Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-05 / 54. szám
«968. március 5. Dunanttut napio •,A tanuló legyeket fogdosott!66 Viták egy könyvecske körül Minden osztályzatot be kell jegyezni - Nemcsak információ Javaslatunk: ellenőrizzék az ellenőrzőkönyveket! „Dobják el ezt a könyvet, ha nem tudja betölteni rendeltetését!” — így zárul az a panaszlevél, amely ennek az írásnak az ötletét adta- Előtte két sűrű oldalon sorolják a kifogásokat az iskolai ellenőrző könyvvel szemben, s meg kell hagyni, többnyire jogosak ezek a kifogások. Mögöttük természetesen a pedagógus társadalommal szembeni kifogások húzódnak meg, hiszen az ellenőrzőkönyvbe ők írnak be. Egy a sok közül Múltkor ezt írták be fiam ellenőrzőjébe: ,,A tanuló futkosott a folyosón, megintem!” — panaszolja egy anya — Szerintem viszont ez a bejegyzés igen nevetséges. Ez a gyermeki megnyilvánulás olyan természetes, mint amennyire természetes, hogy az ember levegőt szív, s ha ezzel az egy-két percnyi kirobbanással a tanár nem tud megbirkózni, hát akkor csak sajnálni Lelet őt. De ha a szünetben a folyosón szaladgált a gyerek, s ezt beírták az ellenőrző könyvébe, akkor miért nem kerül bele az a sok akarás, az a sok figyelés és hallgatás, illedelmes köszönés, szolgálatkészség és még mi minden, amit azért a gyerek produkál. Miért csak a felnagyított, rosszaságra átkeresztelt mozgékonyság számára van hely ebben a könyvecskében? Nehéz lenne megállapítani, hogy a pedagógustársadalomra mennyire jellemző e könyvecske ilyen használata. Lohet, hogy sok helyütt így alkalmazzák, lehet hogy csak szórványos e jelenség. Minden esetre az iskolai ellenőrzőid Másfél mimé forint értékű mflany sgjátékot gyárt ebben s negyed- érben a Háziipari Szövetkezet. A müanyagüzem ez év végéig ötmillió forint értékű terméket áiiit elő. Tanácskozás Komlón könyv meglehetősen közügy, hiszen a szülők és a nevelők közötti kapcsolat lényeges formáját jelenti. Mi a feladata? Ha mármost pontoséin meg akarjuk határozni ennek a könyvnek a feladatát, akkor először is az információs szerepét kell hangsúlyozni. Előírás: minden osztályzatot, tehát minden felelésre adott jegyet bele kell írni az ellenőrzőkönyvbe. Ezenkívül további tájékoztató feladatokat is vele oldhatnak meg, így például meghívók helyett használhatják a bejegyzést. Továbbá a három napot nem meghaladó mulasztást a szülő ebben igazolja, de az orvos is ideírja igazolását. Másrészt arra is szolgál, hogy a tanuló magatartásáról, viselkedéséről, szorgalmáról tájékoztassák a szülőket. Bár ebben a vonatkozásban nincsenek pontos előírások a felügyeleti szervek általában azt szorgalmazzák, hogy a magatartásra vonatkozó kifogásokat csak súlyosabb és ismétlődő esetben írják bele. Ha egy általában nem rossz gyerek egyszer megfog egy legyet óra alatt, azt nem szükséges első alkalommal azonnal bejegyezniVégül ez a könyvecske visz- szajelzésre is szolgál, tehát arra, hogy a papa vagy a mama tájékoztassa a gyerekkel kapcsolatos kérdésekről a pedagógust. Ez tehát az ellenőrző könyv feladata. Ütközőpont Az élet azonban más képet mutat. Már az osztályzatok kötelező bejegyzése is nem egyszer elmarad. Elképzelhe-1 tő, hogy egy dolgozatírás után harminc-negyven gyerek osztályzatát mennyi idő őilatt lehet beírni, sőt aláírni. Nem egyszer a tanár a gyerekkel Íratja be, s ő csak a névjegyét kanyarítja oda. Máris megvan a lehetőség a csalásra. Persze az ilyen eseteket még némileg meg lehet magyarázni. Az viszont már elítélendő, hogy ha a pedgógus a saját tehetetlensége következtében fűt-fát beír a kis könyvbe, arra számítva, hogy odahaza a papa majd elintézi azt, amit ő nem képes elérni. Ilyenkor alakul ki a gyerekben egyfajta állandó szorongás, különösen, ha a papa egyoldalúan szigorú Ennél is súlyosabb a helyzet, ha nem a gyerek magatartásáról van szó, hanem tudásáról. Ilyenkor a műveltebb szülőben mindig felmerül a kérdés: vajon a nekem szánt írás nem a tanár úrra vonatkozik-e hiszen 6 a pedagógus. Sőt, néha kialakul a kultúrálatlan levelezés, a tanár például beírja, hogy „A tanuló otthon felejtette a tornacipőjét!” Mire a papa visszaír: „Kérem szépen, én magam dugtam a hóna alá reggel!” Erre harmadnap ismét jön a bejegyzés: „Ne tessék kétségbevonni egy tanárnak a szavát, Sanyiira nem hozott tornacipőt!” — és így tovább. Érintkezési lehetőség, kapcsolati forma helyett tehát nem egyszer ütközőpont lehet az ellenőrzökönyv, s ilyenkor mondogatják a pedagógusok, hogy nem a gyereket nehéz nevelni, hanem a szülőket. Persze ebben is van igazság, de a bajok mégiscsak kétoldalról erednek. Mikor? Mit? Először is hangoztatni kell, hogy az ellenőrzőkönyv nem pótolja a szülő—tanár kapcsolat egyéb formáit. A fogadóórákat, a szőlői értekezleteket. Aztán pontosan el kell találni, hogy mikor és mit jegyezzen bele a pedagógus az ellenőrzőkönyvbe. A magatartás elleni kifogásait csak akkor, ha az eset elég súlyos hozzá, vagy ha kisebb ügy, de ismétlődik. Ennél is fontosabb: a dicséreteket ugyanolyan gonddal, figyelemmel és válogatással kell beírni. Ez már maga arra neveli a gyereket, hogy érzékenyen megkülönböztesse jó és rossz megnyilvánulásait. Végül mindezek alapján egy gyakorlati javaslat: az iskolaigazgatók néha szúrópróba szerűen nézzék meg egy-egy osztály ellenőrzőkönyveit és a lehetőségekhez mérten követeljék meg a nevelőktől annak szabály- szerű és pedagógiai értelemben helyes használatát. Földessy Dénes fi (SU)€Rnafl €LŐTT KÉT HÉTFŐ EMLEKE. Arthur Miller ezt az egyfelvonásost az Édes fiaim, Az ügynök halála s A salemi boszorkányok után, és a Pillantás a hídról bemutatásának évében, 1955-ben írta. Húsz évvel volt túl az autóalkatrész-kereskedés raktárában eltöltött két esztendőn, ahol mint Bert is: összegyűjtötte az egyetemi tandíjat. Az élmény, a környezet, a kis hétköznapi hősök mély nyomot hagytak benne, ezt igazolja a kitűnő egyfelvonásos. Nosztalgia csupán a régi barátok és évek iránt? Aligha. Az egy nyári és egy téli hétfőnek dramaturgiailag is bámulatosén összedolgozott emlékében Miller az emberi lét alapvető belső kérdéseit ébresztgeti mindenekelőtt az ir Kenneth alakjában, és Bert halk monológjaiban. („Akár a földalattin, mindennap ugyanazok szállnak fel, mindennap ugyanazok szállnak le, mindig ugyanazok, és nincs más változás, minthogy megöregednek, Istenem ...”) A magyar színpadon még nem játszott művet a televízió mutatta be, végeredményben helyes értelmezésben: szóról-szóra ragaszkodva az eredeti szöveghez. (Hacsak derűsen meg nem említjük, hogy Gus csúfolódását az eredeti „magyar tengeralattjáróról” kissé önérzetesen albánra módosították). A mű iránti teljes tiszteletből következik, hogy lényegében lefényképezett színpadi művet láttunk, de kitűnő rendezésben (Adám Ottó) a lélektani feszültség legmagasabb s hiteles fokán, és kitűnő színészi tolmácsolásban. Kenneth, Gus, Larry, Tom, Jim és a többiek alakja fájdalmas egyszerűségükben, emberi hűséggel keltek életre Huszti Péter, Bessenyei Ferenc, Lőte Attila, Kőműves Sándor s a többiek tolmácsolásában. A NAGY PÉNZ. A szerkesztői műsorelosztás szeszélye folytán a heti műsor lényegében krimi nélkül maradt, s két fontos estén, mint csütörtökön és vasárnap egy angol és egy amerikai film volt hivatva szórakoztatni a tévénézőt. A korábbi, két-három évben sok jogos bírálat érte a képernyőn bemutatott játékfilmek színvonalát. Egy idő után kezdett javulni a minőség, de mostanában mind többször «Mordul, hogy egy-egy film -*• mint például a csütörtöki tf — felidézi a nézőben $ múlt színvonalát. A műsor szerint A nagy pénz volt a néző csütörtök esti főszórakozása, * valóságban a főbosszúsága volt. Az a körülmény, hogy eléggé régi keltezésű film (a női főszereplő, Belinda Lé# évek óta halott) önmagában nem hátrány, de ha egy film a nézőt teljesen avult módszerekkel akarja magával ragadni, az csak bosszúságot okozhat. A film gyönge rést* létéit tömegével lehetne idézni. de nem teszem: elég volt egyszer mérgelődni a balkezes Willie miatt, aki nem volt elég balkezes, hogy bur- leszkfigura legyen, ahhoz meg túl balkezes volt, hogy kissé is komolyan vegyük. Egy biztos: — éppen a játékfilmek utóbb tapasztalt színvonalbei} emelkedése miatt is — nagyon meg kéllene gondolni A nagy pénz-hez hasonló nívójú filmek műsorra tűzését. HARANG, BIBLIA ES GYERTYA. Nem akarok sok szót vesztegetni a részletekre. Folytatva az előbbi fejezetben megkezdett méltatlankodást — azt hiszem a nézők egyetértenek velem abban, hogy a* egyébként is feltűnően gyenge színvonalú heti tévéműsor koronáját kétségkívül a Harang, biblia és gyertya érdemli ki. A gyanútlan Shep Henderson (ráadásul derék könyvkiadó) bámulatos kalandjai a kellemetlen macskával és egy szerelmes „boszorkánnyal” (akit végülis az utolsó percig habozott a vízbe vetni, hogy lemerül-e, mint más, úszni nem tudó rendes nő, vagy fent marad, s akkor kétség nem férhet hozzá, hogy boszorkány) — az első percben talán még felébresztették a néző érdeklődését, de elég volt néhány lapos dialógus és ostobán erőltetett szituáció, hogy — türelmüktől függően — előbb vagy utóbb kikapcsolják a készülékeiket. Akik valami csodára várva, türelmesen mégis megvárták a film befejezését, joggal teszik fel a kérdést: vaj oh kinek tetszett a Harang, biblia és gyertya azon a fórumon, ahol eldőlt, hogy vasárnap este a képernyő műsorára tűzik? ff) a diákotthonokról A KISZ Baranya megyei Bizottsága a Komlói Steinmetz Gimnázium diákotthonában megrendezte a középiskolai és szakmunkásképző kollégiumok, otthonok diáktanács titkárainak és nevelőinek kétnapos konferenciáját. A konferencia plenáris ülésén Mészáros Júlia, a KISZ KB tagja ismertette a tíz éves kollégiumi mozgalom helyzetét, értékelte a kollégiumokban működő diáktanácsok és KISZ-önkormányzatok munkáját. Megállapította, hogy az 1966. évi II. országos konferencia óta javult a kollégiumok helyzete, örvendetesen meggyorsult a szakmunkás- képző otthonok kollégiumokká válásának folyamata. Javultak a tárgyi és személyi feltételek, felszámolódik a kollégiumok jellemző zártsága, egyre jobban beleilleszkednek a társadalom ifjúságnevelő munkájába, értékes segítőivé válnak középfokú oktatási intézményeinknek. A referátum szerint a kollégisták tanulmányi eredménye általában 3—4 tizeddel jobb az iskolainál. A számszerű pozitívum ellenére is a legsürgősebb tennivalóként a tanulási-erkölcs javítása a feladat Ennek érdekében elsősorban tisztázni kell az ifjúság előtt a szellemi és fizikai munka valódi értékét, jelentőségét és a perspektívák reális bemutatásával érdekeltté kell tenni a tanulásban, maximálisan felkészíteni őket a pályaválasztásra. A referátum érdekes elemzést adott a diáktanácsok érdekvédelmi tevékenységről. Rámutatott arra, hogy a középiskolás korosztály még nincs tisztában valódi érdekeivel és az érdekvédelmi munkának elsősorban ennek tisztázására. a kollégiumok otthonossá tételére, — ne csak külsőségében, hanem tartalmában is — kell irányítani, másodsorban az alapdokumentumok ban biztosított jogok ismertetése a feladat. A referátumot követő szekcióülésen a kollégiumi munka aktuális feladatai kerültek megvitatásra. A szekcióüléseken elhangzott 127 vélemény, hozzászólás alapján megállapítható, hogy a II. országos konferencia óta, egy év távlatában is sokat fejlődött a kollégiumokban az ifjúságmozgalmi munka, jellemzővé vált a KISZ önkormányzati rendszere. A konferencia záróakkordjaként a megyében működő 20 középfokú kollégium 80 képviselője előtt Takács Géza. á Pécs városi KISZ Bizottság munkatársa ismertette a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottságának határozatát a középiskolás és szakmunkásképző kollégiumok KlSZ^vezetőségei, diáktanácsai részére a KISZ Központi Bizottság kollégiumi vándorzászlójáért hirdetett versenyről, Targa LánM Kifizetődő a napraforgó-termesztés A Magyar Agrártudományi Egyesület és a ^TT március 8-án délelőtt ló órakor a Technika Házában napra- forgóterejsztési tanácskozást rendez. A vitaindító előadást dr. Kurnik Ernő e. egyetemi tanár, a Délkelet- Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója tartja. Alábbi cikkünk célja, hogy a tanácskozás előtt a főbb problémákra felhívja a szakemberek figyelmét. Népgazdaságunk növény- olajszükségletét nagymértékben napraforgó olajjal fedezzük, de a napraforgóolaj mint exportcikk is jelentős. Az olajgyártásnál nyert napraforgódara pedig egyik legfontosabb nagy fehérjetartalmú takarmányunk. A napraforgó új ára a jövedelmezőséget biztosítja. Mi az oka mégis, hogy az utóbbi években egyes termelőegységek a napraforgó terméseredményével és ezzel együtt annak jövedelmezőségével nincsenek meglégedve és több gazdaság vonakodik a termelésétől? A gyengébb eredmények nem a fajták potenciális termőképessége az oka, hanem az, hogy gazdaságaink nagyrészében a növénytermesztés mostoha-gyermeke gyanánt kezelik még mindig a napraforgót. Sok esetben azt a területet kapja a napraforgó, ahol biztonságosan más kultúrnövényt nem lehet termelni. Különösen a kisebb napraforgó területekkel rendelkező gazdaságok vetik igen gyenge, szervestrágyát évtizedekig Ne legyen többé mostohagyerek! nem kapott, kieső területekre a napraforgót. Műtrágyát a legritkább esetben adnak. Több helyen került napraforgó közvetlenül napraforgó, vagy két év előtti naprafogó, napraforgó-csalamádé, napraforgós keveréktakarmányok vagy napraforgó zöldtrágya után. Ilyen esetben a betegségek — különösen az utóbbi években elterjedt napraforgó peronoszpóra — igen erősen, sokszor 50—60 százalékban is károsították az állományt. Négy-öt évnél hamarabb nem szabad ugyanazon területre visszamenni és nem lehet sülevényes, kimondottan rossz vízgazdálkodású, vagy vizenyős területen jó eredményt elérni. A napraforgót talaj-, tápanyag- és éghajlati igényeinek megfelelően ugyanolyan gondoskodásban kell részesíteni, mint más kultúrnövényünket. A nagy olajtartalmú szovjet fajták igényesebbek és az agrotechnikára és betegségekre — különösen a napraforgó peronoszpórára — érzékenyebbek is. Tehát a sikeres termesztés legelső feltétele a fajtának megfelelő terület megválasztása elővete- mény, talajerő szempontjából. Műtrágyából a talaj termőerejétől függően 100—150 kg szuperfoszfát, 100 kg kálisó és 100—150 kg pétisó kívánatos. Sok termelő a csenevész, sárguló, magas talajvíztől, esetleg rosszul alkalmazott vegyszeres gyomirtástól szenvedő növényt is peronoszpó- rásnak nézte, pedig a gyenge fejlődés legtöbb esetben a túl korai és túl mély vetésre, víznyomásra, illetve az igen gyenge talajerőre volt visszavezethető. Rosszul végzett vegyszeres gyomirtás, elkésett ritkítás és elkésett kapálás is sok esetben volt a sikertelenség oka. Vetésidő tekintetében legkedvezőbb az április közepe, amikor a talajhőmérséklet 10—12 C fokot eléri. Vetésmélység ne legyen több 4—6 cm-nél. A túl mély vetés egyenetlen kelést okoz. A napraforgó nagy vízigényénél fogva az őszi mélyszántást és a tökéletes tavaszi talajelmunkálást kívánja. A gyomirtó vegyszerezés is csak kitűnően elkészített vetőágy esetében sikerülhet. A vegyszeres gyomirtásra bevált „AFALON” gyomirtószert 1,5 —2 kg-os holdanként! adagban, 400 liter vízzel, egyenletesen szóró gépekkel, ráfedés- mentesen használjuk fel vetés után 1—2 napon belül. Ráfc- désből eredő túladagolásnál, forgóknál és megállásoknál kellő elővigyázat néíkül könnyen károsodás léphet fél. fi agyon száraz, rögös talajon a hatásfok kisebb. A növényszám beállításánál — talajerőtől és a talaj vízgazdálkodásától függően — a 70 dm-es sortávolság és a 30—40 cm-es tőtávolság a kívánatos, mely biztosítja a 20 000-nél nagyobb holdanként! növényszámot. A ritkítást korán végezzük és á beteg töveket — peronoszpóra már korán felismerhető —■> távolítsuk el. Ha nem vegyszé- reztük a szükséges kapálásokat szintén korán végezzük el és a felismerhető további beteg töveket távolítsuk el. Betakarításnál az érést be kell várni, a mag víztartalma 13—14 százaléknál több ne legyen, a tányér ekkor már rozsdabarna színű, kissé keményedé, a fészek szélén 4 pikkelyek töredeznek. Az aratás után azonnal tisztítani kell a napraforgót és 10—11 százalékos víztartalom eléréséig vékonyan tárolni, illetve, ha szükséges, forgatni is kell. Különösen a nagy olajtartalmú fajták kényesek a tárolásra és könnyen avasodnak. Ezeknél a biztonságos tárolás csak úgy lehetséges, ha víztartalmúk a &—9 százalékra csökken. A megyénkben bizi- tonságosabban termelhető ás igénytelenebb Iregl csikós napraforgó maghéja vastagabb, így 10—11 százalékos1 nedvességtartalommal károsodás nélkül tárolható. Denke Sándor agrármérnök.
