Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
2 D«mo«itmi nat»to 1968. március 6. Kádár János vezetésére! Küldöttség utazón Szófiába a Varsái Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakára Kádár János, a> MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden délelőtt magyar küldöttség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakán. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. A küldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. GáJ Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, jelen volt a búcsúztatásnál Ászén Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szófiai repülőtéren Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Ivan Basev külügyminiszter, Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter, valamint a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, miniszterek, tábornokok, társadalmi és politikai szervezetek, és hivatalok vezetői, a Szófiában működő diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai, szófiai dolgozók fogadták a vendégeket. Vietnami jelentés Nincs többé biztos pont az amerikaiak szántára Ragjog a tekintete, napról napra erősebb Eileen Blaiberg férjéről 4* OTTAWA: A kanadai központi kormány utasítást adott Gabonba kinevezett új nagykövetének, hogy ne adja át megbízó- levelét a gaboni kormánynak. Ottawa ezzel a lépéssel tiltakozik amiatt, hogy Ubreville-be, a ga- boni fővárosba a francia nyelvű országok oktatásügyi minisztereinek február 5-10-ig megtartott értekezletére Quebecet külön hívták meg, nem mint Kanada képviselőjét. + KAIRÖ: Az egyiptomi lapok kedden közölték, hogy szabadon bocsátottak ©1 diákot, akiket a múltheti tüntetések alkalmával tartóztattak le. Nasszer elnök vasárnap a heluani gyűlésen tartott beszéde után adott utasítást a diákok szabadonbocsátására. 4 KUAJLAJLUMPUB: Malaysia északi rószén, ahol két hónap óta alig esett az eső, a kétségbeesett földművesek „varázslókat fogadtak és azok segítségével remélnek a szárazságtól fonnyadozó földjeiken esőt előidézni”, ♦ BEIRUT: Az El Fatah Gerilla-szervezet közölte, hogy az izraeliek által megszállt területeken az elmúlt 24 órában súlyos veszteségeket okoz-> tak az ellenségnek, Jeruzsálemben, Nabluszban, Ramal- lahban és Gazában rajtaütöttek izraeli katonai objektumokon. Nyugat-Jordániában egy izraeli helikoptert lelőttek. 4- ROMA: Hétfőn este mintegy fttszáz római diák tüntetett a parlament épülete előtt, követelve azoknak az egyetemi hallgatóknak szabadonbocsátását, akiket » rendőrség a múltbeli tüntetések •órán vett őrizetbe. ♦ NEW YORK: Az EAK ENSZ-delegátusa újabb levelet intézett U Thant főtitkárhoz. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy Izrael a megszállt arab területek teljes bekebelezésére készül. Az újabb izraeli intézkedés csak ront az amúgyis súlyos helyzeten — mutat rá a levél. Hétfőn az ENSZ székhelyén közzétették a palesztlnal menekültek problémájával foglalkozó szervezet vezetőjének beszámolóját is. A jelentés elmondja, hogy februárban a Jordán folyó völgyéből 75 ezren menekültek Jordánia keleti területeire. 4 BECS: A bécsi négyesKrek legfl&talabbika, egy kislány, hétfőn este meghalt. A másik három gyermek — két fiú és egy lány — viszonylag kielégítő állapotban van. A 5« éves anya jól érzi magát. + RÖMA: Az Unita keddi számában közleményt adott ki arról, hogy február 20-a és március 2-a között az Olasz Kommunista Párt meghívására Olaszországban tartózkodott a Francia Kommunista Párt küldöttsége Roland Leroy, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. A francia pártküldöttség tagjai találkoztak az olasz KB képviselőivel, látogatást tettek pártintézményekben, szerkesztőségekben. 4 TOKIO: Bulgária tokiói nagykövete hétfőn felkereste Szato Japán miniszterelnököt és átadta neki Zsivkov bolgár miniszterelnök meghívását. A japán miniszterelnök örömmel fogadta a meghívást. ♦ BELGRAD: A Belgrádben megjelenő Medjunarodna Politika című külpolitikai folyóirat legújabb számában hangoztatta, hogy a 6. amerikai flotta a nyomás eszköze a Földközi-tengeri országokkal szemben, míg a szovjet flotta az imperialista ellenes politika eszköze és a nyomás alatt álló országok szövetségese ama erőfeszítéseikben, hogy megvédjék szabadságukat és függetlenségüket. 4 PANAMA CITY: Hétfőn este benyújtotta lemondását a panamai kormány, amely előzőleg megegyezett Robles elnökkel egy új kormány kinevezésében. A kabinet lemondását az előzte meg, hogy az öt pártot tömörítő Nemzeti Liberális Unió, amely a panamai nemzetgyűlésben *9:1J arányú többséggel rendelkezik és a* ellenzéket képviseli, azt állította, hogy az elnök a kormány Jelöltje Javára igyekezett befolyásolni a két hónán múlva sonakerfllő elnök ■ élasz''':;ük előkészületeit. Washington az üggyel kapcsolatban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a panamai események „nincsenek összefüggésben a Panama-csatornára vonatkozó szerződés módosításáról folyó panamai—amerikai tárgyalásokkal”, Saigon: Nincs többé biztos pont az amerikaiak számára Dél-Vietnamban — ez tűnik ki a kedd reggeli amerikai hadijelentésből, amely beszámol arról, hogy a hajnali órákban a dél-vietnami partizánok tűz alá vették a „legbiztosabb” amerikai támaszpontot a Cara Ranh öbölben. A támaszpont Saigontól 230 kilométerre északkeletre fekszik és mindeddig elérhetetlennek tekintették a partizántüzérség számára. Az amerikai hadijelentés szerint 60 milliméteres aknák csaptak be a támaszpont különálló repülőterére és egyes meg nem erősített hírek szerint 122 milliméteres rakéta robbant a támaszpont főhadiszállásának építményeinél. Cam Ranh volt eddig az egye dűli olyan támaszpont, amelyet nem ért partizántámadás: két vietnami villámlátogatása sorén Johnson amerikai elnök is Itt szállt le néhány érára. A többi jelentés is a partizánok élénk aktivitásáról számol be. A kedd hajnali órákban a deltavidék öt nagyvárosának katonai berendezéseit ágyúzták a szabadság- harcosok. Saigon körzetében két összecsapásra került sor az amerikaiak és a gerillák között Harcokra került sor Közép-Vietnamban is, tovább tart az amerikaiak számára a feszült várakozás a bekerített Khe Sanh-i támaszponton. Hanoi: A VNA hírügynökség ismertette a Wuang Do Quang Dói Nhan Dán című észak-vietnami lap elemzését a dél-vietnami katonai helyzetről. A dél-vietnami szabadságharcosok kora tavaszi győzelmei után az agresszo- rok olyan problémákkal néznek szembe, amelyeket nem képesek megoldani. Ezeket a lap a következőképpen foglalja össze: © Az amerikaiak képtelenek kitörni a passzivitásból és kikerülni a megsemmisülést 0 A harci egységek hiánya egyre né az amerikaiak számára. © Lehetetlen biztonságos helyet találniok Dél-Vietnam területén. © Lehetetlen pótolni a hadianyag-veszteségeket © Lehetetlen növelni az amerikai csapatok harckészségét. © Lehetetlen feltámasztani a szétbomló bábhadsereget © Lehetetlen megakadályozni a bábkormányzat teljes összeomlását ® A pacifikációs program tapodtat sem halad előre. © Lehetetlen kitömi a népi háború gyűrűjéből. Ö tven napja él Wesen szívvel a mellkasában Philip Blaiberg fokváros! fogorvos. Feleségéhez azóta szinte napról napra érkeznek levelek, üzenetek, kopogtatnak be riporterek. Nemrégiben a Paris Match riportere járt nála. Az 6 Írásából közlünk részleteket. — Ebben a percben érkeztem vissza a kórházból. Mielőtt eljöttem, Philip kigombolta pizsamakabátját és azt mondta: „Nézd meg, milyen szépen gyógyul. Valóságos remekmű ez a varratf. — Sokat változott a műtét óta. A legnagyobb hatást a tekintete tette rám. A műtét előtt szemei beesettek voltak, fénytelenek. Most újra ragyognak a szemei, arca kiszínesedett, simább lett, ismét van étvágya. Amikor megkérdeztem tőle, hogy meg bír-e mindent enni, azt válaszolta: Hogyne, akár a dupla adagot is. Eileen Blaiberg elmére napról napra érkeznek levelek a világ minden tájáról. Egy olasz egyetemista három pénzdarabot küldött neki a következő levél kíséretében: „Dobja be egy szö- kőkútba. Nálunk azt tartják, hogy ez szerencsét hoz." Egy amerikai farmer 25 dollárt küldött neki azzal, hogy fordítsa lányának iskoláztatására. Blaibergné minden levélre válaszol, noha szinte minden perce foglalt. Az utóbbi időben fényképe állandóan ott can a lapok címoldalán, a televízióban is szerepel. Ezenkívül naponta órákat tölt el férje mellett, s alig tér vissza a kórházból, máris felhívja telefonon, hogy rendben van-e minden, nem történt-e fertőzés. — Amikor először mentem meglátogatni, reszkettem, mint a nyárfa. Rettenetesen féltem, hogy valami hibát követek el, és rontom férjem állapotát. A beöltöztetés ceremóniája még ma is óriási hatással van rám. Először egy fehérre meszelt szobába vezetnek, ahol csak egy asztal és egy mosdó áll. Az asztalon légmentesen elzárt csomagban fertőtlenített ruha, csizma, sapka és maszk. Amikor mindezt magamra húzom, az ápolónő fehér folyadékkal lemossa a kezem és a lábam. Utána egy másik szobába vezetnek, vörös folyadékkal kennek be, majd fertőtlenített kesztyűt és kötényt adnak rám. A végén egy teljesen üres szobába megyek. Egyik falán a blakt melynek kerete fekete papírral ven leragasztva. Ezen át láthatom férjemet. — Amikor először meglátott a műtét után, első szava ez volt: „Drágám, olyan vagy ezzel a fehér maszkkal az arcodon, mintha az ezer- egy éjszaka meséiből léptéi volna elő", Ahhoz azonban nem volt ereje, hogy mosolyogjon. — Most már neonban minden rendben van. Napról napra látom, hogy erősödik. Az utóbbi időben már hossb szú beszélgetéseket folytáéi tunk. Nem fekszik többi, idejét karosszékben ülve tölti el. Elnézem, hogy jár-kel, ebédel. Előttem mutatja be a tornagyakorlatokat is, amelyeket azért írtak elő neki, hog megerősödjön. Számomra talán ez a legérdekesebb, hiszen néhány nappal a műtét előtt a kezét sem tudta felemelni. — Az utóbbi időben mind többet gondol a jövőre. Nem vagyunk vagyonosak, s különösen azóta élünk szűkösen, amióta — mintegy Hz hónapja — férjem abbahagyta a munkát. Tudom, sokan bírálnak azért, mert nyilatkozatot adok a lapoknak, szerződést kötöttem a* amerikai televízióval és egy kiadóházzal, de hát valamiből élni kell. Nem tudom máshol mennyit keresnek a fogorvosok, nálunk azonban keveset. S ha Philip meg is gyógyul, nem tarthatja fenn a rendelőt egyedül. Ó azonban azt mondja, tréfálkozva, hogy ha meggyógyul, bármelyik fogorvos szívesen fogadja társul, mert a sznobok csőstül jönnek majd az új- szívű fogorvoshoz. 95. — Sajnos, a táska eltűnt — mondta a kapitány Galambnak —, de ha szüksége van valamire... megbízhat bennem... — Engem, kapitány úr ... elsősorban ... Troppauer... — Ja, igaz, a másik katona... — Csengett a telefon, felvette. — Igen? Rendben van. Azonnal induljon őrjárat a corvée-tól, és hozza az erődbe. — Letette a kagylót, és Galambra nézett — Érdekes. Az a Troppauer nevű katona éL Ha akarja, eléje mehet ... — Hurrá! — kiáltotta Galamb mindenről megfeledkezve, és rohant... Kissé soványan, de mosolyogva és egészen rongyosan érkezett vissza. Hosszasan ölelgették egymást A költő teljes testi épségben jelentkezett szolgálatra az őrmesternél. Azután felmentek a legénységi szobába, hogy Troppauer átöltözzön az uniformisába. — Hogy maradtál életben? — kérdezte Galamb. — Egyszerűen. Nem ütöttek agyon — magyarázta a költő vidáman. — Az a korzikai bandita, akinek akkor vizet adtam, pro- tezsált az agyonverő osztagnál. Közbenjárt egy félmeztelen úrnál, hogy ne öljön meg... Viszont ... te... Itt van egy kényes ügy... Ezek a rabok furcsán viselkedtek... — Nem figyeltek oda, amikor felolvastál? — Nem. Ezért aránylag kevés verekedésem volt Ellenben lázadni akarnak ... Valami szokota törzs fog átjönni. Csalt meg kell várniuk, amíg apad a Niger. És akkor fellázadnak a rabok. Itt az erőd katonái között is sokan tudnak a dologról... Kobienszki is benne van és a Hildebrandt nevű. — De a víz?... A vízhez csak a tisztek fémek hozzá. — Valaki jön majd, és ho« magával robbantót. Ha van ek- razitjuk, akkor felrobbantják a csövet, és vízhez jutnak. — Mit csináljunk? — Tanácsot kérünk a* őrnagytól. Lelepleztem egy álruhás őrnagyot. Abban megbízhatunk. — Kicsoda az illető? ... Hlavácshoz mentek, aki egy üveg bor mellett szomorkodott a kantinban ... Galamb leült melléje. — Baj van... — súgta. Hla- vács elíehéredett. — Tudtam, hogy ez a Spoli- ansky elárul... — azt hitte, hogy a lengyel vallomást tett ellene az inglopás miatt. — Nem ilyesmiről van szó. Troppauerben megbízhat, ő költő. Holnaputánra lázadást terveznek. — Odaszólt a kantinos pincérének, egy arab suhancnak. — Mit lábatlankodsz itt? Hozz egy üveg bort! — Valamit tenni kell — sürgette Galamb. — Ezt lássa be, őrnagy úr... — De kérem... — hüledezett Hlavács. — Bocsánat... — vonta visz- sza Galamb. És ugyanakkor dühösen mordult a suhan era: — Nem mész innen? — Maga mondja meg, mit tegyünk — biztatta Troppauer. Hlavács idegesen törölte meg a homlokát Csak tudná, mit akarnak ezek? Remező kézzel egy pohár bort hajtott fel. — Először is ... Kik a lázadók? És... hát... hányán vannak azok, akik nem lázadnak?... — Jegyezte meg bátortalanul, nagy kínban. — Illetve — szólt bele Troppauer —, megtudjuk, kik azok, akikben megbízhatunk Ez már fél győzelem. — Győzelem! Erre iszunk — mondta a cipész, mert minden alkalmat megragadott az ivásra. — Nadov és Rikajev velünk tartanak — kezdte a felsorolást Troppauer. — És Spoliansky — folytatta Galamb. — Továbbá Minkusz doktor is rendes fiú, azután itt van Pilotte, ez a vén katona ... — Egészségére! — ivott Pilot- te-ra örömmel a cipész. — Én már tudom, hogy ön mit gondol — fordult Galamb ambiciózusan Hlavácshoz, és levetette a zubbonyát, mert a forróság elviselhetetlen volt — ön arra gondol, hogy mi összeszedjük a megbízható embereket és szükség esetén helyreállítjuk a rendet — Valahogy így... — jegyezte meg Hlavács bizonytalanul. — A r^bok mind velük tartanak, és sok légionárius is — szólt közbe Troppauer. — Azt hiszem, előbb úgy te- i szűnk, mintha velük tartanánk | — mondta Galamb — nem gon- ; dolja? — Dehogynem... — felelte $ kinban a cipész. — Csak azért... < Vigyázni kell... Egészségünkre! í — Nyugodt lehet — biztatta ? Galamb, és felvette a zubbonyát > — Gyere — mondta Troppauer- 5 nek. Meghajolt Hlavács előtt és - mentek, hogy felkeressék Pilotte- < Ot < — Okos ember, az biztos — \ mondta Troppauer, mikor már , kint voltak az udvaron. — Na hallod, barátom. Egy ; titkosszolgálati őrnagy... De en- \ nek a Pencroft-Laportemek szí- í vesen ütném ki vagy két szemét. ' Csak Spolianskyt nem szabad belekeverni ... Azért kímélem jelenleg ... Mi bajod? A költő elfogódottan simította meg gorilla-állkapcsát — Tudom, hogy nem szívesen í válsz meg tőlük... — mondta 1 lesütött szemmel. — De mégis í kérlek... a műveim, amelyeket j rád bíztam... J Galamb hallgatott. Hogy közölje a szörnyű hírt? — Pajtás — felelte azután le- ' törten. — Légy erős ... — Szent Isten!... — A versek egy viaszosvászon táskában voltak, és ellopták valamennyit... — Hallgattak. A költő sóhajtva állt. Galamb megpróbálta vigasztalni. — A tárcám is mellette volt... tizenötezer frankkal... — Eh, mit pénzt A verseimet ... akarta a nyomorult. Tudom, hiszen meg akart ölni értük ... Ö ...! Egy könny hullott ki a szeméből ... (Folytatjuk)
