Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

2 Dunonmti napto 196é. március 14. ♦ MOSZKVA: A szerdai Pravda közölte Biszku Bélá­nak. az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának „Közkin­csünk a kollektív tapasztalat” című cikkét. A szerző a kom­munista és munkáspártok együttműködésének problé­máit elemzi. 4- WASHINGTON: Az Egyesült Államok munkaügyi szerveinek jelentése szerint február hónap­ban 3 200 000-re emelkedett a munkanélküliek száma a januári hárommillióval szemben. 4- PRÁGA: A Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsa CSKP szervezetének keddi ülésén Miroslav Pas- tynik, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke be­jelentette, hogy lemond funk­ciójáról. Bejelentette továbbá, hogy a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának két titkára — Bedrich Kozelka és Vaclav Pasek is lemond és nyugdí­jaztatását kéri. 4 NEW YORK: Gary Grant is- mert filmszínész gépkocsija ked­den éjjel egy teherautóba szaladt. A 64 éves művész könnyebb, de érzékeny sérülést szenvedett: az arra tört be. + GENF: A genfi leszere­lési értekezlet szerdán egyik utolsó ülését tartotta az előtt, hogy elküldi az ENSZ-köz­gyűlésnek beszámoló jelentését az atomsorompó-szerződés ter­vezetének kidolgozásáról. + TEL AVIV: Kedden, helyi idő szerint 15.30 órakor, Jericho térségében ismét tűzváltás tőrt ki az izraeli és Jordániái erők kö­zött. A lövöldözés, amely auto­matafegyverekkel és aknavetők­kel folyt, később fokozódott. Hu­szonnégy órán belül ez volt a harmadik incidens az izraeli és Jordániái erők között. ♦ NEW YORK: Jakob Ma­lik, a Szovjetunió újonnan ki­nevezett állandó ENSZ-kép- viselője kedden délután, a Queen Elisabeth fedélze­tén feleségével New Yorkba érkezett. A szovjet diploma­tát az ENSZ protokollfőnöke, továbbá Platon Morozov, a szovjet ENSZ-képviselet he­lyettes vezetője és a szocia­lista országok képviselői fo­gadták.-f BONN: A nyugat-németor- tzági Wuppertalban bírósági el­{ árás folyt tizenkét volt nád él­én, akik a háború alatt a hitle­risták által megszállt terüleieken kegyetlenkedtek. A tizenkét vád­lott közül a bíróság azonban csak hármat ítélt éle'fogy tiglani bör­tönbüntetésre. Három vádlottat felmentettek, másik hat vádlo't elítéléséről — jóllehet a bíróság bűnösnek találta őket — eltekin­tettek. ♦ VARSÓ: A PAP keddi jelentése szerint a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke állásából fel­függesztette Jan Grudzinski erdőügyi és faipari miniszter- helyettest, Jan Górecki pénz­ügyminisztériumi főigazgatót és Fryderyk Topolskit, az ipar decentralizációjának kormány­biztosát. A varsói sajtó tájé. koztatása szerint a felmentés oka az volt, az illetők gyer­mekei a legutóbbi diáktünte­tések főszervezői voltak. 4 KAIRO: Nasszer elnök ked­den fogadta Hasszán El Amri tá­bornokot, Jemen miniszterelnökét. ♦ ADEN: A szanaai rádió újabb részleteket közöl a ki­rálypárti és zsoldos erők fe­lett aratott jelentős katonai gv^zelemről. A köztársasági csapatok a hírek szerint meg­törték a királypárti erők ost­romát a fővárosba vezető két kulcsfontosságú útvonalon. A jemeni törzsek két sejkje a köztársasági erőkhöz csatla­kozva megtámadta a király­párti csapat-összevonásokat. A köztársasági erők nagy mennyiségű amerikai gyártmá nyű fegyvert zsákmányoltak. A rádió közleménye szerint a hét folyamán 154. csapatokat és fegyvert szállító tehergép­kocsi hatolt be Szaud-Arábia felől Jemenbe. 4- SZÓFIA: A Rabotnicseszko J)elo szerdai számába-: közölte azt a nyilatkozatot, ame­lyet Demirel török miniszterelnök adott Todor Zsivkov bolgár kor­mányfő közeli törökországi láto- ;atása alkalmából a lap különtu- flósítójának. Demirel megelége- léssel állapította meg hogy a török és a bolgár kormány — különösen az utóbbi években — izéles területen megteremtette a jó viszony alanjai*. ami most kéz­it érlelni gyümölcseit. Az afrikai államok a Biztonsági Tanács összehívását kérték Az ENSZ afrikai tagálla­mai előzetes tanácskozásuk eredményeképpen jegyzéket szövegeztek meg, amelyben kérik a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a rhode- siai helyzet megvizsgálására. A dokumentumot 36 afrikai állam ENSZ-delegátusa írta alá, ketten — Malawi és Gam­bia küldötte — egyelőre nem csatlakozott a kéréshez. Az afrikai tagállamok meg­állapítják, hogy a Rhodesiá­ban kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Az a tény, hogy az 1966 decembe­rében kimondott kötelező ér­vényű gazdasági szankciók ne<m hozták meg a kívánt ered­ményt, „drámai módon mu­tatkozott meg a Salisbury! politikai foglyok meggyilkolá­sában” — hangoztatja a jegy­zék. Folytatódik a dollár elleni roham Két nap alatt 50 tonna arany cserélt gazdát Londonban McCarthy sikere a próba­választásokon Washington. Eugene McCarthy, a béke­programmal induló demokra­ta párti szenátor kimagasló eredményt ért el az amerikai elnökválasztási kampány hi­vatalos nyitányán, a New Hampshire államban megren­dezett első próbaválasztáson. McCarthy, az előzetes jósla­tokkal ellentétben megszerez­te a szavazatok 39 százalékát. Johnson elnök, aki hivatalo­san nem szerepelt ugyan a választáson, de hívei — a helyi pártvezetőségek utasítá- tására — utólag írták fel a nevét a szavazólapokra, a le­adott demokrata párti szava­zatok mintegy 50 százalékát tudta megszerezni, jóval ke­vesebbet annál, mint amire a helyi pártvezetők számítot­tak. A republikánus párti próba­választáson Richard Nixon volt alelnöknek gyakorlatilag nem volt ellenfele s így köny­Londonban, a világ legna­gyobb aranytőzsdéjén szerdán is folytatódott az aranyvásár­lók rohama a dollár ellen. Az „aranylázat" az a hír sem tudta lenyomni, hogy az Egye­sült Államok újabb 450 mil­lió dollár értékű aranyat bo­csátott a nemzetközi „arany- pool” rendelkezésére, hogy változatlanul tartsa az un­ciánként 35 dolláros aranyárat. Londoni tőzsdeügynökök tze rint a szerdán Európa minden részéből kapott megrendelé­sek az idei legmagasabb szin­tet érték el. Tőzsdei körökben azt remélték, hogy az ameri­kai aranytartalékok 450 mil­lió dollárral történő megcson­kítása megnyugtatja majd az aranypiacot, ez azonban nem következett be. Az új arany­szállítmánnyal együtt három hónap leforgása alatt az USA 1,4 milliárd dollár ér­tékű arannyal szállt be abba a gigászi méretű ütközetbe, amelyet az aranyár fenntartá­sáért, tehát a dollár jövőjéért folytat. A Reuter úgy tudja, hogy Londonban az utóbbi két nap­ban a szokásos 5—10 tonna arany helyett 40—50 tonna arany cserélt gazdát. Szerdán a kereslet még to­vább fokozódott, s — az AP szerint — az aranyláz „esze­veszett tülekedésbe ment áf. A déli órákban a bankok már csak az utóbbi három nap 35,30 dolláros vásárlási és 35,23 dolláros plafon fe­letti eladási árfolyamot tud­ták tartani. (Hivatalos pari­tás: 1 unica arany egyenlő 35,20 dollár. Az átváltási ár­folyam a kereslet és a kínálat alakulása szerint 35,18—35,22 dollár között ingadozhat.) nyen kapta meg a leadott szavazatok 78 százalékát. A McCarthy szereplését az el­ső politikai kommentárok egy­öntetűen győzelemnek minő­sítik. A szenátor egyetlen lé­nyeges programja az, hogy tisztességes békével vessen vé­get a vietnami háborúnak és aZ ország erőforrásait a belső problémák megoldásának szol­gálatába állítsa. McCarthy szenátor, aki New Hamnsmre ailamban meg­szerezi» a szavazatok 39 százalékát az elnöItMSIö elő­választásokon, elégedetten mosolyog hívei körében. Konstantin király, egyedül maradt. Száműzetése napról napra szomorúbb, még An- na-Mária, Friderika és Irén is egyedül hagyták. Anna-Mária királyné Dá­niába repült két kisgyerme­kével együtt, hogy részt ve­gyen nővére, Benedikta eskü­vőjének előkészületeiben, s hogy a nagyapa, Frigyes dán király megölelhesse unokáit. Friderika és Irén viszont Madridba utazott, ahol Zsó­fia hercegasszony harmadik gyermekét várja. Ingrid dán királyné nem­rég Rómába látogatott és nyíltan megmondta Anna- Máriának és Konstantinnak, hogy Konstantin jelenléte az esküvőn „nem nélkülözhetet­len”, — Ezért kellett Kons­tantinnak belenyugodnia, hogy felesége egyedül utaz­zék Koppenhágába. Ingrid királyné figyelmez­tetését nem kizárólag politi­kai okok diktálták. Sokatmondó tény az is, hogy Ingrid dán királyné és Friderika görög anyakirály­né Rómában csak egyszer találkoztak. Az egyetlen al­kalommal, amikor egy va­csorán mindketten részt vet­tek, rendkívül hűvösen vi­selkedtek egymással szemben. Frigyes dán király pedig még csak fontolóra sem vet­te egy római látogatás lehe­tőségét, nehogy Friderikával kelljen találkoznia. Leküzd­hetetlen ellenszenvet táplál a görög anyakirályné iránt A király és Poumpourasz görög római nagykövet vi­szonya külön fejezetet érde­mel. Antoniosz Poumpourasz nagykövetet óriási zavarba hozta uralkodójának érkezése. A nagykövet nemesi család­ból származik, előzőleg Buka­restben és Ankarában volt nagykövet, mindenütt bevált, de munkája roppant kime­rítő volt, éppen ezért kérte áthelyezését Rómába, hogy végre egy kis nyugalma le­gyen. Ekkor váratlanul c nyákába szakadt a király. Azóta két hónap telt eL A vendégek gőgösen paran­csolgatnak a nagykövetségen. Még a nagykövetségi palota bútorainak egy részét is át­vitték saját lakásukba. A ki­rályi család római tartózko­dásának költségeit a nagy­követ fizeti — és egyáltalán nem biztos, hogy a kormány valaha is megtéríti neki a napról napra növekvő sum­mát. A királyi család anyagi nehézségekkel küzd. Kons- taníin egy fillért sem kap az államtól, családjának pe­dig nincs magántőkéje. Alig­hanem ez magyarázza Sztav- rosz Niarkhosz hajótulajdo­nos titkos látogatásait Kons­tantinnál. Niarkhosz valószí­nűleg nyújtott némi anyagi támogatást a száműzött ki­rálynak, de túl sokat nem, mert az ezredesekkel sem akar összeveszni. Ahol hagyományos találkozás az opium csempészet India egyen államai­ban az angol nyeiv használata ellen a közelmúltban lezajlott tiltakozások és rend­bontások idején az ópiumcsempészek is fokozták tevékenysé­güket. Ez Madhya Pradesh államban mutatkozott meg a legfeltűnőbben. A fel­vonulások alatt a tüntetők letépték az angol nyelvű hirdeté­seket és cégtáblákat, sőt az autókról az angol rendszámtáblá­kat is. Az államban egyéb­ként is többszáz gép­kocsi rendszám vagy más ismertetőiéi nél­kül közlekedik. Ez kedvezett a csempé­szeknek. A zűrzavart kihasználva szabadon közlekedtek keresztül­kasul az államban a gépkocsikkal. A rend­zavarások idején több- százezer rúpia értékű ópiumot szállítottak eL Az ópiumcsempé­szet — szinte már hagyományos foglal­kozás Madhya Pra­desh államban. Itt működik a csempé­szek illegális nemzet­közi szindikátusa. Az ópium ára a fekete­piacon négyszer-ötször magasabb az állami árnál, a kikötőkben pedig,, ahonnan esem- pész úton továbbít­ják, elérheti a tízsze­res árat is. Madhya Pradesh ál­lamból származik In­dia egész ópiumter­melésének kb. két­harmada, az egész in­diai ópiumtermelés pedig a világtermelés háromnegyed részét, teszi ki. A csempészek a leg­különbözőbb fogáso­kat alkalmazzák, hogy kivihessék a kábító­szert az ópiumterme­lő vidékekről. Fel­használják erre a cé­lokra a kerékpár al­katrészeket, az ele­gáns autók különböző titkos rekeszeit, néha pedig még az ökrök, tehenek szarvát is. A rendőrség időnként letartóztat néhány csempészt, főleg a je­lentéktelenebbeket, az ügynököket és fu­tárokat. Az illegális üzlet igazi főkolom­posai azonban azok­ból a nagyvárosokból irányítják a különbö­ző machinációkat, ahol mint tekintélyes üz­letemberek működ­nek« 62. — Mi történik itt? — kiáltotta Adrogopollusz a lépcsőlejáratnál. „Ez veszélyes ember! Hetek óta Pencrofttal meg a másikkal sut­tog” — villant át Galamb agyán. — Emberek — üvöltötte rémül­ten a görög —, nem szabad be­rúgni! Vége mindennek, ha... Galamb tántorogva, mintha ré­szeg lenne, eléje állt: — Mit beszélsz bele... Gye­re, igyál te Is... Majd éppen te fogsz parancsolni... mit képzelsz? Mi... nesze igyál... A görög dühösen eltólta a po­harat, mire Galamb felorditott: — Megütöttél! Ezért megöllek, te kutya! — És míg a görög cso­dálkozott, mert hiszen nem ütöt­te' meg Galambot, olyan rúgást kapott, hogy először hátraesett, azután mintha szánkázna, lecsú­szott a pincébe. Azonnal felug­rott, de egy zúgó ököl úgy orron vágta, hogy elsötétült' előtte né­hány másodpercig a világ. Ga­lamb tudta, hogy a görög fel­boríthat mindent A légionisták azt hitték, hogy szokványos Verekedésről van szó. Röhögtek, és kiáltozva állták kö­rül őket. Adrogopollusz hirtelen elkapta az ellenfelét. Galamb aggódva érezte, hogy túlerővel áll szem­ben: Adrogopollusz karjai mintha márványból volnának. Máris ka­pott egy ütést alulról az állkap­csára, hogy elszédült, de vaktában rögtön lesújtott egy horogütéssel, és szerencsére talált. A görög megtántorodott egy pillanatra ... Nekihátrált a hordóknak, és ug­rásra készült. Szakállas arca rosszindulatú vigyorra torzult, és... Az egymásra halmozott hordók tetejéről, hogy, hogy nem, talán mert a nagy test odadőlt, egy kisebb, kéthektós a fejére esett, és kásává lapította a koponyá­ját ... A katonák néhány másodpercig ámultán álltak. ... Troppauer ezalatt leguggolt a nagy hordók mögé, mert ha kitalálják, hogy ő billentette le Adrogopollusz fejére a kéthek- tóst, abból nagy baj lehet. — Most legalább ... megtanul­tad ... — utánozta a részegek hangját Galamb —, hogy paran­csolgass a légionistáknak... Szájharmonikája rázendített a kedvenc dalra. Énekeltek és ittak. Némelyik más edény híján a sapkájával mérte a rumot. Senki sem törődött Hildebrandt- tal és a corvéeval... Spoliansky, Troppauer, Minkusz, Pilotte meg a többiek nem mertek inni. lö­szén ott ül Galamb a lépcsőn, harmonikázik, de az ölében egy nagy altiszti revolver. Fél hét volt, és a század már elázott. Hihetetlenül nagy meny- nyiségü rumot ittak ... ... Battista és Latouret meg­kötözve hevertek egymás mellett. Körülbelül tisztában voltak a sorsukkal, hallották a veszett kur- Jongatást... Egyszer csak szép kettős sorban néhány katona jött feltűzött szuronnyal. Elöl Trop­pauer és Pilotte egy-egy kály­hacsőszerű lángszóróval. Galamb vezette őket. Gyorsan elvágta mindkét altiszt kötelékét. Latou­ret felugrott. — Nyomorult söpredék ... — Ha befejezte, öregem — mondta csendesen Galamb —, szóljon, mert még sok dolgunk van. Vagy nem volna kedve go­rombáskodás helyett átvenni az őrjárat vezetését, és lefogni a lá­zadókat? Mialatt ezt mondta, mindkét altisztnek átadott egy-egy revol­vert. — Mi ez? — kérdezte bután Battista. — Ha nem kötözzük meg ma­gukat, az előbb, akkor kijöttek volna az udvarra nagyképüsköd- ni, és a lázadók mindkettőjüket megölik. Pedig szükségünk van két jó altisztre, ha egyik-másik kissé öregszik is már... — for­dult Latouret-hez. — A lázadó­kat lefegyvereztük, de ők nem tudnak róla. Felfeszítették a de­pót, kiitták a rumot, és alig áll­nak á lábukon. — Ha ez igaz... Harrincourt... akkor nem szégyellem magam ... hogy néha sajnáltam... amikor nyúzták... Már alig állt a lábán egy-egy katona, amikor a nehéz léptek döngve közeledtek kintről. Az aj­tóban megállt az őrjárat Két lángszóró meredt rájuk, ami ma­gában véve elég ahhoz, hogy pil­lanatok alatt halálra pörköljön mindenkit a pincében. Szuronyok szegezódtek a láza­dókra. Néhány részeg ámultán látta, hogy eltűnt a fegyvere. ... Tíz perc múlva lelakatolták a pince ajtaját, és a lázadók ott feküdtek a földön, szorosan meg­kötözve . . A goumier-khez olyan hirtelen nyomultak be lövésre kész fegyverrel, hogy ezek nem Is gondolhattak ellenállásra. Gyorsan megkötözték őket. A há­rom foglyot, akik nem csatlakoz­tak a lázadó csendőrökhöz, elol- dozták. Ezek is fegyvert kaptak. Bénid Tongut még idejében kilé­pett a hátsó ablakon... Az erőd egy elhagyatott részén felkapasz­kodott a mellvédre... Kötél volt nála... De nem számított arra, hogy egy ember a mellvédről órák óta figyeli... Valaki, akinek elinté­zetlen ügye volt az őrmesterrel. A hanyatló nap ferde szöge alatt hosszú árnyak terültek el a kö­veken, amikor Bénid Tongut fel­ért a törésekhez. A homályból valaki melléje lépett, és torkón ragadta. Barbizon könyörtelenül kemény vonásait pillantotta meg az őrmester egész közelről. — Egy percre, uram! — sutto­gott a korzikai. Bénid Tongut csak azt érezte, hogy belehasít egy sajgás a tar­kójába. Azután átröpül a mell­véden tizenöt méter magasból... (Folytatjuk) 4 » 4 Konstantin kölcsönt kér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom