Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

1*68. március 3 Dunantmi napto 7 Herman Ottó kapcsolata Baranyával nyos működését már életében elismerték és értékelték. Több aranyérmet és pályadíjat nyert, többször akarta tagjai közé választani a Magyar Tu­dományos Akadémia, de ezt mindig elhárította magától. Százharminckét éve múlt, hogy született, és ötvenhárom évvel ezelőtt halt meg Her­man Ottó, a nagy magyar ter­mészettudós és etnográfus. A Zólyom megyei Breznóbánya volt születési helye, Bécsben hallgatta a politechnikumot, mégis a Dunántúlnak, a Nagy­alföldnek és népének lett ku­tatója és szerelmese. A bécsi udvari múzeum természetrajzi osztályán kezdte pályáját, majd Brassai Sámuel hívására az Erdélyi Múzeum-Egyesület­nél vállalt állást, ahonnan a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. Rendkívül jelentős tudomá­nyos, tudományszervező mun­kát végzett és foglalkozott po­litikával is. 0 alapította ax Országos Állatvédő Egyesületet, majd a Magyar Ornitológiái Közpon­tot, javaslatára rendszeresítet­ték a madarak és fák napját, • 6 rendezte meg a második nemzetközi madártani kong­resszust. Megalapítója volt a Természetrajzi Füzeteknek és az Aquila című madártani fo­lyóiratnak. Mint aktív politikus, tíz éven keresztül volt országgyűlési képviselő. Politikai magatar­tására jellemző, hogy mindig baloldali, függetlenségi 48-as programmal lépett föl* A parlamentben Szegedet ia képviselte. Egyszer Baranyá­ban a dárdai választókerület­ben szintén fellépett mint képviselőjelölt, természetesen ekkor is függetlenségi, 48-as programmal. Arra gondolt, hogy a laskói és kopácsi ha­lászok szavazataikkal majd támogatják és győzni fog, de kisebbségben maradt, nyilván a kormánypárt elnyomó mód­szere következtében. A magyar beszéd, nyehr és írás igazi művésze volt. Szü­letett írói készséggel írta meg tudományos könyveit. Meste­re volt a tudomány népszerű­sítésének, a nép közötti isme­retterjesztésnek. Élő példa volt arra, hogy az a jó isme­retterjesztő, aki maga is mű­velője a tudománynak. Tudo­mányos műveit széles népréte­gek olvasták. Tulajdonképpen Herman Ottó rakta le a ma­gyar néprajztudomány alapkö­veit. Nemcsak könyvekből, hanem Inkább az élet és a természet megfigyeléséből gyűjtötte is­meretanyagát Háromkötetes munkát írt a pókokról. Mint ornitológus, a madarak vonu­lásának tanulmányozására megfigyelő állomásokat szer­vezett. Elmerült a halászok és pásztorok életének közvetlen tanulmányozásában. Így írta meg A magyar halászat köny­ve, valamint A magyarok nagy ősfoglalkozása, és A ma­gyar pásztorok nyelvkincse cí­mű munkáit. Herman Ottó a halászatról írt nagy műve megjelenése előtt hosszú éveken keresztül gyakran lejárt Baranya me­gyébe, s Kopácson, Laskón, Vörösmarton tanulmányozta a dunai halászatot és a halászok életét. Kétkötetes művébe ba­ranyai tapasztalatait, anyag- gyűjtését iá beledolgozta. Munkáin keresztül ismerke­dett meg a magyar olvasó kö­zönség népünk ősfoglalkozá- saival. Herman Ottó tudomá­Herman Ottónak Baranya megyével való további kapcso­latára akkor irányult rá a Baranya megyei Levéltár fi­gyelme, amikor 1966 szeptem­berében begyűjtöttük levéltá­runkba Kárászról Kühnel Márton fészekodugyártó irat­hagyatékát. Ezek az iratok az országos madárvédelem kez­deteire és több mint hatév­tizedes múltjára tartalmaznak eredeti írásos forrásanyagot Az iratok között Herman Ot­tótól több mint negyedszáz eredeti levél található. A földművelésügyi miniszter 1904. dec. 2-án kelt 109 022/1. 4. sz. leiratával adott enge­délyt a Magyar Ornitológiái Központ igazgatójának, Her­man Ottónak, hogy tárgyalást kezdjen Kühnel Márton ké­részi fűrészárugyárossal fé- szekoduk készítéséről. Való­színű, hogy ezt megelőzőleg Herman Ottó már korábban madármegfigyelő állomást lé­tesített Kárászon, Kühnel Márton közreműködésével, mert leveléből kitűnik, hogy más módon is tudakozódott már Kühnel felől. Az egyezség a Magyar Or­nitológiái Központ és Kühnel Márton között 1904. dec. 15- én Budapesten létre is jött. Herman Ottó pontos rajzon megadta a fészekoduk mére­teit, lerajzolva az odúk formá­ját, 8 ezt kivitelezésre Kühnel elfogadta. Az egyszerű formá­ban megkötött egyezséget Her­man Ottó és Kühnel Márton írták alá. Kühnel az elkészített minta­darabot 1905. január második felében küldte meg Herman Ottónak, aki az odút és az árakat megfelelőnek találta. Egyben 110 fészekodu szállí­tására hívta fel három meg­rendelő részére, és további megrendeléseket helyezett ki­látásba. Herman arra kérte Kühnelt, hogy a gyártásnál gondosan járjon el, mert rend­kívül fontos a jó kezdet. A fé­szekoduk gyártásához szüksé­ges gépeket az Ornitológiái Központ rajzban' megszerkesz­tette és jóváhagyásra a föld­művelésügyi minisztériumhoz felterjesztette. A Herman Ottó Irányítása mellett megindult kárászi fé- szekodugyár hamarosan ismert lett az egész országban. Egy­re tökéletesebbek lettek gyárt­mányai és nőtt a kapacitása, pedig csak néhány munkással dolgozott. Mivel Magyarorszá­gon az első és egyetlen fészek- odugyár volt, ezt cégjelzésé­ben is használta Kühnel. és „Első Magyar Fészekodugyár”- nak nevezte üzemét. A gyárt­mányai iránti bizalmat növel­te, hogy a Magyar Ornitoló­gia! Központ felügyelete alatt működött és az intézet nagy kezdőbetűit, az „M. O. K.”-t gyártmányain védjegyül hasz­nálta. Ha véletlenül vita tá­madt az eladott fészekodvak- kal kapcsolatban, minden eset­ben Herman Ottó madártani intézetének szakvéleménye volt a döntő. Herman Ottó Kárászon sok­szor személyesen ellenőrizte a fészekodugyártást. Gondja volt rá, hogy mindig korszerű fú­ró-, gyalu- és fűrészgépekkel legyen felszerelve a kárászi fészekodugyártó telep. Így vál­tak híresekké ezek a fészek­oduk nemcsak az országban, hanem külföldön is. Az 1920-as években két ha­zai és két külföldi kiállításon is díjazták Kühnel Márton fé- szekoduit. A szombathelyi és kaposvári kiállításon első dí­jat nyert, de aranyérmet ka­pott a milánói és barcelonai kiállításon is. Az egykorú saj­tó tudósítása szerint a barce­lonai kiállításon olyan termé­szetesek, élethűek voltak a Ba­ranyában gyártott madárvé­delmi eszközök, hogy a sza­badban elhelyezett fészek- odúkba még a kiállítás tarta­ma alatt befészkeltek a vad­madarak. Ez az eredmény egy­részt Herman Ottó korábbi tanítói munkáját dicsérte, de másrészt Kühnel Mártonnak, a volt kárászi molnárgyerek­nek az ügyességét Is. Herman Ottónak élete vé­géig megvolt a kapcsolata a kárászi fészekodugyártóval, amely nyilván szorosabb volt a korábbi Kis-Balaton környé­ki kapcsolatánál is Megaján­dékozta Kühnel Mártont sa­ját dedikált fényképével, Küh­nel pedig a maga számára Vezényivel megfestette Her­man Ottó nagy olajfestmény portréját. A nagy természet- tudóst nyilván a halált okozó baleset is akkor érte, amikor Kühnel Márton katonai fel­mentése érdekében fáradozott. Herman Ottó balesete 1914. december 15-én Budapesten történt a Múzeum körút és a Kossuth Lajos út keresztező­désénél. Egyik oldalról akart átmenni a másikra és egy kétlovas bérkocsi elgázolta. A 80 éves ember a kocsi alá ke­rült és a bal alsó lábszára el­tört Amikor a men tóorvos szanatóriumba akarta szállí­tani, mély humanizmussal ezt felelte: „Én is csak oda aka­rok menni, ahova a szegény embereket viszik!” így a men­tőorvos a Rókus kórházba vi­tette, ahol a sok fekvéstől tü­dőgyulladást kapott és decem­ber 28-án meghalt Halála Budapesten, Pécsett Debrecenben, Szegeden, szerte az országban nagy részvétet keltett A Pécsi Napló így fe­jezte be a halálesetről közle­ményét: „Kiváló nagy ember volt méltán megérdemli, hogy kegyelettel áldozzunk emléké­nek." Dr. Kopási Gábor du I ki'íMiília Kislexikon készül A Révai Kislexikont 1936- ban adta ki a Révai Irodalmi Intézet. Azóta Magyarországon nem jelent meg hasonló kézi­könyv, holott tanárok, kutatók és diákok egyaránt tudják, milyen szükség volna rá. Most hamarosan megjelenik az új Kislexikon, amelyre már meg­kezdték az előjegyzéseket a könyvesboltokban. Állítólag korlátozott számban jelenik meg a Kislexikon, ára még bizonytalan, de négyhavi rész­letre is megvásárolható lesz. ♦ JUBILÁLNAK A NÁ- DASDIAK. Tizenöt éve léte­zik és szerepel sikeresen a Pécs várad és Vidéke Fogyasz­tási és Értékesítési Szövetke­zet Mecseknádasdi Nemzetisé­gi Tánccsoportja, vagyis a mecseknádasdi német együt­tes. A sikerekben gazdag ti­zenöt év alkalmából ünnepsé­get rendeznek ma este. ame­lyen a nagykozári csoport ad műsort a mecseknádasdiak tiszteletére, de fellépnek né­hány számmal maguk az ün­nepeltek is. ▼ AIDA — A PÉCSI SZÍN­PADON. Az Aida ismét új formában kerül színpadra, ez­úttal március 8-án a Pécsi Nemzeti Színház mutatja be, Horváth Zoltán Erkel-díjas rendezésében. A főszerepeket a következők játsszák: Aidát Horváth Eszter, Amnerist Er­ese Margit. Radamest Juhász Pál, a királyt Berczelli Tibor, Ramfis főpapot Marczis Deme­ter Liszt-díjas. A Pécsi Balett szólótáncosai szerepelnek Ver­di operájának egyes jelenetei­ben, Eek Imre koreográfiájá­val. ♦ A KÖZOKTATÁSI POLITI­KA. Dr. Fekete József, i Műve­lődési Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője, valamint dr. Miklósvári Sándor, a Műve­lődésügyi Minisztérium pedagó­gusképző osztályának vezetője lá­togatta meg a héten a Pécsi Ta­nárképző Főiskolát. Ez alkalom­mal dr. Fekete József Időszerű közoktatáspolltlkal kérdésekről tartott előadást a főiskola tanári karának és a negyedéves hallga­tóknak. ♦ A MŰVÉSZETI SZAK­KÖZÉPISKOLA zenei tagoza­tán ezekben a hetekben igen gazdag hangversenyprogram lesz. Március 7-én rendezik meg Jandó Jenő és Bojtár Im­re hangversenyét, egy nappal a szegedi kamarazene feszti­válon induló csoportok első bemutatkozása után. Március 13-án a hegedű tanszak hang­versenyére kerül sor. A ka­marazene fesztivál anyagának főpróbáját majd március 27- én rendezik meg. Valamennyi hangversenyt az Erkel-terem- ben (Szent István tér 8.) tart­ják. O MILAN HORVAT PÉ­CSETT. Ma délelőtt fél 11-kor a Liszt-teremben és holnap es­te fél 8-kor a Pécsi Nemzeti Színházban a jugoszláv Milan Horvat vezényel és Kocsis Al­bert hegedül. A filharmónia bérleti előadásának műsorán csupa Beethoven mű szerepel, a III. Leonóra-nyitány, az F- dur románc és a G-dur ro­mánc, valamint az Eroica szimfónia Egy éve aratja sikereit Bálint András önálló irodalmi estjével. A Tékozló fiú című összeállítást eddig a Budapesti Egyetemi Színpadon, Pécsett, Mohácson és Szigetváron adta elő, mindenütt rendkívüli sikerrel. A héten á Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiumának klubjában mutat­ta be az orvostanhallgatókból álló szokatlanul nagy számú kö­zönség előtt. Matematikai verseny Változatos programot ké­szített az ifjúságnak a Bolyai János Matematikai Társulat pécsi tagozata. A Kürschak versenyen, valamint a Fejér Lipót emlékversenyen kívül további három versenyformát hirdet meg. Márciusban és áp­rilisban megtartják a közép­iskolai matematikai versenyt a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói számára. Az első és második osztályosok számára pedig megszervezik az Arany Dániel versenyt. Ennek ideje márci­us és május hónap. Végül az általános iskolások számára májusban tartanak versenyt, ezen a nyolcadik osztályosok vehetnek részt. V A PUSKÁK ÉS GALAM­BOK szerzője, Tatay Sándor író március 28-án Pécsre lá­togat és találkozik olvasóival. A Meszesi Művelődési Ház­ban ezen a napon délután a fiatalok, este a felnőtt olva­sók beszélgetnek majd az író­val. • SZAVALÓ VERSENY. Ma ren­dezik meg Szekszárdon a falusi fiatalok és szövetkezeti dolgozók 1968. évi szavalóversenyének du­nántúli területi döntőjét. A zsűri elnöke: Pákolitz István József AttiU-diJas költő. Háromszázezer kátét Alaposan kinőtte másfél szá­zados otthonát a Pécsi Egye­temi Könyvtár. Könyvállomá­nya már tavaly túllépte a há­romszázezer kötetet. Huszon­hat ország • 126 intézményiével áll rendszeres és állandó cse­rekapcsolatban. Egyébként a könyvtár fejlesztésére vonat­kozó tanulmánytervek elkészí­tését már engedélyezte a Mű­velődésügyi Minisztérium, s a tervekkel most a Pécsi Ter­vező Iroda foglalkozik. Újabb Bach-matiné Március tizedikén délelőtt fél U órakor a pécsi liszt-teremben újabb Bach-matinét rendeznek* Ez alkalommal a Brandenburgi versenyt, a zongorára írt O moll kettősversenyt, valamint a H-moll misét mutatják be. A Pé­csi Filharmonikus Zenekart és a Liszt Ferenc Kórust Antal György vezényli. Közreműködik Horváth Eszter, Cser Tímea, Er­ese Margit. Fülöp Attila, illető­leg Sz. Polgár Mariann és Gerő Pál zongoraművészek. Egyetemi tankönyvek pécsi szerzőktől] A pécsi felsőoktatási intézmények oktatói egye­temi tankönyvek írásá­val is nagy szerepet ját­szanak a magyar tudo­mány és felsőoktatás éle­tében. Egyes tankönyvek különösen nagy érdeklő­dést váltottak ki. így Bihari Ottó összehason­lító államjog, Pap Tibor: Magyar családjog, továb­bá a Magyar államjog című tankönyv, meiynek társszerzője Száméi La­jos professzor, végül Bi­hari Ottó Államjog cí­mű tankönyve. Emellett igen hasznos segédköny­veket is írtak a pécsi professzorok. így a Me­dicina Kiadó gondozásá­ban jelent meg L issák Kálmán Élettani gya­korlatok és bemutatá­sok, valamint Biológiai - gyakorlatok című segéd­könyve, továbbá Don- hoffer Szilárd Kórélet­tan. Utóbbit a gyakorló kutatók és orvosok ké­zikönyvként is használ­ják. Az orvostovábbkép­zést segíti Balogh Fe­renc professzor A gya­korló orvos urológiája című munkája. Végül a pécsi felsőok­tatás színvonalot külföl­dön is elismertetik az it­teni oktatók idegen nyel­ven megjelent szak­könyvei, így Lissák Kál­mán—Endróczi Elemér: Nevroendokrinnaja Re- gulacija adaptac'onnoj gejatyelnosztyi, Szend- rö Zoltán—Balogh Fe­renc: Der Prostata­krebs, Ernst Jenő: Bio­physics of the Striated Muscle, végül a Pécsről nemrég távozott Kerpel Frónius Ödön profesz- szor Patológi jai klinika vodno-szolonovo ovmena című kötete. A kárászi gyár (amelyet azonban Kühnel négy évig Debrecenben működtetett) a különböző fészekod vakon kí­vül készített madáretetőket és madáreleséget is. A fészek­oduk méretét, típusát A, B. C, D jelekkel jelezte. Kétféle madáretető készült: dúcetető és etetőszekrény. Városoknak, községeknek, gazdaságoknak, iskoláknak, vasútállomások­nak, egyesületeknek, magáno­soknak szállítottak madárvé­delmi eszközöket és madárele- ségeket a Fűn II Gergely Ágnes és Horgas Béla nevét idézem elsőként két Magvető-címlapról. Költőnőnk kötete, a JO­HANNA — nem is egy árnya­lattal! — jobban tetszett. Fe- dig egyikét túlzottan leegysze­rűsített alig-verset is olvasha­tunk tőle. Hangvétele azonban vitathatatlanul eredeti, úgy­szólván hiánycikk irodal­munkban. Számtalan nehezen tipizálható élményforrás táp­lálja ezt a költészetet, mégis szokatlanul kerek, befejezett. Horgas Béla saját bevallása szerint már „az egyes versek belső szerkezetének létrehozá­sa közben is” az Egészre san­dít; nem versmozaikot, köny­vet akar felmutatni. S való­ban, a NAPTAR, versvilága egyetlen (helyenként kissé ön- gerjesztéses) költői láncreak­ció végtermékének látszik Elemi erővel nem is fogalmaz — száguld! Ügy érzem mégis, hogy elszabadult kissé a több­nyire csupán kozmikus eszkö­zökkel „befogható” képek, gondolatok (esetleg puszta sza­vak) féktelen villódzása. Nem győzzük kapkodni a fejünket! Komjáthy Jenő, Nyugat­előtti „nyugatos” költőnk, megtorpant a századforduló küszöbén. Legutóbb 1955-ben olvashattuk újra igen szubjek­tív, filozófiai indíttatásuk elle­nére is demokratikus érzel­mektől hevülő verseit, Kiss József és Reviczky Gyula tár­saságában. HOMÁLYBÓL címmel most újra belép vers­olvasó napjainkba, a Magyar Helikon „szabásához” illő fi­nom köntösben. Ugyancsak a századforduló­hoz közelítve parázslóit fel — pillanatokra — a francia Charles-Louis Philippe művé­szete. A MARIE DONADIEU — mint megerősíthetjük — „az egyik legszebb francia sze­relmi regény.” A rendkívül összetett jellemű hősnő lát­szólag motiválatlan érzelem­kitöréseit rendkívül modem, lélek látó — ha nem is feltét­lenül lélek-láttató — írói esz­közökkel „irányítja” az író. A szerelem, miként A LÁNY MEG AZ ISTEN című össze­állítás is bizonyítja, nem egy­szerűen Téma, Inkább afféle „tapintható” művészi valóság az antik irodalomban. (Bizo­nyos korhatáron felül, termé­szetesen!) Korhatár nélkül ajánlhatok ellenben két Móra-kiadványt. Az egyikben Hunyady József szövögeti tovább A fekete lo­vag históriáját (egészen Má­tyás haláláig) nemcsak a gye­rekek számára izgalmasan. Könyvének címe A KIRÁLY ÁRNYÉKA. —— A másik Móra- kiadvány Fekete István sok­szorosan bevált művészetének híveit örvendezteti meg bizo­nyára: BARANGOLÁSOK címmel az író legújabb elbe­széléseit tartalmazza. Nem csupán tudományos fontoskodásból „hézag”, ami nem részleges pótlására Dió­szegi Vilmos vállalkozott a Körösi Csorna Sándor kis­könyvtár legújabb kötetében (Akadémiai Kiadó). A PO­GÁNY MAGYAR VILÁG- KÉP-ről „szerzett” ismeretein­ket forráshiány és dilettáns nézetek zűrzavara homályosí- tották. Diószegi szigorúan kö­rülhatárolt témán keresztül (a táltosok felszerelése és tevé­kenysége) közelíti meg a kér­dést. Eközben olyan hiedelem­ről is hallunk, mely története­sen a nyelvoktatás 'egűjabb módszerének híveit igazolja: „a hosszú álom tudományt ad”. Múltunk helyett jövőnket exponálja a lengyel Marek Koreywo könyve: SZEREN­CSÉS ŰRUTAZÁST! (Zrínyi K.) A kozmoszban elénktor- nyosuló akadályok sokat idé­zett listájáról az étkezéssel kapcsolatos űrbéli manipulá­ciók egyenlőre bizonyos szá­nakozással töltenek el ben­nünket. Az úgynevezett ehető bútorokat né’dául a magam részérő’ kizárólag csomagolvr tudom elképzelni. Boda Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom