Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
1968. április 3. Dunammi napio 3 Kevesebb a bűntett, mint öt-tíz évvel ezelőtt 95 Csökkent az ügyforgalmunk“ Beszélgetés a Mohácsi Járásbíróság elnökével Tíz éve áll a Mohácsi Járásbíróság élén dr. Bencze József elvtárs. Arról beszélgetünk, hogy tíz esztendővel ezelőtt milyen ügyek foglalkoztatták a járásbíróságot? — Bár a súlyosabb politikai bűncselekményeket a megyei bíróság tárgyalta, de egy évtizeddel ezelőtt nekünk is nagyon sok munkánk akadt — mondja az elnök. — Az ellen- forradalom következményeként nem volt elég szilárd a közrend, a közbiztonság, gyakran kellett ítélkeznünk hivatalos személy elleni erőszak bűntettében is. Az ellenőrzés lazasága miatt megnőtt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Szép számmal tárgyaltunk súlyos, illetve könnyű testi sértés, tiltott határátlépés kísérlete bűntettében is. A polgári perek zömét családjogi vonatkozású ügyek képezték. — Az országgyűlés most állapítani. Hadd említsek a polgári perek körében egy mind gyakrabban jelentkező „témát”: a szerződésekből eredő vitákat. Vállalat contra tsz, vagy tsz contra vállalat perek. Javarészük elkerülhető volna, ha nem „blankettaízű” szerződéseket kötnének a szerződő felek, hanem megállapodásaikat a legalaposabban, a legkörültekintőbben rögzítenék. A gazdaságirányítás új rendszerében különösen a szabadabb árrendszer érvényesülésekor nagyon meg kell fontolni mire. hogyan szerződnek. Végül még egy dolgot: a megszűnt pécsváradi járásból járásunkhoz csatolt 15 község csak növelte a bíróság „területének” nagyságát: ennek ellenére mégis csökkent az ügyforgalmunk. Én ezt nagyon pozitívnak értékelem az általános közélet szempontjából is — fejezte be nyilatkozatát dr. Bencze József. Garay Ferenc befejeződött ülésszakán dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész arról számolt be, hogy a bűncselekmények 1982. és 1965. között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenés is van. A mohácsi járásban milyen tapasztalatokról beszélhetünk? — A megállapítás a mi járásunkra is érvényes. A büntető ügyek például 1967-ben 1953-hoz képest mintegy 40— 50 százalékkal csökkentek, de csökkenő tendenciát mutatnak az 1962. és 1965. közötti időhöz képest is. Kategorizálva a bűntetteket: járásunkban legtöbb a testi épség elleni cselekmény, tehát a súlyos és a könnyű testi sértések. Jellemző, hogy az esetek túlnyomó többségében ittas személy az elkövető. Sajnos, különösen a falusi italboltokban megszegik az „ittas embert nem szolgálunk ki” rendeletet. Mi ezt a tényt jeleztük az italboltok központjainak és tapasztaltuk: a rendelet megszegőit felelősségre vonták nem is egy esetben. Jelentős számú a testi épség ellen elkövetett bűntett bérlők, bérbeadók között is. A közrend, a közbiztonság is megszilárdult. Az előbb arról beszéltem, hogy tíz évvel ezelőtt gyakori volt a hivatalos személy elleni erőszak büntette, ma ilyen ügy csak elvétve fordul elő. ■— A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények alakulására az utóbbi időben szintén a csökkenő tendencia a jellemző? — Igen. Ebben a kategóriában úgynevezett „nagy ügyek” járásunkban alig fordulnak Shaver-tojást exportálunk Ausztriába A Bólyi Állami Gazdaság bári baromfinemesítő üzeme, amely hazánkban egyedül tenyészti a kanadai Shaver-tojókat, előnyös üzletet kötött az osztrák Lan- desmann-céggel. A Shaver- tojó a világ legjobb termelőfajtájának számít: Bárban például tavaly ötvenezer tyúk átlagában 281 tojást tojtak. A magyar származású — Tolna megyéből kivándorolt — bécsi kereskedő érdekes ajánlatot tett az üzemnek. A normálméretű tojások mellett szívesen átveszi a kisebb, 50—53 grammos tojásokat is és 5,1 dollárcentet fizet darabjáért. Azonnal le is kötött százezer apró Shaver-tojást, amelynek szállítását megkezdték a báriak. Ezek a tojások természetesen teljes tenyészértékűek. A bécsi cég annyira elégedett volt a szállítmánnyal, hogy értesítette a bári üzemet: a tavasz folyamán további kétszázezer apró tojást kér. Feldolgozás és értékesítés társulásos alapon Kedden délelőtt az újpetrei termelőszövetkezetben ülésezett a Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége. A 11 tagú elnökség elé ezúttal két fontos és igen aktuális kérdést terjesztett a szövetség apparátusa. Az első napirenden Bagyal István, áruforgalmi részlegvezető, a többcsatornás áruértékesítés és forgalmazás lehetőségeire tett javaslatot, ehhez kapcsolódott Farkas Béla, termelésfejlesztési főmunkatárs előterjesztése, a tsz tevékenységi kör kiszélesítésének lehetőségeiről a tagszövetkezetekben. A javaslatra nézve — hogy a szövetség esetleg a szomszédos pécsi tsz szövetséggel közösen hozzon létre egy kereskedelmi irodát — az elnökségi tagok véleménye megoszlott. Végül is úgy döntöttek, hogy a kérdés még nem időszerű, hisz a tag t.sz-ek nagyrészében a nem államnak történő értékesítés olyan kis hányadot — 4—5 százalékot — Asss-ony&k hensolgő&beu Veszélyes az egészségre — A Cipész Ktsz hitelt kér légkondicionáló berendezés felszerelésére O — Női és lányka szivacs kabát, férfi, női színjátszó ballon, átmeneti kabát, nagy választékban engedményes áron vásárolható a Leértékelt Aruk Sallai utcai boltjában. (*) ■ baranyai tsz-ek már betek óta az új üzemi árak megállapításával vannak elfoglalva. Átértékelik a közös tulajdonban lévő épületek, gépek. járművek, ültetvények, illetve különböző készletek Jelenlegi árát. Az átértékelésre azért van szükségük, mert a tsz-ek két árat használtak: ún. elszámolási, illetve állami felvásárlási árat. Az elszámolási ár azt jelentette, bogy a tsz-ck '-SS forinttal tartották nyilván a búza mázsáját, bolotí 295 forintot kaptak az államtól minden mázsa után. Hasonló volt a helyzet a kukoricánál, tejnél vagy éppen sertésnél is: az elszámolási ár minden esetben alcsonyabb volt, mint az állami felvásárlási ár. Három forint hatvanat kaptak például minden liter tejért, de ezt csak 3,20 forinttal tartották nyilván. Mindez sok zavart okozott a Jövedelmezőségi számításoknál. Ha ki akarták számítani, hogy mennyire jövedelmező például a tejtermelés, csak elő. Általában a csökkenő tendencia mellett a viszonylag kisebb kárértékű bűncselekmények képezik eljárásaink tárgyát. Az anyagtárolási hiányosságok szinte kínálják az alkalmat. Az őrizetlenül hagyott termények számos embert „tettre” csábítanak. Az ellenőrzés hiánya, a túlzott bizalom sem erősíti a társadalmi tulajdon védelmét. Tapasztalataink alapján egy jelenségre különösen hadd hívjam fel a figyelmet: olyan személyekre ne bízzunk ■pénz, vagy raktár kezelését, akik „hasonló ügyben” már vádlottként álltak a bíróság előtt, sőt ítéletet is szabtak ki rájuk. Lehet, hogy cselekményük kegyelem alá esett, tehát tiszta lappal indultak, de azért kétszer is meg kell gondolni: előlegezzük-e a bizalmat? — Említette elnök elvtárs, hogy egy évtizede a munka jelentős részét a tiltott határátlépési kísérletek bűntettének tárgyalása képezte. Mi a helyzet most? — Az ilyen ügyek száma az 1957—58-as évekhez képest nagyon lecsökkent. Kalandvágy, a rossz bizonyítványtól való félelem ad inspirációt a határ felé „kacsingatásra”. Külön hangsúlyozom: a tiltott határ- átlépést megkísérelők számának 50 százaléka büntetett előéletű, illetve valamilyen elkövetett bűntett miatt akar a felelősségérevonás alól kibújni. Ehhez csak annyit, hogy bármilyen illetőségű is legyen a határsértő, ha a járásunk területén kísérli meg a határ- átlépést, itt vonjuk felelősségre. — A büntető perek száma tehát lényegesen csökkent 1958-hoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a polgári perek vonatkozásában is? — Az összpolgári perek száma ma is meglehetősen magas. Házassági bontóperek, gyermektartásdíj, a válók vagyonjogi vitái kerülnek jelentős számmal a bíróság elé. A vagyonjogi viták különösen hosszú eljárást követelnek, nagyon alaposan, körültekintően kell megvizsgálnunk ezeket a problémákat. Mostanában mind jobban előtérbe kerülnek a kisajátítási perek. A Mohács—Kölked Dunaszakasz védőgátjának építésére történt területkisajátítások közül nem egy kerül hozzánk igazságszolgáltatás végett Mohács belterületéről mind több üzem kiköltözködik a város szélére — terület kell ehhez. Sok a vita: mennyit fizet a vállalat, mit kér a tulajdonos. A lakásépítő program megvalósításához is új terület kell. A kártalanítás összegére vonatkozóan két dolgot hadd említsek. Egyrészt: a kisajátítások néha valóban nagyon leszorítják a felkínált összeget, másrészt: a tulajdonosok lépnek fel túlzott igénnyel, a terület értékét alaposan felbecsülik. A vitában nekünk kell a realitást nem egyszer megMunkaköri ártalom fenyegeti az ózondús levegőn dolgozó favágót is, de a bányászt is, vagy akár a gépkocsivezetőt és a bőripari munkást. A veszély mindenütt fönnáll, csak más-más mértékben, s minél súlyosabb, annál költségesebb a megelőzése. A Technika Házában nemrég lezajlott ankét szünetében beszéltem dr. Meláth Ferenccel, a pécsi KÖJÁL orvosával. Több üzemben rendszeresen végeznek levegő-vizsgálatokat. Megállapították, hogy a Kossuth Cipész Szövetkezetben olyan ragasztóanyaggal dolgoznak, amely benzolt tartalmaz. — A benzol krónikus vérképelváltozást okozhat a szervezetben. — Milyen megelőzést javasol? — Szigorúbb orvosi felügyeletet, továbbá elszívó berendezések felszerelését, vagy talán olyan ragasztóanyag alkalmazását. amely kevésbé ártalmas anyagot tartalmaz. Nem tudom persze, hogy e két utóbbi miképpen realizálható, ez már a szakemberek dolga. Annyi bizonyos, hogy több száz dolgozó egészsége érdekében meg kell tenni. Rőder László, a Kossuth Cipész Ktsz elnöke szintén a szigorúbb orvosi ellenőrzés mellett foglal állást — De ez közel sem elég. Tárgyaltunk mi az egészség- ügyi szervekkel. Aggályaikat elismerjük, de a munkaköri ártalom megelőzése már nehezebb ügy. Lemegyünk az üzembe. A felsőrész-készítő teremben, amint belépünk, megcsap a Új üzemi árak a tsz-ek ben körülményesen, pluszmunkává! tudták megtenni azt. Ezért van szükség a régi árak átértékelésére. Ebben a nagy munkában sok segítséget kapnak a tsz-ek a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetségétől, mely árjegyzéket, illetve átértékelési tájékoztatót küldött ki a szövetkezeteknek. Mivel a Duna és Karasica meuti Területi Tsz-Szövetség- nek még nincs pénzügyi előadója — a két tsz-szövetség közötti megállapodásnak megfelelően — ellátták segédanyaggal a mohácsi tsz-szövetség tagszövetkezeteit is. Menet közben kiderült, hogy sokkal több bonyodalommal jár az új üzemi árak kialakítása, mintsem feltételezni lehetett volna. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy az üzemi árak szinte minden tsz-beu eltérnek egymástól, tehát az egyik szövetkezetben magasabbra értékelnek egy ugyanolyan minőségű tenyészmar- bát, anyakocát stb.-t, mint a másikban. Ha ez a készletek minden területére kiterjedne, sem a tsz-ek. sem pedig a különböző mezőgazdasági szervek nem lennének képesek arra, hogy a különböző tsz-ek munkáját, gazdálkodásának eredményességét megbízhatóan ösz- szehasonlitsák. A probléma az állami gazdaságoknál is felvetődött, s Un. felvásárlási átlagár kialakításával kerülték el az anarchiát. Az állami gazdaságok példájából tanulva, azok módszerét továbbfejlesztve hasonlóra törekszik a Mécsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetsége Is. A szövetség konkrét javaslatokká! fordult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához az átlagárak kialakítása céljából. ragasztóanyag benzolos szaga. A munkaasztaloknál asszonyok, lányok dolgoznak, mindegyik előtt kis bádogdobozban tejeskávé színű ragasztó. Vékony ecsettel kenik a felsőrész ragasztásra kijelölt darabját. A ragasztóanyag gyorsan — alig néhány perc alatt bebőrösödik, de hiába, mert az ecset nyomán minduntalan fölszakad és a benzol párolog. — Van két termő-plasztikus gépünk — mutatja az elnök —, ezeknél benzolkiáramlás tulajdonképpen nincs, mert a ragasztó szilárd. Sajnos, nem minden munkánál alkalmazható. Lemegyünk a földszinti terembe, ez a tulajdonképpeni „cipő-szalag”. Ha fönt csak „mellbe-vágta” az embert a szag, itt már a torkát, szemét is marja annak, aki még nem szokta meg e benti levegőt. Ennek a ragasztó anyagnak pálma-tex a neve. benzoltartalma 30 százaléknál jóval magasabb. Újhegyi Jánosné talp-előkenést végez az ablak mellett parányi kis munkaasztalon. — ősz óta végzem ezt a munkát. Az a baj, hogy a benzol szaga beleivódik a ruhámba, hajamba, otthon is érezni. Hoffmann Antalné azonos munkafolyamatot végez: — Elég gyakran fáj a fejem. Egyébként nem nehéz munka ez. Rőder László elnökkel átmegyünk az udvaron a karbantartó műhelybe. Már ösz- szeállították szögvasból az állványzatokat, ezekbe építik majd bele Hoffmanné és Űj- hegyiné munkaasztalát, föléje pedig egy elszívó ernyőt — Ezek az elszívó berendezések elegendők? — Sajnos nem. Kísérleteztünk latex-ragasztóanyaggal, — mondja az elnök — amelyben nincs benzol, hanem szal- miák. Meláth doktor megállapítása szerint a szalmiák jóval kevésbé ártalmas, mint a benzol. Mi viszont nem tudtuk használni, mert a latex merevíti a bőrt A KÖJÁL másik javaslata: belső átszervezéssel helyezzük át azt az ötvenegy néhány dolgozót, akiket közvetlenül érint a munkaköri ártalom. De hova és hogyan? Két műszakban dolgozik százötven-százötven dolgozó. Ebből a háromszázból átlagosan tíz százalék szabadság, betegség meg egyebek miatt lemegy. A megmaradó létszámból vegyünk le mégöt- venet, majdnem egyharmad- dal csökken a létszám. Ezt a csökkenést a világ legszervezettebb termelése sem bírja ki. A szakembereknek azonban volt egy még eddig a legjobban elfogadható ötlete: — Az úgynevezett termo- ventillátor beszerelése. Ez egy nagyszerű berendezés, folyamatosan cseréli a levegőt. Amikor ötvenhétben a kezünkben volt ennek az üzemnek a tervdokumentációja, szerepelt benne a termoven- tillátor berendezése is. De akkoriban a felsőbb hatóságok eléggé lefaragták a beruházási költségeket, ennek áldozata lett a légkondicionáló készülék is. Ezt a KÖJÁL is akkor tudomásul vette — mást nem is tehettek. De most végül is fel kell szerelni, de attól függ, kapunk-e rá hitelt a banktól vagy sem. — Milyen költséget igényel? — Háromszázezer forintba került 1957-ben, de azóta a műszaki árak kétszer is emelkedtek. Mindenesetre a szövetkezet vezetősége nevében kijelentem, ha a szükséges engedélyt megkapjuk, megoldjuk a munkavédelmi problémákat. Rab Ferenc tesz ki, hogy nem igénylik egy ilyen forgalmazó, bonyolító iroda létrehozását. Egyelőre a szövetség áruforgalmi részlege tölti be ezt a szerepet, gondoskodik a tsz-ek árufeleslegeinek elhelyezéséről egyes beszerzésekről. Ámbár a kereskedelmi iroda hívei mindvégig kitartottak abbéli aggályuk mellett, hogy a szövetség forgalmazási tevékenységének túlhangsúlyozásával csorbát szenved a szövetség társadalmi jellege, s erre egy* re több példa van az országban. A tag tsz-ek árufeleslegeinek elhelyezésére számos kereskedelmi szervvel vette fel a kapcsolatot a szövetség. Pécs város Tanácsa igényt tart rá. hogy az új fedett vásár- csarnokban megfelelő helyet kapjanak a tsz-ek és tsz-tár- sulások árudái. A TÄSZI és a VOSZK máris nagyobb mennyiségű árut kötött le a tag tsz-ekkel országos terítésre. A forgalmazás egyik egyre inkább terjedő formája a társulási alapon történő árufeldolgozás és értékesítés. A belvárdgyulai, szederkényi és babarci tsz, valamint a VOSZK — Vendéglátó Országos Szövetkezeti Központ — közös borpalackozó társulást hozott létre. A szövetség hasonló társulásokat kezdeményez félkész termékek — paradicsomlé kifejtett zöldborsó — értékesítésre is. A Szigetvári Konzervgyárral tárgyalásokat folytattak egy előfeldolgozó, illetve hűtőlánc kapacitás kiépítésére 30 kilométeres körzeten belül. A MÉM tárcához tartozó konzervgyár fejlesztési kapacitásának egy részéből és a társult tsz-ek közös beruházásából ezt 1—2 éven belül meg lehetne valósítani. A termőhelyen történő előíeldolgo- zás az iparnak is hasznos volna, a tsz foglalkoztatási gondokon is enyhítene. Ilyen társulás — 8—10 tsz részvételével — jöhetne létre Pécsvára- don a konzervgyár kihelyezett üzemében, melyet a gyár le akar adni. Itt egy gyümölcs- feldolgozó lánc kiépítését javasolja a tsz-eknek a szövetség. Hasonló kooperációra nyílik lehetőség a tsz-ek és a SZÖVOSZ között Mohácson, a MÉK tartósító üzemében, ahol jelenleg csak savanyúságot készítenek. Közös beruházással itt is ki lehetne építeni egy gyümölcsrészleget. Á budapesti PHILAXIA gyár egy tejporgyártási kooperációra tett ajánlatot a szövetségnek A 42 tag tsz-ben végzett elemző felmérés alapján a szövetség javaslatot tett továbbá a fafeldolgozási — 16 ezer hektár erdő van a szövetség területén — tevékenység, a lakossági szolgáltató tevékenység — szerviz igények forgalmasabb utak mellett — a takarmány, a tej és szőlő- feldolgozó tevékenység kibővítésére, a SZÖVOSZ-hoz tartozó vállalatok és a tag tsz-ek közötti bérmunka jellegű kooperációk létrehozására. Megegyezés történt a HUNGARO- FRUCT-tal és a HUNGARO- COOP-pal a MÉK kikapcsolásával történő exportra. A kis- határmenti árucsere forgalmat a jövőben a mohácsi szövetség termelőszövetkezetei, a ME- SZÖV-ön keresztül kívánják lebonyolítani. Időjárásjelentés Várható Időjárás szerda esti?: erősen felhős, párás, enyhe idő, többfelé eső, cgy-két helyen zivatar. Mérsékelt, időnként megerősödő déli. délnyugati, később j | északnyugatira forduló széL A ) j nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—11, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 14—19 fok között, — 350 Ft-ért férfi zminkásöltöny, 308 forintért férfi zakó színekben, 200 forintért férfi kamgám nadrág. 28.90 forintért női kötény és még nagyon sok ruházati áruféleség 20—60 százalékos engedménnyel a ‘Leértékelt Aruk Sallai utcai boltjában, (x) Villányi szőlő a szovjet lankákon Magyar és szovjet szőlőt „házasítottak össze” Villányban. A híres oltványtermelő állami gazdaság tavaly nagy mennyiségű termőrügyet kapott a Krim félszigetről és ezeket Oltották rá az itteni alanyvesszőkre. A Rkaticeli nevű szovjet borszőlő-fajta villányi „házassága” kitűnően sikerült: 200 ezer jó minőségű, gyökeres oltvány készült belőlük. Gondosan csomagolva szállították vissza a Szovjetunióba, ahol a mostani tavaszon ültetik el az oltványokat a szőlőhegyek lankáin. A hazánkban ismeretlen Rkaticeli a szovjet borvidékeken olyan elterjedt fajta, mint nálunk az olasz rizling. A Villány- Siklósi Állami Gazdaság fajtagyűjteményébe is került Rkaticeli, s a szakemberek figyelemmel kísérik az érdekes szőlőfajta fejlődését, érését és termését. 1 *
