Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
f■' mt. ApríTTs 2, PtmAtlfOM c%<n»to Nagyarányú ármozgások Verseny a vevőkért ötven-száz forintos árkedvezmények — Ügyeljünk a fantázianévre Három hó telt el az árreform bevezetése óta, de az átárazás óriási többletmunkát jelentő terhei még ma is nyomasztólag hatnak a kereskedelmi dolgozókra. A leltári segédletek hiányos összeállítása és egyéb okok miatt egyik megyei kiskereskedelmi vállalat igazgatója az év 13. hetéig huszonnégy többoldalas árutasítás kiadására kényszerült. Az árutasítások és ezek különböző mellékletei alapján több mint harmincszor végeztek újabb leltározást, átárazást és írták meg az árucikkek új árait a boltokban. Sok változás • Az ármozgások az élelmiszer-szakmát érintették legkevésbé, mivel az élelmiszerek többsége a fix- vagy maxi- mált-áras árcsoportba tartozik. A vegyi-szakmában február végéig 113 cikket, a ruházati- szakmában 76 konfekcióterméket, 11 méterárut, 27 cipőfajtát 31 féle rövidárut és 11 fajta divatárut ért január elseje óta ármódosítás. Az élelmiszer árufőcsoportban az Országos Hűtőipari Vállalat tért el a januári induló áraktól: háromféle gyümölcs árát kb. 14 százalékkal csökkentették, hatfajta gyümölcs és kilencféle főzelék és a gyorsfagyasztott kocsonyahús árát 10 százalékkal emelték. A vegyi-szakmában főként a festékek, háztartási tisztítószerek, díszgyertyák, poliuretán szivacskészítmények ára módosult. Márciusban 82 termék árát változtatták meg. A 82 termék közül kettőnek csökkent, nyolcvannak emelkedett az ára néhány fillérrel. A ruházati szakmában termápzete- sen már nemcsak 10—20 filléres, egy-két forintos eltérésekről van szó. Megnyugtató, hogy az ipar nem változtatta régi termékeinek árát, ezzel szemben viszont fazon és kikészítési eljárás módosítással keres lehetőséget nagyobb bevétel elérésére. A ruházati szakmában az ármozgás főként a szabadáras termékeket — így például a tőkés importból származó árukat — érinti. A vegyesiparcikk szakmában is jelentős volt az ármozgás. Az OFOTÉRT 60 cikkre adott ki új árközlést 9,8 százalékkal csökkentve az induló árakat. Az óra- ékszer-, ajándék-szakmában negyven árufajtának 6,6 százalékkal csökkent az ára. A kerékpár és ntotorkerékpár alkatrészek közül másfélszáz cikk árát emelték több mint 70 százalékkal. A különböző szakmákban tapasztalt ármozgások ellenére az élelmiszerek árindexe január 1-hez viszonyítva 98,1, a ruházati cikkeké 97,7, _ a vegyesiparcikkeké és lakástextiliáké 97,8 százalék. Ösztönözni az ipart Az árreformnak a szabadáras cikkek tekintetében éppen az a célja, hogy a piaci viszonyok, a kereslet-kínálat hullámzásai alakítsák a fogyasztói árakat. A nagy- és kiskereskedelemben sorozatosan végrehajtott 10—20 filléres ármódosítások azt bizonyítják, hogy eddig nem, vagy csak kevéssé éltek a reform biztosította lehetőségekkel és nem került sor önálló árpolitikai intézkedések foganatosítására. A kereskedelmi vállalatok mostani gyakorlatában kétféle tendencia figyelhető meg. Az egyik a január másodiki induló árakhoz való ragaszkodást tartja fontosnak, a másik magasabb árak érvényesítésével több termék előállítására kívánja ösztönözni az ipart A fogyasztók igényeinek kielégítése szempontjából minden bizonnyal 'az utóbbi tendenciát kellene erősíteni, hiszen árubőség megteremtése nélkül -nem képzelhető el a vásárlók számára előnyös, helyesen értelmezett konkurrencia. Az áruutánpótlási nehézségek ellenére a kiskereskedelmi vállalatok és a kereskedelmi hálózat egységei között kialakulóban van a vevők megnyerésére irányuló egészséges verseny. A Bm. Ruházati Kereskedelmi Vállalat például a maximált árnál garnitúránként 20 forinttal olcsóbban árusít néhány konfekcionált ágyneműtípust és közvetlen ipari beszerzései révén 50—100 forinttal alacsonyabb áron biztosít vásárlói számára Lonci, Fortuna szivacsos alapanyagokból készült felöltőket. Ugyanez a vállalat minden eddiginél nagyobb kedvezményt adott vevőinek az idei téli vásár idején, amikor tízmillió forint értékű árut 30—50 százalékos engedménnyel hozott forgalomba. A Centrum áruház 211 helyett 191 forintért adja el vásárlóinak az általában hiánycikknek számító nylon férfi ingeket. Az áruházban és a Baranya m. Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál az az irányzat érvényesül, hogy az olcsóbb beszerzésből eredő előnyöket átengedik a vevőknek, ha kedvezőbb üzletet sikerül kötniük, alacsonyabb fogyasztói árakat érvényesítenek. Tájékozódni kell A vállalatok és boltok egymás közötti versenyéből egyebek között az is következik hogy a vevőknek meg kell tanulniuk vásárolni. A korábbi helyzet, amikor azonos árakkal dolgozott a kereskedelem, kényelmesebb volt a vevők számára, de nem előnyösebb. Most többoldalú tájékozódásnak kell megelőznie a vásárlást. s ennek a jövőben még nagyobb jelentősége lesz. Vásárlás esetén nemcsak az árakat kell figyelni, hanem a minőséget is. Nem árt, ha a vevők is megismerkednek néhány fantázianévvel, hiszen azonos alapanyagból más-más önköltséggel állítják elő termékeiket az üzemek. (A Yes- ter és Pester férfipantallók árában máris 100 forintos eltérés van attól függően, hogy nagyüzemi, vagy helyipari Veíélytársa támadt a szürkebarátnak Francia szőlőfajtákat honosítanak meg hazánhban üzem terméke-e.) Árösszehasonlításra csakis akkor lehet alkalma a vevőnek, ha felfigyel az árcimkéken feltüntetett fantázianévre. A kényelmes megoldás azért most is kínálkozik, lehetőleg mindig ugyanannál a megbízható eladónál kell vásárolni. A jövőt illetően különös jelentősége lesz annak, hogy az üzemek márkázni fogják termékeiket, hiszen a vásárlók számára ezzel megkönnyítik a tájékozódást Az árreform bevezetése óta eltelt időszak különösképpen a kereskedelmi dolgozók számára okozott nehézségeket, s ezekből nem sokat vehetett éázre a vevő. Sem a jelentéktelen, sem a jelentősebb ármozgások nem keltettek elégedetlenséget a vásárlók körében, sőt az év eleje óta lebonyolított különféle kedvezményes vásárlási akciók és kiárusítások hozzájárultak a lakosság bizalmának megerősítéséhez. Harsány! Márta — Ünnepség a Dózsa-klubban A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság személyi állománya tegnap délután Pécsett a Dózsa klub nagytermében ünnepség keretében emlékezett meg hazánk felszabadulásának 23. évfordulójáról. Dr. Deák János őrnagy, a pécsi városi járási BM-szervek Pártbizottsága titkárának megnyitó szavai után dr. Gyöngyösi János őrnagy, a megyei BM-szervek pártvégre- hajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. A beszéd elhangzása után dr. Nemes Alajos ezredes, a megyei Rendőrfőkapitányság vezetője kitüntetéseket, jutalmakat adott át. A Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát hárman, ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát sántán hárman kapták. A Köz- biztonsági érem arany fokozatával négy, ezüst fokozatával öt, bronz fokozatával pedig három dolgozót tüntettek ki. A Szolgálati érdemérem kitüntetésben négyen 20 évi, öten 15 évi, nyolcán pedig 10 évi szolgálatért részesültek. Tudományos kulatás — bérmunkában Az „elefántcsont-torony” falai leomlóban vannak, a tudomány — az új gazdasági mechanizmus viszonyaihoz alkalmazkodva —, kilépett az elmúlt években oly sokszor bírált arisztokratikus elzárkó- zottságából, s a mindennapi munka mind hatékonyabb segítőjévé válik. A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályán ez a folyamat már jóval korábban megindult — a geológiai és műszaki nehézségekkel küzdő üzemek eddig is számos konkrét probléma megoldásához kérték a kutatók segítségét —; a kapukat azonban csak most, a reform életbe lépése után tárták igazán szélesre a termeléssel kapcsolatos napi gondok előtt. Az osztály meszesi és György-aknai laboratóriumaiban a bányabiztonság és egészségvédelem tárgykörében végzett elméleti munkák mellett jelentős bérmunkajellegű tevékenység is folyik. Az osztály által kutatott témacsoportokon belül „idegen” — bányászaton kívüli —, szerAnkét az új növényvédőszerekről Felvilágosítás minden szinten Nagyobb gondosságot a szerek használatánál! Mezőgazdasági és közegészségügyi szakemberek, agronó- musok és orvosok találkoztak hétfőn délután Pécsett a TIT Bartók klubjában, hogy közös ankéton beszéljék meg egy égetően aktuális, mindnyájunkat érintő kérdést: az emberi szervezetre ártalmas növényvédőszerek kivonásával és az új, erős, de a 'fogyasztókra veszélytelen mérgek használatára való áttéréssel kapcsolatos feladatokat. Franciaországból származó — nálunk eddig még ismeretlen — borszőlőfajtákat honosítanak meg hazánkban. A Mecsek lejtőjén, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kísérleti telepén levő nagy fajtagyűjteményben évek óta figyelemmel kísérik a fejlődésüket és a rendszeres borbírálatok is megerősítették a kptatók véleményét:, be kell vonni ezeket a fajtákat a köztermesztésbe. A vörös bort adó „Merlot” a híres Gironde-vidék honos fajtája. Bora hasonlít a nálunk már ismert Cabernet franc-éhoz, de annál bővebben terem és korábban érnek a fürtjei. A másik két — fehér bort adó — fajta: az „Aligoté” és a „Pinot blanc” (magyarul fehér burgundi). A kutatók különösen az utóbbi fajtához fűznek nagy reményeket. A fehér burgundi ugyanis „édestestvére” a nemes szürkebarát fajtának, kitűnő tulajdonságaival azonban felülmúlja azt. Majdnem kétszerannyit terem és a minősége is jobb — legalábbis a mecseki borvidéken szerzett tapasztalatok szerint. A „Merlot”, az „Aligoté” és a „Pinot blanc” — előreláthatóan — a 70-es évek közepén vonul majd be a hazai köztermesztésbe. A törés nélküli áttérést nem könnyű megvalósítani a mező- gazdaságban, hisz tavaly csak Baranyában 50 millió forintot fordítottak vegyi védelemre, s ezzel 3,5 milliárd értékű, zömmel táplálékot mentettek meg a kártevők pusztításától. A rendelkezést olyan nyomós érvek indokolják, mint Magyarország negyedik helye a szomorú világranglistán. India, Izrael és az Egyesült Államok után hazánk lakosságában halmozódott fel a legtöbb klórozott szénhidrogénszármazék. Az alattomos szer — mely azonnal nem mérgez — felhalmozódva rákos megbetegedéseket okozhat, sőt a harmadik generációnál magzati torzulásokat, mint azt az állatkísérletek igazolták. Kivonásukat szigorú rendelet írta elő 1968. január 1-el, mégis sok kirakatban látni még, helyenként árusítják. A kisebb hatóanyagtartalmú változatok, a: 10 százalékos DDT, a DL szerek és a Lindán erősen beszűkült használati skálával egyelőre megmaradnak. de 1970-ig fokozatosan ezeket is kivonják. A forgalomban megmaradó régi és újonnan bevont szerekről Szűcs Károly, a Megyei Növényvédőállomás igazgatója adott rövid tájékoztatót. Lucerna magkártevők ellen marad a méhriasztó Toxafén és a Tiodan. Ez utóbbi csak nagy üzemben használható, ezzel irtják a mezei pockot és a burgonyabogarat is. Gyomirtók közül marad az Afalon — hagyma és komló —. az Arre- tit borsó, a Diuron lucerna, a Dinosep (Sewtox változat) ugyancsak borsó, az A 1114-es és a Mekasin napraforgó és sárgarépa gyomirtására. Bevált és maradó szer a Burgonya G, a K 64-es, a Hun- gasin és a Ditrikon. A szárszilárdító C. C. C.-vel és a Gramoxone használatával kapcsolatban fenntartások vannak. A kivont szereket, erős mérgek, parathionok helyettesítik a szerves foszforsav észtereli nem komulálódnak a szervezet ben, hanem bizonyos dózisban azonnal mérgeznek, ölnek. Mint arról dr. Kőhegyi Imre KÖJÁL felügyelő tájékoztatta az ankétot, a DL—50 nevű szer testsúlykilogrammonkénti 3 milligrammos adagja halálos, a Wofatox 25 milligrammnál, a Tinox 50 milligrammnál öl. Felhasználásuk nagy óvatosságot kíván. Aránylag gyorsan elbomlanak, de van bizonyos várakozási idejük. Míg a gyümölcsből vagy zöldségből kiürül végleg a szermaradvány, addig nem fogyaszthatok. Az 1'1968-as MÉM az Egészségügyi Minisztérium közös rendelete szigorúan előírja a permetezési napló vezetését a mezőgazdasági üzemekben. Az árut exportra és belföldre egyaránt csak a naplóban feltüntetett adatok alapján veszik át. Aki ezt nem tudja felmutatni, attól az árut mindaddig nem veszik át, míg a vegyészek meg nem vizsgálják a szermaradványt, ami sokszor hosszabb időt, esetleg két hetet is igénybe vesz. A jövőben a magántermelőtől is megkövetelik, hogy a piacon az őstermelői igazolványa mellett a méregkönyvét is mutassa fel. Mivel a mérgezés veszélyének legközvetlenebbül a permetezést, porozást végzők vannak kitéve, a KÖJÁL a jövőben rendszeresen vizsgálja majd őket. Ez azonban nem elegendő, a körzeti orvosokat az üzemnek jó előre ki kell értesíteni, hogy mivel permeteznek, hogy az ellenanyagot beszerezhessék, a diagnózist azonnal megállapíthassák. A dolgozókat elsősegélynyújtási oktatásban kell részesíteni, hisz a helyes mesterséges légzés, vagy egy gyors atropin injekció, életet ment. Az ankét javasolni kívánja, a TIT közelgő küldöttgyűlésének, hogy terjessze országos szervek elé a növényvédőszer változással járó problémák orvoslását. Kezdjék meg mielőbb több szinten a képzést az általános iskoláktól az egyetemekig, sőt a termelő üzemig. Mivel a növényvédő szakmunkások vegyipari dolgozóknak tekinthetők, nyilvánítsák anyagi szempontból is veszélyes munkakörré, s akkor a dolgozóktól is jobban számonkérhetők egyes óvórendszabályok, védőruha viselés stb. Sajnos a forgalomban lévő védőruhák és álarcok, gázmaszkok viselete igen nehéz. Gyártsanak könnyebb, praktikusabb védőviseletet! Egészségügyi szempontból 6—8 napos permetezési ciklus után ki kell vonni a dolgozókat a munkából, s újakat beállítani. Gondoskodjanak az üzemek tartalékbrigád kiképzéséről, mert ilyen váltott rendszerben csökkenthető a foglalkozási ártalom. A vita résztvevői javasolták a kereskedelemnek, hogy hozzon forgalomba több tasakolt, kiadagolt vegyszert, mert az adagok mérése közben történik kinn az üzemben a legtöbb baleset. A KÖJÁL az eddiginél is szigorúbban ellenőrizze a méregkamrákat, raktárakat a teremelő üzemeknél, s évente egyszer, mint hatósági szerv vizsgáztassa le az üzemek vezetőit a növényvédelmi rendszabályokkal kapcsolatos kérdésekről. Államunk évente 9 milliárd forintot fordít egészségvédelemre. A mezőgazdasági üzemek vezetői is át kell, hogy érezzék felelősségüket, hisz minden napi táplálékunkról van szó, melyet gyanútlanul fogyasztunk, s továbbra is így szeretnénk elfogyasztani. Ez esetben a gazdasági szempontok csak másodlagosak. — Rné — vek és vállalatok is adhatnak megbízásokat a különböző csoportoknak — választ kérve a termelés folyamatossága vagy biztonsága szempontjából égetően fontos kérdéseikre. A bérmunkajellegű szolgáltatások a Diesel-mozdony- vizsgálattal kezdődtek. 1962— 63-ban speciális csatorna épült, melyben a bányabeli viszonyokkal azonos körülmények között ellenőrizhető a munkagépek sújtólégbiztonsága. 1965-ben — a szükséges műszerek beszerzése és megfelelő személyzet betanítása után — már 78 mozdonyt vizsgáltak meg. 1964-ben a robbantókamrát is alkalmassá tették rutinvizsgálatok tömeges lebonyolítására, s így Pécs a hazai bányaipar sújtólégveszélyes üzemeinek ellenőrző központja lett. Minden olyan villamos berendezés, mely metángázos bányák részére készült, előzetes robbanás-vizsgán esik át a pécsi ellenőrző állomáson. Hasonló jellegű szolgáltatások ra rendezkedett be az osztály a benzinlámpák és alkatrészeik vonatkozásában: valamennyi forgalomba hozott lámpa minőségét sújtólégkoncentrációban ellenőrzik. A „kifelé fordulásra” mi sem jellemzőbb, mint az idegen vállalatok részére végzett munkák értékének ugrásszerű emelkedése. 1964-ben 38 ezer forint volt az osztály bevétele, tavaly pedig már 770 ezer. Az osztály figyelme a bányaüzemek mellett most a többi iparág robbanásveszélyes gyárai felé fordult. Milyen körülmények között, milyen hőfokon robbannak a különböző vegyianyagok, porok? Mivel lehet a szerencsétlenségek bekövetkeztét megakadályozni? Vagy ha mégis megtörténik a baj, milyen műszaki, technológiai megoldások alkalmazása mellett legkisebb a pusztulás? A kérdésekkel kapcsolatos vizsgálódások számos védekezési eljárást eredményeztek. Nemrégiben például a nagylaki bútorgyárban került sor a pécsi szakemberek által kidolgozott megelőző technológiák alkalmazására, ahol rövid másfél év alatt nem kevesebb, mint huszonhárom kisebb-nagyobb porrobbanás következett be. Az európai hírű pécsi kutatógárda most minden eddiginél nagyobb feladat megoldására készül: a Tűzrendészet Országos Parancsnokságának felhívására megpályázták az ipari üzemek általános robbanásvizsgálatának és a védekezési módok kidolgozására szóló megbízatást, mely KGST-program keretében kerül majd megvalósításra. Tsz-cipészek Kevés mezőgazdasági termelőszövetkezet dicsekedhet azzal, hogy dolgozói között „suszterinasok” — illetve a hivatalos kifejezéssel élve: cipészipari szakmunkástanulók — is akadnak. Mert ilyen is van: Gödrekeresztúron ugyanis a közös gazdaság javíttatja a falubeli emberek lábbelijét, a tűsarkú cipőktől kezdve a papucsokig és a gumicsizmákig. Életrevaló, hasznos kezdeményezés ez, habár a termelőszövetkezetet nem a nyereségvágy, hanem a szükség késztette erre. Mint annyi más faluban, itt is kevés az iparos és — egyebek között — megoldatlan volt a lábbelik javítása. A termelőszövetkezet vállalta tehát, hogy gondoskodik a cipők, csizmák javíttatásáról, végtére is a saját tagjainak érdekéről van szó. Két cipészmester és két ei- pészipari tanuló dolgozik a jól felszerelt műhelyben, s nemcsak Gödreke- resztur, hanem a környék lakosságának is ők javítják a lábbeliket. Természetesen a közös gazdaság is ad nekik munkát a különféle bőralkatrészek — lószerszámok, gépszíjak, műbőrök — javíttatásával. A sok tennivaló miatt és az utánpótlás biztosítása végett kerültek a műhelybe a gyerekek, egy testvérpár: Renner Jóska és Feri. Szüleik termelőszövetkezeti tagok és ők is azok lesznek, amint elérik a megfelelő korhatárt, csak éppen nem traktorral vagy fejőgéppel dolgoznak majd, hanem a kaptafa mellett. Az idősebb fiú, Jóska, nemrég szabadult fel a termelőszövetkezetben és öccse is hamarosan szakmunkás lesz. ...
