Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

1968. március 9. puTiantmt napio Uj tanszék az Egyetemen Beszélgetés dr, Bartha Ottóval, az ortopédiai klinika igazgatójával Néhány hete áj professzor ▼an a Pécsi Orvostudomán] Egyetemnek: mint hírül ac tűk, dr. Bartha Ottót, a szón bathelyi megyei kórház or hopädiai főorvosát nevezte ki a pécsi egyetem orthopí diai klinikájának élére. Fe kerestük Bartha professzoi s megkértük válaszoljon ni hány kérdésünkre. — Mindenekelőtt arra vo nánk kiváncsiak, hogya kezdte pályáját, ha szaba iffy fogalmazni: miért éf pen az orvostudományna azt az ágát választotta? — Egyetemi tanulmányair befejezése után sebészettel í baleseti sebészettel kezdtet foglalkozni. Csak később tét tem át a sebészet egyik szí kebb területére, az orthopt diára, amelynek a mozgás szervi megbetegedések gyt gyítása a feladata. Ezek 1« hetnek veleszületettek, lehel nek gyulladásos eredetűel fejlődési rendellenességekbe vagy balesetből adódóak. Min den orvos a saját munkate rületét tartja a legszebbnél Én sem tudok szebbet elkép zelni, mint azt, hogy vissza adjuk az embereknek moz gás- és munkaképességükéi azt, hogy például egy csúszó mászó, bénult gyermeket meg tanítsunk a saját lábán álln és járni. Különösképpen ér dekelnek a különféle világra hozott fejlődési rendellenessé gek. Ezeknek a csecsemőkor ban végzett kezelése adhatjí a legjobb eredményeket, mer kellő időben történő beavat hozással az Ízületek telje alaki és működésbeli képes ségét helyre lehet állítani Csak két példát említenék a két-három hónapos korbal kezelésbe vett csecsemők esi pőficamát s a nyolc-tíz napoi korban kezelésbe vett csecse nők dongalábát az esetek kb >0 százalékában úgy meg le­het gyógyítani, hogy későbl i rendellenességnek semmi nyoma nem látszik. Persze íz orthopädia egyéb területei s érdekelnek, és előszeretet­ei foglalkozom a különböző correkciós, helyreállító sebé- izet! kérdésekkel is. Meg kelj tzonban mondanom, hogy ai jrthopadiában a műtét a ke­selésnek csak egyik részét »gyik fázisát jelenti, melyei megfelelőképpen kell más lem műtéti, konzervatív ké­selési módszerekkel (torna Sziko- és balneotherápia gyógyszeres kezelés stb.) ki­egészíteni. — Tudomásunk szerint On Koreában is dolgozott — Igen, 1951-ben töltöttem dnt egy évet a koreai hábo­rú idején. A magyar hadi- •órházban dolgoztam, ahol nindenekelőtt háborús sérül- eket gyógyítottunk és a kö- űlmények lehetőséget adtak ihhoz, hogy sok tapasztalatot zerezhessünk. Betegeink egy ősze friss sérült volt, zömét zonban olyanok képezték, kiknél helyreállító sebészi nunkát kellett végezni. A oreai háború legelején ugyan s nagy nehézségekkel küz- öttek, alig volt koreai kór- láz és koreai orvos. Ezért zinte természetesnek tartot- jk, hogy a mostoha körül­mények között a golyó- és zilánksérülés kapcsán létre- 3tt csonttörések rosszul farr­ak össze. Ezek a betegek erűitek a magyar kórházba, okszor annyi volt a xnun- ánk, hogy azt hittük, el sem ;het végezni. Emlékszem, ogy 1951. augusztus 14-én, a ^szabadulás napján, amikor Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: iltozóan felhős, párás, reggel ibb helyen ködös idő. Néhány slyen eső. Mérsékelt, változó ányú szél. A hőmérséklet ala­ntasában lényeges változás nem sz. Várható legalacsonyabb éj- takal hőmérséklet mínusz 3— lusz Z, legmagasabb nappali hő- érséklet S—7 fok között. | az amerikaiak nyilvánvaló cél­I zattal, koncentrált nagy bomba zást hajtottak végre, egyetlen napon több mint 300 friss sérültet kellett ellátnunk. Koreai tapasztalataink is ar­ról győztek meg, hogy helye­sen cselekedtem, amikor moz­gásszervi betegek gyógyításál választottam élethivatásomul, — Mikor került Szombat­helyre? — Koreából hazatérve a budapesti orthopädial klinikán dolgoztam, s 1967 júliusában kerültem Szombathelyre. A kórházi osztályon kívül az egész megye orthopädiai ellá­tása, és ellenőrzése volt a feladatom. — Nemrégiben jelent meg egy könyve az Akadémiai Kiadónál, címe: A világra- hozott csípőficam és korai konzervatív kezelése. Ez lenne tehát az ön fő kuta­tási területe? — Az egyik, valóban. Szá­momra rendkívül örvendetes, hogy Vas megyében ma nincs olyan gyerek, áld két és há­rom hónapos kora között or- thopädiai vizsgálaton ne esne át, és szükség esetén ne ré­szesülne azonnali kezelésben. A kérdés gyakorlati része a vizsgálatok megszervezése volt, amit szeretnék általá­nossá tenni Baranyában is. A világrahozott csípőficam meglehetősen gyakori, de mint mondottam, eredményesen le­het gyógyítani, ha a kezelést idejekorán kezdik. Kb. 40 ezer vizsgálat és több mint 1500 gyerek gyógyításának ered­ményei alapján számoltam be tapasztalataimról. — S mi t másik fő téma? — A serdülőkori gerincfer­dülések gyógyítása, amellyel kapcsolatban olyan terveim vannak, hogy Itt, Pécsett meg­szervezzük az iskoláskorú gyerekek rutinszerű szűrővizs­gálatát. Ennek a rendellenes­ségnek sokféle műtési meg­oldása Ismeretes. Egyet mun­katársaimmal mi is kidolgoz­tunk Szombathelyen, és az a tapasztalatunk, hogy ezzel le­hetővé válik a bordapúp csök­kentése, egyes esetekben meg­szüntetése is. — As On kinevezésével létrejött a pécsi egyetemen az orthopädiai tanszék is. Véleménye szerint mennyi­ben javultak így a feltéte­lek az oktatás és a gyógyí­tás terén? — 1966-ban született az a miniszteri határozat, amely Pécsett orthopädiai klinika létesítését írta elő. Hazánk­ban az elsőt Budapesten 1951- ben liozták létre. Azelőtt csak orthopädiai osztályok voltak, s a huszas évek elején a Nyomorék Gyerekek Kórhá­za kezdte el ezt a munkát A fejlődés vonala tehát lát­ható. Itt az új klinikán 60 ágyas, kitűnően berendezett, komplett klinikai részleg le­hetővé teszi, hogy változatos beteganyag révén az orvostan­hallgatók a gyakorlatban job­ban megismerkedhessenek a különféle megbetegedésekkel. A gyógyítás terén a klinika korszerű adottságai biztosíta­nak felmérhetetlen előnyöket, bár ezt megelőzően az L sebészeten belül működő or­thopädiai osztályon is kitűnő munka folyt Radochay ad­junktus vezetése alatt. A kli­nika harmadik nagy feladata a tudományos kutatómunka, amelynek megindításához most egyeztetjük terveinket, elképzeléseinket. — Végül egy szokványos kérdés: milyen benyomáso­kat szerzett Pécsről? — Maga a város rendkívül szép, hangulatos, az utóbbi években rengeteget fejlődött. Az új klinikai tömb minden elképzelésemet felülmúlta. — Sokfelé jártam külföldön, na­gyobb klinikákat láttam már, de modernebbeket nem. Ilyen jól megépített, remekül beren­dezett és a legkorszerűbb fel­szerelésekkel ellátott orhopä- dial klinikát nem ismerek. A fizikotherápiai osztály is rendkívül modern. A műtő légkondicionált, a műtőlám­pába beépített tv-kamera szín­vonalas gyakorlati oktatást tesz lehetővé, a kórtermek, a folyosók levegősek, világosak. Mindezt egybevetve célom: minél előbb összeforrni e ki­tűnő körülmények között ta­lált, igen jó szellemű kollek­tívával és nekifogni a már említett feladatok gyakorlati megvalósításának. H. E. Nyereségfizetés a Cipész­szövetkezetnél A Baranya megyei Cipész­szövetkezet pénteken délelőtt megtartott mérlegzáró közgyű­lésén eredményes munkáról adott számot a vezetőség. Da­rabos Ferenc műszaki vezető ismertette a múltévi ered­ményt, amely 13.6 millió forint volt. A javítási tevékenység 2 millió 400 ezer forintra esett vissza, annak ellenére, hogy a javítási időt már i napra csökkentették. A méretes ci­pők forgalma viszont 1 millió 753 ezer forintra növekedett. A szövetkezet jelenlegi ter­melő létszáma 284 fő és 21 ipari tanuló biztosítja a szak­mai utánpótlást. A bruttó nye­reség 851 ezer forint és ebből 332 ezer forintot fizetnek nye­reség visszatérítésként, ami 20 napi keresetnek felel meg. Űj betegségek veszélyeztetik a napraforgó-termesztést Legjobb ellenszer a helyes agrotechnika Egyik legfontosabb export­cikkünk a növényolaj, évek óta szilárdan tartja jó árát a világpiacon. Fontosságát jól érzékelteti, hogy a naprafor­gó olajtartalmának egy száza­lékos ingadozása plusz—-mí­nusz 15 millió forintot jelent a népgazdaságnak. Nemcsak értékes olajos növény, de ma­gas fehérjetartalmú takar­mány is a napraforgó. Má­zsánként! ára ma már meg­haladja a 600 forintot, s az Szívvel, szorgalommal Nem te volt olyan egyszerű dolog bejutni Margit nénihez. Először Jambrich Jánosné, a margitmajorf szociális otthon vezetője „állta utunkat” mond­ván, hogy mindent elronthat­nánk, ha előkészület nélkül nyitunk be a szobájába. — Hivatalosan tíz évig dol­goztunk együtt, így hát én tudom csak igazán, hogy mennyire nem szereti a nyil­vánosságot. Különösen amióta nyugdíjba vonult, és ő is gondozott lett. Most utólag hálásak te va­gyunk e néhány perces ma­rasztalásért, mert szeren­csénkre olyan érdekességek is belekerülhettek jegyzetfüze­tünkbe, amelyeket — mint ké­sőbb kiderült — hiába Is kér­tünk volna Margit nénitől. Például azt sem, hogy tíz évvel ezelőtt önként jelentke­zett a margitmajori gondozot­tak ápolására, pedig már a koránál fogva is maradhatott volna megszokott helyén a turbéki szociális otthonban. Jambrich Jánosné így em­lékszik vissza Jelentkezésére: — Amikor meghallotta, hogy a vezetőn kívül csak egyet­len ápolónót tudnak biztosíta­ni a majoriak 60 gondozottja mellé, alig tudta palástolni izgatottságát: Ha már válasz­tani lehet — mondotta — ak­kor inkább őt vigyük, mint egy tapasztalatlan fiatalt, mert az ápoláson kívül szót is kell érteni az öregekkel. És ehhez 5 ért jobban. Elfogadták érvelését, ame­lyet később hét esztendőn át a tettek nagyszerű példáival igazolt Lássuk hát, hogyan is értett szót Margit néni a gondjaira bízott öregekkel. — Voltaképpen nem is le­het, vagy csak szegényesen lehetne elmondani Margit nő­vér munkáját — folytatta a vezetőnő. — Mert, ha úgy ér­tékelném, hogy nagyon sok­szor reggeltől reggelig járta a szobákat, ápolta, virrasztotta a gyengélkedőket, ezzel is csak nagyon szerényen mu­tatnám be őt, mert ennél is főbbet vállalt magára az öre­gekért. De talán jobb volna, ha ezt nem tőlem hallaná, ha­nem valamelyik régebbi gon­dozottjától ... Ebben a „valamelyikben” kimondatlanul is benne volt hogy vonjuk le előbb Margit néni több, mint S éves nyug­Margit nővér díjba vonulását, s csak ezután nyissunk be egyik régebbi patronáltjához. Mert aki szá­mol ezzel, az azt is tudja, hogy a szociális otthonok két ágyas, három ágyas szobács- káiba különbözőképpen ko­pogtatnak be a múló eszten­dők. Egyikbe jó kedélyt, cso­dálatra méltó frisses éget visz­nek, míg a másikba botladozó szavakat, hőkölő emlékezése­ket hagynak hátra távozás­kor. özv. Hársfaival Xmrénéhez pazarlóan kegyes maradt a hozzá immár nyolcvanadszor is bekopogó esztendő. — Azt kérdik, hogy fci colt nekünk Margitka nővér 7 Na, akkor először hadd javítsam ki úgy, hogy nem csak volt, hanem még ma is ő az egyik legkedvesebb védőangyalunk, pedig három éve ő is egy ke­nyéren él velünk. Kicsit eltöpreng azon, hogy az általánosságok helyett va­lami kézzel foghatóbb példát te mondjon, de a nagy Igye­kezetbe kissé belegabalyodik. — Jaj, hogyan is mondjam, hogy az orvosunk se értse fél­re, mert a világért sem sze­retném megbántani. Talán úgy jó lesz, hogy a betegsé­geinkre a doktor úr ad orvos­ságot, de arra a bajunkra, amit soha sem tudunk pontosan megmagyarázni, ahhoz meg Margitka nővér talál orvos­ságot. Aztán a továbbiakban te csak többes számban szólt a példákról, mert ahogy mon­dotta: nem alkar, dehogy akar ő valakit is megbántani. — Ne nevessenek ki érte, de nagyon furcsa ez a mi be­tegségünk, mert rendszerint olyan napokon jelentkezik, amelyeknek tulajdonképpen örülnünk kellene. Leginkább névnapokon, születésnapokon és karácsonyestéken, amikor egyikünk sem meri kimonda­export minőségű napraforgó­ból — 10 mázsás termés ese­tén — holdanként 6400 forint bruttó jövedelem érhető eL Termőterülete mindezek elle­nére fokozatosan csökken, Ba­ranyában jelenleg 34 száza­lékkal kevesebb, mint 1964- ben volt. Az érdektelenségnek hoesiá ideig fő oka volt a termesztét gépesítésének megoldatlansá­ga, valamint egy sor új, főleg gombabetegség, melyekkel szemben kutatók és termelők egyaránt tanácstalanok vol­tak. Hogy védekezzenek ellenük? Mit mond erről a tudomány? Mit mondanak a hazai napra­forgónemesítés fellegvárának* az Iregszemcsei Kutató Inté­zetnek munkatársai? Ez a kérdés szép számú érdeklődői vonzott pénteken délelőtt Pécsre, dr. Kurnik Ernőnek, a Dél-Dunántúli Mezőga*- dasági Kutató Intézet Igazga­tójának előadására. Az igazság az, hogy az íre­gi napraforgó fajták ellen­állóbbak ezekkel a betegsé­gekkel szemben, mint a na­gyobb olajtartalmú vékoriyhé- jú, fekete, szovjet fajták, a Krasznodárl és a Peredovi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Iregszemcsén nem vizsgálják e betegségek tüneteit, és az ellenük való védelem mód­jait. Mint azt Kurnik pro­fesszor elmondotta, a tavasz- szal fellépő peronoszpóra a termés 5—35 százalékát, a vi­rágzás idején jelentkező scle­rosis ugyancsak 5—35 százat- lékát képes elvinni, a meg­maradó termést pedig a Bot- ritis viheti el egy szálig. Ha még ez is hagy valamit, je­lentkezhet az úgynevezett fer­tőzés — kórokozóját most ku­tatják — mely terméskiesést nem idéz elő, de mivel a szemet károsítja, nagy mérték­ben rontja az olaj minőségét Mi hát a teendő? A kutató véleményét summázva a kö­vetkező: Napraforgót napra­forgó után, csak a harmadik vagy negyedik évben szabad vetni. Az iregszemcsei neme- sítők összefüggést figyeltek meg az elővetemény és a ter­més mennyisége, valamint » fertőzés mértéke, illetve a tápanyagellátás és a termés­hozam között. Kikísérletezték, hogy egy határon túl — ez a határ a holdankénti 10 má­ssás terméshez adagolt 2,5—S mázsa vegyes műtrágya — a műtrágya adag növelése ter- mésdepressziót okoz. Az exo- ;en gombafertőzés ellen as \f a toxin nevű csávázószert rjánlják, ez azonban nem véd r három fenti gombakártevő :llen. Az ezek elleni védelem ndolgozása még további kí- érletező munkát kíván. Ma eghatásosabb módszer a he- yes agrotechnika, jó elővete- nény, őszi mélyszántás, csá­vázott vetőmag, az Afaíonnal örténő gyomirtás, melyből — izemben a korábban használt derkazinnal — a napraforgó nég a szuperdózist is kibírja, rovábbá az optimális növény- zám, ez ma már sűrűbb a lagyományos 60x70-es kötés­iéi, leghelyesebb a 70x35 cen- is távolság, vagyis a holdan- ént 25 ezres tőszám. Az idő- ieni betakarítás; mikor a tá- yér víztartalma 16—18 szá- alékos, a mag víztartalma edig hazai fajtáknál 12, szov- st fajtáknál 9—10 százalék. Egyszóval csökken a fertő- §s veszélye, ha a termelők fenti agrotechnikai kívánal- íaknak eleget tesznek, mert megfelelő kondícióban lévő apraforgó növény ellen tud Uni a gombabetegségeknek. — Rné — A !ott« nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Ti­szafüreden a járási művelődési . otthonban megtartott 16. heti ! lottósorsoláson a kővetkező sz&- Megkezdték a szőlőoltvány készítést a villánykövesdi ÜJ Élet Tér- n,okat húzt4k ki: melőszövetkezetben. Ebben az évben négyszázezer oltványt készí- ^ — __ tenek az asszonyok. Az oltványa kát a közös gazdaság exportálja, 24 39 Ói) Ó9 ; ni, hogy miért várja órákon át a postást, vagy még annál is jobban, a számukra leg­kedvesebbeket ... És ilyenkor kopogtat be a szobákba Margitka nővér az „orvossággal”, amivel a kö­vetkező névnapokig, születés­napokig, karácsonyestékig új­ra és újra meggyógyítja a megnevezhetetlen „sebeket”. Köztük a legiszonyúbbat is. 1 — Én már kilestem Mar­gitkát olyankor is, amikor haldoklót vigasztalt... „Jön, persze, hogy jön a fia”, — mondogatta egyre a betegnek, 1 aztán egyszerre csak ő sem bírta tovább. Fölugrott, kisza- ] ladt a szobából és kis idő múlva egy levéllel futott visz- sza. De én tudom, mert lát­tam is, hogy üres volt az a ■ levél, s ő mégis azt olvasta föl belőle: „Jövünk mama, hozzuk az unokáit is, estére 1 megérkezünk ...” — Hát ilyen '■ volt és ilyen ma is a mi nő- s vérkénk... 1 Pedig ahogy Hársfaival né­ni mondotta: három éve 6 is ’ egy kenyéren él a gondozot- ’ takkal. De mit szólt mind- 1 ezekhez Margit néni, teljes 1 nevén, Súly Margit, amikor 1 ennyi „előkészület” után vég- 8 re hozzá is benyitottunk. 1 — Amit én tettem, azt ma 1 már a fiatal nővérek is ugyan- 1 ilyen szívvel, szorgalommal i teszik, tehát nincs benne l semmi rendkívüli — mondot- * ta. — A titok, ha egyáltalán * van ilyen a mi gondozói mun- 7 kánkban, legfeljebb annyi 1 csak, hogy ne állásnak tekint- i sűk, hanem ennél sokkal 1 többnek... í Nem nevezte el sem köte- ■’ lességteljesítésnek, sem híva- s tástudatnak ezt a „többletet”, f mert ahogy mások is mon- e dották róla, nem állhatja, & nem szíveli a közhelyeket... s 1. Pálinkás György 1; ______________________ r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom