Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968, március 10> 12 Soroksári tele fonj elöntésünk Ha le tudják vetkőzni idegességüket... A budapesti vendéglátóipar 45 «xer dolgozójának labdarúgó csa­pata kitűnően kezdte a bajnoki évet? 0:0-ra játszott a Tatabá­nyával! A csapat vezetői mégsem elégedettek... — Az eredménnyel igen, a já­tékkal azonban nem — mondta Komórettó Béla, az Egyetértés ed- xője, — a fiúk lelkesedése ellen egy szót sem szólhatunk. A hal­latlan akarás azonban szinte meg- görcsölte idegeiket. Még a legru­tinosabb játékosaink is olyan ide­gesek voltak, mintha sohasem Játszottak volna az NB I-ben. Ennek ellenére változatlanul bí­zom a fiúkban, biztos vagyok benne, hamarosan eljön az idő, amikor azt nyújtják majd, amire képesek. Ez a • hét számunkra nagyon rosszul kezdődött. Pál Tibor combhúzódása miatt már az első mérkőzésen sem játszott, a héten pedig Gór és Mátrai megkapta az influenzát. Egész hé­ten nem edzettek. 39 fokos lázzal feküdtek. így aztán ebben a pil­lanatban azt sem tudom, hogyan áll fel a csapat, bár elképzeléseim természetesen vannak. Szerdán Mátraiék nélkül a Va­sas Izzó csapatával játszott az újonc NB I-es csapat. Igen rossz talajú, göröngyös, salakos pá­lyán 2:2 volt az eredmény. — Sajnos újra nagyon rosszul Játszott az együttes, egyetlen csa­patrész játéka sem javult — mos­dotta az edző. Ilyen körülmények közt nem a legjobb hangulatban várják So- roksárott a Pécsi Dózsa elleni találkozót. — Nagyon nagy siker lenne, ha egy pontot el tudnánk hozn Pécsről — folytatta Komorét« Béla. — Sok függ attól, hogy va­sárnapig meggyógyulnak-e, illet ve játékképesek lesznek-e Mát- raiék. Ha nem. akkor Landi — Sátori, Józsa, Varga — Szántai Galambos — Halápi, Laczkó, Vár! Németh L., Haranghi összeállítási: csapat játszik és Kiss János,' va­lamint Perecsi ül a kispadon. Hí viszont Pál, Mátrai és Gór kö­zül bármelyik is meggyógyul, be­kerül a csapatba. Ez azonban minden vilószínűség szerint csak szombaton dől majd el. Jó kis csapat az Egyetértés, ezt mindenki vallja, de az ő ésetük- ben is bebizoijyosodott eddig: ti jóképességű focista nem biztos, hogy egy jó csapat. Két együt­tesre való játékossal is rendel­keznek a soroksáriak, játékos ál­lományukra jellemző, hogy pél­dái a volt Vasas—MTK kapus Kovalik, vagy a volt Geren­csér például a tartalékcsapatba is alig fér be. Egy héttel ezelőtt televízión bizonyára Pécsett is sokan látták az Egyetértés—Ta­tabánya mérkőzést. Nagyon rossz játék volt! De, ha az Egyetértés játékosai le tudják győzni ide­gességüket. nem így fognak ját­szani. És lehet, hogy Pécsett már legyőzik. Már tudniillik ideges­ségüket .. . N. J. NAPIRENDEN N agyobb Igényeket kell támasztani a sportve­zetőknek az edzők példa- mutatásával és nevelőmun­kájával szemben. Munká­juk szakmai és nevelési tevékenységük alapján együttesen kerüljön érté­kelésre. (Az MTS kongresszusi ha­tározataiból). A Jövő hét végén négy jeles baranyai sportoktatót jutalmaz­nak meg a megyei sportszervek. Négy olyan edzőnket, akik a reá­juk bízott fiatalok szakmai s em­beri nevelése terén egyaránt ki­magasló és példamutató eredmé­nyeket értek el. Ez az elismerés csak a kezdő lépés a fentidézett kongresszusi határozat megvaló­sítása útján. Ezt követik majd hasonlók a jövőben is és remél­hetően az edzői munka ilyen „komplex” értékelésében, a kö­vetelmények együttes megkövete­lésében a sportegyesületi vezetők te követik a példát. I Sokrétű feladat Az edz<& felelőssége ugyanis meglehetősen sokrétű a szakosz­tályokban és e felelősség érvé­nyesítése az edzőn felül elsősor­ban az egyesületi vezetőségen múlik. Az edzőt az egyesületek választják ki, bízzák meg a mun­kával. kötik meg vele a szerző­dést és körvonalazzák előtte az elérendő célt. A szerződés köte­lezi i az edzőt az abban lefektetett kötelmek betartására, a szakmai oktatás megfelelő színvonalának, saját1 szakmai továbbképzésének biztosítására és előírásokat tartal­maz ; az erkölcsi és világnézeti neveléssel kapcsolatban is. A szerződésekben foglalt köte­lezettségek teljesítésénél azonban igen sok edzőnk megelégszik a gyors sikerek érdekében kifejtett szakmai munkával és az egyesü­leti vezetők, meg a sportbarátok részéről jelentkező türelmetlen­ség nemegyszer időt sem ad ré­szükre — még ha akarnák is — hogy a fiatalok emberrénevelésé- hez is kellő erőt fejtsenek ki. A tehetségekkel való ilyen „gazdál­kodás” nem hozhat tartós sike­reket és ennek alátámasztására főleg a labdarúgósport szolgál gyakorlati példákkal a már szinte „hagyományossá” vált edzőván­dorlásaival. Vannak szerencsére nálunk is szépszámmal példák az ellenke­zőjére is. Amikor az edző képes nagy távlatokban gondolni, ami­kor a szakmai munka elvégzése mellett súlyt helyez az oktatás erkölcsi, testi és értelmi harmó­niájának biztosítására, a tiszta sporterkölcsök meghonosítására. Amikor a testi nevelés, a csúcsok elérése a bajnoki pontok számá­nak gyarapítása mellett klubhű­ségre, a társadalom megbecsülé­sére neveli a fiatalokat. Kiragad­juk a példák közül a Pécsi Bá­nyász NB I-es kézilabda szak­osztályát. amelynek alapjait az edző több mint tíz éve rakta le a maga köré csoportosított 13—14 éves fiúkkal. Pálfai András nem volt1 türelmetlen, nem is lehetett a kezdetben hanem következete­sen nevelt. Megkövetelte, hogy a fiatalok a pályán és azon túl is becsüljék egymást.’ - Mai csapatá­nak gerincét ezek a volt bánya­telepi „srácok” adják és nem véletlen, hogy a szakosztály or­szágosan rangot verekedett ki * magának. I Következetes munka Szigeti Lajos főiskolai adjunk­tus, aki hosszú éveken át a pécsi úszósport fejlesztése terén igen nagy érdemeke* szerzett és ma a Tanárképző Főiskola kézilab­dázóit nevéli, maga is követke­zetes nevelési elveivel, a fiatalok­kal szemben támasztott követel­ményeivel és igen változatos mód­szerekkel tudott olyan sportkol­Az edzők felelősségi lektívát nevelni, amely éveken át tartós sikerekre volt képes és, amelynek tagjai az evek távla­tában boldogan elevenítik fel él­ményeiket. Volt Szigetinek ked­venc, igen kifejező és eleven kategóriája: a ..szó és tett egy­sége”. Az egyéni példamutatás, a nevelési elvekhez való töretlen ragaszkodás., amelyekkel nagyon tudott hatni a fiatal úszókra, a tizenhárom évesre épp úgy, mint az egyetemi hallgatóra, a tömeg- versenyek névtelen gyerekeitől a válogatott úszókig egyaránt. Ezért voltak a Dózsa úszószakosztályá­ban tartósak a sikerek. Az edző mondotta és be is tartotta: — Minden sportolónak azonos erkölcs j normákat állítottam fel a viselkedés, tanulás, vagy ép­pen a munkát illetően, de életkori sajátosságainak megfelelően már különbséget tettem, amikor egyé­nileg. különböző módon, külön­böző bánásmóddal igyekeztem őket a helyes gondolkodásra rá­vezetni. I Második otthon Fiataljaink nagy része a sport­pályát. a tornatermet, az úszodát a szülői ház mellett a második otthonnak tekinti. Itt növelik testi erejüket, gyarapítják ügyes­ségüket, szórakoznak, versenyez­nek. Közben a gyermekből, az ifjúból lassacskán a társadalom felnőtt tagja lesz, akinek az ed­zésmunka végzése, a sportküzde­lemben és a tanulásban való si­keres részvétel után majd helyt kell állnia a munkában is. Annak a társadalomnak javára, amely­től megkapta a feltételeket a sportra, tanulásra. Nem mindegy, hogy mit hallanak, mit tanulnak a fiatalok ebben a számukra igen fogékony időszakban, miközben a góllövésre, a másodpercek és centiméterek leküzdésére oktatják őket. Ezért tartjuk igen sokrétűnek az edzői felelősséget! Tóth Zoltán Meglepetések q labdarúgásban A P• Bányász győzelme Budapesten A labdarúgó bajnokság NB I. B. osztályában szombaton egy mérkőzésre került sor. A Pécsi Bányász győzött a BVSC ellen a Szőnyi úton 2:0 (2:0) arányban. Kapkodó, időnként durva játékban a vasutas csapat nagy fö­lényben játszott, de helyzeteit nem tudta kihasználni. A vendé­gek mindössze ötször kerültek a BVSC 16-osának területére és két gólt szereztek. li. Dózsa—Salgótarján 5:0 Megyeri út, 20 000 néző. vezette: Zsolt. Az U. Dózsa már a 3. percben megszerezte a vezetést: baloldali kisszöglet után Bene jó labdát adott Dunai n-nek és ő a balfelső sarokba fejelte. (1:0). Továbbra is a hazaiak irányítottak, a vendé­gek csak elvétve jutottak szóhoz. A 24. percben Básti szabadrúgás után a kapufát találta el. A fél­idő végére belelendültek a csapa­tok. A 41. percben Répás majd­nem egyenlített, aztán két gyors Dózsa-gól következett. A 43. perc­ben Bene átadását Dunai H. érté­kesítette, (2:0). majd egy perccel a félidő befejezése előtt Bene 10 méterről óriási lövést küldött ka­pura és a labda Szőke mellét érintve a léc alatt vágódott a hálóba. (3:0). Szünet után újabb néhány for­más U. Dózsa támadást tapsol­hatott meg a közönség. A bá­nyászoktól csak Básti próbálko­zott a góllövéssel de partnerek híján kimaradtak a helyzetek. A 70. percben Dunai HL 25 méteres bombáját ütötte ki Szőke, majd a 72. percben Bene lesgólt fejelt. A 75. percben Bene egy cselso­rozat végén, még a kapust is át­játszotta és lőtt a hálóba, (4:0), majd a 85 percben Noskó távoli lövéssel állította be a végered­ményt. (5:0). Jók: a hátvédhármas. Dunáim., Göröcs. Bene. Dunai n., illetve Ferencz, Básti. és időnként Répás. . Végeredmény: U. Dózsa—Salgó­tarján 5:0 (3:0). PVSK—Pécsi Vasas 5:1 (2:1). Az első félidőben elfogadhatóan ját­szó vasutas csapatot a helytelenül alkalmazott cserék akadályozták mog a nagyobb arányú győzelem­ben. Góllövök: Pandurics. Nagy, Bán’di, illetve Jakab. JtLai sportműsor Csepel—Szeged 0:1 Csepel, 6000 néző, vez.: Schopp. A 7. percben parázs jelenet adódott a csepeli kapu előtt, előbb Kozma, majd Pusztai lőtte 8 méterről a labdát, Fatér mind­kétszer hárított. A 10. percben Kozma egy csel után 16 méterről alig lőtt a jobb sarok mellé. Az első negyedórában veszélyesebben és tervszerűbben játszott a Sze­ged. 20 perc után meglehetősen esett a színvonal, gyenge játék folyt. A 27. percben Gondár csú­nyán felvágta Pusztait, a játék­vezető figyelmeztette a hátvédet. A 29. percben ismét Kozma reme­kelt. egy csellel lerázta magáról a védőket és 14 méteres bombá­ját Fatér nagy bravúrral ütötte szögletre. Az utolsó negyedórá­ban a Csepel játszott fölényben. A második félidőt hatalmas len­dülettel kezdte a Csepel, a szege­diek beszorultak. Az 50. percben Hunyadi 40 méteres nagy bombá­ját Tóth dr. nehezen védte szög­letre. A Szeged gyors ellentáma­dásokkal próbálkozott. A 65. perc­ben Vas a jobboldalon remek labdával szöktette Pusztait, jobbszélső 8 méterről a künduló Fater lába között laposan a há­lóba lőtte a labdát. (1:0). Utána Rottenbiller megrúgta Kozmát, sportszerűtlen csepeli játékost bíró kiállította. A 81. percben Kozma 10 méteres lövése a bal kapufáról pattant Fatér kezébe. A 85. percben Kozma közeli sza­badrúgása fölé szállt. A Csepel múlt heti győri győ­zelme után nagy meglepetés, hogy hazai pályán vereséget szenvedett a Szegedtől. Tlsza-partiak meg­érdemelték a győzelmet. Jók: Tóth dr.. Kővári, Dávid, Kozma, illetve Fatér és Faludi. Végeredményben: Szeged—Cse- pel 1:0 (0:0). Kosárlabda. Komló Kupa mér­kőzések: Komló-kökönyösi iskola, Döntők: férfi 3—4. helyért 15.30, női 3—4. helyért 16.20, női 1—2. helyért 17.10, férfi 1—2. helyért, 18.00. Teke: NB I. mérkőzés: PBTC— Bp. Előre. nők. BTC-pálya, 11.00, NB n. mérkőzés: Pécsi Építők —Nagykanizsai Bányász, férfiak, Ujmecsekalja, Építők pálya 10.00. Tájékozódási futás? Tenkes­verseny. Indulás: 5.59 órakor a pécsi vasútállomásról. Rajt: Má- riagyűd 8.30 órakor. Keménység, durvaság idény előtti beszélgetés Kulcsár Lászlóval % A lodzi sportpalotában pén­teken megkezdődött a hagyomá­nyos Wolodyjowski nemzetközi kard verseny. A viadalon az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Szovjetunió csapata vesz részt. Az első na­pon a magyar kard válogatott iól rajtolt, négy találkozó közül hármat megnyert, s csak a nap legizgalmasabb összecsapásán a Szovjetunótól szenvedett veresé­get. A magyar csapat eredmé­nyei: Magyarország—Lengyelor­szág 1. 9:7, Magyarország—NSZK 14:2, Magyarország Egyesült Ál­lamok 11:5, Szovjetunió—Magyar- ország 9:7. $ A Rzeszow-ban pénteken este lezajlott magyar-lengyel kötött­fogású birkózó viadalon a ma­gyar együttes 4,5:3,5 arányban győzött. O A madridi európai fedett­pályás atlétikai játékokkal kap­csolatban ülést tartott az Atléti­kai Európa Bizottság. Határoza­tot hoztak többek között arról, hogy az augusztus 23—25-e kö­zött Lipcsében- sorrákerüJŐ ifjú­sági európai játékokon nem-lesz­nek különösebb ünnepélyes meg nyilvánulások. így. nem húznak fel nemzeti zászlókat, nem játsz- szák el a himnuszokat, hogy el­kerüljenek minden esetleges . bo­nyodalmat. Áz 'Í96Ö. "éyi athéni EB pontos időpontját szeptember 16—2l-re állapították meg. # B el g r á d : Belgrádban női nemzetközi sakkverseny kezdő­dött. Az első fordulóban Bilekné sötéttel vereséget szenvedett a román Nicolautól. # BarranquillaA nem­zetközi teniszverseny férfi egye­sének nyolcaddöntőjében az ame­rikai Kiessen 6:2, 6:4 arányban győzött Gulyás István ellen. # London: Megkezdődött az ifjúsági és junior cselgáncs Eu­ró pabajnokság, az első napon a 16—18 éves ifjúságiak részére rendezték meg az Európa-baj- noki küzdelmeket, öt csoportban három szovjet, egy-egy lengyel és francia győzelem született. A 65 kg-os kategóriában szereplő magyar Perlaki és Horváth ered­ményéről n*m érkezett jelentés. TEKE: I. Pécsi Szikra—Pécsi BTC 3:3. A teke NB I. pécsi rangadója lap­zártáig nem hozott döntést. A két csapat fej-fej melletti küzdelme három játékos dobásáig döntet­len eredménnyel végződött. A ne­gyedik játékosok dobásai lapzárta cetán fejeződtek be. Bajnokok kerestetnek A legjobb sportolókat a szak­emberek az 1968-as mexikói olimpiára készítik elő. Erről esik a legtöbb szó, ezt a tervszerű munkát kíséri a leg­nagyobb érdeklődés. Arról vi­szont sokkal kevesebbet tud a sportközvélemény, hogy az MTS módszertani és tudomá­nyos osztályán 8—10 éves táv­latokban is gondolkodnak elő­re. Tehát olyan versenyzők kiválasztását, edzését tervezik meg, akik majd esetleg csak az 1972-es, de inkább az 1976- os olimpián indulhatnak. Ezen az osztályon gyakran idézik ezt a mondást: „A sportban ma a tegnap erőfeszítései ér­lelik meg a győzelem gyümöl­cseit, viszont ma követjük cl a holnap hibáit.” Korábban gyakran megtör­tént, hogy csak a véletlenen múlott, vagy pedig a körül­mények szerencsés összjáté- kán, hogy egy sportoló tehet­ségét fölismerték. Nagy a va­lószínűsége azonban annak, hogy sok tehetség elkallódott, mert nem volt versenyzési le­hetősége és nem került a szakértők szeme elé. Ezen kí­vántak segíteni az MTS mód­szertani és tudományos osz­tályán azzal, hogy minden fiatalnak biztosították a ver­senyzési lehetőséget, tehát a tehetségek legalább egyszer „fennakadnak a szitán”. Ezért dolgozták ki az utánpótlás ne­velés egységes rendszerének szervezeti formáit és verseny- rendszerét. — Mikor nyílik először lehetőség a gyerekek szá­mára, hogy- bebizonyítsák tehetségüket? — érdeklőd­tünk az MTS módszertani és tudományos osztályán. — Tíz esztendős korban — hangzott a válasz —, ekkor jelentkezhetnek a sportisko­lákba: a fővárosban tizenkét, vidéken pedig huszonegy he­lyen. Az első tapasztalatok alapján kidolgoztuk az egysé­ges szervezeti szabályzatot. Korábban 67 sportiskola mű­ködött az országban, most vi­szont csak 33. Jelenleg tehát kevesebb, de a meglévők erő­sebbek. Minden tízesztendős gyerek, aki kedvet és tehetsé­get érez magában, jelentkez­het a sportiskolában. Jelen­leg több, mint 20 000 sport­iskolás van az országban. A jelentkezők száma természete­sen ennek a számnak a több­szöröse. Létrehoztuk a sport­napköziket is. Itt mérsékel­tebbek a kívánalmak. Kevesebb tehetség kell a sportnapközl- hez, mint a sportiskolához. Létrehozásával a szülőkön is segíteni akarnak, mert amíg ők dolgoznak, gyerekeik játé­kosan megismerkednek a kü­lönféle sportágakkal. Jelenleg 25—30 sportnapkor működik az országban, az ott foglal­koztatott fiatalok száma 2000 körül mozog. — Mi az utánpótlásneve­lés következő lépcsője? — Az Üttörő Olimpia. Ahogy a felnőttek, a gyerekek is, nyári és téli versenyen indul­hatnak. A téli sportágak: asz­talitenisz, birkózás, sakk, si, szánkó és gyorskorcsolya. A nyáriak: atlétika, torna, lab­darúgás, kézi-, kosár- és röp­labda. A következő tanévben növelni akarjuk a sportágak számát. Ez a legnagyobb sza­bású verseny. Az alapfokú küzdelmekben általában hat­százezren vesznek részt. Az indulók legfelső életkora 14 év. — Milyen versenyeken indulhatnak az idősebbek? — A serdülők válogatóver­senyein részt vehetnek m 14— 15 éves gyerekek. A helyi, m járási, a városi és a megyei küzdelmek után juthatnak e! a legjobbak az országos dön­tőig. A legtehetségesebbek számára nyáron kétféle tábort is rendezünk. A megyeiekben minden megyéből összegyűjt­jük a legtöbb reményre jogo­sító 100—150 fiatal sportolót. Központi táborozást is szerve­zünk Tatán, ahová 720 ser­dülő versenyzőt hívunk meg. A 15—19 évesek az országos seregszemle-versenyeken és az országos ifjúsági kupák küz­delmeiben indulhatnak. A „lépcsőzet”: helyi, járási, ke­rületi és megyei versenyek után a legjobbak az országos döntőbe jutnak. A seregszemle versenyeken feltűnt legnagyobb tehetségek azután ugyancsak táborozáson vehetnek részt. — Az utánpótlásnevelés m tíz esztendősöknél kezdődik. Az általunk kidolgozott rend­szer erre az elvre épüL Ezt ajánljuk minden sportvezető és szakember figyelmébe, aki­nek szívügye a magyar sport jövője. Korán kell kezdeni a rendszeres edzést, a hazai és .külföldi tapasztalatok, tudo­mányos kísérletek egyaránt ezt bizonyítják. 1 LiBDaarugas; iid i. >écsi Dózsa—Egyetértés. PVSK- álya, 14.30, NB I. tartalék-mér- :őzés: Pécsi Dózsa—Egyetértés, 'VSK-pálya 12.45. NB I. B. mér­őzés: Komlói Bányász—Szolnoki ITE, Komló 15.00. Kézilabda: Felszabadulás Kupa §rfi mérkőzések: Pécsi Dózsa— écsi Kesztyűgyár. PVSK-pálya, 1,00. Pécsi Ércbányász—Komlói ányász. Ujmecsekalja 10.30. Asztalitenisz: NB n. mérkőzés: BTC—Gamma, nők, BTC-terem, 30. ökölvívás: NB n. mérkőzés sb.: PVSK—Bonyhádi Spartacus, VSK-csamok, 17.00, goktól. Ez mindenekelőtt* fon­tos mert előbbi, — különösen külföldi pályákon — megenge­dett, szabályos, — utóbbi pedig szabálytalan, elítélendő. Állan­dó téma a játékvezető-tovább­képzéseken a testi erő kihasz­nálásának kérdése. Az edzők­nek, játékosoknak előadást tar­tunk erről. Szerintem a mai szabályok elegendőek a mérkő­zések zavartalan lefolyásának biztosítására. A kemény játé­kot én is megengedem, a ha­táron túl azonban már kiállí­tás következik. Már a szándé­kot is büntetem. Az Előre— Miskolc mérkőzésen előnysza­bályt adtam. A csatár azonban nem élt vele. hanem visszafor­dult, és a szabálytalanul aka­dályozó felé rúgott. Ugyanezen a mérkőzésen a másik kiállítás is hasonló eset miatt történt. Nem mindig ilyen sötét azonban a kép. volt olyan évem, hogy nem kellett senkit sem kiállí­tanom. A leglényegesebbnek a mérkőzés első és utolsó tíz percét tartom. Ha az elején a játékvezető kézben tartja a mérkőzést, ezt a játékosok ha­mar észreveszik, és ilyenkor sportszerű légkörben lezajlott mérkőzésre lehet számítani, el­lenkező esetben azonban elsza­badulhat a „pokol’*... Játék­vezetői szempontból örülök a játékoscserének. Ha az edző ugyanis észreveszi, hogy vala­mely játékos gyengébb formá­ját durvaságokkal akarja ellen­súlyozni, mód nyílik a cserére. _Kellemetlen emlékeket n em kérdezünk, mert ilyen hosszú idő alatt nyilván ilyen is akadt. Kellemes emlékek? — Ilyen is akad sok. A győri MÁV DAC—Pápai Textiles mér­kőzésen dőlt el, hogy ki lesz az NB n. feljutója. A 0:0-ra végződött mérkőzést pécsi já­tékvezető-hármas vezette. én partjelzőként működtem. A 10 ezer néző vastapsa közben jöt­tünk le a győri pályáról. Na­gyon jó érzés volt. *. } Mindinkább keményebb lesz a játék a labdarúgó pályákon. Sokan a játékszabályok meg­változtatásában látják a kiutat. Ez azonban ismerve a FIFA konzervatív felfogását nehezen megy. A jelenlegi játékszabályok va­jon nem alkalmasak a játék tisztaságának megőrzésére? So­kan vallják: a játékszabályok egységes felfogásban való kö­vetkezetes alkalmazásával is­mét helyreállhat a rend a labdarúgópályákon. A játékve­zetők kezében van a megoldás kulcsa: nem szabad elnézni a durva, kíméletlen, testi épsé­get sértő játékot. Pécsett az elmúlt évben két NB I/B-s játékvezető volt, az egyik — Kulcsár László. Vele beszélgetünk. Nagy-nagy szeretet kell ah­hoz a sportághoz, hogy valaki évente közel negyven szabad vasárnapját feláldozza. bizto­sítva ezzel a mérkőzések lebo­nyolítását, tízezrek szórakozá­sát. { — Hogyan kezdődött? \ — Ifjúsági kapus koromban I megsérültem, le kellett monda­nom a további játékos-pálya­futásomról. a labdarúgástól azonban nem tudtam elszakad­ni. tgy lettem játékvezető. 1949- ben vizsgáztam, tehát majdnem } húsz éve működöm már. Az < évek folyamán azután mind S magasabb osztályba kerültem. 1955-ben lettem NB n-es bíró 1967-től kezdve pedig NB I/B-: kerettag vagyok. — Az elmúlt évben milyet mérkőzéseken működött? — Három NB I/B-s. hét NB li­es mérkőzést vezettem. Az NE I-ben ötször, az NB I/B-ber négyszer, az NB n-ben nyolc szór voltam partjelző, ezen kí­vül még tíz alacsonyabb osztá­lyú mérkőzést is vezettem. E; 37 vasárnapot jelent. — Mi a különbség a ké osztály közötti játékvezetés­ben? — Az NB I/B-ben nagyobb s tét, mint az NB II-ben. ez meg­mutatkozik iramban, kemény­ségben, kiegyensúlyozott a me­zőny, sok az egyforma képes­ségű csapat. Ilyen körülmé­nyek között a játékvezetőre is nagyobb feladat hárul, mert égj hibája — sorsdöntővé teheti ai eredményt. — A holtidény tényleg pi­henőt jelentett? — A vezetésben igen, hetente azonban egyszer ilyenkor is könnyebb mozgást végeztünk mert így könnyebb átállni a rendes heti kétszeri edzésre. _ Mit tesznek' a játékveze­tők a játék eldurmilása el­len? — Elsősorban külön kell vá­lasztanunk a testi erő kihasz­nálását a szándékos durvasá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom