Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

1*68. március 15. DutiQntnii natíio Kétezer-nyolcszáz vason konzerv Márkás áruk Szigetvárról Nagy a kereslet cseresznyéből és meggyből — Hatvan vagon Ja ff át kap a VCSZhRT Kevés olyan özem van a megyében, amelynek oly gyor­san növekszik évente a ter­melése, mint a Szigetvári Konzervgyárnak. Az utóbbi három évben 20—24 százalé­kos volt a fölfutás. Ebben az esztendőben 2800 vagon (195 millió forint) a termelése és 1969-ben, amikor a rekonst­ruált üzem belép, már 4500 vagon zöldség-gyümölcs és üdítőital-árut hoznak forga­lomba. Ez a rohamos fejlődés már eleve meghatározza a ke­reskedelmi feladatokat is. De maradjunk egyelőre az idei esztendőnél! Pozvai Ká­roly, anyag- és áruforgalmi osztályvezető elmondja, hogy jelenleg 50—60 fajta árut bo­csátanak a bel- és külkeres­kedelem rendelkezésére. — A kétezemyolcszáz va­gonból nyolcszáz a belkeres­kedelemé. A hazai fogyasztó­területünk többnyire Baranya és Tolna megye. Egy-két ter­mék kivételével elegendő árunk van, sőt bizonyos gyü­mölcsféleségből még sok is! — Miből lesz kevés? — Csemege uborkából. Hal­latlanul nagy a külföldi igény. Felmérést nem végeztünk ha­zai fogyasztás vonatkozásá­ban, mert. a szükségletet — egyelőre ebből a termékből — nem is tudjuk fedezni. Né­hány éve még paradicsomból volt hiány, ma már van ele­gendő és a kereskedelem kí­vánsága szerint kis súly-egy­ségekben is előállítunk. Vi­szont probléma van az úgy­nevezett piros-bogyós gyü­mölcsféleségek beszerzésénél. A szamóca, málna termesztés felfutási stádiumban van és ez örvendetes. Cseresznyéből és különösen cigánymeggyből tavaly csupán 30—40 vagonra valót dolgoztunk fel, de akár a hazai kereskedelem, akár a külföldi megrendelők kétszer annyit átvettek volna. Sajnos nincs. — Mi az oka? — Az, hogy a közeli me­gyékben — tudomásunk sze­rint — sehol sem termeszte­nek nagyüzemi módon cse­resznyét és meggyet. Pedig népgazdasági szempontból is fontos lenne az említett gyü­mölcsök telepítése, mert a nyugati országokba kemény valuta ellenében nagy meny- nyiséget szállíthatnánk. Igaz, hogy a cseresznye, vagy a meggy termesztése munkaigé­nyes, de a termelőszövetkeze­tekben a gépesítés révén fel­szabaduló munkaerőt lekötné. Arról nem is beszélve, hogy meglehetősen jó felvásóx'lási árat adnánk bármilyen meny- nyiségért. A többi gyümölcs- féleségeknél viszont fordított a helyzet: sárga és ősziba­rackból, körtéből erős a „fel­hozatal” szezon időben. Mi nagy mennyiségben fel is dol­gozzuk, de a kereskedelmi hálózat gyakran telítve van ezekkel a gyümölcsökkel. Gondjainkon enyhített a szov­jet megrendelés, ebben az év­ben körülbelül 140 vagon ve­gyes befőttet szállítunk. — Milyen üdítőitalt gyárt az üzem? — A balatoni, de a Bara­nya megyei fürdőhelyeken is keresett ital az eredeti na­rancslé. Tárgyaltunk a HUN- GAROFRUCT-tal, amely Jaf- fát szállít részünkre. Már­cius végén várható az első szállítmány, így körülbelül április végén — az idegen- forgalmi főszezon kezdetére — már feldolgozzuk. Folya­matosan — ebben az eszten­dőben — hatvan vagon Jaffát adunk át sűrítve a Füszért- nek, illetve a szikvízipárnák, hogy aztán végtermékként el­jusson a fogyasztóhoz. Korszerű általános műveltség és szakmai előképzés Megvitatták az építőipari szakközépiskolák tantervének tervezetét IS Egy év múlva, az 1969—70 es tanévben nem indul több építőipari technikumi első osztály az országban. Helyet­te valamennyi technikum szakközépiskolai osztályt in­dít majd, de néhány város­ban, így Pécsett is már a mostani tanévben megkezdték ezt az átszervezést. Ezekben az iskolákban egy ideiglenes tan tervvel dolgoznak. Tegnap ország valamennyi építő- ári technikumának képvise- i, a pécsi és baranyai ter­vező és építőipari szakembe­rek gyűltek össze a TIT szék- házában. Megvitatták az épí­tőipari szakközépiskolák tan­tervének tervezetét A vita előtt Váradi Tibor, » Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője mondott be­vezetőt. Hangoztatta: világje­lenség, hogy a középfokú szak­oktatás során egyre kevésbé ;udják összeegyeztetni az ál­talános műveltség, valamint a szakmai műveltség követel- nényeit. Ezt az ellentétet csak löveli, hogy rohamosan fej- ődik az építőipar is, nővé­rednek a tudnivalók, még pe- iig egyre gyorsabb ütemben. A vita során elmondották, logy az építőipari techniku- nok eddig teljességre töre­kedtek, s igyekeztek középfo­kon képzett, kész szakembere­ket kibocsátani. A mai körül- nényelk között azonban, ez nár nem megoldható feladat, ízért az építőipari techniku- nok helyébe lépő szakközép- skoláknak a szakmai képzés órán arra kell törekedniük, íogy megfelelő alaptudást íyújtsanak, amelyre a vég­ett növendékek később bár­kakor ráépíthetik újabb is­mereteiket — tehát inkább az alkalmazásra neveljenek. Az új tan tervtervezetet a vita résztvevői lényegében jó­nak tartották. Ügy vélik azon­ban, néhány módosításra szükség van. így mind a köz­ismereti, mind a szakmai tár­gyak vonatkozásában helyen­ként túlsóknak tartották a tananyagot, illetőleg nem megfelelőnek az óraszámok arányát Lényegében az új tanterv a korszerű általános műveltséget és a szakmai elő­képzést próbálja majd össze­egyeztetni. Végül még egy hír ezzel kapcsolatban: az építőipari szakközépiskolák két szakra tagozódnak majd, mégpedig magas- és mélyépítő ipari szakra. Ülést tartott a főiskolai tanács A Baranya megyei egyete­mi és főiskolai tanács Kovács József, a Megyei KISZ-Bi- zottság iskolai felelőse elnök­letével tegnap délelőtt 9 órai kezdettel a Tanárképző Főis­kola kollégiumában ülést tar­tott. Vonyé József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem KISZ-titkára „A társadalmi- közéleti tevékenység helyzete és feladatai a megyei felső- oktatási intézményekben” címmel tartott előadást, melyet hozzászólások kővettek. A felszólalók között volt Pető- házi Szilveszter, a Megyei KISZ-Bizottság titkára is. A vita befejeztével Szabó László, a Tanárképző Főiskola KISZ- titkára, a tanács titkára tájé­koztatást adott az új ösztön­díjrendszer elveiről. Az ösztön­díjak adományozását szabá­lyozó rendelet a közeli na­pokban lát napvilágot. — Milyen a kapcsolatuk a kereskedel emmel ? — Ma már jó. Kívánságuk­nak megfelelően nemcsak pa­radicsomot, hanem gyümölcs­ízt és befőttet is kis súlyegy­ségben gyártunk le. A fo­gyasztó véleményét tolmácsol-; ták gyümölcsízeinkkel kapcso­latosan is: túlzottan édes a gyümölcsíz és emiatt veszít a gyümölcs eredeti ízéből. Ezen is változtatunk. Általában elé­gedettek gyártmányainkkal. A konzerviparban most vezetik be a márkázást és mi is sa­ját címkével, védjeggyel lát­juk el termékeinket. Ez a megkülönböztetés a minőség fokozá.sára ösztönöz bennün­ket, ha meg akarjuk tartani továbbra is a gyár jó hírne­vét. Borverseny Siklóson Kiváló évjárat Otven bormintából 43 kü|iotl eruiet Régi dolog, hogy a siklósi borversenyek színvonal tekin­tetében nem maradnak el a megyei versenyektől. E járás­ból kerül ki évről évre Baranya bortermésének a legjava, ért­hető, hogy a mindenkori zsű­ri itt szigorúbb. Magasra emel te a mércét a csütörtöki sik­lósi borverseny 11 tagú zsű­rije is. A bírálat megkezdése előtti rövid vitában úgy dön­töttek, hogy az eredetileg ja­vasolt 17,5 összpontszám he­lyett 18 pont legyen az arany­érem megszerzésének alsó határa. A versenyre, melyet a sik­lósi művelődési házban tar­tottak meg, 50 borminta ér­kezett be, 36 fehér és 14 vörösbor, a járás nagyüzemei­ből és egyéni szőlősgazdáitól. Az ötvenből egy bormintát zártak ki, mely nem ütötte Ezer önálló irodalmi est Párizsban lép fel liánfjr György Három apropója van ennek az interjúnak: Bánffy György a napokban utoljára lépett fel a Pécsi Nemzeti Színház­ban, legalábbis ebben az évad­ban utoljára, aztán önálló iro­dalmi estjeinek száma meg­haladta az ezret, végül rövi­desen párizsi fellépésre indul. — Milyen alkalomból lép fel Párizsban? — A Külügyminisztérium szervezésében több európai városban műsort adnak ma­gyar művészek a kint élő ma­gyarok számára. Részben a külföldön élő magyarok kí­vánságát figyelembevéve vá­lasztottak ki tíz művészt er­re a feladatra, s a Pécsi Nem­zeti Színház számára megtisz­telő, hogy e tízből ketten en­nek a színháznak a tagjai va­gyunk: Marczis Demeter és én. Egyébként Kazal László, Jancsó Adriann és Hadics László Stockholmba megy, Marczis Demeter Londonba, Marsay Magdolna, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője, aztán Várady Hédi, Szőnyi Ferenc operaénekes, Katona Ernő zongoraművész és jóma­gam pedig Párizsba. Én eddig nyújtott pódiumi és televíziós munkám elismerésének tulaj­donítom ezt a párizsi felada­tot. Egyébként egy hétig le­szek kint, s a műsorom első részében klasszikus verseket mondok, a távolban élő ma­gyarok gyerekkori emlékeinek felidézése céljából. Második részben pedig a külföldön ke­vésbé ismert magyar költők, így Somlyó György, Baranyai Ferenc, Hárs György művei­nek tolmácsolásával szeretném érzékeltetni, hogy milyen hangvételt üt meg a mai fia­tal költőgárda. Marczis De­meter londoni estjét hasonló céllal és szerkezetben állítja majd össze. — Az ezer önálló irodalmi est? — Igen, nyolc év óta több mint ezer alkalommal lép­tem a pódiumra önálló mű­sorral. Ezeket általában két részre lehet osztani: egyik afféle költészeti antológia, a másik címe. A színész talál­kozása Shakespeare-rel. Békés megyében például nemrég huszonkét előadásból álló tur­nén szerepeltem, a falvakat is jártam vele. diákelőadáso­kat tartottam. E mellett szin­te megszámlálhatatlan közös fellépésem is volt más mű­vészekkel. — .4 külföldön élő magya­rok előtt a televízión kívül is szerepelt már? — Eddig sajnos nem. De hívtak már Kassára, csak szín­házi munkám miatt nem me­hettem. Most azt hiszem má­jusban eljutok oda. Továbbá a jugoszláv—magyar kulturá­lis együttműködés keretében remélem eleget tehetek majd egy-egy újvidéki, illetőleg bácstopolyai meghívásnak is Egyébként meg kell monda­nom, hogy elég fájdalmas szá­momra: a dzsesszműfaj és a kabaré haknibrigádjai milyen könnyűszerrel kijutnak pél­dául Jugoszláviába, a magyar kultúrát nem csekélyebb szín­vonalon képviselő irodalmi műfaj viszont ezzel szemben háttérbe szorult. F. D. Tífusz és paratífusz védőoltások Az egészségügyi miniszter rendelkezést adott ki a has­tífusz és paratífusz elleni idei védőoltásról. Március, április folyamán Baranya, Borsod— Abaúj—Zemplén, Hajdú—Bi­har. Nógrád, Somogy és Sza­bolcs— Szatmár megyében né­hány község teljes 1—60 éves korú lakosságát be kell oltani hastífusz ellen. Ugyancsak, márciusban kell beoltani a közlekedési- és csatornázási dolgozók közül a hastífusz szempontjából veszélyeztetet­teket. A vasút-, a hajózás- és a távolsági autóbuszjáratok dol­gozóinak hastífusz elleni ol­tásáról a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium Intézke­dik. Ugyancsak márciusban az or­szág egész területén beoltják hastífusz és paratífusz ellen mindazokat, akik bacíllusgaz- dák környezetében élnek, va­lamint az olyan dolgozókat, akik valamely okból ilyen fertőzésnek vannak kitéve. Ilyenek a kórházi és klinikai fertőző osztályok, laboratóriu­mok, fertőtlenítő intézetek dol­gozói, a mélyépítésben dolgo­zók, stb. Kutyára célzott BlaskoviC8 Mark személyi la­kos március 13-án délután a kozármislenyi erdő szélén töb- bedmagával UTOS erőgépen utazott. Vele volt kutyája fs. Menet közben megharagudva kutyájára lekapta vadászfegy­verét és rálőtt. A kutya he­lyett azonban az erdő szélén rőzsét szedő Czlrják Míhályné 65 éves kozármislenyi lakost találta el puskájának 3 sörét­jével. Az asszony a karján és lábszárán szenvedett sérülést. Blaskovics Mark ellen foglal­kozás körében elkövetett ve­szélyeztetés miatt eljárás in­dul. meg az értékelhetőség határát A nagyon szigorú zsürizéá ellenére a 49 bírált borból 43 érmet szerzett: 8 arany, 20 ezüst és 15 bronz érem talált gazdára. A érmes borok vehetnek részt májusban a megyei borversenyen. A Villány-Siklósi Állami Gazdaság mellett a kisharsá- nyi, a villányi, a villánykö- vesdi, siklósi és diósviszlól termelőszövetkezet, valamint tíz egyéni termelő indult a versenyen. A legszebb ered­ményt ezúttal is a Villányi Állami Gazdaság érte el, amely egymaga 17 borral ne­vezett be, s a nyolc odaítélt aranyéremből hetet vitt haza. A verseny legmagasabb pont­számát 19,5 pontot is a gaz­daság egyik vörösborának, egy 1967-es évjáratú Oppor- I tónak ítélték oda. Arany- . érmet kapott továbbá a gaz- I daság Medoc-ja, Cabernet j frank-ja, Fehér Burgundija, I Muscat Ottonelje és Olasz- rizlingje is. A nyolcadik aranyérem tulajdonosa az évek óta minden versenyen kiválóan szereplő kisharsányi termelőszövetkezet lett. Há­rom ezüstöt és egy bronz­érmet szerzett a siklósi tsz, két ezüstöt és egy bronzot a villányi tsz, egy-egy ezüstöt a villánykövesdi és diósvisz- lói termelőszövetkezet. Arannyal felérő 17,9 pontos máso'dik helyet szerzett Tra­mini borával Bódis János kisharsányi termelő, Kék Frankosával Mézes Ferenc ugyancsak kisharsányi szőlős­gazda. Kordé Mihály kistót- falusi egyéni szőlősgazda, aki maga is zsűritag volt, öt be­nevezett i-'-jból négy kapott érmet, f ** ;as pontszámmal jutalmazták Virányi Endre vil lányi és Tancsó Gyula nagy­tótfalusi, valamint Czompó Sándor máriagyűdi termelők borait is. Az 1967-es évjáratú vörös és fehérborok siklósi verse­nyét dr. Diófási Lajos tudo­mányos kutató, a zsűri tag­ja úgy jellemezte, hogy a hatvanas évek egyik legki­emelkedőbb évjáratának az 1967-es évnek borait vonul­tatták fel tegnap Siklóson. A borminták — mondotta — olyan nagy értéket képvisel­tek, hogy az arany és ezüst érmek dominálása teljesen megérdemelt. Feltűnő volt, hogy a borminták jelentős ré­sze az úgynevezett természe­tes csemegeborok kategóriá­jába tartozott s ez jórészt a kiváló évjáratnak köszönhető, Ez ismét csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a villány- siklósi borvidék rendkívül kedvező adottságai folytán különleges szerep betöltésére hivatott hazai minőségi bortermelésünkben. — Rné — ■Magyar és jugoszláv állattenyésztők versenye A hellyel takarmánykeverő özem, illetve a bellyei sertés­kombinát vezetői a napokban a belvárdgyulai Közös Üt Tsz- be látogattak és tárgyaláso­kat folytattak a tsz vezetői­vel. A tárgyalás előzményei még az elmúlt évre nyúlnak vissza, amikor a bellyei mezőgazda- sági vezetők ajánlatot tettek Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének a bellyei sertés­táp vásárlására. A mohácsi tsz-szövetség vezetői szívesen kipróbálták volna a jugoszláv tápot, ám sokallották az árát. Amíg ugyanis Belvárdgyulán 300 forintért állítanak elő egy mázsa hízótápot, a bellyei táp mázsája 450 forintba kerül. A mohácsi tsz-szövetség ve­zetőinek észrevételeire a ju- goszlávok azt a választ adták, hogy a bellyei táp nemcsak drágább, hanem legalább any- nyival hatékonyabb is. Mint mondják, az a sertés, amelyet születéstől kezdve bellyei táp­pal etetnek, már öt és fél hó­napos korára eléri a száz kilogrammos átlagsúlyt, követ­kezésképp a drágább táp ete­tése kifizetődő. A jugoszlávok végül felajánlották, hogy vé­gezzenek kölcsönös kísérlete­ket, hasonlítsák össze a bara­nyai, illetve bellyei tápokat, Ki állít elő olcsóbban t egy kiló sertéshúst? azaz a baranyai tsz-vezetők győződjenek meg arról, hogy érdemes-e bellyei táppal hiz­lalni a sertéseket. A mohácsi tsz-szövetség őrömmel fogadta az ajánlatot, s a szövetség elnöksége Bel- várdgyulát kérte fel, illetve bízta meg a tárgyalások, il­letve kísérletek lebonyolításá­val. Ezért látogattak a bely- lyeiek a Közös Üt Tsz-be, s — amint a tsz vezetői közöl­ték — már a részletekben is megegyeztek. Eszerint ez év má jus elsején 40 darab 18 kilo­grammos átlagsúlyú süldőt szállítanak Belvárdgyuláról Bellyére, s ugyanannyi, illet­ve ugyanolyan átlagsúlyú sül­dő érkezik Sellyéről Belvárd- gyulára. A két gazdaság ezzel egyidőben kölcsönösen ellátja egymást hízótáppai is. A bely- lyeiek ugyanis belvárdgyulai, a belvárdgyulaiak viszont bely- lyei tápot fognak etetni. Araint az ilyen kísérleteknél szokás, mindkét gazdaság elkülönít majd egy kontroll-süldőfalkát is, hogy minél objektívebb ké­pet nyerhessen a való hely­zetről. Bár az elmúlt években rend­kívül élénk kapcsolatok ala­kultak ki a baranyai, illetve Eszék környéki magyar és jugoszláv mezőgazdasági ve­zetők között, ilyen hasznos együttműködésre még nem volt példa. Mindkét gazdaság — a bellyeiek és belvárdgyulaiak — illetve a mohácsi tsz-szö­vetség kíváncsian várja a kí­sérletek eredményeit. Tekint­ve, hogy a hellyel sertéstáp hatékonyabb voltát a bara­nyaiak is elismerik, csupán az árak miatt volt vita, ax a táp lesz a győztes, amelyből olcsóbban lehet előállítani egy kilogramm sertéshúst. Fischer Ferenc, a Duna és Karasica menti Tsz-ek Terü­leti Szövetségének elnöke kö­zölte, hogy amennyiben a kí­sérletek a bellyeiek«!; igazol­ják, a mohácsi tsz-szövetség nagyobb mennyiségű tápot vá­sárol a jugoszlávoktóL x

Next

/
Oldalképek
Tartalom