Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

me. március 8. DUTvcmtmi nap clo A legkiválóbb búzatermcsztők tanácskozása Villányban A cél 35—40 mázsa holdanként A továbblépés útjai — Baranya megyének az olasz búzákat javasolják Az ország húsz legjobb bú­zatermelő állami gazdaságá­nak vezetőjét, szakvezetőjét hívták meg, a ma záruló há­romnapos villányi országos kenyérgabonatermesztési ta­nácskozásra, melyen Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Országos Központjának fő­osztályvezetője elnökölt. A színvonalat érzékelteti, hogy a jelenlévő gazdaságok tavaly 50 ezer holdon átlag 22—24 mázsás búzatermést takarítot­tak be. a holdankénti tiszta nyereségük 3—4 ezer forint volt. Megyénket a házigazda Villány, és természetesen or­szágos hírű búzatermelő gaz­daságunk, a Bólyi Állami Gazdaság képviselte, amely tíz év átlagában 20 mázsán felüli búzaterméssel büszkél­kedhet. A jelenlévők közül ezt csak a Szolnok megyei Héki Állami Gazdaság mond­hatja el még magáról. Költségmentes tartalék — Mi a villányi tanácsko­zás célja? — Tettük fel a kérdést a csütörtöki ülés szü­netében Gyémánt Gyulának, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja osztályvezető­jének. — A tanácskozáson résztve­vő ötven szakember, ebben a három napban a hogyan to- vábbot vitatja meg. A húsz meghívott gazdaság olyan ma­gas színvonalat ért el a búza- termelésben, mely eléri a leg­fejlettebb búzatermelő álla­mok szánvonalát. Mégis to­vább kell lépni, ennek egyik módja a költségmentes tar­talékok feltárása. A* vetés előtti munkák optimális idő­dben és jó minőségben történő elvégzésével holdanként 3—4 mázsa tartalék tárható fel. Ugyancsak 3—4 mázsás több­letet eredményez a biológiai­lag értékes vetőmag haszná­lata. Két-három évenként fel kell újítani a vetőmagot Mint a csütörtöki felszóla­lásában Izinger Pál elmondot­ta, ez a bizonyos költségmen­tes tartalék azokban a gazda­ságokban tárható fel, ahol még 17 mázsa alatti a búza­termés, vagyis a gazdaságok csaknem felénél. Délen olasz fajták A legjobbaknál a továbblé­pés útja már az új, nagy ter­mőképességű búzafajták beál­lításában keresendő, természe­tesen az alapvető tényezők maximális biztosítása mellett. Az új fajtákról Szabó Mik­lósnak, az Országos Fajtami­nősítő Intézet képviselőjének véleményét kérdeztük meg. — A Bezosztája 1. biztosan adja a 25 mázsát. Mi most azt a fajtát keressük, amelyik a 30 mázsát adja biztonság­gal, vagy annál többet, és ko­rábban érik. Ügy néz ki, ezt a Rannaja 12-es új szovjet fajtában találjuk meg, jó tél­álló, korán érő, és megfelelő a szárszilárdság. Egyelőre csak szaporítjuk. A Mironovszkája 808-as viszont már az idén köztermesztésbe kerül, ez lesz az ország északi területeinek korai fajtája. Míg a Balaton­tól délre és Kecskemét alatt a kevésbé jól áttelelő, viszont igen nagy termőképességű olasz fajták, mindenekelőtt a Libelulla, Sah Prosperó stb. — jöhetnek számításba Ezeket ajánlhatjuk Baranya megyé­nek is, mivel az enyhe dél­dunántúli telet jól tűrik, ko­rán érnek, s így széthúzható velük az aratás ideje. A leg­újabb szovjet fajták közül még kísérletek folynak a ko­rai Auróra és a Jubileum 50, valamint a Kaukázus búza- fajtákkaL A cél 35 - 40 mázsa A húsz legjobb villányi ta­nácskozásán felvázolták búza­Zánkán épül fel a Balaíon-parti útíörőiáros termesztésünk fejlesztésének perspektíváit is. A célt a holdankénti 35—40 mázsában jelölték meg, melyet az emlí­tett fajták alkalmazásával és holdanként 9 mázsa vegyes­műtrágya, vagyis 207 kiló műtrágyahatóanyag felhaszná­lásával, a kukoricáéhoz ha­sonló zárt technológiai rend­szer kidolgozásával fokozato­san el lehet és el is kell ér­ni. Az első lépéseket 1969— 1970-ben teszik meg az élen­járó gazdaságok a cél felé. A villányi tanácskozásról sokszorosított kiadvány ké­szül, melyet az ország vala­mennyi állami gazdaságába megküldenek. Jugoszláv—magyar j ogsegély szerződés Belgrádiján csütörtök dél­ben aláírták az 1960-ban megkötött jugoszláv—ma­gyar jogsegélyszerződés ki­egészítését és módosítását tartalmazó okmányt. Az új szerződés egységbe foglalja az 1960-as szerződést, vala­mint azokat a kiegészítése­ket és módosításokat, ame­lyekről 1967-ben folytak a két ország között tárgyalá­sok Budapesten. A bővített szerződés a büntető-, polgá­ri-, család és örökösödési jog vonatkozásában nyújt jogsegélyt jugoszláv és ma­gyar állampolgároknak a másik ország területén, azo­nos elbírálás mellett. A szerződést jugoszláv részről Boriszlav Blagoje- vics külügyminisztériumi főosztályvezető, magyar rész­ről pedig Marjai József, ha­zánk belgrádi nagykövete írta alá. KISZÖV választmányi ülés Nincsenek értékesítési gondok 374 millió a ktsz-ek idei programja A Baranya megyei KISZÖV- höz tartozó kisipari termelő- szövetkezetek teljes termelése tavaly 22,6 százalékkal ha­ladta meg az 1966. évi ter­melési szintet. A 20 kisipari szövetkezet közül 17 növelte termelését a bázishoz képest. A termelékenység 4,8 szá­zalékkal növekedett, s — amint erről a KISZÖV csü­törtök délelőtt tartott választ­mányi ülésén Tárnái Ferenc elnök beszámolt — az elért többlettermelés több mint kétharmada a termelékeny­ség növekedése révén jött létre. A lakosság közvetlen meg­rendeléseire elvégzett mun­kák értéke 124,5 millió fo­Előadás a Technika Házában Korszerűen csomagolt élelmiszerek Cdítő ital paradicsom- és narancsporból Parfékeverék dobozban A Balaton partján, Zánka és Balatonudvari között kije­lölték azt a 360 holdas terü­letet, ahol úttörővárost építe­nek. A tervek szerint még az idén meg is kezdik a munkát. A Csersze patak melletti úttörővárosban háromezer gyermek kaphat majd helyet egyszerre. A lakóépületek mindegyikében 250 pajtást le­het majd elhelyezni. Minden megye úttörőinek külön al­központot alakítanak ki. Nagyteljesítményű konyha és több étterem épül az úttö­rővárosban. A tábort egész­ségügyi és sportlétesítmények, strand és játszótér egészíti ki. A közlekedést mikrobuszok­kal bonyolítják le a nagy ki­terjedésű területen. A zánkai úttörőváros épí­tésében részt vesznek a KISZ ifjúsági táborainak önkénte­sei is. „Jó bornak nem kell cé­gér ...” — hazai csomagolás- technikánkban sokáig tartotta magát ez a közmondásos szem lélet, melynek jegyében élel­miszeriparunk sem fordított kellő gondot termékeinek „tá­lalására”. Az utóbbi 5—6 év. ben — amint ezt csütörtök délelőtt a pécsi Tudomány és Technika Házában dr. Telegdy Kováts László egyetemi tanár elmondotta - — örvendetes fej - lődés tapasztalható, ami ter­mészetes is, hiszen élelmi­szeriparunk gyártmányai nagy mennyiségben kerülnek kül­földi piacokra. Ám, a csoma­golás kulturáltsága iránt jog­gal támaszt mind nagyobb igényt a belkereskedelem, a hazai fogyasztás is. — Mi a csomagolás célja? —- tette fel a kérdést „Az élel­miszeripari termékek korsze­rű csomagolása” címmel tar­tott előadása bevezetőjében a Műszaki Egyetem élelmiszer- kémiai tanszékének vezetője. Nyomban válaszolt is a kér­désre: — A termelvény vé­delme. A korszerű csomagolás a fizikai, a kémiai és a mik­robiológiai károsodástól egy­aránt védi a terméket. A fogyasztói csomagolás az, amit az áruval együtt kap a vásárló. Az önkiszolgáló áru­házak korában ennek követel­ményei rendkívül magasak. Fontos, hogy lehetőleg áttét, sző legyen a csomagolás, ami elősegíti a „szemmel vásár­lást”. a szükséges áru kivá­lasztását. A csomagolás ad­ílendelet Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter és a pénz­ügyminiszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek egyetértésével új rendelet­ben intézkedett az állami tel­kek után fizetendő használati Is igénybevételi díjról. A kü- .önböző állami szervezetek és i szövetkezetek eddig ingyen captak állami telkeket és íasználati díját sem fizettek, áz új rendelkezés alapján nőst már a település jellegé­nek, a telkek fekvésének és .erületi csoportjának — lakó- .erüleli vagy ipari övezet, stb. — megfelelően négyszögölen­ként évi 3—60 forint telek- nasználati díjat kell fizetniük. 3z a díj azonban 50—100 szá­zalékkal emelkedik, ha a tel­tet rendeltetésellenesen íasználják. így rendeltetésé­ül eltérő felhasználást jelent öbbek között a kitelepülésre kötelezett üzemek telephelye, logyha a megadott határidőig limulasztják a kitelepülést, Díjat kell fizetni az állami telkek használatáért vételekor, tehát csak egy al­kalommal fizetendő, s össze. szege 20-szorosa az évenkéti telekhasználati díjnak. A ki­utalt telek igénybevételéért elő írt díjat mindenkinek meg kell fizetni, nem kaphatnak felmentést azok a vállalatok, szervezetek sem. amelyek egyébként mentesülnek a te­lekhasználati díj fizetésétől. A telekhasználati és igény- bevételi díjakból származó be­vételek legnagyobb része a ta­nácsok fejlesztési alapját nö­veli, s lehetővé teszi a kom­munális szolgáltatások és köz­művesítés bővítését. A Magyar Közlöny március 6-i számában megjelent rendelet 1968. ja­nuár 1-ig visszamenőleg lépett hatályba. jón felvilágosítást arról, miből mennyit tartalmaz és honnan származik az áru. Ez azért fontos, mert aki csomagolta, az felelős érte. Szocialista ke­reskedelmi módszer az áru netto súlyú csomagolása, ami­kor a vásárolt 10 deka sonka valóban 100 gramm. A Szov­jetunióban például csak így csomagolnak és sajnálatos, hogy hazai kereskedelmünk, iparunk nehézkességet tanú­sít e kitűnő módszer átvéte­lében. A fogyasztói csomago­lásnál lényeges a kis kiszere­lési adagok készítése, nyers élelmiszereknél a konyhakész állapot A professzor elmondotta, hogy világszerte probléma a nyershús csomagolása, mivel ez a „lélegző áruk” csoport­jába tartozik. Vizet és szén­dioxidot bocsát ki, a pulton is szüksége van némi levegőre. A legjobb húscsomagoló anyag nak az egyik oldalán lakko­zott celofán bizonyult A kenyér csomagolását még sehol sem sikerült olcsón meg oldani. Kivétel a rozskenyér, amely szeletelve, viasszal Im­pregnált papírba csomagolva sokáig megőrzi eredt! állapo­tát. Több nyugati országban — ötletes módszer — a tésztát csomagolják celofánba és úgy sütik a rozskenyeref. A búza­lisztből készült kenyér tartó­san csak úgy őrzi meg friss állapotát, ha sütés után gyors­fagyasztással lehűtik. Ez azon­ban nagyon költséges módszer. Számos korszerű élelmiszer­csomagoló anyag bemutatásá­val szemléfette előadását Te­legdy professzor. Az előadó­termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság kézről kézre adta a műanyag bevonatú papír­zacskóba, dobozba csomagolt tejet, a konzervdobozt, ame­lyik nyitókés nélkül is köny- nyűszerrel felbontható. Lát­hattuk a paradicsomport, amelyből hideg víz hozzáadá­sával kitűnő ivóié készíthető, de szerepelt a bemutatón íz­léses csomagolású narancspor, kakaó, a feloldásra szolgáló műanyag rázó-dobozzal együtt csomagolva, illatosított üdítő szalvéta, parfé-keverék doboz­ban, fagyasztott kávé granu­lált állapotban és sok más élelmiszeripari érdekesség. A korszerű élelmiszercsoma­golás közgazdasági jelentősé­gét az adja meg igazán, ha tudjuk — hangsúlyozta befe­jezésül dr. Telegdy Kováts László —, hogy napjainkban még a világon megfermeit élelmiszerek 50 százaléka ve­szendőbe megy a helj'telen csomagolás, vagy annak hiá­nya miatt. S amíg a földke­rekségen éhező milliók élnek, ezt a problémát sem szabad levenni a „napirendről”. Lőrinci János tízéves a ÍVEB A népi ellenőrzés fennállásának tizedik év­fordulója alkalmából ün­nepséget rendeztek Pé­csett a KISZÖV szék­házéban. Az ünnepségre csak­nem százötven népi el­lenőrt hívtak meg. Tisz­teletükre a párt, állami és társadalmi szervezetek számos képviselője je­lent meg. Jelen volt az ünnepségen dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Páles Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyettese, Horváth Lajos, a Pécs városi Ta­nács vb-elnöke, Bogár József, az SZMT vezető titkára, Wieder Béla, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára, Papp János, az MSZMP pécsi Járási Bizottságának tit­kára és sokan mások. Bedő Pálné dr., a me­gyei NEB elnökének megnyitója után dr. Nagy József, a megyei párt- bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Méltatta a NEB tízéves tevékenységét és elisme­réssel beszélt a népi el­lenőrök felelősségteljes munkájáról. Az ünnepi beszéd után 110 népi el­lenőr kapott oklevelet és emléktárgyat tíz éves munkássága elismerése­ként, 34 népi ellenőrnek emléktárgyat adtak át a népi ellenőrzésben kifej­tett több esztendős te­vékenysége jutalmául. Az ünnepség végén Bedő Pálné dr. fogadá­son látta vendégül a meghívottakat. Mozgó vetőmagbolt ötletes kezdeményezéssel hívt» fel inaséra a figyel­met a Vetömagtermeltetd és Értékesítő Vállalat dom­bóvári alközpontja. Ok ala­kították ki ugyanis az or­szág első mozgó vetőmag- boltját. Ez a vetőmagbolt nem más, mint egy Furgon típusú gépkocsi melynek belsejét polcokkal látták el. A mozgó áruda a legkü­lönbözőbb kerti magvaktól kezdve a borsóig, babig és lucernáig, úgyszólván min­denféle gazdasági magvat árusít. A Furgon Tolna, Bara­nya. Somogy megye terü­letén közlekedik, s első­sorban az országos vásá­rokon, heti piacokon je­lenik meg. Felkeresi a Já­rási székhelyeket — a jö­vő héten baranyai járási székhelyeket látogat majd —. sőt, hívásra még a tíz­ekben, állami gazdaságok­ban is megjelenik. rint. A szolgáltató hálózat M új egységgel gyarapodott, t az év végén 498 fiók dolgo­zott a lakosság ezirányú szűk- ségieteinek kielégítésén. A méretes ruha- és cipőipari termelés a tervhez képest 2,1 százalékkal növekedett, de ezen belül az arányok nap gyón eltolódtak. Míg ugyani* a méretes ruházati tevékeny­ség stagnált, a méretes cipó- termelés 24,4 százalékkal fej­lődött. A szövetkezeti ipar 422 la­kást adott át a múlt eszten­dőben, amelyek közül 193 többszintes társasházban épült Az építkezések üteme elma­radt a tervezett és az előzi évi színvonaltól is. Árutermelésük a kereske­delem igényeinek megfelelő­en fejlődött és az elózó évi­hez képest 15 millió forint értékkel több terméket szál­lítottak az állami és a föld­művesszövetkezeti kereskede­lemnek. A külkereskedelem részére bútorból 41,4 száza­lékkal, vasipari termékekből pedig 36,3 százalékkal növel­ték a kiszállítás volumenét, de a tervet a Fatömegcikk Ktsz export piacának elvesz­tése miatt így sem teljesítet­ték. Az eredmények eléréséhez nagy segítséget adott az ösz­tönző bérezési módszerek al­kalmazása. Termelői prémi­um címén például 1,4 millió forintot kaptak megyénk kis­ipari szövetkezeti dolgozói és az egy főre jutó átlagbér 506 forinttal növekedett éves vi­szonylatban. Beruházásokra és ilyen jel­legű fejlesztésre 25 millió fo­rintot fordítottak. Többek között megépült a pécsi kert­városi szolgáltató ház, meg­kezdődött az Autójavító Ktsz központi és harkányi szervi­zének építése, valamint a sellyei és a szászvári szol­gáltató ház kivitelezése. Foly­tatták az építőipar gépesíté­sét és a gépkocsipark kor­szerűsítését. Az üzemi eredmények elem­zése azt mutatja, hogy hét szövetkezet az előző évhez képest kedvezőbb, nyolc ma­gasabb önköltséggel termelt, három megközelítően tartotta a korábbi szintet. Két szö­vetkezet: a Siklósi és a Szi­getvári Építő Ktsz közel 900 ezer forintos veszteséggel zárta az évet. Az ipari szö­vetkezeteknél kétmillió forint­tal növekedett, az építőipar­ban 3,1 millióval, a szolgál­tató iparban 700 ezer forint­tal csökkent a gazdasági ered­mény. Gazdaságirányítási rend­szerünk reformjával kapcso­latosan megjelent új rendel­kezések kedvező feltételeket teremtettek a kisipari szövet­kezetek gazdálkodásának, s ugyanez áll a reform ár- mechanizmusára is. Araik ki­alakításában mértéktartást tanúsítottak a szövetkezetek. Az építőiparban hozott ár- intézkedések előnyössé teszik kisipari szövetkezeteink szá­mára a társasházak kivétele­zését. Megnyugtató, hogy az árutermelésben, a textilruhá­zati termékek kivitelével, je­lenleg nincsenek értékesítési gondok. Megyénk kisipari szövetke­zetei az idei évre 374,4 mil­lió forint értékű termelést irányoztak elő, ami becsült árindex figyelembe vételével a tavalyihoz képest hét szá­zalékos fejlődést jelent. A lakossági javítás-szolgáltatás volumene hárommillióval nö­vekszik és 44,5 millió forintot képvisel. Az idén átadásra kerülő lakások számát 1,6 százalékkal növelik, s ezen belül 68-al több lakást épí­tenek emeletes társasi lázak­ban. A KISZÖV választmánya vita után elfogadta & vezető­ség beszámolóját és ez 1967. évi költségvetés felhasználá­sáról, az 1968. évi költségve­tés tervezetéről készült elő­terjesztést, valamint a veze­tőség idei intézkedési tab adattervét t ’ A telekhasználati díj fize- " tése alól mentesülnek az ál- ä lami költségvetési szervezetek, 1 közművek, közforgalmú köz. ä lekedési vállalatok épületei­• nek, a lakóházaknak, a mű- 1 emlékileg védett építmények- ' nek, s a vállalati jóléti, egész- 5 ségügyi, szociális, kulturális • és sportlétesítményeknek az • állami telkei. A díjfizetésre - kötelezettek június 30-ig kö­■ telesek bejelenteni a telkek • adatait az adóügyi hatóságok­■ nak. Az új rendelet intézkedésé- 1 re a tanácsi kiutalásra kapott, ■ állami tulajdonban álló tele- kért, ha azt 1968. január 1. ! után kapták, az állami szer­• j vezetéknek és szövetkezetek- 5! nek igénybev ételi díjat kell i fizetniük. Ez a díj a telek át-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom