogy megvékonyodott az emlékezése fonala, mert csak annyit mondott: — Tudja, hogy van ez. Először tényleg rácsodálkozik az ember az első toronydarura, a dózerre, a földmaróra, de hihetetlenül gyorsan megszokja és magától értetődőnek tartja a létezésüket, használatukat, mint ahogy annak tartottuk később a panelüzem, a betongyár üzembe lépését és az újakat is újabbakkal váltó módszerek, technológiák meghonosodását. Vagyis belenőttünk, belenevelkedtünk magunk is az újba, talán ezért tartjuk magától értetődőnek a változásokat. — És az eredményt is? — Látja, az más. Mert ahogy szívesen gondolok visz- sza a már említett első létesítményünkre, ugyanúgy, és szinte külön-külön nyilvántartom Meszes, Komló és Ujme- csekalja minden olyan lakóházát, boltját, iskoláját, üzemét, amelyiken ott van az én kezemnyoma is. Lehet, hogy hazabeszélésnek tűnik, de én úgy érzem, azért van ez, mert nagyon kevesek között az építőknek ,is megadatott az a kiváltság, hogy még nyugdíjas korban is számon- tarthassák egész munkás életük látható, kézzel fogható eredményeit. Valóban így van ez, nem túlozta el. Már annál inkább sem, mert egy rövidre év múlva ő maga is a nyugdíjasok nyomdokába lép, és ha valakinek egyáltalán, akkor Kollár Elemérnek igazán jussa lesz erre a „számontartásra”. P. a*r. i i A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói közül 1 ma már legfeljebb, ha tucatnyian mondhatják azt, hogy húsz évvel ezelőtt nemcsak dadáskodtak a vállalat bölcsőjénél, hanem mindmáig hűségesen ki is tartottak mellette. De még kevesebben vannak azok, akik már a „vajúdás” nehéz óráiban is ott voltak és odaadóan segédkeztek az első szocialista építő vállalat megteremtésében. E nagyon kevesek közül már igazán nem volt nehéz megtalálnom Kollár Elemért, aki a fentieknél is nagyobb érdemet, egyenesen az „apaságot” vallhatja magáénak. Vagy ahogy ő mondotta: — Ez úgy volt, hogy én már az 1946-os jogelődnek, a Dunántúli Újjáépítési Szövetkezetnek is egyik alapító tagja voltam. Derék, dolgos szövetkezés volt, nem is csoda, hogy az államosításkor teljes bizalommal alapozott rá a mai vállalatunk. Szerinte e bizalmat a fel- szabadulást közvetlenül követő évek súlyos megpróbáltatásai alatt érdemelte ki a nagyrészt kisiparosokból verbuválódott szövetkezet. Előbb t a háborús károkat szenvedett Dráva menti falvak újjáépítése, majd a bányász kislakások építése idején. — De kit is érdekelnének ma már a mi egykori szalma- ■ vackos szállásainkról, meg a í bilipengős és a jegyrendsze- i rés gondjainkról szóló emléke. , zések, hiszen magam is in- j kább feledni szeretném, mint emlegetni. Talán igaza is van . annak, aki azt mondja: az , akkor volt, nem is lehetett , másként. Lehetséges, újabb , húsz év múlva már a mai , problémákra legyintenek így ] az utódaink — mondotta. j De a szép emlékekkel sem i maradt adós Kollár Elemér, i Már szívesebben hasonlítgat- t ta a régi munkakörülménye- ; két a maiakhoz, amikor arról i beszélt, hogy egyszerű faállványokkal „kenyérmotoros da- | rukkal”, primitív kéziszerszá- , mokkái is jó munka volt a ; munka, ami a kezük alól ki- j került. , — Meg lehet nézni ma is i a Jókai utcai élmunkás há- í zat és a bányász lakásokat, i amelyeket negyvenhét—négy- 1 vennyolcban építettünk, — i mondotta. — Elsősorban ezért voltunk jogelődei a mai vál- a lalatnak. \ A mainak, a húsz évesre € férfiasodott vállalatnak, amely i nek első lépéseire éppen olyan „apai” szeretettel és hiúság- s gal emlékezik, mint a régeb- e bire. s — Nyolcszázan kezdtünk I bele az újba és mindjárt j
